Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-04 / 29. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1987. február 4., szerda Kopasz Márta adománya A KÖZSÉG DOLGOZÓSZOBÁI...? Kiskönyvtárak és apró falvak Egy jó példa: Halmajugra (Fotó: Tóth Gizella) A városi ember könnyű helyzetben van. ha munkájához, szórakozásához valami „kötelező irodalom" szükséges. Csak elsétál a helyi bibliotékába és ott általában meg is találja, amit keres. Mindez azonban már gondot okoz egy olyan olvasónak, aki esetleg 30—40 kilométerekre lakik onnan, s nem biztos, hogy mindig van ideje az utazásra, ami esetleg az egész napját igénybe veheti. Többek között ebből az okból létesültek annak idején a kisebb falvakban a klubkönyvtárak, ahol fellelhetők a legfontosabbnak számító művek. De vajon valóban a községek „dolgozószobáivá*' váltak-e ezek az intézmények, s a kölcsönzéseken kívül is látnak-e el közművelődési funkciót? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ. 1911-ben született Szegeden, most is ott él és alkot. A budapesti Iparművészeti Főiskolán végezte tanulmányait, utána lett Buddy György és Bordás Ferenc társaságában a szegedi metszőműhely megalapítója. Különösen híres a Múzsák sorozata. Párizsban. Krakkóban kapott díjat. 1967-ben a III. Malborki Ex libris világkiállításon is kitüntették. Most Szegeden a József Attila Tudomány- egyetemen adta át Csákány Béla rektor az egyetemi tanács által adományozott József Attila-emlékplakettet Kopasz Mártának, aki nagy jelentőségű kisgrafika-gyűjteményét és levelezését ajándékozta a szegedi egyetemnek Ebből az alkalomból az aulában kiállítás nyílt festményeiből, amelyek sajátos, előtte Szász Endre és Bordás Ferenc által alkalmazott technikával készültek. Kopasz Márta művei színes, lírai alkotások. Vannak olyan képei, melyek a szegedi tájat és a város utcáit. történelmét idézik a tőle megszokott érzékenységgel. Megjelenik a Tisza-part. a szegedi árvíz, a hajdani híres-hírhedt bo- szorkánypörök hangulata, s különösen finomak portréi. Képeinek derűs, hangulatos szimbolikája Krúdy Gyula kései rokonává avatja, művészetének neoszecessziós világa nem átvétel, nem divat — egyéniségéből fakad. Mély együttérzéssel ragaszkodik a múlthoz. Emlékezése festményekké növeli a ráckevei Kis- Dunát és Szigligetet is. Kopasz Márta erénye a hűség. Szegedi volt. szegedi maradt, de képes volt arra. hogy a világ ezen hazai szögletében kifejezze az univerzumot. Művészetének igen sok a barátja Szegeden és az országban. Sokan szerették meg általa a művészetet L. M. T. ÁGOSTON LÁSZLÓ: Maris néni dióbele Ismerik azt a gyermekdalt, hogy „Töröm, töröm a mákot. / Sütök vele kalácsot ..Az óvodában mindenki énekelte. No, persze felnőttként másképp játsz- szák ezt. Először is nem mákot törünk, hanem diót. Meg borsot egymás orra alá. De nem külön-külön. hanem egyszerre. Íme a játékszabályok. Végy — lehetőleg facseme- te-lerakatban méregdrágán — egy diófasuhángot. Ültesd el a kiskertedben, és ápolgasd. nevelgesd. míg meg nem öregszel. Ha már megfelelően megvénültél, a fa is felnő, és teremni fog. Ezek után nincs más dolgod, mint föilmászni a tetejére egy hosszú bottal, és leverni a termést. 