Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-28 / 50. szám
10NÉPÚJSÁG, 1987. február 28., szombat A told. az égbolt, a felhőtakaró, a vizek, a csillagok változásai elég gyakran szerepelnek a lapok, a híradások napirendjén. A természettudományok . iránt érdeklődők szívesen veszik az ilyen jellegű tájékoztatásokat. Ezért mai összeállításunkban a természetföldrajzi jelenségek néhány magyarázatával foglalkozunk. Érdeklődő olvasóink figyelmét igyekszünk ráirányítani néhány újabb tudományos megfigyelésre, amely különös tekintettel az említett témakörre irányul. T ápláléktartalék a tenger? | tj'.j típusú tengeri planktongyújtő berendezés A világ tehetősebb országai nagy erőkkel kutatják az óceánokat. hiszen ezek ma még 'koránt sincsenek az emberiség számára kihasználva. A jövővel foglalkozó prognózisok legtöbbje viszont nagy fontosságot tulajdonít az óceánoknak a jövő nemzedékeinek a táplálásában. A kutatások a világóceán sok területén folynak, ám kivételesen nagy erővel kutatják az Antarktiszt körülvevő déli tengereket, mert az ottani áramlási, hőmérsékleti viszonyok kitűnő életteret jelentenek a vízben lebegő növényi és állati úgynevezett plankton szervezetek számára. IRODALMI FELJEGYZÉSEK Történetek lavinákról Útban a hózuhatag A feláramló vizekben nyáron keletkező hatalmas kovamoszat-tömeg legjelentősebb fogyasztója a mikroszkopikus rákok, algák, medúzák mellett egy körülbelül 5 centi nagyságú, rózsaszínű garnélaszerű világító úszórák, a krill. Nyáron több száz négyzetkilométer kiterjedésű, hatalmas rajokba tömörül (a rajban az állatsűrűség 1000—1500 példány köbméterenként), és nagy mennyiségű zsiradékot és fehérjét rákját oz testében, ihogy télen 1C00 méteres mélységbe húzódva átvészelje a sötét periódust. A nyári időszak végére a krill szá- razsúlyának 70 százalékát tiszta fehérjetartalék alkotja. A krill a bálnák, a pingvinek és más tengeri madarak legfontosabb tápláléka, s a Déli-óceán az évi 400—500 millió tonnára becsült krill produkciójával a Föld legnagyobb kihasználatlan természetes élelmiszerraktárának tekinthető. Egy 'krill — a vizsgálatok szerint — naponta 0,2—1,0 milligramm algát fogyaszt el, s a táplálékot 8 óra alatt emészti meg. Mikroszkópos vizsgálatok fényt derítettek arra. hogy a rák válogat a rendelkezésre álló algák között, s elsősorban a 40 mikrométernél kisebb algákat fogyasztja. Mivel a sarki vizek literenként 1—2 milligramm algamennyiségének 70—80 százalékát 40 mikrométernél nagyobb algasejtek alkotják, kérdéses volt, hogy mi a krill számára méreténél fogva hozzáférhetetlen algatömeg hasznosulási útja. Megállapították, hogy a nagy testű kovamoszatokat a iszalpák fogyasztják el (az il—2 centis, kocsonyás testű ‘szalpák a krillhez hasonló jsűrűségben úszkálnak az Antarktiszt övező vizekben.) így a plankton fő fogyasztóinak sajátos ..munkamegosztását” sikerült kimutatni. Egy másik területen, Afrika déli részétől nyugatra, ahol a vi7. már melegebb, a /vizsgálatok kiderítették, hogy ez a világ halban leggazdagabb területe. A térség (legtermékenyebb zónájában 0,4—0,5 gramm alga lebeg egyetlen köbméter vízben, s az algák naponta és köbméterenként 2500 milligramm »szenet kötnek meg a fotoszintézis útján. Az állati plankton, amely itt főleg 5— 6 milliméteres apró rákokból áll, 20—60 százalékát fogyasztja el e hatalmas növényi masszának. Itt az /emésztés 2—3-szor gyorsabb, mint a hideg sarki vizekben, s a populációk újratermelődése is jóval felülmúlja az ott tapasztalt értékeket Nincs olyan tél, hogy valahol ne pusztítana lavina. vagy hógörgeteg, maga alá temetve sportolókat, turistákat, hegyi lakókat. Már az ókori irodalomban is találkozunk a lavinaomlások írásos emlékeivel. Sztrabon „nagy magasságból alácsúszó hatalmas hótáblákról” ír, amelyek egész karavánokat temettek el. A történészek szerint Hannibál csapatai a Mont Cenis-hágón történő átkelésük során valószínűleg átélték azt a rémületet, amelyet a lavinaomlás jelent, különösen a nem hegyvidéken élők számára. A fergeteges hógörgetegekről szóló leírásokkal a középkori irodalomban is