Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-25 / 47. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A varázsszó MIÉRT FONTOS A TALAJTÉRKÉP? Nemzeti kincsünk: a termőföld megismerése Tájértekezlet Egerben Dr. Kotosmann Imre területi szakmai felügyelő és Lónyai György a megyei földhivatal mezőgazdásza talajtérkép szerkesztésén dolgozik Ha jó az áru, kelendő mindenfelé, a rosszra csak legyintenek az emberek: nem elég, hogy drága, még rossz is! Manapság igényesek, vá­logatósak az emberek és pénzükért a legszebbet, a legjobbat, a számukra leg­megfelelőbbet keresik. Er­re pedig különösen mód és lehetőség nyílik, hiszen a termékek a piacon jelen­nek meg, és a kereslettől, a vásárlók igényeitől függ, hogy elkelnek-e a kínált termékek, vagy a kereske­dők vihetik haza a porté­káikat, mert — ahogyan mondani szokás — nem kellenek a kutyának sem. Bóvlira, bazári holmira nem könnyen adnak pénzt az emberek, de a ked­vükre való, megbízható ter­mékért néha még a föld­ről is lemennének. Nem könnyű ma keres­kedni. eladni, okosan kí­nálni az árut. hiszen vi­lágméretű verseny folyik, és ha ráadásul még van is miben válogatni, akkor ba­josan talál vevőre a rossz portéka. A vásárlók többsége ma gyakorlott, nem kell a Kermihez szaladgálniuk tanácsért, könnyen kiis­merik magukat a piacon, hamar megismerik a jó mestereket, a szép, meg­bízható darabokat, és ha egyszer csalódtak, akkor jöhet a propaganda, a fé­nyes reklám, nincs többé bizalom, elveszett a vá- sá rló. Ezért van az. hogy égyes bútorok, rádiók, ruhada­rabok még a leértékelés során is alig-alig találnak gazdára, nem kellenek sen­kinek. A piac törvényei szerint a vásárlók jönnek- mennek, keresik a jó árut, és ha netalán még a jó­nál is jobbat, moderneb­bet. ízlésesebbet találnak, akkor istenhozzádot mon­danak a régi eladónak. Világméretekben tulaj­donképpen ugyanez a hely­zet. A képlet könyörtele­nül egyszerű, hiszen a leg­jobb, a legolcsóbb áruk a piacokon gazdára lelnek, a versenyben hátul kullogok lemaradnak, ráfizetésből nem tudnak megélni. A „minőség’’ ma az új va­rázsszó, amellyel jó esély- lyel boldogulni lehet és a legjobb kereskedők, üzlet­kötők is csak üres szalmát csépelnek, ha hitvány, drá­ga, nem keresett a porté­ka. így van ez akkor is. ha mezőgazdasági termé­keket, vagy éppen gépe­ket, műszereket, divatcik­keket kínálunk eladásra. Akik piacra termelnek, azoknak tisztelniük kell a piac törvényeit! Helyzetünkben. gazda­sági döntéseink szerint, túl sok választásunk nem ma­rad : nem a sok. hanem a minőség a fontos! Ez manapság valameny- nyiünk ügye. egy ország érdeke, és mivel mi is a piacról élünk, ugyan mi­ért kellene csodálkoznunk azon, hogy önmagának és a pénzének senki sem el­lensége . . Szalay István A jövőért dolgoznak, a holnap mezőgazdaságáért földmérők, térképezők, ve­gyészek, agrokémikusok is, együttes tevékenység­gel. Nagy szükség van a munkájukra, hiszen nemzeti kincsünk a ter­mőföld pontos ismerete és védelme közös ügyünk. Erről volt szó többek kö­zött azon a tájértekezle­ten, amelyet kedden dél­előtt nyitottak meg Eger­ben, a Várkapu vendég­lő különtermében Heves. Borsod -Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár megyék földhi­vatali szakembereinek részvételével. A kétnapos konferencián dr. Misi Er­nő, a Heves Megyei Föld­hivatal vezetője köszön­tötte a csaknem száz résztvevőt, közöttük Hof. fér Istvánt, a MÉM Föld­ügyi és Térképészeti Hi­vatalának vezetőjét. Ezután Jurányi János, a megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályá­nak vezetője vázolta szűkebb hazánk politikai, gazdasági, társadalmi életét. Kiemelte, megyénkben az ipar, a me­zőgazdaság, a nagy hagyo­mányokkal rendelkező élel­miszeripar szerepét. Elmond­ta. hogy ezen a tájegységen meghatározó a gabonaterme­lés. az egri és a mátraalji történelmi borvidéken pedig országosan is elismert a sző­lőművelés. Az élelmiszer- ipari üzemek gabonát, húst, konzervzöldséget, cukrot, bort, dohányt dolgoznak fel. Emlékeztetett arra, hogy me­gyénkben is nagy jelentősé­gű a művelésbe vont ter­mőföld ismerete és védel­me. Ebből a földügyi szak- igazgatás jelentős részt vál­lalt az elmúlt időszakban is. A talajtípusok változóak, megtalálható itt a homok­tól a sziken át a barna er­dei talajig többféle változat. A jövőben földjeink