Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-21 / 44. szám

10» NÉPÚJSÁG, 1987. február 21., szombat AZ ATLANTI-ÓCEÁNTÓL AZ URALIG Hagyományos fegyverek — új megközelítés Az Európa pusztulásáról szóló tudományos-fantaszti­kus regényekben éppúgy, mint a NATO „tudományos" háborús forgatókönyveiben kedvelt nyitólépés a szovjet páncélos hadosztályok meg­lepetésszerű támadása a Nyugat gyenge pontjai, fő­ként az NSZK északi része ellen. Mivel a NATO hagyo­mányos erői — e forgató- könyv állítása szerint — nem tudnak ellenállni en­nek a rohamnak, a NATO harcászati, majd hadászati nukleáris fegyverek beveté­sére kényszerül. Ezzel Euró­pa nemcsak csatatérré, ha­nem órák alatt hatalmas te­metővé és romhalmazzá vá­lik. A hátborzongató esemény­sor tendenciózusan és a ka­tonapolitikai célok szem­pontjából erősen manipulál- tan tálalja az erőviszonyó­kat. Abból indul ki. hogy a Szovjetunió, a Varsói Szer­ződés nyomasztó fölényben van a hadseregek létszáma és a hagyományos fegyverzet terén, ami csak atomcsapás­sal ellensúlyozható. Ez a fel- tételezés eddig két alapvető következtetést — és intézke­désrendszert — vont maga után. Az egyik az, hogy a NATO erőltetett ütemben fejleszti hagyományos fegyverzetét Erre vonatkozóan az észak­atlanti tömb stratégiái 1978- ban hosszú távú programot hagytak jóvá, és az időará­nyosan meg is valósul: fo­lyamatosan korszerűsítik a tankokat, helikoptereket, va­dászbombázókat. Mindezek eredményeként a NATO olyan nagyszabású fejlesz­tést hajtott végre, hogy ma már a hagyományos fegy­verzet pusztító ereje szinte felér az atomfegyverekével. Olyan nagy távolságban lé­vő objektumok megsemmi­sítését is lehetővé teszi ha­Egy éve százmilliók le­hettek szemtanúi annak a szörnyű tűzijátéknak, amely fényes nappal volt látható Kalifornia egén. Műszaki hiba miatt ekkor követke­zett be az űrkutatás eddigi legnagyobb emberáldozatot követelő balesete. Ezt a típusú űrrepülőgépet a 70-es évek elején kezdték el kifejfeszteni az Amerikai Egyesült Államokban a Sa­tum hordozórakéták helyet­tesítésére, és a 80-as évek űrkutatási feladatainak vég­rehajtására. Ez az űreszköz — a korábbiaktól eltérően — többször felhasználható. A Földről rakétaként indul. gyományos fegyverzettel, amelyeket korábban atom­csapással véltek harc-, illet­ve működésképtelenné tenni. A másik következtetés a NATO részéről az elmondot­takkal összefüggésben az volt, hogy a£ immár 14 éve lényegében egy helyben to­pogó bécsi közép-európai haderőcsökkentési tárgya­lásokon minden lehetséges módon hátráltatták a mun­kát. Utalhatunk a termé­ketlen létszámvitára, az „aránytalanságok" hangoz­tatására. ami lényegében a Varsói Szerződés fölényének bizonygatása volt. Ebből kö­vetkezőleg a szocialista or­szágoknak nagyobb létszám, és fegyverzetcsökkentést kel- l(ene) végrehajtaniuk, mint a NATO-nak. Mihail Gorbacsov tavalyi berlini javaslatai, valamint a VSZ-tagországok vezetői­nek 1986 júniusi budapesti felhívása nagyszabású csök­kentést szorgalmazott a szemben álló felek részéről. Emlékezetes, hogy a buda- dapesti felhívás javasolta: a szemben álló katonai-po­litikai szövetségek már az első egy-két évben 100—150 ezer fővel kölcsönösen csők. kentsék fegyveres erőiket, a * haditecnika megfelelő csök­kentésével egyetemben. A továbbiakban — a 90-es évek elejére — a csökken­tés mindkét fél részéről el­érné a fél-fél milliót. Egy­idejűleg a harcászati csa­pásmérő légierő, illetve a harci rakéták számának je­lentős csökkentését is java­solta a dokumentum. Mind­ezeket az intézkedéseket a szocialista országok elképze­lése szerint megbízható és hatékony ellenőrzés mellett kellene megvalósítania mind nemzeti eszközök, mind pe­dig nemzetközi ellenőrzési eljárások alkalmazásával, beleértve a helyszíni fel­majd bolygónk körül űrha­jóként kering, s végül repü­lőgéphez hasonlóan tér visz- sza a Földre. Egy-egy útja során, amely átlagosan egy hétig tart, közel 30 tonnányi hasznos terhet vihet magá­val. Az első űrrepülőgép, a Columbia 1981 áprilisában szállt fel, s ezt még 24 in­dítás követte. A katasztrófa a Challenger 11. startjánál következett be. A tavalyi szerencsétlensé­get követően az űrrepülőgép- programot felfüggesztették az USA-ban, azért, hogy biz­tonságosabbá tegyék