bőven találkozhatunk. A lavinának néha csak egyes áldozatai vannak, de előfordul, hogy egész falvakat temet be. Loche-les- Baines. a hőforrásokról híres alpesi gyógyhely már a középkorban is ismert volt. Ez a Gemmi-hágónál elterülő festői kis falu a történelem során már többször pusztult el lavinaomlás következtében, 1781. január 17-én egy omlás három fiatalembert temetett el a falu határában. A mentésükre indult lakók estig kiabálva keresték őket. Este 8 óra tájban ágyúdörgésszerű robajjal újabb lavinagörgetegek zúdultak a falura, amelynek csaknem valamennyi háza eltűnt a hótömegben. Ez a második hóhullám 52 halottat követelt. A kiásottak közül sokan az átélt borzalom hatására haltak meg. De a lavina nemcsak a régi korok sajátossága volt. Sokan úgy tudják, hogy a felhő magasba emelkedett vízpára. Ha az volna, aligha láthatnánk, hiszen a vízpára láthatatlan gázhalmazállapotú anyag. Amikor azonban cseppfolyós víz vagy szilárd jég lesz belőle, igen nagy tömegben láthatóvá válik. S a felhő ez. gáznemű levegő, cseppfolyós víz és szilárd jég. A felhőelemek — a vízcseppek, jégkristályok — mérete nagyon kicsi, századmilliméter nagyságrendű, tehát szabad szemmel nem láthatók. Csak akkor válnak láthatóvá. ha igen nagy számban lebegnek a légkör egy-egy összefüggő részében, a felhőben, mert ekkor a napfény útjában már akadályt jelentenek. A légkörben mindig van megfelelő mennyiségű víz- pára. hiszen a tengerek, a tavak, a folyók, a talaj és rajta a növényzet szünet nélkül párolognak. Ez azonban nem elég a felhőképződéshez: a vízpárának át kell alakulnia, hogy felhő legyen Századunkban is sok tragédiáról adtak hírt az újságok. Közülük is az egyik legsúlyosabb volt a Himalájában a Nanga Parbat csúcsát meghódítani indult német expedíció 16 tagjának elvesztése 1937-ben. 1951-ben a Svájci-Alpokban fekvő Szent Gotthárd- hágó környékén lévő Ander- matt falut söpörte el néhány lavinahullám. 1950—51 telén nagyon korán és rendkívül sok hó esett. A falu közelében lévő erdőségeket a gyakori lavinák az évszázadok folyamán alaposan leborotválták. ezért a falu termé- szetedta akadályok nélkül kényszerül szembenézni a veszéllyel. Január 20-án a falu tanácsa óráról órára kapta a jelentéseket a lavinaveszélyről, miközben a hó szakadatlanul esett. A tanács elrendelte a legveszélyezte- tetteb házak kiürítését. Délután 3 órakor érkezett az első két lavinahullám, amely belőle. Az átalakulás csak akkor megy végbe, ha a víz- páratartalmú levegő a magasba emelkedik: a magasban kisebb a légnyomás, és hidegebb van — minden egy kilométeren kereken 10 fokot hűl a felemelkedő levegő. A felhőkben bonyolult folyamatok mennek végbe addig, míg a kis cseppek meg nem nőnek, és csapadék nem keletkezik belőlük. A légkör, ben erősen nedvszívó anyagok parányi részecskéi tömörítik a cséppeket. Ezeknek egyike a konyhasó, amely óriási mennyiségben jut a levegőbe a tengerekből, tavakból. Hasonló szerepet töltenek be a kénvegyületek. Ezeket az égési anyagok és a gépkocsik stb. ontják szakadatlanul. A tűzhányók szintén bőségesen juttatnak nedvszívó anyag- parányokat a légkörbe. Ide számíthatjuk még a finom, szabad szemmel szinte láthatatlan porszemeket is. Mint láttuk, a felhőelemek roppant kicsinyek. Éppen kicsinységük magyaráza falu elejét és végét kapta el. A következő két nap leforgása alatt a falut még öt lavinagörgeteg érte el. ami igen megnehezítette a mentési munkálatokat. Néhány napra — mert a telefonvezetékeket is elvágta a hózuhatag — minden összeköttetés megszakadt a falu és a külvilág között. Egyedül a helikopterek segíthettek a mentésnél, már amikor az időjárás megengedte. A falu 30 embert veszített. A kanadai Sziklás-hegységben fekszik Camp Leduc, egy bányavároska. 1965-ben 154 dolgoztak és laktak itt, egy új rézbánya aknáját építették. A telep a hóhatár szélén olyan helyen épült, ahol évente akár 15 m vastag hó is hullott. 1965. február 18-án egy rendkívüli méretű lavina indult meg a hegyről, és eltemette a telep egyik felét. 