Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-07 / 32. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 32. szám 1987. február 7.. szombat ARA: 2.20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Anyanyelv A napokban kellemes meglepetés ért, részt ve­hettem a Heves Megyeiek Baráti Körének meghitt légkörű klubfoglalkozásán A szülőföldhöz ezer szál­lal kötődők ez alkalommal Bánffy György színművész nagyhatású, mindenkit le­nyűgöző, általános tetszést keltő műsorát hallhatták, annak tapsolhattak. Thália hivatásérzettől sarkallt szolgálattevője ez­úttal őseinktől örökölt, ál­taluk gazdagított legdrá­gább, legszerelmetesebb kincsünk, anyanyelvűnk védelméért állította had­rendbe képességei legjavát. Régvolt kiválóságokat szólaltatott meg, akik mes­terien formába öntötték magvas gondolataikat, akik tehetségük legjavát adták azért, hogy az utánuk kö­vetkezők náluk is színeseb­ben, érzékletesebben, vilá­gosabban, megkapóbban fe­jezhessék ki magukat. írás­ban és szóban egyaránt. Arra is rádöbbentünk — szükségeltetik ez nemcsak ma, hanem a jövőben is —, hogy ezt a rangos ha­gyatékot csak felelősségér­zettel áthatva ápolhatjuk, óvhatjuk, fejleszthetjük tovább Tanulhatunk az egykori nagyoktól, ök kéretlenül is erényeink, lehetőségeink mérlegelésére, állandó ön­művelésre, rendszeres kont­rollra, irigylendő igényes­ségre intenek minket, s akaratlanul, figyelmeztet­nek arra, hogy ne adjuk fel a ránk testált színvo­nalat. Ez az üzenet nemcsak azoknak szól, akik a leg­fontosabb őrhelyen, a tö­megkommunikáció külön­böző frontjain munkálkod­nak, hanem azoknak is, akik az iskolákban, a katedrá­kon képviselik ezt a min­dennél fontosabb, előbbre- valóbb ügyet. Kétségkívül sok függ tőlük, nem kis részben rajtuk múlik, hogy a következő nemzedékek tagjai miként fogadják a becses adományt, s hajlan­dók-e arra, hogy újabb ajándékokkal mintázzák árnyaltabbá, életközelibbé. Az effajta szemlélet át­lagon felüli türelmet, pe­dagógiai lendítőerőt kíván. Mindehhez társulnia kell annak az egészséges biza­kodásnak, amely átsegíti őket a pillanatnyi csatáro­zásokkal járó buktatókon, alkalmi hullámvölgyeken, mellőzhetetlen kitérőkön. Elkeseredniük mégsem kell, mert a lankadatlan fáradozást — hosszabb tá­von — egyértelmű siker koronázza. Ezt hitelesíti, nyomatékolja a legkiválób­bak példája, azok szorgos­kodása, akik — egy ezred­éven át — ilyení varázsla­tossá, ennyire sokszólamú­vá gyúrták, edzették — ha kellett kínnal, vívóan — a mindnyájunk számára leg­ékesebb kincset: anyanyel­vűnket Pécsi István MEGKEZDŐDTEK A ZÁRSZÁMADÁSOK HEVES MEGYÉBEN Becsületes munka után - eredményes évzárás Közgyűlés Visontán Hacsavecz Béla elnök terjesztette elő a vezetőség beszámolóját (Fotó: Szántó György) Pénteken délelőtt benépe­sült a visontai művelődési ház nagyterme. Zárszámadó közgyűlésre gyülekeztek ve­zetők és tagok: ott volt dr. Asztalos Miklós, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára, Bágyi Imre, Heves Megye Tanácsának elnökhe­lyettese, valamint Csongrádi Csaba országgyűlési képvi­selő is. Hacsavecz Béla, a közös gazdaság elnöke terjesztette elő a vezetőség beszámoló­ját. Hangoztatta, hogy a Re­ménység Szövetkezet 1986- ban 1130 hektáron gazdál­kodott. A legnyereségesebb ágazat a szőlőtermelés és a borászat volt. Szőlőből az előző évekhez hasonlóan a megyei és az országos átlag­nak közel a dupláját ter­melték. A hektárankénti ho­zam túlhaladta a 13 tonnát. Az aszályt a búza sínylette meg a legjobban, de a nö­vénytermelés árbevétele ösz- szességében a tervezett kö­rül alakult. Nyereségesen te­vékenykedett a szeszfőzde, a varroda is. A beruházási programot az elmúlt évben teljesítették. Harminchárom hektáronúj szőlőt telepítettek, bővítették a pince befogadó_ képességét, új gépkocsikat, traktorokat és munkagépe­ket vásároltak. Az elnök ki­emelte, hogy a szövetkezet 26 éves fennállása óta 1986- ban érte el a legmagasabb nyereséget, amely megköze­lítette a 39 millió forintot. Mindez lehetővé tette, hogy több mint 6 millió forintot prémiumként, nyereségrésze­sedésként, illetve