az űr­repülőgépeket. Ennek érde­kében 44 változtatást kíván­ügyeletet is. Ezáltal lénye­gesen csökkenne a váratlan támadás veszélye, mérsék­lődne a katonai szembenál­lás Európában, növekedne kontinensünkön a biztonság és a bizalom Időhúzó taktikát alkalmaz azonban a NATO a mara­toni bécsi fegyverzetcsök­kentési fórumon és a buda­pesti felhívás kezelésében is. Tavaly decemberi brüssze­li deklarációjában ugyan ki­fejezésre juttatta a javasla­tok megvitatására vonatko­zó készségét. ám jelezte: a meglévő „aránytalanságok" megszüntetéséről akar tár­gyalni. Ezen a Varsói Szer­ződés állítólagos fölényének mérséklését értik. A válasz pozitív eleme, hogy nincs szó egyértelmű elutasításról. A most is tanácskozó bé­csi utótalálkozón az egyik fő téma az a Lengyelország által előterjesztett és sok más — köztük semleges és el nem kötelezett — ország által is támogatott javaslat, miszerint az Atlanti-óceántól az Uraiig terjedő csökken­tésekről a tárgyalásokat az európai biztonsági és együtt­működési folyamat keretében egy újabb stockholmi konfe­rencián kellene megvitatni. E javaslatra a legújabb hí­rek szerint a NATO csak júniusban, egy hónappal a bécsi utókonferencia terve­zett zárása előtt ad majd választ. Időhúzás ez? Nyil­vánvalóan. Ám kifejezésre juttatja egyebek között az ellentétet abban, hogy kik tárgyaljanak? Az USA sze­rint csak a NATO és a Var­sói Szerződés delegációi. A szocialista országok azon­ban a másik tábor egyes or­szágaiban is megértésre ta­lálnak azzal az indítványuk­kal. hogy a haderőcsökken­tési tárgyalásokba a semle­ges és el nem kötelezett or­szágokat is be kell vonni Szászi József nak végrehajtani: közülük a legfontosabb a szilárd hajtó­anyagú rakéta áttervezése, melv a Challenger balesetét Okozta. A tervek szerint a repüléseket 1988 elején kí­vánják újrakezdeni. Végül: a szomorú évfor­dulónak két magyar vonat­kozása is van. Az egyik, hogy ismereteink szerint a Challenger emlékére első­ként — és eddig egyedül a világon — az Omega együt­tes komponált emlékdalt. amely a Föld árnyékos ol­dalán című nagylemezükön jelent meg. Míg a másik: Kereszty András, a Népsza­badság washingtoni tudósí­tója a Challenger-video cí­mű könyvében foglalkozik az egy évvel ezelőtt történtek­kel és következményeivel VITA VAKVÁGÁNYON Az elfelejtett műhold esete Tavaly nyáron még nagyon kevesen tudták, hogy Nagy- Britannia saját kémműholdat épít. A közvetlen résztvevő- kön kívül csak a kormány néhány kiválasztott tagja is­merte a Zircon-tervnak ke­resztelt vállalkozást. No, meg Duncan Campbell újságíró, aki a BBC számára készült hatrészes filmsorozatot for-' gat Titkos társadalom cím­mel. A dokumentumfilm a brit titkosszolgálatról szólt volna, s bírálni szándékozott az 1911-ből származó „Offi­cial Secrecy Act"-ot, vagyis a hivatali titok körüli kér­déseket szabályozó törvényt < A sorozat elképzeléseit egyez- j tették a kormánnyal is, s a konzervatív kabinet nem ki­fogásolta a tervet. A botrá­nyig még nyolc hónap volt hátra. Kétes vállalkozás Az idén januárban a BBC „saját elhatározásából" öt­részesre redukálta a Titkos társadalmat, miután a Zir- con-tervről már elkészített filmet „államtitkok szellőz­tetése" miatt levette a mű­sorról. A csalódott Campbell a New Statesman című, bal­oldali liberális folyóiratban publikálta a Zircon-tervvel kapcsolatos értesüléseit. A New Statesman esedékes száma még meg sem jelent, a sajtó máris megérezte a szenzációt: bajban van Mar­garet Thatcher kabinetje — éppen a soron következő választások küszöbén. A Zircon-terv ugyanis fö­löttébb kétes vállalkozás lett volna — még akkor is, ha Campbell nem gondoskodik most már szinte biztosra ve­hető meghiúsulásáról. Az 500 millió font költséggel el­készítendő műhold a Szov­jetunió fölött keringett vol­na geostacionárius (a Föld forgásával megegyező kerin­gési sebességű, ezért látszó­lag egy helyben álló műhol­dak számára kijelölt) pályán, és a Szovjetunió, Kelet-Eu- rópa és a Közel-Kelet táv­közlésének jó részét képes lett volna lehallgatni. Kato­nai szakértők szerint Lon­don eddig is hozzájutott a Zircon által továbbítandó in­formációkhoz — amerikai műholdak segítségével. Ezek adását két földi állomás is veszi Nagy-Britannia terüle­tén A tory kormánynak te­hát