70 embert nyelt el a hó, közülük csak 43-at tudtak élve kiásni társaik. za azt, hogy nem hullanak le. jóllehet a felhőt alkotó víz fajsúlya csaknem hét- százszor nagyobb a levegőnél. De a légkörben minden test esési sebessége annál kisebb, minél csekélyebb a súlya felületéhez képest. Azért a felhöelemek másodpercenként csak néhány millimétert esnek, míg a felszálló levegő sebessége ennél általában sokkal nagyobb, másodpercenként akár több méter. Leesni csak akkor képesek a felhőelemek, ha nagyobb cseppekké egyesülnek. Egy-egy közönséges esőcsepp több millió parányi cseppecskéből áll. Egy csendes esőnek a cseppjei 0,5 milliméter átmérőjűek, s így egy másodperc alatt 20 centimétert esnek. A záporeső nagy cseppjei azonban ezalatt már 8 millimétert esnek. Felmerülhet a kérdés, hogy mi a különbség a felhő és a köd között. Talán meglepő: semmi. A felhő: köd az égbolton — a köd: a földön lévő felhő. Galaxisütközés A 15 milliárd éves Tejút, amelyhez a Föld is tartozik, kétmilliárd évvel ezelőtt alig elképzelhető méretű katasztrófát élt át: összeütközött egy másik csillagrendszerrel. galaxissal — erre a következtetésre jutottak ausztrál csillagászok. Kimutatták. hogy 3—20 ezer fényévnyi távolságban a Tejúthoz tartozó legtöbb csillag több fémet tartalmaz, és gyorsabban mozog, mint az a galaxisok normális fejlődésével magyarázható lenne Szerintük a több mint százmillió rendellenes csillag létezésének egyetlen magyarázata: egy galaxisösszeütközés óriási nyomásviszonyai között jöttek létre. És minthogy ezek a rendellenes csillagok a Tejút valamennyi csillagának ezredrészét teszik ki. ebből az következne. hogy a mi Tejutunk nyelte el a másik galaxist. Az ausztrál kutatók feltevéséből még más is következik. Körülbelül abban az időben, amikor ez a kozmikus összeütközés óriási energiákat szabadított fel, keletkezett az élet a Földön. Lehet közöttük valamilyen ösz- szefüggés? Végső soron a földi élet eredetét még mindig nem sikerült megfejteni Gleccserfúrás - Szovjet szakemberek a Spitzbergáknak Amundsen- röl elnevezett gleccseregvüt- tesében átfúrtak egy glecs- csert. A hő hasznosításával megvalósított fúrás 586 méter mélyre hatolt a glecs- cser belsejébe. A szakemberek a gleccser rétegeinek állapotáról, az olvadékvízről és annak súlyáról, s az évszázadokkal ezelőtt képződött jégrétegekről kívánnak adatokat kapni . Ezeknek a kiértékelése révén megismerhetik a glecs- cserek keletkezésének törvényszerűségeit, és azt. hogy miképp hatnak azok a földkéregre a sarkkörön túl. Szovjet tudósok már évtizedek óta dolgoznak a Spitz- bergák szigetcsoportján, ahol a viszonylag kis területen csaknem minden gleccserti- pus előfordul. Radarral már mintegy hatvan gleccsert vizsgáltak meg. Vízesés a tenger mélyén A világ legnagyobb vízesése a tenger mélyén húzódik, az Ausztrália és a Tasmánia közötti tengerszorosban. az ötödik kontinens délkeleti csücskének térségében. Másodpercenként körülbelül 30 ezer köbméter víz zuhan alá a 150 kilométer széles szorosban 400 méter mélységben a viz alatt. Ausztrál kutatók vizsgálták a közelmúltban behatóan a világ eddig ismert egyetlen víz alatti vízesését KÖD AZ ÉGBOLTON MIMI áll a felhő? A NÓGRÁD VOLÁN PÁLYÁZATOT HIRDET a Salgótarjáni Műszaki Üzemigazgatóság ÜZEMIGAZGATÓI munkakörének betöltésére. Az üzemigazgató feladatköréhez tartozik az üzemigazgatóság tevékenységének szervezése, irányítása, fejlesztése. A személy- és áruszállítás zavartalan lebonyolításához szükséges gépkocsik megfelelő műszaki állapotának biztosítása. Feltétel a munkakör ellátásához szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség, munkaterületen szerzett szakmai és legalább háromévi vezetői gyakorlat, erkölcsi feddhetetlenség. Bérezés: az 5/1983. (XII. 12.) ME. sz. rendelet és a kollektív szerződés alapján, megegyezés szerint. A pályázatot részletes önéletrajzzal, az eddigi munkakörök ismertetésével kérjük a vállalat személyzeti és oktatási osztályára beküldeni 1987. március 1-ig. A benyújtott pályázatokat bizottság bírálja el, és erről a pályázót írásban értesíti. Cím: 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 247. Telefon: 10-800/149.