törzsgárda- pótlékként kiosszanak a tag­ság körében. A továbbiakban az idei tervfeladatokról szólt. El­mondta, hogy a gazdasági évet, a munkavégzést illető­en kedvező körülmények kö­zött kezdik. Az őszi talaj­munkákat időben elvégezték, a szőlőkbe kijuttatták a mű­trágyát és az ültetvényeket már megmetszették. A ke­mény januári hideg viszont jelentős fagykárokat okozott szőlőikben. Mint említette, lehetőség van arra, hogy ka­lászosokból, kukoricából, borsóból az elmúlt évinél lényegesen többet, naprafor­góból pedig legalább annyit termeljenek, mint tavaly. Fejlesztési tervükben első heiyen 1987-ben az ültet­vénytelepítés és a borászat állt. Ezeken kívül jelentős összegeket irányoztak elő az elhasználódott erő- és munkagépek, szállítójármű­vek cseréjére. Befejezésül arra is kitért az elnök, hogy az elmúlt 26 esztendő során a sok tanulság közül az egyik az volt, hogy a sike­reket mindig a tagság és a vezetőség együttes erőfeszí­tése biztosította. A közösség a jövőben is elvárja min­den tagjától, hogy eszét, szorgalmát, legjobb tudását vesse latba. Cserébe a kol­lektíva biztos megélhetést, emberi megbecsülést kap. Bizakodással tekintenek 1987 elé, és ha szorgalmas mun­ka mellett az időjárás is se­gít, akkor minden bizonnyal ismét eredményes évet zár­hatnak majd. A beszámolót élénk vita követte. Harman György gépszerelő a műhelydolgo­zók felelősségéről beszélt. Elmondta, hogy a tavaszi in­dításhoz terv szerint készí­tik elő az erő- és munkagé­peket. Kérte a vezetőség se­gítségét ahhoz, hogy bizo­nyos alkatrészekből többet is raktározhassanak. Ha kell szombati és vasárnapi mun­kát is vállalnak annak ér­dekében, hogy időben elké­szítsék az eszközöket. Ka­szás György főagronómus, a versenybizottság nevében kért szót. Arról számolt be, hogy nyolc szocialista bri­gád 224 fővel jelentős erő­feszítéseket tett 1986-ban és nagyban hozzájárult a jó eredményekhez. Az értéke­lés alapján a Mathiász Já­nos és a Hámán Kató bri­gád elnyerte a kiváló cí­met. A továbbiakban az idei feladatokra irányította a fő figyelmet. Elmondta, hogy a párt Központi Bizottságának novemberi határozata négy és fél, ötszázalékos fejlesz­tést irányzott elő a mező- gazdaságnak 1987-re. Ehhez a visontaáaknak is hozzá kell járulniuk az elért termelési színvonal további növelésé­vel. Szükség van a költség-, az anyag- és energiatakaré­kos gazdálkodásra, az ága­zatok szorosabb együttmű­ködésére, a szigorúbb ellen­őrzésekre. Mint hangoztatta, az elért eredmények erőt adnak a munkához, a jö­vőhöz. Gulyás Isvánné munkás­nő. a varrodai kollektíva nevében további tenniaka- rásra biztatott. Banka And­rásáé arról beszélt, hogy a szeszfőzdében dolgozók to­vábbra is segítséget nyújta­nak a szőlőmetszéshez, a szüreti munkákhoz, és a ha­tárban aktuális más teen­dőkhöz is. Felszólalt dr. Asztalos Mik­lós, az MSZMP Heves Me­gyei Bizottságának titkára: értékelte szűkebb hazánk mezőgazdaságának tavalyi eredményeit, az átlagosnál jóval kedvezőtlenebb időjá­rás okozta gondokat. Alá­húzta, hogy a kalászos ga­bonafélék területe gyakorla­tilag szinten maradt, 1986- ban tovább növekedett vi­szont a napraforgó és örven­detesen több évi csökkenés után a kukorica területe is. A hosszúra nyúlt ősz, a sok napfény nyomán a megye 21 szőlős gazdasága kedvező áron értékesíthette termését. Az állattenyésztés az orszá­goshoz hasonlóan, az 1985- ös mélypont után kedvező tendenciákat mutat. Kitért az 1987-es felada­tokra, és hangsúlyozta, hogy az előirányzott 4,5—5 száza­lékos növekedés az ágazat­ban elérhető. Ehhez azon­ban szükség van arra, hogy a megye mezőgazdaságában egészében növeljék az anya­gi érdekeltséget, az ösztön­zést, amelyet szigorúan a teljesítmények határoznak meg. Kapjon nagyobb sze­repet a vezetői példamuta­tás, javuljon a munkafegye­lem és a tudomány eredmé­nyei még inkább terjedje­nek el az üzemekben. Vé­gezetül arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a Visontai Re­ménység Termelőszövetkezet jó példájából tanuljanak más üzemek is, átvéve a tapasz­talatokat, módszereket. A