Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-27 / 49. szám
2. ÉL NÉPÚJSÁG, 1987. február 27., péntek IIJKSZ küldöttségének tárgyalásai íFolytatás az 1. oldatról) párt-, az állami, a gazdasági. a kulturális életben és a lakossági kontaktusokban egyaránt számos lehetőség kínálkozik, hiszen mindkét ország közös úton jár, a szocializmust építi. — Szomszédok vagyunk, s elveink, érdekeink összekapcsolnak bennünket — mondotta Kádár János. Magyarországon nagyra értékelik, hogy a két ország viszonya jó és zavartalan. Ennek fejlesztése kívánatos az élet minden területén. E kapcsolatoknak megvannak az elvi alapjai is: mindkét állam tiszteletben tartja egymás önállóságát; hazánk a Varsói Szerződés tagállamaihoz tartozik, Jugoszlávia az el nem kötelezett országok mozgalmának a tagja. Miként a találkozón is kiderült — mondta Kádár János —, nemes céljaink vannak, de a gondoktól sem vagyunk mentesek, csakúgy mint jugoszláv testvérpártunk. Mindkét nép a szocializmus építésének nehéz szakaszát járja; de mély meggyőződésünk, hogy mindkét ország népe megoldja az előtte álló feladatokat. és előre tud haladni a távoli célok felé, amelyeket úgy foglalhatunk össze: szocializmus és egy szilárdabb béke népeink és az emberiség számára is — hangsúlyozta az MSZMP főtitkára. Ennek szellemében az MSZMP és a JKSZ delegációja — pártjaik és kormányaik álláspontját képviselve — egyaránt kifejezte a két ország népeinek óhaját és szándékát a magyar— jugoszláv barátság további építésére, az együttműködés fejlesztésére. — Rokonszenvesnek tartjuk, tetszett mindaz, amiről Milanko Renoviea elvtárs tájékoztatta a vendéglátókat, beszámolva a szocialista építés fő kérdéseiről, az ország fejlesztéséről, az ideológiai és a politikai munka feladatairól — mondotta Kádár János. Befejezésül további sikereket kívánt a jelenlévő vendégeknek, illetve rajtuk keresztül Jugoszlávia népeinek, hangsúlyozva : a magyar népnek is érdeke, egy erős, fejlődő szocialista Jugoszlávia. Ez felel meg elveinknek, baráti szolidaritásunknak. Milanko Renoviea válaszában köszönetét fejezte ki a meghívásért, a szívélyes vendéglátásért, majd emlékeztetett arra, hogy Kádár János személyesen is hozzájárult a két ország kapcsolatainak fejlődéséhez, amelynek tartós alapjait Tito elnökkel közösen teremtették meg. A továbbiakban elégedetten szólt arról, hogy a mostani tárgyalásokat is a megértés, a nyíltság, a kölcsönös tisztelet szelleme hatotta át, s azok a jószomszédi együttműködés elveinek valóra váltását tükrözték. Véleményt cseréltek a szocialista átalakulás sajátosságairól, a jövőbeni együttműködés irányairól, lehetőségeiről csakúgy, mint a nemzetközi helyzet alakulásáról, a két párt tevékenységéről, a békéért folytatott harcról. Miként Kádár János, a JKSZ elnöke is megállapíthatta: nagyfokú egyetértésben válthattak szót valamennyi jelentős kérdésről, s a vélemények ilyen egybeesése természetes a jól együttműködő szocialista országok képviselői között, amely országoknak közös céljai és közös érdekei vannak a haladásért folytatott harcban. E kontaktusok jó például szdlgálnak az egyenjogú kapcsolatok, a kölcsönös tisztelet, a szuverenitás és a területi integritás tiszteletben tartása elveinek érvényesítésén, valamint a nemzetközi kapcsolatokban elfoglalt eltérő pozíciók elismerése területén is. Milanko Renoviea kijelentette: a két ország viszonyának alakulásában különös jelentősége van a pártközi kapcsolatoknak, a folyamatos politikai párbeszédnek, a kölcsönös bizalomnak és a nyílt véleménycserének. - A mai tárgyalások ebben a szellemben, ilyen légkörben