Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-24 / 46. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. február 24., kedd 5. HAZAI TÁJAKON Talpas ház Baranyában Az épület Szibériai szánhúzó kutyák Jósvafőn Szibériai szánhúzó kutyákat szerzett a Jósvafőn lakó Bu- zetzky Győző, aki még csak ismerkedik az eddig nálunk ismeretlen fajtának tulajdonságaival, de már első edzéseit tartotta velük. Ki tudja, új sportág születik? A képen: Bu_ zetzky Győző, két kutyájával (MTI-fotó: Mizerák István — KS) Baksay Sándor, a XIX század romantikus-népies elbeszélője és néprajzkutatója így ír erről a tájról: .......... a szigetvári járást Zselic néven futják be árnyékos, erdős halmaikkal; apró falvak és díszes kastélyok tornyai villognak a völgyek százados fái közül, s kolostor-romok sárgulnak a tetőkön ...” A történelmi viharok és a szívós makacssággal pusztító enyészet azóta — ne feledjük, évszázadnyi időnél is több telt el — romokká változtatta itt, a féltucatnyi településből összeálló Dobsza történeti emlékeit; a hajdani Ceglédszentm'klós kolostorát és templomát, a völgybe szaladó néhány száz lelkes falvak egykori udvarházait, a régi múlt hagyományos parasztházait. Ám, a dobszaiak — úgy tűnik — kifogtak az idők múlásán. Csglédpusztára a vendégségbe magukhoz csalogatott Makovecz Imrével terveztettek faluházat maguknak, a régi községben, a valamikori Nagydobszán pedig felújították az 1853- ban épített talpas házat. „Nem a ház szerez tiszteletet az urának, hanem az úr a házának ...” — ismerték fel az ókori világ bölcsességét. Mert nemcsak rendbe hozták a népi műemléknek számító egyetlen „öregtölgyből” faragott építményt, de kikutatták annak történetét is. Az érdem Andrásfalvy Bertalan néprajztudósé, aki ígv foglalta össze a paraszt- porta történetét: „A házat 1853-ban öreg Benked András építette rokoni segítséggel. Hatalmas tölgyfatörzset hoztak be az erdőből és szekér-hátuljára feltámasztva, nagy fűrésszel és szekercékkel talpakká és gerendákká formálták. Egyetlen fából vannak az épület talpai és koszorú-gerendái. hosszúságuk meghaladja a 14 métert. A gerendaváz felépítése után a gerendák közé keményfa karókat feszítettek, és polyvás sárral rakták meg, tapasztották be... ” S következik a -családfa: a házat megörökölt fiúnak (Ruzsi Benked Istvánnak) mintegy 18 hold szántója, rétje szállással a falu alatt, és két szőlője volt, egyik a Certei hegyben a másik az Őrhegyen. S tovább: egy újabb Benked István részt vett az első világháborúban, s a Piave mellől, sebesülten tért haza a szülői házba. Az utolsó, Benked Ruzsi József 1980-ban halt meg. A „magva-szakadt család" házát a Baranya Megyei Tanács vásárolta meg azzal a szándékkal, hogy eredeti formájában helyreállítva, népi műemlék együttesnek és néprajzi gyűjteménynek vesse meg az alapját Nemcsak a talpas ház született újjá. a régi formákat emlékezetükben őrző mesteremberek által, de berendezésében is az egykori XIX. századi parasztvilág, a tulajdonos Benked család gondosan megőrzött tárgyainak jóvoltából. A kamrának használt „kis ház” is, a szükséges hozzávalókkal együtt megmentödött a hajdani istálló szerszámaival. A konyhakertet virágzó fűszereivel és növényeivel egy „hozzáértő” idős parasztasszony tartja rendben, gondozza, őrzi és frissíti. „Sátoros” ünnepeken még perecet és lángost is süt a kemencében. A telek udvarán a helybeli fiatalok táncra perdülnek, dédanyáik és ükanyáik