isme­rete még inkább előtérbe ke­rül az ésszerűbb termelési szerkezet kialakításában. En­nek pedig alapja a minősé­get is kifejező termőhelyi értékszám, amely alapvető­en a pontos talajtérképezé­sen múlik. A bevezető gondolatokat követően dr. Kotosmann Im­re. területi .szakmai fel­ügyelő beszélt az új földér­tékelési rendszer bevezeté­sének fontosságáról. El­mondta, hogy a termőföld minőségét kifejező arany­korona ma már nem igazo­dik a közgazdasági feltéte­lekhez. Éppen ezért szüksé­ges a korszerűbb termőhelyi értékszám megállapítása és bevezetése. Ennek gondola­ta már az 1970-es években felvetődött, amikor a talaj­térképezést, mint módszert kísérleti jelleggel alkalmaz­ták. A hetvenes évtized má­sodik felében ez a gondolat ismét felerősödött. Azután 1981—85 között országszerte földminták alapján készítet­ték el a talajtérképeket. A jövő, a mezőgazdaság to­vábbfejlesztése viszont meg­követeli a pontos, térképes földértékelést, amelynek ki­munkálása a következő évek feladata lesz. Ehhez kérte a földhivatalok, a növényvé­delmi és agrokémiai állo­mások. valamint a mezőgaz­dasági üzemek fokozott együttműködését. Mindez hosszabb távon segítséget nyújt majd a hatékonyabb Az eredmények értékelésé­nél a talajmintákat Is fel­használják. Felvételünkön egy Kápolnáról származó minta szerkezetét vizsgálják (Fotó: Perl Márton) földvédelemhez, illetve a me­liorációs tervezéshez is. A múlt évi taüajtérképe­zési feladatok Heves me­gyei tapasztalatait összegez­ték Eisert Árpád és Lányai György, a földhivatal me­zőgazdászai. Beszámolójuk­ból kitűnt, hogy a Heves Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomással kö­zösen végezték a munkát. Elkészítették Fedémes talaj­térképét, Demjénben felújí­tották ez utóbbit, Hevesara­nyoson pedig ezt a munkát folyamatosan végzik. 1986- ban 36 község zártkertjében közel kilencezer új termő­helyi értékszámot bocsátot­tak gépi adatfeldolgozásra. Dr. Sándor Gábor, a He­ves Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás igaz­gatója elmondta, hogy a VII. ötéves tervidőszakban a ta­lajtérképezési és földértéke­lési program keretében szű­kebb hazánkban közel 77 ezer hektár területről készí­tenek új térképet. Ezenkívül megközelítőleg 48 ezer hek­tárról pedig a már meglévő térképeket felújítják. Az ál­lomás a múlt esztendőben erre vonatkozó időarányos tervét teljesítette. A munka az idén folytatódik, melyhez a Szolnok Megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Ál­lomás munkatársai is segít­séget nyújtanak. A konferencia délután Je­néi Istvánnak, a MÉM Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Központja osztályvezetőjének előadásával folytatódott. Is­mertette azokat a feladato­kat. irányelveket, amelyeket a földhivatalok és a növény- védelmi állomások közösen folytatnak a talajtérképezés­ben. A keddi program vé­gül városnézéssel fejeződött be. amikor megismerkedtek a résztvevők Eger történel­mi nevezetességeivel. A tájértekézlet ma, szer­dán folytatja munkáját. Mentusz Károly Kedden a gellérthegyi felszabadulási em­lékműnél katonai tiszteletadással levonták a magyar nemzeti zászlót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös lobogóját, amelyet a Szovjet Hadsereg és Haditengerészeti Flot­ta. megalakulásának 69. évfordulója alkal­mából vontak fel. Magyar pártküldöttség utazott Finnországba A Finn Kommunista Párt meghívására kedden délután magyar pártküldöttség uta­zott Helsinkibe Németh Ká- rolynak, az MSZMP főtit­kárhelyettesének vezetésével. Kíséretében van Barta Ala­jos, az MSZMP Heves Me­gyei Bizottságának első titká­ra. Gecse Attila, a KB kül­ügyi osztályának helyettes vezetője és Gróf Ferenc, a KB munkatársa. Finnországi tartózkodása során Németh Károly meg­beszéléseket folytat a Finn KP vezetőivel, a finn állami élet, valamint más pártok vezető személyiségeivel. Németh Károly búcsúzta­tására a Ferihegyi repülőté­ren megjelent Ártó Mansa- la, a Finn Köztársaság bu­dapesti nagykövete. + A küldöttséget Helsinki repülőterén délután Esko Vainionipää, a Finn KP fő­titkára köszöntötte. Jelen volt Hargita Árpád, hazánk finnországi nagykövete is.. Megkezdődött a Szovjet Szakszervezetek XVIII. kongresszusa Moszkvában kedden reg­gel. a Kreml kongresszusi Dalotájában megnyílt a Szovjet Szakszervezetek