folytak. Ezért is megvan minden ok az elégedettségre a kapcsolatok fejlődését illetően, ugyanakkor nem szabad megállni, állandóan keresni kell az együttműködés további útjait, lehetőségeit. Arra kell törekedni, hogy korszerűbb formák révén is magasabb szintre emelkedjék ez az együttműködés. Különösen fontos ez a világban végbemenő jelentős műszaki-tudományos haladás időszakában, amely hatással van országaink gazdasági életére is. Jó úton haladunk ahhoz, hogy a KGST Komplex Program révén is, együttes erővel oldjuk meg, és ösztönözzük ezt' az együttműködést. A nemzetiségiek helyzetéről szólva Milanko Renovi- ca megállapította: a Magyar- országon élő szerbek, hor- vátok és szlovénok, miként a Jugoszláviában élő magyar nemzetiség helyzetének megítélése azt bizonyítja, hogy e népek másik országban élő tagjai a közeledés tényezői. — ön már említette — folytatta a jugoszláv párt vezetője —, hogy ma a szocialista építés egy nehéz időszakát éljük. Nincs okunk azonban, hogy elégedetlenek legyünk az eddig elért eredményeinkkel : a szocialista Jugoszlávia a forradalom győzelme óta többet ért el fejlődésben, mint korábban bármikor. Jelentősen megváltoztak a feltételek a gazdaságban, a kultúrában és minden más területen. Ugyanakkor nem tagadhatjuk: nehézségek is hátráltatják fejlődésünket, részben saját belső gyengeségeink, részben pedig a nemzetközi gazdasági folyamatok miatt. Rendelkezünk azonban olyan erővel — a munkásosztállyal, egész népünkkel, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségével, mint a társadalom vezető eszmei politikai erejével —, hogy megoldjuk problémáinkat. Éppen ezért fogadtuk el a gazdaság stabilizációját célzó programunkat, s vizsgálatot folytatunk annak érdekében, hogy egyes intézményeink tevékenységét alkotóbbá, hatékonyabbá tegyük. — A mai igen kedvezőtlen nemzetközi helyzetben, amikor folytatódik a fegyverkezési verseny, amikor újabb tűzfészkek, válsággócok alakulnak ki és növekszik a szakadék a fejlett és a fejletlen országok között, Jugoszlávia népe folytatja a harcot a békéért, az egyenjogú együttműködésért, a leszerelésért. Miként a mai tárgyalásainkon megállapítottuk: mindkét ország támogat minden olyan kezdeményezést, amely a leszerelésre irányul, és az új gazdasági világrend megteremtését célozza. Ebben „Jugoszláviának, mint el nem -kötelezett országnak különös szerepe van. Véleményünk, értékelésünk egybeesik az európai biztonságért és bizalomért folyó harc kérdéseiben is — mondotta Milanko Renoviea, s végezetül sok sikert kívánt a szocializmust építő magyar népnek. A díszebéd után a jugoszláviai vendégek programja üzemlátogatással folytatódott. Milanko Renoviea és a pártküldöttség tagjai a budapesti Híradástechnika Szövetkezethez látogattak. A delegációt elkísérte Kótai Géza. A vendégeket Köveskúti Lajos, az MSZMP KB tagja, a szövetkezet elnöke, az OKISZ vezetője tájékoztatta a Híradástechnika Szövetkezet tevékenységéről, gazdálkodási eredményeiről. Az 1600 dolgozót foglalkoztató szövetkezet a KGST- szákosítás keretében televíziótechnikai berendezéseket állít elő, s ehhez felhasználják a szövetkezet mikroelektronikai üzemének berendezésorientált áramköreit is. Tavaly mintegy 1,6 milliárd forint termelési értéket állítottak elő. Korszerű termékeik 80 százalékát exportálják; elsősorban a szocialista országokba szállítanak. A nem rubelelszámolású piacok 5—10 százalékban részesednek a szövetkezet kiviteléből. Jugoszláviai partnereik mindenekelőtt a világszínvonalú szervizműszerek és a televíziós kamerák iránt érdeklődnek. Az üzemlátogatás során a vendégek megtekintették