Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-04 / 29. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 29. szám ARA: 1987. február 4., szerda 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A MEGYE NÉGY VÁROSÁBAN Ügyintézés és munkaidő L_ A Heves Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság nem­régiben utóvizsgálatot tartott a lakosság ügyeinek munkaidőn kívüli intézéséről. Ennek célja az volt, hogy az 1982. évi alapvizsgálat óta hozott döntések hatására mennyiben változott a helyzet a tanácsok, a munkáltatók és a szolgáltatási szervezetek területén. Műszaki vezetők Magyarország gazdasági pozíciói az elmúlt egy-más- fél évtizedben romlottak a világban. Számtalan adat­tal lehetne ezt bizonyíta­ni, de ezúttal elégedjünk meg csupán az egyik leg­jellemzőbbel. Míg 1973-ban hazánk a világ exportjá­ból 0,76 százalékkal része­sedett, addig 1985-ben már csak 0,42-vel. A majdnem felére csökkent részesedés következtében importunk sem növekedhetett a kellő mértékben, ez pedig töb­bek között azt jelentette, hogy nem tudtuk az el­múlt években kellő meny- nyiségben megvásárolni a fejlődésünkhöz alapvető- es szükséges gépeket, esz­közöket, modern technikai eljárásokat. Mindez nem csupán jelenünkre hat ká­rosan, hanem ha nem si­kerül a negatív tendenciá­kon változtatni, akkor jö­vőnk is komoly veszélybe kerülhet. Mert nem szabad arról elfelejtkezni, hogy körülöt­tünk a világ halad, s a ko­rábban fejletlennek tartott távol-keleti országok — például mint Dél-Korea. Tajvan, Szingapúr — fel­zárkóznak lassan a legfej­lettebbek közé. A dél-ko­reai autógyártás egyre ko­molyabb versenytársa Ja­pánnak. Jelentős mértékben hoz­zájárult mai gondjainkhoz, hogy az említett időszak­ban a modern társadalmi fejlődés „motorja”, a mű­szaki értelmiség nem volt kellően megbecsülve. Amíg a szakmunkások, alkalma­zottak és más értelmiségi rétegek jövedelme bővült, addig a műszakiaké nem érte el ezek ütemét. Ennek következtében romlott a műszaki pályák presztízse, vagy akik mégis erre a pá­lyára léptek, azoknál tel­jesítmény-visszafogás ala­kult ki. Mindez pedig oda hatott, hogy az ipari veze­tői réteg nem bizonyult olyan húzóerőnek, mint kel­lett volna lennie a népgaz­daság „vonatában”. Nem véletlen jelen pil­lanatban tehát, hogy ami­kor pártunk a gyorsított műszaki fejlesztés mellett tett hitet, igen fontosnak tartja a műszaki értelmi­ség, a műszaki vezetői ré­teg helyzetének javítását Anyagi, erkölcsi és társa­dalmi elismerésben egy­aránt. Hiszen nem mindegy, hogy az adott kollektívák­ban a legképzettebb embe­rek kedvvel és lelkesedés­sel, vagy csupán immel- ámmal dolgoznak. Mert nyilvánvaló, hogy munka­kedvük, újítókészségük, új­ra való fogékonyságuk visz. szahat az adott kollektívák teljesítményére. S ez előbb- utóbb forintokban jelent­kező hasznot is hoz, mind a kollektíváknak, mind a népgazdaságnak. Társadalmunk szellemi tőkéjének ezt a részét fo­kozottan szükséges tehát megbecsülnünk és egyben hasznosítanunk. Hiszen nem kisebb tétről van szó, mint felzárkózásunkról vagy lemaradásunkról. Kaposi Levente Tanácsok A megye négy városában működik ügyfélszolgálati iro­da (ÜSZI). Ezek tárgyi és személyi feltételeit az el­múlt időszak alatt fokozato­san javították. A tanácsi dolgozókat az intézés egy­szerűsítésére kötelezték: sze­mélyes megjelenést csak rendkívül indokolt esetben rendelhetnek el, az embe­reknek telefonon is adhat­nak tájékoztatást az egyes témákat illetően, a meghí­vást pedig két időpontban is lehetővé kell tenni. Ál­talánossá tették a szerdai és szombati fogadást is. A lakossággal kapcsolat­ban álló szervezetek nyitva tartási ideje is nőtt. Erő­feszítéseket tettek az orvo­si rendelők, a gyógyszertá­rak nyitva tartásával össze­függő koordinációra, s a bölcsődék nyári zárva tar­tását is szűkítették. A területen azonban nem változott lényegesen a la­kosság magatartása. Álta­lános tapasztalat, hogy a gazdálkodó egységek nem kér­nek igazolást dolgozóiktól, miikor azok a tanácsoknál járnak — munkaidőben. Jel­lemző. hogy az állampolgá­rok 76 százaléka keresi fel saját kezdeményezésére a tanácsokat. Az elmúlt évek­ben jelentősen nőtt a • fő munkaidőn túli tevékenység (háztáji, kisvállalkozás). En­nek hatására egyértelműen csökkent a szabad — és így — az ügyintézésre fordítható idő is. Az adatok azt bizo­nyítják, hogy az ügyfélszol­gálat leterhelése mindössze 30—40 százalékos. Ez a tény az ügyfélszolgálat további bővítése ellen hat. Szolgáltatások A szolgáltató és más gaz­dálkodó egységek önállósága az elmúlt években kiszélese­dett. A közgazdasági sza­bályzók az optimális nyere­ség elérésére ösztönzik azo­kat. A szolgáltató egységeknél a nyitva tartásra vonatkozó központi szabályozás —gaz­daságilag — ezen szerveze­tek érdekei ellen hatnak. Az alkalmazott díjak jelen­tős aránya hatóságilag maxi­mál, az igényekhez igazodó munkaerő-ellátottságot csak nagy nehézségek árán lehet biztosítani. A vizsgálat sze­rint a kedvezőtlen szabályo­zás miatt nem várható lé­nyeges fejlődés e téren. A lakásokon történő várakozá­si idő csökkentése, s a heti nyújtott munkarenden túli ügyfélszolgálat problémája sem oldható meg egyelőre. További nehézséget jelent az anyag- és alkatrészellá­tás alacsony szintje. A tapasztalatok egyértel­műen azt mutatják, hogy a meghosszabbított nyitva tar­tásban — és szombatonként is — a forgalom mérsékelt. Ennek oka a már kialakult fogyasztói szokások, továb­bá a nem teljes értékű szol­gáltatás végzése. Gazdasági egységek A gazdálkodó egységek a munkaidőalap védelmére vo­natkozó jogszabályokat meg­ismerték, végrehajtásukat megszervezték. A rugalmas munkakezdés azonban még nem jellemző, az ebben rej­lő lehetőségeket nem ismer­ték föl mindenütt. A mun­kaidőalap védelmére hozott belső szabályozások végre­hajtása, sajnos mérsékelt eredményt mutat. A magán­ügyben történő eltávozások- nak — gyakorlatilag nin­csenek korlátái. A szűk munkaidőpiac itt nehezíti a helyzetet, s általános véle­mény, hogy a dolgozókat a fő munkaidőben is elenge­dik főnökei. Ezek alól csak a zárt. területileg meghatá­rozott minisztériumi, taná­csi gazdálkodó szervek ké­peznek kivételt. (Itt van pél­dául a Finomszerelvénygyár, a Városgazdálkodási Válla­lat.) A vizsgálat megállapítása szerint a vezetésnek határo­zottabb, következetesebb magatartással kell biztosíta­nia a munkaidőn túli ügy­intézést. A dolgozókkal ugyanekkor meg kell ismer­tetni a tanácsi igazgatás, a szolgáltatás munkaidő utá­ni ügyintézésének lehetősé­geit is. Mindez egyidejűleg tájékoztatást és ellenőrzést is biztosít. Havas András Az egri ügyfélszolgálati irodában sem tolonganak ... (Fotó: Kőhidi Imre) Csehszlovák parlamenti delegáció a Tungsramban A hazánkban tartózkodó csehszlovák Szövetségi Gyűlés Alois Indra vezette küldöttsége a Tungsram Rt. budapesti köz­pontjába látogatott (Népújság-telefotó — MTI-fotó. Weber Lajos. felv. — KS) A csehszlovák Szövetségi Gyűlés küldöttsége, amely a magyar Országgyűlés meg­hívására tartózkodik hazánk­ban, kedden a Tungsram Rt. budapesti központjába láto­gatott. A delegációt Alois Indra, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság Szövet­ségi Gyűlésének elnöke, a CSKP KB Elnökségének tag­ja vezeti. A vendégeket az üzemlátogatásra elkísérte Sarlós István, az Országgyű­lés elnöke, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja. Ott volt Ondrej Durej, Cseh­szlovákia budapesti nagykö­vete. A Tungsramban Gábor András vezérigazgató és Zen- tai Gábor, a pártbizottság titkára adott tájékoztatást a 20 ezer dolgozót foglalkozta­tó nagyvállalat tevékenysé­géről. A csehszlovák parlamenti küldöttség tagjai nagy érdek­lődéssel tekintették meg a Tungsram budapesti fény­forrásgyárának korszerű ja­ján gyártósorát, majd a cég történeti gyűjteményével is­merkedtek meg. Sajtótájékoztató az Ipari Minisztériumban Igazodni a nemzetközi piachoz Az ipar idei feladatairól és az évindítás tapasztala­tairól kedden sajtótájékoz­tatót tartottak az Ipari Mi­nisztériumban. Kéri Endre, a tervosztály vezetője elmondta: a minisz­térium felügyelete alá tar­tozó vállalatok tavaly 10 szá­zalékkal növelték össznye- reségüket. Az előzetes mér­legadatok alapján 10—12 nagyvállalat és néhány kis­üzem. illetve ipari szövetke­zet zárta veszteséggel az évet. A veszteséges vállala­tok köre főleg a szénbányá­szatból és a vaskohászatból került ki, de akad a gép- és vegyiparban, s a könnyű­iparban is ilyen üzem. 1987-ben az iparvállalatok legfontosabb feladata a jö­vedelemtermelő képesség fo­kozása és a nagyobb hoz­zájárulás a külgazdasági egyensúly javulásához. Mind­ez csak úgy érhető el. ha a vállalatok költségérzéke­nyebbé válnak és növelik teljesítményeiket. Az eddigi szabályozás ugyanis lehető­vé tette, hogy kisebb telje­sítménybővüléssel arányta­lanul nagyobb vállalati ered­mény szülessen. A szabályo­zás változása várhatóan a teljesítménynövelést ösztön­zi majd. A magyar iparnak ezen­túl fokozottan kell igazodnia és alkalmazkodnia a nem­zetközi piacon tapasztalható változásokhoz. Ennek érde­kében fel kell gyorsítani az egyes iparágakban a termék­szerkezet-váltást és a mű­szaki fejlesztést. Ezt segítik a különböző gazdaságfejlesztő központi programok, köztük az anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazását szolgáló program is. Mind­ehhez az üzemek jelentős kedvezményeket, beruházá­si hiteleket is kaphatnak. A mikroelektronikai alkatré­szek gyártására és elterjesz­tésére is központi program szolgál. A VII. ötéves terv­időszakban több milliárdot fordítanak ilyen jellegű ku­tatásfejlesztésre, a terme­lés gépesítésére, új elektro­nikai termékeket gyártó technológiákra. A központi programhoz kapcsolódóan rövidesen egy alprogramot is kidolgoznak, ami a minő­ség fejlesztését célozza. Az ipar a tervek szerint az idén 2 százalékkal bőví­ti termelését, szocialista ex­portját 3, konvertibilis kivi­telét — a múlt évi elmara­dások bepótlásával együtt — 4—6 százalékkal. Mind a ter_ melésben. mind az értékesí­tésben nő majd a nagyobb szellemi munkát igénylő fel­dolgozott termékek aránya. Ennek megfelelően az ipar- irányítás elsősorban a piac­cal rendelkező, s már most is korszerű cikkeket előállí­tó ágazatoknak biztosít le­hetőséget az erőteljesebb fej­lődéshez. így az idén és a következő években is az elektronikai termékek, a vá­kuumtechnikai, a robottech­nikai gyártmányok, a szer­számgépek, a közúti jármű­vek. a gyógyszerek és nö­vényvédő szerek, egyes mű­anyag- és gumiipari cikkek, s a divatos ruházati termé­kek és bútorok gyártása fej­lődik majd az átlagosnál gyorsabban. S mivel ezek­nek a feldolgozóipari ága­zatoknak kellő ipari háttér­rel. kiszolgáló partnerekkel is rendelkezniük kell. az ilyen jellegű termékek elő­állítására is szükség van. Az egyes ipari ágazatok idei terveiről szólva Kéri Endre elmondta, hogy a ha­zai szénbányászat 23,3 mil­lió tonna szenet termel eb­ben az évben, miközben a gazdaságtalan mélymű­velésű aknákban fokozato­san visszafejlesztik a terme­lést. A kőolajipar 1,9 millió tonna, a földgázkitermelö- helyek pedig 7 milliárd köb­méter nyersanyagot hoznak a felszínre. A villamosener- gia-ipar termelése 3,9 száza­lékkal haladja majd meg az előző évit. így az ipar terme­léséhez és a lakossági ellátás­hoz rendelkezésre áll a szük­séges energia. A kohászat 2 százalékkal bővíti termelé­sét. ezen belül a nyersvas- gyártás az eddigi szinten marad, az acél- és henge- reltáru-termelés 2—3 szá­zalékkal csökken, nő viszont az értékesebb, ötvözött acé­lok. valamint a másod- és harmadtermékek előállítá­sa. A feldolgozóipari ágaza­tok általában 3 százalékos termelésnövekedést irányoz­tak elő. A sajtótájékoztatón ar­ról is szóltak, hogy az év­kezdet. az évindítás nem volt zökkenőmentes. A ja­nuári kemény fagyok és hó­viharok leállásra késztettek számos gyárat, ami az ipar­ban mintegy hárommilliárd forintos termeléskiesést oko­zott: ez az éves termelés 0,3—0,5 százaléka.

Next

/
Thumbnails
Contents