'Aztán a babáddal kettesben fölszedegetiek a rózsás köténykétekbe. leültök az asztalkátok mellé és meg- törögetitek, hogy legyen mit tenni a karácsonyi vagy húsvéti bejglibe. Ami kimarad, eladjátok a zöldségesnek, ezzel egészítve ki a többször fölemelt kisnyugdíjatokat. Ez eddig világos, nem? Így gondolta a szomszédasz- szonyom, Mariska néni is. Nagyon megörült, amikor meglátta a piacon, hogy 280 forintért mérik a dióbelet. Rögtön le is mondott a bejg- lisütésröl. s hóna alá vette mind a három kiló dióbelét, és kiballagott vele a piacra. — Mennyiért adja, nyanya? — állt meg előtte a kereskedő. — Hát. fiam, nem vagyok én olyan haszonleső, odaadom 260-ért. — Aztán őstermelői igazolványa van? — A saját fámon termett, minek ahhoz külön igazolvány? — Mert anélkül elzavarja a piacfelügyelő. Egye fene, adok érte százat, és nem ismerjük egymást! Nem jól van ez így — morfondírozott magában Maris néni, és beállított a sarki közértbe, ahol 240 forintért árulták az övénél jóval gyengébb minőségű állami dióbelet. — Mennyit adsz kilójáért, Jóska fiam? — Hát... száznegyvenet. Másnak annyit se adnék. Tudja, nekünk is többe van az adminisztráció, meg a pultra is föl kell tenni ... Mariska néni hümmentett egyet, és elment a város másik végében lévő zöldségfelvásárlóhoz. — Hát te. Miska mennyit ígérsz érte? — Szép a diója. Maris né. ném. nagyon szép. Megszámítom magának százhúszba. Még így is ráfizetünk. Tudja. mire a központba beszállítják az öttonnás kocsival ... Leadminisztráljuk, elszállítják az ország másik felébe... — Miért nem itt adjátok el. fiam? Keresi a nép. — Nem lehet. Maris né- ném. Itt a hegyvidékit áruljuk. Ez a módi. Különben nem töltené ki az árrést a költség. — Most már értem — csillant föl a szomszédasz- szonyom szeme. — Tudod mit? Mégis csak hazaviszem. és megsütöm bejglinek. Rászámítom az útiköltséget, meg az adminisztrációt. és holnaptól kezdve olyan büszkén járok az utcán. hogy piszkavassal se érik föl az orromat. No, hallod, kisnyugdíjas létemre én eszem a legdrágább bejglit! Csak az adóhivatal meg ne tudja, mert még kivetik a három kiló dióbelemre a jövedelemadót! Anyagi gondok, szakemberhiány Elsőként Baranyi Imréhez, a Megyei Könyvtár módszertani osztály vezetőjéhez fordultunk. — A nagyobb városokban működő művelődési központok és a csomópontokon található művelődési házak mellett a kisebb lélekszámú településeken dolgoznak a klubkönyvtárak — mondta. — Ezeknek tulajdonképpen kettős feladatuk van: egyrészt a kötetek kölcsönzése, másrészt a helyi kulturális élet tartalmasabbá tétele. Természetesen ebben a munkájukban segíti őket a közeli város könyvtára és az illetékes művelődési központ. A Megyei Könyvtár például szervezett már az ilyen helyeken dolgozók számára középfokú technikusi és egyéves könyvtárkezelői tanfolyamot. Általában 35—40 fővel indítjuk a kurzusokat. Az MMK bentlakásos módszertani képzéseket szervez. Ezekre elsősorban azért vart szükség, mert a klubkönyvtárakat jórészt nem megfelelő szakmai képzettséggel vezetik az általában csak félállásban dolgozók. Az is fontos lenne, hogy mindenütt főállásban végezzék ott a munkát, ami még nem vált gyakorlattá. Jó ellenpélda a füzesabonyi körzet, ahol ez már majdnem megoldódott. Egy ember bonyolítja a kölcsönzést, szervezi a TIT-előadásokat, valamint az író-olvasó találkozókat. — Milyen körülmények között működnek ezek az intézmények? — Ez változó. Van ahol minden zökkenőmentes. De sajnos, a többség anyagi gondokkal küzd. Előfordul: Rossz minőségű videokazetták A Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet vásárlók reklamációi miatt megvizsgálta az UHER E—180 HG VHS és ESC E—180 Super VHS típusú videokazetták minőségét. Megállapította, hogy a mechanikai szerkezet gyenge konstrukciója és kivitele miatt a kazetták rövid használat után meghi- básodhatnak, s ez a videó- készülékekben is kárt okózhat. Ezért a Kermi mindkét típusú kazetta további forgalmazását megtiltotta. Az intézet felhívja a forgalmazó kereskedelmi szerveket, hogy a hibás termékek árusítását haladéktalanul szüntessék meg. nem hogy felújításra, de télen még fűtésre sem