a Híradástechnika Szövetkezet néhány termelőegységét. A jugoszláviai pártküldöttség este hangversényen vett részt a Bartók Béla- emlékházban. Folytatta munkáját a Szovjet Szakszervezetek XVIII. kongresszusa A Szovjet Szakszervezetek Moszkvában folyó XVIII. kongresszusának harmadik munkanapján. csütörtökön tizenheten mondtak véleményt e.z új alapszabályzat tervezetéről, a beszámolóról. A küldöttek közül többen foglalkoztak az állami vállalatokról szóló új törvény országos vitára bocsátott tervezetével. Ezzel kapcsolatban olyan javaslat is elhangzott, hogy világosan különítsék el a dolgozókollektívák • tanácsainak a törvényben vázolt tevékenységi területét a szakszervezeti bizottságokétól. Ennek szükségességét azzal indokolták, hogy így a szakszervezeti bizottságok jobban tudnának összpontosítani saját feladataikra, a dolgozók érdekvédelmére, a szociális problémák megoldására. A csütörtöki felszólalók gyakran utaltak Mihail Gorbacsov előző napi beszédének arra a részére, amely szerint a szakszervezeteknek ellensúlyozniuk kell a technokrata gazdasági törekvéseket, erősíteniük kell a gazdasági döntések szociális tartalmát. A tanácskozás felhívást intézett a világ szervezett dolgozóihoz, arról, hogy, hozzanak létre széles körű szövetséget a béke megóvására. Nagy figyelmet keltett Garri Kaszparov világbajnok sakkozó felszólalása. Kaszparov kongresszusi küldöttként azt sürgette beszédében. hogy törvényesítsék a hivatásos sportolói státuszt a Szovjetunióban. A külföldi vendégek közül csütörtökön szólalt fel a bolgár és a román küldöttség vezetője, s beszédet mondott Henri Krasvcki, a francia CGT főtitkára és Marcelino Camacho, a Spanyol Munkásbizottságok Szakszervezeti Szövetségének főtitkára is. A kongresszus ma folytatja munkáját! Felhívás A Szovjet Szakszervezetek XVIII. ^kongresszusának a világ szakszervezeteihez és dolgozóihoz intézett felhívása hangsúlyozza, hogy a Névadóban folytatódó atomfegyver-kísérletek az emberek millióinak felháborodását váltják ki. A nukleáris fegyver híveit nem józaní- totta ki a Szovjetunió bátor, mélységesen humánus lépése, az egyoldalúan vállalt, több mint másfél évig betartott moratórium. A mai bonyolult világban többféleképpen ítélhetők meg és képzelhetők el az egyes emberi értékek. A szakszervezeteknek, és a dolgozóknak — miközben hűek maradnák a saját ideológiai nézeteikhez, politikai rendszerükhöz, vallási vagy éppen ateista meggyőződésükhöz — egy mindenki számára közös, átfogó realitást fel kell ismerniük: békére van szükségük. Békére az élet megőrzése érdekében, békére a dolgozók életkörülményeimek megjavítása érdekében és békére minden ember jogainak, szociális és gazdasági létfeltételeinek biztosítása érdekében — hangzik a felhívás. A szovjet dolgozók nem akarnak új háborút. A nagy október óta eltelt 70 év annak a harcnak a története, amelyet a szovjet nép a békéért, az együttműködésért, a humanizmusért és a haladásért vívott. A szovjet embereknek ma a kitűzött forradalmi célok megvalósítása, a mindenre kiterjedő átalakítással kapcsolatos alkotómunka és a szocializmus lehetőségeinek minél teljesebb kibontakozása érdekében van szükségük a tartós békére. Az újító szemléletmód, — amelynek az új politikai gondolkodásmód képezi az alapját, s amely tükrözi az általános erkölcsi normákat — szükséges ahhoz, hogy megoldjanak olyan, a szak- szervezeti világmozgalom számára közös problémákat, mint a környezeti katasztrófa veszélye, a tudományosműszaki. forradalom szociális vonatkozásai, az igazságos nemzetközi gazdasági kapcsolatok létrehozása és sok egyéb. A