XVIII. kongresszusa. Mun­kájában részt vesz Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és más szovjet vezetők. A Szovjet Szakszerveze­tek Központi Tanácsának megbízása alapján a ta­nács munkájáról és a szak- szervezeteknek az SZKP XXVII. kongresszusa hatá­rozataiból fakadó feladatai­ról a beszámoló.t Sztyepan Salajevs az SZSZKT elnöke terjesztette a kongresszus elé. A legfelsőbb szovjet szak- szervezeti fórum elé kerül jóváhagyásra a szakszerveze­tek új szervezeti szabályza­tának tervezete, amelyhez a kongresszust megelőző vita során a dolgozók kiegészí­téseket és javaslatokat fűz­tek. (Folytatás a 2. oldalon) Cél: a feldolgozóipar korszerűsítése Sajtótájékoztató a műszaki fejlesztés feladatairól A műszaki fejlesztés fel­gyorsításának legfontosabb teendőiről tájékoztatta az új­ságírókat Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejleszté­si Bizottság elnöke keddep a Parlamentben. Elmondotta: az idén a vállalatok, szövetkezetek, ku­tatóintézetek összesen 30 milliárd forintot fordíthat­nak kutatásra, fejlesztésre, a műszaki fejlesztés gyorsítá­sára. Ennek jelentős részét a hazai feldolgozóipar kor­szerűsítésére, ezen belül a precíziós-, a robottechnika elterjesztésére, az elektroni­kai. a mikroelektronikai fej­lesztések felgyorsítására for­dítják. Hazánkban a koráb­bi húzóágazatok — többek között a mezőgazdaság — je­lentősége csökkenőben van. így elsősorban a feldolgozó- iparnak kell olyan mérték­ben korszerűsítenie gvárt- mányszerkezetét, amely le­hetővé teszi a népgazdaság exportcéljainak teljesítését. Az ipari gyártmányoknak csupán 3,7 százaléka tarto­zik a kiváló minőségű ter­mékek közé, s e helyzet megváltoztatásában a leg­fontosabb szerep a vállala­tokra hárul. Korábban szét­aprózott forrásaikat hatéko­nyan kell befektetniük, elő­segítve a termelékenység növelését, a költségek jelen­tős csökkentését, a korszerű technológiák alkalmazását. A következő években je­lentős összegeket fordítanak a robottechnika széles körű alkalmazására. 1990-ig mint­egy egymilliárd forintot köl­tenek a robotosítás támoga­tására, így az évtized végé­re már több mint kétezer robot dolgozik majd a hazai vállalatoknál. A műszaki fejlesztés fel- gyorsításának fontos ténye­zője, hogy hazánk a koráb­binál nagyobb mértékben kapcsolódik be a nemzetkö­zi munkamegosztásba. A népgazdaság műszaki fej­lesztési programjait a szak­emberek folyamatosan ösz- szehangolják a KGST-orszá. gck hasonló irányú törekvé­seivel. így a ráfordításokat néhány olyan területre kon­centrálhatják, ahol a meg­valósítás viszonylag kevés időt vesz igénybe. Tétényi Pál elmondotta: a vállalatoknál a műszaki-fej­lesztési alap kötelező képzé­sének megszüntetése szaba­dabb kezet biztosított a gaz­dálkodáshoz. A tervezett új adórendszer várhatóan to­vább. javítja majd a műsza­ki fejlesztés feltételeit. A hozzáadottérték-adózás ugyanis ösztönzi a kooperá­ciós kapcsolatok szélesítését, a gazdálkodók növekvő költ­ségérzékenysége pedig ki­kényszeríti a gyorsabb tech­nikai fejlesztést. Igazodva a mai körülményekhez Családpolitikai aktívaülés Miskolcon Családpolitikai aktívaülést rendezett kedden Miskolcon az MSZMP és a Hazafias Népfront Borsod Megyei Bi­zottsága. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára elő­adásában rámutatott: nap­jainkban egész társadalmi életünk egyik igen jelentős, neuralgikus pontja az, hogy évről évre emelkedik a problematikus, a széteső csa­ládok száma, s e családszer­kezeti zavarok szomorú kö­vetkezményeként egyre több gyermek, fiatalkorú élete vá­lik sok esetben kilátástalan­ná. olykor tragikussá. E va­lós problémák felismerése és elismerése mellett azonban látnunk kell, hogy a magyar családok többségének élete kiegyensúlyozott, lehet mon. dani: egészséges. Mindez, ter­mészetesen nem feledtetheti a gondokat, s nem ment fel bennünket az alól, hogy ke­ressük. s megtaláljuk meg­oldásuk módját. E munka közben azonban azt senki­nek nem szabad elfelejtenie — hangsúlyozta Pozsgay Im­re —, hogy a korábbi, tra­dicionális családi élet éppen a társadalmi, gazdasági fej­lődés következtében egvszer. s mindenkorra visszahozha- tatlan. A fő figyelmet ép­pen ezért a minden vonat­kozásban az új gazdasági, társadalmi körülményekhez igazodó megoldásokra kell fordítani Zászlólevonás

Next

/
Thumbnails
Contents