népdalkincsének dallamára. Ilyenkor feltámadnak a múltból megőrzött legendák: a falut a szigetvári Zrínyivárral titkos alagút kötötte össze.... Ami viszont hiteles adat a múltból: 1566- ban a megszálló törökök lebontották Nagydobsza égnek nyúló tomyú templo- ipát, s annak köveivel erősítették meg Szigetvárt. Sorba állították a falu lakosait. Kézről kézre adták az értékes véd-kövekéi végestelen-vég;g, Nagydob- szától Szigetvárig. árkon, bokron, vízen, lápon át, a lerombolt templomtól a megerősítésre szánt vár faláig. 17l5-re elfogyott a falu. A törökök távozása után mindössze tizenhét ház állt a régi helyén. Azután kezdtek el újra építkezni a dobszaiak. Az 1853-ban épített, különleges értékű talpas ház méltán hirdeti a rég'ek életerejét, a paraszti életbölcsesség jövőbe vetett hitét. T. A. H eti ucnor ét elején A számítógépnek feltett kérdés: — Tud egy számítógép vicceket is gyártani? A számítógép .válasza: — Természetesen. Csak nem tud nevetni rajtuk. ★ — Adok imagának ezért a képért kétszáz koronát. — Kétszáz 1koronát? De, hiszen \csak a vászon került ennyibe nekem! — mondja a festő. — Tudom, ide akkor még tiszta volt! —* .Hallotta már, hogy Novákék egész éjjel égve hagyták a villanyt az új villában a .tolvajok miatt? — Micsoda ostobaság! A tolvajoknak van zseblámpájuk! ★ — Hallottad? Klausner professzor úr főnövére úgy határozott, ,hogy a tudománynak áldozza a testét! — Tudom — ihetente háromszor! ★ — Miért ihangoztatja mindig ez la 'középcsatár, hogy soha nem adja lel magát? — Mert senki nem akarja megvenni. ESEMÉNYEK, TÖRTÉNETEK, ÉLETUTAK ... (X.) Amiről az egri utcanevek mesélnek Kazinczy Ferenc 1787-ben iskolafelügyelő lett gr. Török Lajos kassai kerületi főigazgató mellett, és ilyen minőségében járt. először Egerben 1789 októberében. Tárgyalt Eszterházy Károly püspökkel, megnézte a Líceum könyvtárát- és dicsérte Kracker freskóját. Az ő hívására 1808-ban telepedett vissza Bécsből Magyarországra, pontosabban Mezőkövesdre Balkay Pál festő, aki 1817-től kezdődően élete második felét Egerben élte le. Kazinczy legközelebb Pyrker érsek idején látogatott el Egerbe. 1828-ban az érsek meghívta a költőt, hogy tekintse meg Velencéből hozott értékes képtárát. Ezen túlmenően szó esett az irodalomról, sőt arról is. hogy az érsek „most egy püspöki templomot szándékozik építeni". Kazinczy ezt követően lefordította magyarra Pyrkernek A szent hajdan gyöngyei című munkáját. amelyből irodalmi vita is kerekedett. A költő a fordítás nyomtatása közben az első ív elkészülte után járt újra Egerben. Feleségével együtt érkezett 1830. február 27-én. Erről az útjáról írta: „délután talán indulok hazafelé, nagy örömmel, a' mit nekem Eger ada, de sok bajra". Ezen a látogatáson ismét szó esett az új templomról. amelyről Kazinczy így írt: „Az érsek most egy nagy Basilicát fog építeni, mert a mostani inkább látszik Orosz Czerkónak, mint Érseki Templomnak. Nem lesz kupolája, nem lesz tornya ... A rajzolat három táblára ki van metszve. s eggy exemplárt (példányt) elhoztam." Még az 1970-es évek első felében is Egerben élt a Vörösmarty utca egyik házában iMcsny Béláné, a költő egyenesági leszármazottja. Kazinczy Ferenc harmadik gyermekének — Kazinczy Táliának — Hrabovszky Sándor volt a férje. Az ő fiának, Hrabovszky Gézának a leánya Lacsny Béláné, született Hrabovszky Jolán, aki egri lakásában őrizte Kazinczy Ferenc íróasztalát. Ezt a költő a 1810-es évek végétől használta 1831-ben bekövetkezett haláláig a sátoraljaújhelyi megyeháza épületében, mint napidíjas levéltáros. Középiskolai tanulmányait dr. Tordai Ányos a ciszterci rend egri főgimnáziumában végezte, és innen lépett be a rendije 1895-ben. Teológusnak készülvén egyetemi tanulmányait Bécsben a Paz- maneumban kezdte, de később magyar—latin szakos hallgató lett a budapesti Pázmány Péter Tudomány- egyetemen. Itt szerzett tanári oklevelet és doktori diplomát is. 1904-től Pécsen, 1909-től Baján volt gimnáziumi tanár. 1914-től a ciszterci rend egri főgimnáziumában tanított. Itt éveken keresztül volt a Vitko- vics Önképzőkör elnöke és „hét éven át töltötte be az igazgató és a tanári testület osztatlan bizalmából a tanárszéki jegyző tisztét." Az igazgatóhelyettes-tanárt Werner Adolf zirci apát 1924-ben a bajai III. Béla reálgimnázium igazgatójának és a ciszterci rendház főnökévé nevezte ki. Első költeményei az Egri Híradóban jelentek meg, amelynek három évig volt munkatársa. Tagja volt a Magyar Irodalomtörténeti Társaság választmányának, az Országos és a Katholikus Tanáregyesületnek stb. Főtitkára volt az Egerben működő Gárdonyi Géza Társaságnak. Jó barátja volt Gárdonyinak, akit az ő javaslatára helyeztek el örök nyugalomra a várba. Tankönyvei — magyar nyelvtan, stilisztika, retorika, poétika — annak idején népszerűek voltak. A Tordai Ányos utca a Hajdúhegyen van. Szarvas Gábor a gimnázium első hat osztályát 1842— 1848 között Baján végezte. Az 1848 49-es forradalom és szabadságharc idején nemzetőrnek jelentkezett, de fiatal kora miatt nem vették fel. Ezután Győrbe ment, és belépett a bencés rendbe, de érettségi után. 1852-ben kilépett. Ezt követően jogot tanult, ezt azonban betegsége miatt nem fejezte be Mint tanárjelölt 1858-ban a ciszterci rend egri főgimnáziumába került póttanárnak. A bajai gimnáziumba 1860 februárjában nevezték ki tanárnak. Egri tanárkodása idején a „Hölgyfutár”-ba írt Egri leveleket Paprika vagy Pap Rika aláírással. Szarvas Gáborné így írt az aláírás történetéről: „a P-a jegynek tréfás története van: egy egri hölgy, aki iránt Gábor élénken érdeklődött, nevének kezdőbetűit jelenti. Barátai ezt sejtették, és sokszor vallatták, mit jelent e két betű? Egy ilyen zaklatás alkalmával azt felelte a kíváncsiaknak: Paprika. s azontúl ez volt a szokott aláírása. — Mikor a Paprika szóra kínálkozó élcek nagyon felszaporodtak, ezeknek elkerülésére megváltoztatta írói nevét, s lett Pap Rika.1861-től 1869-ig Pozsonyban tanított, miközben letette a tanári vizsgát. 1871. ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett, ahol megbízták a magyar nyelv kutatását és művelését szolgáló folyóirat létesítésével. így indult meg a manapság is megjelenő Magyar Nyelvőr című folyóirat. 1881-ben szembetegsége miatt nyugalomba vonult. Királyi tanácsosi címmel tüntették ki 1890-ben, A magyar nyelvművelés egyik ki. váló harcosa volt: állást foglalt az erőszakos nyelvújítás és az idegenszerű fordulatok ellen. A róla elnevezett utca az Arany János és a Szovjet hadsereg utca között húzódik. Mikes Kelemen régi nemes székely családból származott. Nevelőapja hatására áttért a katolikus hitre. Tanulmányait a jezsuiták kolozsvári gimnáziumában végezte. Amikor 1707-ben II. Rákóczi Ferencet beiktatták a fejedelemségbe, Mikest családja a fejedelem udvarába adta apródnak. Itt betöltött jelentéktelen szerepe miatt a szabadságharc eseményeiből csak kévését látott. A szabadságharc bukása után követte Rákóczit a száműzetésbe. Rodostóba. Az itteni törökországi tartózkodás hosszú esztendeinek foglalatosságait, a reménykedéseket és a csalódásokat örökítette meg a Törökországi levelekben. Ezekből kitűnik, hogy nagy akaraterővel, humorérzékkel. hasznos és elmét csiszoló munkálkodással küzdötte le honvágyát. A levelek száma meghaladja a kétszázat: az első 1717. október 10-én, az utolsó pedig 1758. december 20-áv kelt. Az eredeti példányokat az Egri Főegyházmegyei Könyvtár őrzi. A levelek 1858-ban jutottak Toldy Ferenc birtokába, akitől 1867- ben Bartakovics Béla érsek szerezte meg a könyvtár számára. Toldy 1867 őszén Bartakovicshoz írott leveléből kitűnik, hogy Toldy levelében nem pedig „egyik egri útja” alkalmával hívta fel Mikes leveleire az érsek figyelmét: „... e percben hozza a könyvkötő a könyvveket. Nem akarom elszalasztani a jó alkalmat, s engedje Excellenciád, hogy ezeket mély tisztelettel elé terjeszthessem. Ajándékozza meg Excellenciád, különös az én kedves Mikesemet figyelmével . ..” Utcája a Hajdúhegyen található. Kiss Péter ÁLLÁSAJÁNLATAI: Eger Város Tanácsa V.B. Igazgatási Osztály: Eger, Dobó tér 2. Pályázatot hirdet igazgatási (gyámügyi főelőadói) munkakör betöltésére. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: — államigazgatási főiskolai végzettség, legalább 5 éves szakirányú gyakorlat. Fizetés a 11 1983. (XII. 17.) ÁBMH. rendelkezés szerint. Jelentkezés személyesen vagy írásban 1987. március 15-ig az igazgatási osztály vezetőjénél. Finomszerelvénygyár: Eger Felvételre keres gépészmérnököt; vegyészmérnököt vagy technikust; műszaki rajzolót; gépi forgácsoló, szerszám - készítő, vegyész, géplakatos szakmunkást. f HEVES MEGYEI SZOLGÁLTATÓ IRODA | 3300 EGER. DOBÓ TÓI 2. a 36/Y> VW Egri Áfész: Eger, Knézich K. u. 2. Kistályai úti Sütő-tartósító üzemébe felvesz élelmiszeripari technológust üzemvezető helyettesi munkakörbe; tmk- vezetőt; laboránst; művezetőt, több műszakos munkarendbe; betanított munkásokat három műszakra. Jelentkezés az üzem vezetőjénél. Továbbá alkalmaz Kistályai úti AGROKER Kertbarátok Boltjába férfi eladót és pénztárost. Jelentkezés a bolt vezetőjénél. Ingatlankezelő Vállalat: Eger, Zalár u. 1. Gázszerelő szakmunkást keres felvételre, változó munkahelyre. Hm.-i Autójavító Vállalat: Eger, Faiskola u. 5. Felvételre keres utókalkulátort; gépjárművezetőt: karosszérialakatost; autószerelőt. Verpeléti szervizébe felvesz női raktárost; karosszéria- lakatost; autószerelőt. Egri szervizébe felső- vagy középfokú szakirányú végzettséggel legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező szervizvezetőt alkalmaz. Érdeklődni lehet a vállalat főmérnökénél. AGRIA Bútorgyár: Eger, Kistályai út 8. Felvesz közgazdasági végzettséggel pénzügyi előadót; számlaellenőrt; gépkönyvelőt; gépírónőt. EVILL: Eger, Trinitárius u. 1. Felvételt hirdet — változó vidéki munkahelyre — villanyszerelő; betanított villanyszerelő; általános lakatos munkakörökre. Révai Nyomda Egri Gyáregysége: Eger, Vincellériskola u. 3. Alkalmaz kötészeti szakmunkásokat, érettségizett fiatalokat linó-, monószedői munkakörbe; tömöntő segédmunkást. VILATI Egri Gyára: Eger, Faiskola u. 9. Felvesz felsőfokú végzettséggel gyártmány technológust; szerkesztő mérnököt; szakirányú felsőfokú végzettséggel vagy ipari árszakértői tanfolyammal rendelkező kalkulációs csoportvezetőt; géplakatost.