felhívás hangsúlyozza, hogy korunkban az egyik fő mozgatóerő a világ szakszervezeteinek és dolgozóinak közössége. Sokban ettől az erőtől függ, milyen úton indul el a harmadik ezredévbe lépve az emberiség. Határozottan szembe kell szállni a közös ellenséggel, dm militarizmus, a reakció és a monopoltőke erőivel. Tömöríteni kell a dolgozók sorait az általános haladásért. a társadalmi igazságosságért és a föld népei boldogságáért vívott harcban. A béke a szakszervezetek és a dolgozók közös célja, a háborús veszély elleni küzdelem pedig közös feladatuk — mutat rá a felhívás. —( Külpolitikai kommentárunk Nevadai gyújtózsinór ENNEK A TEGNAP REGGEL Szemipalatyinszk környékén felrobbantott atombombának a gyújtózsinórjához az amerikai nevadai sivatagban tartották oda a lángot. Hiszen, amikor három hete az Egyesül'. Államok kormánya végrehajtatta az idei első nuk leáris kísérleti robbantását, az egész világ tudhatta, hogy az magával hozza a szovjet kísérletsorozat fel újítását. Ezt Moszkva jó előre, még tavaly decem berben bejelentettél Azok után. hogy önként vál lalt egyoldalú moratóriuma süket fülekre talált Washingtonban. A Szovjetunió több mint másfél esztendeje, a hí rosimai atomtámadás 40. évfordulóján, 1985 augusz tusában egyoldalúan moratóriumot hirdetett az atomrobbantási kísérletekre. Azaz vállalta, hogy egy bizonyos ideig nem robbant fel föld alatti nukleáris töltetet. Ez azt jelentette, hogy nem fejleszti ilyen fegyvereit és nem halad előre az újak kutatásában Kísérleti robbantás nélkül ugyanis ez nem megy A szovjet vezetés szándéka az volt, hogy csatlakozásra bírja az Egyesült Államokat, majd esetleg a világ valamennyi atofnhatalmát. Ha jó példája kővetőkre talál, akkor a nukleáris fegyverfejleszte- megállhatott volna, s kedvezőbb feltételek teremtődtek volna a jelentős fegyverzetcsökkentéshez Moszkva az azóta eltelt 19 hónapban négyszer i- meghosszabbította a moratóriumot, mindannyiszor felszólítva Washingtont, hogy csatlakozzon. A VÁLASZ MINDENKOR konok nem volt. 1985 nyarától máig huszonöt amerikai kísérleti robbanta- történt, tehát az Egyesült Államok hosszú fegyverzetfejlesztési kísérletsorozatot hajthatott végre úg\ hogy a másik nagyhatalom közben jószerivel egy helyben állt. Legfeljebb laboratóriumi kísérleteket folytatott, ellenőrző kísérletek nélkül. Logikus, hogy ezt az előnyt sokáig nem adhatta meg a szovjet vezetés. Utolsó politikai kísérletként úgy fogalmazták a tavaly decemberi moszkvai be jelentést, hogy a Szovjetunió akkor kezd maga i- újra atomrobbantásokat, ha az USA az idén is folytatja a maga kísérleteit. Tehát, ha a Reagan-kormám úgy döntött volna, hogy — akár átmenetileg — nem robbant, akkor a szovjet moratórium is folytatódott volna. A FEHÉR HÄZBAN nem így döntöttek, szükség- szerű következmény volt hát a szovjet robbantás Am a kapu továbbra is nyitva van: a Szovjetunió jó szándékát bizonyítja, hogy ezután is fenntartja ajánlatát az atomkísérletek beszüntetésére. Ehhez az szükséges, hogy az Egyesült Államokban felülkerekedjék a józan belátás és Névadóban is beszüntetik a robbantásokat Avar Karolt Olasz—francia államfői találkozó A képen a két résztvevő: Mitterrand francia (balra! és Cossiga olasz elnök (Népújság-telefotó — EPA — MTI — KS) ÉPÍTKEZŐK FIGYELEM! Értesítjük tisztelt vásárlóinkat, hogy nagyjavítási leállás miatt, helyszíni befizetéssel, azonnali szállítással, termelői áron vázkerámia födémbéléstest, hötakarékos uniform falazóelem {30X19X19 K - 0,69 Watt (nv K") és kéménytégla kapható. Észak-magyarországi Tégla és*Cserépipari Vállalat Mátraderecskei Téglagyára.