jut pénz. A községi tanácsok jórészt a fenntartók, s ők adnak is támogatást — ha tudnak. Néhol a termelőszövetkezet is tevékenyen segít. Szomorú tapasztalat még. hogy egyes helyeken gyakori személyi változások is nehezítik a helyzetet. De még ők is szerencsésebbnek mondhatóak azokhoz képest, akiknél a könyvtárkérdés még mindig nem megoldott, s marad az utazgatás. Körkép — adatokkal Kerecsend egy közepesebb ugrás Egertől. Szucsik Istvánná, a közös tanács vb- titkára arról tájékoztat, hogy a könyvtárban mindössze 55 négyzetméterrel gazdálkodhatnak. Demjén ben ennél is kisebb helyiség áll rendelkezésre. Mindkét helyen heti két alkalommal van kölcsönzés, amikor is ötezer. illetve 3500 kötet közül válogathatnak az olvasók. A vezetők szakképzettek. s mellékállásban dolgoznak. Éppen a szűkös állapotok miatt nincs lehetőség a programok rendszeres szervezésére, utolsó rendezvényük is elég régen volt: egy író-olvasó találkozó. Ám. ha esetleg valaki nem találja meg a keresett könyveket, a könyvtárközi kölcsönzéssel rövid időn belül azt is kézhez kapja. Detken komplex intézmény működik a társközségekkel — Ludassal és Hal- majugrával — közösen — mondta el Korcsos István, a helyi tanács elnöke. — Ez megoldja a könyvtári feladatokat. s emellett tartalmas szórakozást nyújt az ott lakóknak. Ludason például működik a nők és az öregek klubja és mesedélutá nokat is szerveznek a legkisebbeknek. Detken és Hal- majugrán — a komplex lehetőségei miatt — színházterem és klubszobák is vannak. melyek nem maradnak kihasználatlanul. Ügyhogv megyei szinten is kiemelkedő. jó körülmények között dolgozhatnak. A rendezvényeket közösen készítjük elő. s rendszeresen látogatják a „társak" kulturális eseményeit is. Markazon Hevesi Mária a népművelő-könyvtáros. Hatezer kötettel gazdálkodik. Heti hat óra kölcsönzés van. a további négy órában iskolások tartanak itt foglalkozásokat. De tevékenykedhetnek itt felnőttek, gyerekek egyaránt a két szobányi helyiségben: például részt vehetnek a hímző szakkör munkájában. Mivel egy épületben vannak a tanáccsal, ahol a házasságkötő-terem is található. így időnként műsorral színesítik az esküvőket. névadókat. De a helyi színjátszók is rendeznek itt irodalmi esteket. A község hozzávetőlegesen 15 százaléka rendszeresen veszi ki a könyveket, ám köztük a 14 éven aluliak vannak többségben. ★ Nem jutottunk el mindenhová. de körképünk így is alátámasztotta Baranyi Imre szavait. Mindezeket mérlegelve kellene elérni, hogy az intézmények valóban a falusi élet kulturális központjává és dolgozószobává váljanak. Kovács Attila. Eredményes évet zárt a Lénia Reklámiroda Egerben harmadik éve működik a Lénia Reklámiroda. A Mátraalji Állami Gazdaság által létrehívott üzlet eredményes évet zárt 1986-ban is. Mint azt Fábián Józseftől, az iroda vezetőjétől megtudtuk, a tervezett előrelépés sikerült, hiszen 17 százalékkal több nyereséget realizáltak, mint 1985-ben. Az elmúlt év legjelentősebb reklámjának a Tarantella kekszről készült prospektus. illetve a gyöngyösi Mikroelektronikai Vállalat termékeit bemutató háromnyelvű kiadvány számított. Ezen túl is számtalan céggel állnak kapcsolatban. Megyénk vállalatai jó partnernek bizonyulnak, de borsodi és budapesti intézmények is az ügyfeleik közé tartoznak. Az idei feladatok közül már elkészítették a nőnapi ajándéktárgyakat, amelyeknek nagy volt a keletje. Szeretnék üzleteiket bővíteni, s „ felvenni a kapcsolatot a Sza. bolcs-Szatmár megyeiekkel is. Elképzeléseik között szerepel, hogy betörnek a sport területére. Sokat remélnek az elmúlt év végén üzembe helyezett bőrdíszműves részlegüktől is. ahol 50—60-féle terméket gyártanak.