szövetkezet költséghatékony­sága több év átlagát tekint­ve, jelentősen meghaladja a megyei átlagot. A tagság és a vezetés évek óta egy kö­zös cél érdekében dolgozik, ez pedig a nagyobb ered­mények elérése. Erre bizta­tott 1987-re is. A közgyűlés végén kitün­tetéseket, pénzjutalmakat ad­tak át az élenjáróknak. Ki­váló termelőszövetkezeti dol­gozó lett Sinka László, Ban­kó József, Misi József, Ha­csavecz Béláné, Nagy End­révé, Fülöp Istvánné, Csesz- nők Ernőné és Előházi Im­révé. Ezután levetítették a közös gazdaság történetét bemutató filmet Mentusz Károly Huszonöt esztendő A Hatvani Lenin Termelőszövetkezet boldogi faüzemében számos termék mellett évente 30 ezer darab rakodólapot készítenek. Riportunk az 5. oldalon olvasható (Fotó: Perl Márton) Erősíteni kell a munka becsületét Ülést tartott a SZOT A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa Gáspár Sándor elnökletével pénteken ülést tartott. A testület Baranyai Ti­bornak, a SZOT főtitkárá­nak előterjesztése alapján megvitatta és elfogadta a Szakszervezetek Országos Tanácsának 1987. évi mun­kaprogramját. A fő tennivaló a gazdál­kodás sokoldalú segítése. Ez ma a nemzet sorskérdé­se és a dolgozók millióit érintő legfontosabb érdekvé­delmi feladat. Ezt figyelem­be véve a szakszervezetek továbbra is támogatják a munkaidőalap védelmét, szükségesnek tartják, hogy erősödjék a főmunkaidőben végzett munka becsülete, s ez alapja legyen a dolgozók biztonságos megélhetésének. A gazdasági hatékonyság és a foglalkoztatási biztonság egymásnak olykor ellent­mondó követelményeit kell érvényesíteni a munkaerő­átcsoportosítások során, s ehhez tervszerűen meg kell teremteni a beruházási, munkaügyi, oktatási feltéte­leket is. A SZOT a gazdasági ered­ményekkel szoros összhang­ban figyelemmel kíséri a dolgozók bér- és jövedelmi helyzetének alakulását. a munka szerinti differenciált Pénteken délután ünnep­ség keretében találkoztak Egerben a Munkásőrség Me­gyei Parancsnokságán azok a volt és még ma is aktív szolgálatot teljesítő munkás- őrök. akiík 30 évvel ezelőtt, a megyei törzsbe és Eger városában megalakították a munkásőrséget, fegyvert fog­tak a szocialista rendszer védelmére. A több. mint száz részt­vevőt —. akik azóta az élet különböző területein telje­sítenek fontos beosztásban szolgálatot, illetve pártmun- kájuk más területre irányí­totta őket —. Kalmár Im­bérezés következetes fejlesz­tését. A tanácsülés Sólyom Fe­rencnek, a SZOT titkárának előterjesztése alapján hatá­rozatot hozott a szakszerve­zetek kádermunkájának to­vábbfejlesztéséről. A hatá­rozat rámutat, hogy a moz­galom folyamatos megújí­tásának egyik alapvető fel­tétele a tisztségviselők fel- készültségének javítása, a káderállomány erősítése. A SZOT döntött arról, hogy az eddigi szakmaközi bizottságok — új elnevezés­sel — a jövőben a szakszerve­zetek városi, kerületi nagy­községi, községi bizottságai­ként látják el munkájukat. Átfogják a területükön lévő tagság egészét. E bizottsá­gok mellett — kísérleti jel­leggel — nyugdíias-alapszer- vezeteket hoznak létre. A SZOT határozatot ho­zott a szakszervezetek bu­dapesti és megyei tanácsai­nak, valamint városi, kerü­leti, nagyközségi, községi bizottságainak feladat- és hatásköréről. szervezetéről. Megnövelte szerepüket a he­lyi mozgalmi élet alakításá­ban, a tagság területi érde­keinek képviseletében, a SZOT-határozatok végrehaj­tásának segítésében, ellen­őrzésében, a tapasztalatok jelzésében. re, az egri városi pártbizott­ság titkára üdvözölte, majd dr. Szecskó Károly, a me­gyei pártarchívum vezetője elevenítette fel a történel­mi napokat, eseményeket, a munkásőrség megszületésé­nek és az eltelt 30 év tör­ténéseinek fontosabb epi­zódjait. Ezt követően Kiinga György megyei munkásör parancsnokhelyettes és Máté Imre, Eger városi munkás - őr 'parancsnok az országos parancsnok nevében Mun­kásör emlékjelvényt és ok­levelet nyújtott át az alapí­tó tagoknak. Alapítók ünnepséie Az alapító tagok egy csoportja (Fotó: Perl Márton)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents