Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-24 / 46. szám
4 NÉPÚJSÁG, 1987. február 24., kedd Sajtótükör, megyénkről Hóháború — téli mínuszok. A szokatlan hideg támadása elleni országos küzdelemből megyénknek is kijutott. Januárban a Heti Világgazdaságtól a Néphadseregig több mint két tucat újság adott hírt Hevesből, a rendkívüli időjárás miatti termelés- kiesések pótlására tett erőfeszítésekről. MTI jelentette Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az Országgyűlés elnökének, majd Czinege Lajosnak, a Minisztertanács elnök- helyettesének Heves megyei látogatását, dr. Mészáros Lajos Egri Főegyházmegye kormányzójának állami eskütételét, az egyetemek és főiskolák KISZ-vezetőinek ötnapos tanácskozását és a hajdani egri diák, — 1986-ban New Yorkban elhunyt — Ladányi Imre festőművész kiállítását megye- székhelyünkön. az Ifjúsági Házban. Egészségügyi dolgozó, január A betegellátás színvonalának és a munkakörülmények javításának előmozdításáért, az ágazat szakszervezeténeik Heves megyei bizottsága felhívással fordult valamennyi dolgozójához, hogy a szocialista munkaverseny- mozgalom keretében tegyenek vállalásokat a nagy októberi szocialista forradalom 70, évfordulója tiszteletére. Társadalmi Szemle, január „Életemet soha nem tudtam elképzelni a többiek igazsága nélkül". A folyóirat új sorozatában Frecska Sándornak, a Nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezet elnökének portréja. Nimród, január Szarvasbőgés 1986-ban. Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság területéről származik a tájegység legjobb agancsa. Súlya: 10,69 kilogramm, pontértéke: 222,93. Magyar Rádió. 3. műsor A Blaskó család. A papa és a három fiú mind művészpályát választottak. Blaskó János festőművész 18 évig volt Egerben a tanárképző főiskola rajz tanszékének vezetője. Blaskó Péter hosszú ideje a Miskolci Nemzeti Színház tagja, Balázs is színész Kecskeméten. Magyar Ifjúság, január 2. Címerek és armálisok. Hazánkban hivatalosan az államcímert használják, de 1974 óta rendelet értelmében városaink is rendelkezhetnek saját címerrel. A historikus írás egyik illusztrációja Heves és Külső-Szolnok megyék pecsétje 1836-ból. Zalai Hírlap, január 7. A panaszok sorsa. Országos vizsgálat során a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elé került a különféle szervezetekhez 1984—85- ben beérkezett 86 ezer közérdekű bejelentés utóélete A kétévenkénti elemzést, és öltévenkénti átfogó értékelést néhány megyei tanács. így Heves is példásan végzi. Fejér Megyei Hírlap, 14. Hegyimenták a Mátrában. Az ország legmagasabb pontján, Kékestetőn egy évtizede működik a hegyimentőszolgálat. Falurádió, január 16. Öntözésfejlesztés a füzesabonyi termelőszövetkezetben. 1987-től kezdődően két év alatt fokozatosan 580— 600 hektáron öntözik a kukoricát, s így 5 tonnával növelve, 11—12 tonna hozamra kívánják emelni az átlagtermést. Magyar Nemzet, január 17. Jó tanácsok — falra hányva. Egy angol úr intelmei. A Monimpex kommersz borok áráért vesztegette el az Egri bikavért az angol piacon, holott Nagy^Britanniát a világ leggyorsabban növekvő borfogyasztójaként tartják számon. Lenin hatvan esztendeje írta: „Meg kell tanulni kereskedni." Képes Űjság, január 17. Toliban dúskálva. Az Eger- szóláti Ho Si Minh Termelőszövetkezetben évente mintegy 130 mázsa lúdtoMat tépnek. Népszabadság, január 19. Kezdeményezések a családi ünnepségek méltó megrendezéséhez. A nagyobb városok közül kiemelkedően jó feltételeket teremtett a tanács a családi intézmények működéséhez Gyöngyösön. A jó példát másutt is követni kellene. Népszabadság, január 20. Igen keresettek, s ezért óránként másfél kilométernyi kolbászt készítenek a Gyöngyszöv Áfész egri üzemében. Petőfi Rádió, január 22. Néhány szó zene közben. Gyöngyös város történelmének legrégebbi emlékei találhatók a református egyház levéltárában. Pajtás, január 22. „De más lenne itt az élet..." Az ország tetején, Mátraszentimrén nincsenek gyerekek ... Az alsótagozatosok vagy húszán, ötödiktől — immár tizenhárom éve — Mátrafüredre járnak át, mint minden istváni, bagolyirtási, meg galyatetöi gyerek. Magyar Hírlap, január 23. Vélemények, kérdések az egerszalóki jótékony büdös- víz fejleményeiről. Népszava, január 27. Parádi szerkezetváltás. Kelyhek az árháborúban. Molnár Pál riportja a Parádi Üveggyárból. Ország-Világ, január 28. — Rózsaszentmárton lesz-e a nem dohányzó falu? Egymillió forintot kap az a község, amelynek lakói 1 évig tartó füstmentességet vállalnak. A Hungária Biztosító pályázatára szép számmal érkeznek a jelentkezések. Megyénkből — egyelőre telefonon — Rózsaszentmárton jelentette be részvételét. Népszabadság, január 28. Most jelent meg Heves megye térképe. Simon Imre HÁROM KIÁLLÍTÁSRÓL Arányok, arcok, absztrakciók A téli hónapokban nem lehetett panasza az egri közönségnek arra. hogy nem kap képzőművészeti, egyáltalán művészeti élményre lehetőséget. A Megyei Művelődési Központban, az Ifjúsági Házban, a Helyőrségi Művelődési Központban, a Képcsarnokban, a Megyei Könyvtárban és a Hevesi Szemle Galériájában egymást érik a tárlatok. De még a közeli falvakban is akad néznivaló, esemény, amit fel lehet jegyezni Idézzük hát egynémelyikét, a hangulat okából! Tóth Gizella fotója, a verpeléti kiállítás anyagából Arányok Az Ifjúsági Házban a New Yorkban élt Ladányi Imre hazakerülő anyagából kaptunk ízelítőt. A magát mindig is magyarnak valló mester az Egerre emlékezve című, 1940-ben festett egri városképét a vármúzeumnak juttatta. És mi azonnal megszerettük. A kép honosodott. És most csak erről az egy képről szólnánk, noha az egész kiállítási anyag megérne egy külön misét. A művész az általa mindig is emlegetett és szeretett várost még realista korszakában festette meg. Nyilván a város lelkét kereste színeiben, abban a látványban, amit megörökített. A vár nyugati pereméről tekint le a festő a Dobó térre és úgy, hogy a kép barokksárgában. ebben a sajátos fényben fürdeti a teret, amely akkor még más elrendezésben volt az egrieké. Itt piac volt. nyüzsgő élet, nem átjárási lehetőség a városház, a Minorita-templom meg a vár felé. Mozgalmas légkörben forogtak itt a kofák, vászontetős sátraik alatt és a „naccságák" is, hogy beszerezzék a konyhára valót. Ez a nagy elevenség volt a város élete: a tornyok, templomok, a kupolák, a Líceumé. a székesegyházé is, mint távoli, a hátteret szolgáltató díszletekként jelennek meg ezen a emlékképen. Dobó kihúzott kardja sem úgy hangsúlyos, hogy az a hősiességgel kérkedne. És mégis. mintha ez az elevensárgába pácolt tér a maga viszonylagos ürességével emelné fel a körben látszó épületeket önmaguk szintjére. Ügy másodlagos, szándék- talan szándékkal. Talán ezért nyűgöz le ez a látvány! Arcok A Verpeléti Helyőrségi Művelődési Otthonban látható a lap munkatársának, Tóth Gizellának a kiállítása. Fekete-fehér fotók ezek. Arcokat sorakoztatnak fel, néhány felvételen a táj is megjelenik. Ha Ladányi festményével a gyerekkor élményeit köszöni meg, a szeretetet vallja ki a festő, itt a fotós az emberi részvét, az együttérzés. a szemérmes vigasztalás lelkiállapotát rögzíti. öreg arcaiból a két-két szem nem messzire néz. nem keres már különösebbet, inkább a szemek redője mondja el a kihunyó fény helyett, mekkora sorsból indulnak majd odébb, a kanyargós úton megközelíthető temetőbe. De van egy másik arc, az arcról készített sorozat, amely még inkább elárulja, mennyire szándéka a fotósnak felhívni a figyelmet a sorsra, ami az arcból kiolvasható. A modell. kislány, nincs még tízéves, közeire is. riadt magabiztossággal belebámul a lencsébe, mintha a gép, a lencse is kérdezne tőle valamit. Ez a gyerek nem mosolyog, bár mintha megkísérelne valami derűset. Várakozás ül ezen az arcon, az idegek a bőr takarója mögött is dolgozni látszanak. Mintha olyasmit szeretne kérdezni: meg tudja-e akárki mondani, hol is lesz nekem jó, mi is van a rács mögött, a rácson túl mi is az az ország, ahol nekem valahová tartoznom kellene? És a képek hatása alatt szorongás keletkezik a nézőben, mert egyre szaporodnak körülöttünk a magány irtózatos kérdései, súlyait pedig egyre nehezebben lehet mérni — mázsákban. A gyerekek mindig kiszolgáltatottak? Absztrakciók A Megyei Könyvtárban a Szentendrei Grafikai Műhely húsz alkotója szerepel ezekben a hetekben. A műhely tagjai nem először állítanak ki Egerben. Játékosságuk, sokrétűségük, ötleteik, megoldási formáik szellemi élvezetet nyújtanak azoknak, akik ezt az irányzatot, az elgondolkodtatásnak ezt a nemesen gondűző szenvedélyét ismerik és szeretik. Köztük van Barcsay Jenő. Egyidős a századdal. Hosz- szú élete során változott ő is. művészete is, már ami a külső megjelenési formákat illeti. Bent, a lélekben azonban szigorú rend uralkodik, most is. mint egész élete során. Konstrukciók foglalkoztatják manapság. Szerkezetek, színek, absztrakt, geometriális alakzatok. Színei most is komorak és fenségesek, mint korábban, hiszen Erdély szülötte, szülőfaluja a szokatlan hangzású Katona. Kolozs megyében. S ő. aki az emberi testet szinte tudósi pontossággal körüljárta híres Anatómiájában és megvalósította Ember és drapéria című művét is, öregségére, mintegy a pályát betetőzni szándékozván, odahagyja a figurákat, már az asszonyi test ilyen-olyan megfontolt megközelítését is, tanítványai. művésztársai között Szentendrén teszi azt, amit belső hevülete még ma is diktál: megkeresi a megfelelő kifejezést, a pontosan odaillő színt és alakzatot. Hosszú évek óta leskelődöm, hátha felfedezhetném szellemi, lelki szigorúságának nyitját; bekukucskálhatnék a kulcslyukon túl abba a világba, amit ilyen kemény falakkal, komor alkotásokkal vesz körül. Reménykedem. Egyelőre minden kiállításon megkeresem a keze nyomát. Amennyi tudás él zártsága mögött! Farkas András Kopogtató Az utóbbi évtizedekben anyagi helyzetünk jotobra- fordulásával sok minden megváltozott életünkben. Nagy igyekezetünkben sokszor nem figyeltünk oda olyan dolgokra sem, amelyek összekötnek múltunkkal, valamiféle hovatartozásra köteleznek, biztonságérzetet adhatnak Nagyanyáink bútorait, a még nagy családban élők különböző tárgyait egyre-másra minősítettük haszontalan daraboknak, hogy azután évek múlva drága áron ismét visszaszerezhessük az előrelátó kereskedőktől. Sok ilyen példát lehet felhozni. Perjés Klára és munkatársai, a vasárnap reggeli műsorban tudóst, nyelvészt. történészt, mezőgazdasági dolgozót szólaltattak meg, akik a földrajzi nevek átmentéséről mondták el véleményüket, ecsetelve a jelenlegi helyzetet és a tennivalókat. Mindannyiunknak van egy- egy története arról, hogy egy számunkra ismeretlen faiuban utcanév alapján érdeklődve az idősebbek nem. vagy alig tudnak útbaigazítást adni. A régi elnevezés szerint tájékozódnak. Azonban egyre kevesebben lesznek, akik még emlékeznek — magyarázattal is szolgálnak — a helynevekre. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével a dűlörend- szer felbomlott. táblákat alakítottak ki. Az üzemi nyelv betűvel és számmal jelöli a földterületeket. Szerencsére él még a régi elnevezés is, a traktorosok, a földművelést végzők ennek alapján tájékozódnak, öregszőlő, Osztató, Gulyajárás, Hóstya, Halom, Akasztófa-dűlő — mind olyan nevek, amelyeket mindennapi használattal segíthetünk megőrizni. örökségünket őrizzük ezzel, mert, ha elpusztítjuk az olyan tett, mintha régészeti leleteinket szántanánk a földbe. Ennél többet tesznek azok, akik a gyűjtés fáradtságos munkáját vállalják magukra. Megyénkről nem esett szó az adásban. de tudom, hogy e tekintetben nem szégyenkezhetünk. A tudóstanár nemcsak az óra adta lehetőségeket használja ki a nevelésre, ismeretek átadására, hanem maradandót is igyekszik alkotni. Dr. Pelle Belőné gyűjtése, — sokak segítségével — kiadványai mind ezt igazolják. Akárcsak a megszólaló tanítónő, aki „Családi legendáriumában” szűkebb környezetéről mindent feljegyzett, mert „felejt az ember". A nemes törekvést segítenünk, támogatnunk kell. hogy a jövő generációjának üzenetet hagyhassunk, valami apró jelet, amelynek nyomán eligazodhatnak. Lövei Gyula Eszményképek Mindig divat volt ostorozni, bírálni, korholni a fiatalokat. Ezt tették az idősebbek a híres Göröghonban. majd a világbíró Rómában is. Érdekes módon nem jutott eszükbe, hogy az utánuk következők jellemének, viselkedésmódjának formálásáért elsősorban ők a felelősek, hiszen akarva-akarattanul is példát mutattak számukra. s csupán annyi hittel vértezték fel őket, amennyi bennük lobogott. Napjainkban sincs másképp. épp ezért kár meg- kondítani a vészharangot, hiszen a holnap felnőttéi sem lesznek rosszabbak, restebbek. kiábrándultab- bak a jelen érett korosztályánál. Ezért érdekel a téma megközelítése, emiatt hallgattam kíváncsian a tegnap reggeli Jó reggelt! programban Rékai Gábor szerkesztő aggódástól áthatott, iránymutató ötletekben sem szűkölködő jegyzetét, ugyanis ezt a közérdeklődésre szá- mottartó gondolatkört taglalta. Többek között az Országos Széchényi Könyvtár egyik felmérésére hivatkozott. Ennek adataiból a szakemberek azt állapították meg. hogy a tizenévesek majdhogy búcsút mondtak az olvasásnak, hiszen szabadidejük zömét más. kevésbé szellemgazdag elfoglaltságra áldozzák. Amiatt is kesergett, hogy a tinédzserek körében népszerűtlenek a hajdani eszményképek, a jóért, az igazért áldozathozatalra is képes hősök. Azt ajánlotta, hogy legalább Rejtő Jenő figuráit. többek között a leleményes Piszkos Fred. kapitányt kedveltessük meg velük. mert ez is számottevőbb a semminél. Tisztes indulatát megértem, de borúlátását helytelenítem. Egykori tanári pályám, illetve tíz esztendő érettségi elnöki tapasztalatai tudatosították bennem, hogy az ifjakban — igaz rangrejtve — ott szunnyad minden érték. Ezeket a kincseket lehet és kell felkutatni, a felszínre hozni, hiszen szinte valamennyien szom- júhozzák mindazt, ami felemelő, nemes. Vessük el a kesergést, s közeledjünk feléjük, győzzük meg őket arról: belőlünk sem hiányoznak ezek az erények. Az irodalom, a történelem órákon — szakítva a régi. az ötvenes periódusból itt rekedt beidegződésekkel — varázsoljuk közéjük azokat az alakokat, akik hathatnak rájuk, 'hívjuk fel a figyelmüket ez ilyen jellegű tévésprodukciókra, illetve videokínálatra. Ha ekként cselekszünk, akkor rájövünk, hogy nem esélytelenül indulunk a csatákba, mindössze a fegyvertárunk más, mint valaha volt. Nem a tépelődő, az ön- marcarigoló pesszimizmus, a jupiteri mennydörgés és villámsújtás, hanem ez a feladatunk, kötelességünk, hivatásunk. Akárcsak az előttünk levőké ... Pécsi István Heti könyvújdonságok Akadémiai kiadó Régi magyar költők tára. XVII. század. 11. kötet. Az első kuruc mozgalnóak korának költészete (1672—1686) CORVINA KIADÓ Az érett reneszánsz. Irta Jeannie Auboyer, Damián Bayon stb. (A művészet története). KOSSUTH KÖNYVKIADÓ Bihari Klára: A bűnvalló. Novellák. Forgács Imre: Neokonzer- vatív fordulat az Egyesült Államokban MÓRA FERENC IFJÜSÁGI KÖNYVKIADÓ Hallama Erzsébet: Hiszia- piszi nyomoz KOZMOSZ KÖNYVEK Leskó László: Kihűlt láb nyomokon SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ Alföldi Jenő: Visszhang