inkább presztizsokokból volt szüksége a drága ké­szülékre, semmint valódi hír­szerzési célból. Ráadásul a pályára állítás kényes mű­veletét csak a most éppen stagnáló amerikai űrrepülő­gépes program újraindulása után lehetett volna megol­dani — 1988-ban. A Zircon-terv igazi „baja" azonban az. hogy a kor­mány egyszerűen elhallgatta a parlament elől. Pedig jó öt évvel ezelőtt Thatdher asszony Ígéretet tett. hogy minden jelentősebb katonai tervről tájékoztatja a képvi­selőket. A Zircon-műholdról azonban egy szó sem esett a honatyák előtt. Az utolsó csepp A teljes lelepleződést el­kerülendő a kormány pél­dátlan lépésre szánta el ma­gát : előbb a New Statesman szerkesztőségét, majd Camp­bell otthonát, végül a fil­met készítő BBC glasgow-i stúdióit szállta meg a rend­őrség különleges osztaga, hogy alapos házkutatás után minden, az esettel akár csak érintőleges kapcsolatban lé­vő anyagot elszállítson. Ez volt az utolsó csepp a po­hárban. A sajtószabadságra oly kényes brit közvélemény felzúdult, a sajtó a prece­denstől félve nem habozott hangot adni véleményének, s az ellenzéki képviselők azon­nal vitát provokáltak a par­lamentben. A vita azonban szinte rög­tön vakvágányra futott — nem kis részben a tory ka­binet ügyes manőverezése miatt. A műholdról csaknem mindenki megfeledkezett — a politikai vita a házkuta­tások körül bontakozott ki Közben távozni kényszerült a BBC igazgatója, s „egész­ségügyi okokból" szabadság­ra ment a főállamügyész. aki közvetlenül felelős a rendőrségi akció engedélye­zéséért. A dolog pikantériá­ja. hogy még mielőtt átme­netileg eltűnt volna a szín­ről, Sir Michael Havers fő- államügyész írásban beismer­te: tavaly nyáron kétszer is együtt ebédelt Campbellel Az újságíró állítja, hogy ak­kor részletesen megbeszélték a Titkos társadalom temati­káját, s Havers nem emelt kifogást. Az akkor készült feljegyzések most a rendőr­ség birtokába kerültek . A hatóságok most azt ku­tatják, kitől származtak Campbell információi, s tör­tént-e törvényszegés az ügy­ben. A filmsorozat kérdéses részét már több száz ember látta zártkörű videóvetítése­ken — csak éppen a képvi­selők nem férhetnek hozzá, mert a konzervatív tisztvise­lők megakadályozták a par­lamentben szervezett bemu­tatót. Veszett fejsze nyele A választásokat legkésőbb 1988 közepéig kell megtarta­ni. Thatcher asszony takti kázási lehetőségei tovább szűkültek, s az időpont meg­határozásának fegyvere már nem lehet olyan hatásos, mint azt a konzervatívok eddig remélték Ráadásul megfordulni látszik az utób­bi hónapok tendenciája, s a legfrissebb közvélemény- kutatások során ismét a Munkáspárt van előnyben. Már a tjotranv kirobba­nása előtt is 39 száza­léknyi szavazatot jósoltak a Labour-nak a toryk 37 szá­zalékával szemben. Az arány várhatóan tovább romlik majd a kormány szempont­jából, miközben tovább erő­södhet a liberális-szociálde­mokrata pártszövetség is. A lehető legrosszabbkor jött tehát a kabinetnek a Zircon-ügy kirobbanása. A veszett fejszének legalább a nyelét szerették volna meg­menteni a házkutatásokkal, ám ez csak újabb bírálato­kat váltott ki. A konzervár tívok most neheztelnek Tha­tcherre, mert az erőpróba előtt ilyen lehetetlen hely­zetbe hozta őket. Horváth Gábor A program folytatódik A BUBIV Egri Bútorgyára számviteli osztályára gyakorlattal rendelkező, közgazdasági szakközépiskolai érettségivel rendelkező munkatársakat keres A Gyöngyösi Ingatlankezelő Vállalat (Gyöngyös, Katona J. u. 1. sz.) munkatársat keres építőipari műszaki-termelés előkészítésben számlázói munkákban jártas építész-épületgépész technikusi végzettséggel. Bérezés: kollektív szerződés szerint Jelentkezés: Csuzdi Tibor főmérnöknél. Elődeinél csaknem kétszer többet „tud" az M—1 típusú harckocsi — ilyennel látják el az Európában állomásozó amerikai csapatokat A New Statesman folyóirat ominózus számának fedőlapja az alábbi munkakörökbe: statisztikus, számlalikvidátor, bérelszámoló. Fizetés: gyakorlati időtől függően, , a kollektiv szerződés szerint. Jelentkezés: a 13-676-os telefonszámon, vagy személyesen a főkönyvelőnél (Eger, Faiskola u. 7. sz.) Házkutatás a BBC glasgow-i stúdiójában (Köln The Economist — AP — MTI — KS|

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents