Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-04 / 29. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 29. szám ARA: 1987. február 4., szerda 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A MEGYE NÉGY VÁROSÁBAN Ügyintézés és munkaidő L_ A Heves Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság nemrégiben utóvizsgálatot tartott a lakosság ügyeinek munkaidőn kívüli intézéséről. Ennek célja az volt, hogy az 1982. évi alapvizsgálat óta hozott döntések hatására mennyiben változott a helyzet a tanácsok, a munkáltatók és a szolgáltatási szervezetek területén. Műszaki vezetők Magyarország gazdasági pozíciói az elmúlt egy-más- fél évtizedben romlottak a világban. Számtalan adattal lehetne ezt bizonyítani, de ezúttal elégedjünk meg csupán az egyik legjellemzőbbel. Míg 1973-ban hazánk a világ exportjából 0,76 százalékkal részesedett, addig 1985-ben már csak 0,42-vel. A majdnem felére csökkent részesedés következtében importunk sem növekedhetett a kellő mértékben, ez pedig többek között azt jelentette, hogy nem tudtuk az elmúlt években kellő meny- nyiségben megvásárolni a fejlődésünkhöz alapvető- es szükséges gépeket, eszközöket, modern technikai eljárásokat. Mindez nem csupán jelenünkre hat károsan, hanem ha nem sikerül a negatív tendenciákon változtatni, akkor jövőnk is komoly veszélybe kerülhet. Mert nem szabad arról elfelejtkezni, hogy körülöttünk a világ halad, s a korábban fejletlennek tartott távol-keleti országok — például mint Dél-Korea. Tajvan, Szingapúr — felzárkóznak lassan a legfejlettebbek közé. A dél-koreai autógyártás egyre komolyabb versenytársa Japánnak. Jelentős mértékben hozzájárult mai gondjainkhoz, hogy az említett időszakban a modern társadalmi fejlődés „motorja”, a műszaki értelmiség nem volt kellően megbecsülve. Amíg a szakmunkások, alkalmazottak és más értelmiségi rétegek jövedelme bővült, addig a műszakiaké nem érte el ezek ütemét. Ennek következtében romlott a műszaki pályák presztízse, vagy akik mégis erre a pályára léptek, azoknál teljesítmény-visszafogás alakult ki. Mindez pedig oda hatott, hogy az ipari vezetői réteg nem bizonyult olyan húzóerőnek, mint kellett volna lennie a népgazdaság „vonatában”. Nem véletlen jelen pillanatban tehát, hogy amikor pártunk a gyorsított műszaki fejlesztés mellett tett hitet, igen fontosnak tartja a műszaki értelmiség, a műszaki vezetői réteg helyzetének javítását Anyagi, erkölcsi és társadalmi elismerésben egyaránt. Hiszen nem mindegy, hogy az adott kollektívákban a legképzettebb emberek kedvvel és lelkesedéssel, vagy csupán immel- ámmal dolgoznak. Mert nyilvánvaló, hogy munkakedvük, újítókészségük, újra való fogékonyságuk visz. szahat az adott kollektívák teljesítményére. S ez előbb- utóbb forintokban jelentkező hasznot is hoz, mind a kollektíváknak, mind a népgazdaságnak. Társadalmunk szellemi tőkéjének ezt a részét fokozottan szükséges tehát megbecsülnünk és egyben hasznosítanunk. Hiszen nem kisebb tétről van szó, mint felzárkózásunkról vagy lemaradásunkról. Kaposi Levente Tanácsok A megye négy városában működik ügyfélszolgálati iroda (ÜSZI). Ezek tárgyi és személyi feltételeit az elmúlt időszak alatt fokozatosan javították. A tanácsi dolgozókat az intézés egyszerűsítésére kötelezték: személyes megjelenést csak rendkívül indokolt esetben rendelhetnek el, az embereknek telefonon is adhatnak tájékoztatást az egyes témákat illetően, a meghívást pedig két időpontban is lehetővé kell tenni. Általánossá tették a szerdai és szombati fogadást is. A lakossággal kapcsolatban álló szervezetek nyitva tartási ideje is nőtt. Erőfeszítéseket tettek az orvosi rendelők, a gyógyszertárak nyitva tartásával összefüggő koordinációra, s a bölcsődék nyári zárva tartását is szűkítették. A területen azonban nem változott lényegesen a lakosság magatartása. Általános tapasztalat, hogy a gazdálkodó egységek nem kérnek igazolást dolgozóiktól, miikor azok a tanácsoknál járnak — munkaidőben. Jellemző. hogy az állampolgárok 76 százaléka keresi fel saját kezdeményezésére a tanácsokat. Az elmúlt években jelentősen nőtt a • fő munkaidőn túli tevékenység (háztáji, kisvállalkozás). Ennek hatására egyértelműen csökkent a szabad — és így — az ügyintézésre fordítható idő is. Az adatok azt bizonyítják, hogy az ügyfélszolgálat leterhelése mindössze 30—40 százalékos. Ez a tény az ügyfélszolgálat további bővítése ellen hat. Szolgáltatások A szolgáltató és más gazdálkodó egységek önállósága az elmúlt években kiszélesedett. A közgazdasági szabályzók az optimális nyereség elérésére ösztönzik azokat. A szolgáltató egységeknél a nyitva tartásra vonatkozó központi szabályozás —gazdaságilag — ezen szervezetek érdekei ellen hatnak. Az alkalmazott díjak jelentős aránya hatóságilag maximál, az igényekhez igazodó munkaerő-ellátottságot csak nagy nehézségek árán lehet biztosítani. A vizsgálat szerint a kedvezőtlen szabályozás miatt nem várható lényeges fejlődés e téren. A lakásokon történő várakozási idő csökkentése, s a heti nyújtott munkarenden túli ügyfélszolgálat problémája sem oldható meg egyelőre. További nehézséget jelent az anyag- és alkatrészellátás alacsony szintje. A tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy a meghosszabbított nyitva tartásban — és szombatonként is — a forgalom mérsékelt. Ennek oka a már kialakult fogyasztói szokások, továbbá a nem teljes értékű szolgáltatás végzése. Gazdasági egységek A gazdálkodó egységek a munkaidőalap védelmére vonatkozó jogszabályokat megismerték, végrehajtásukat megszervezték. A rugalmas munkakezdés azonban még nem jellemző, az ebben rejlő lehetőségeket nem ismerték föl mindenütt. A munkaidőalap védelmére hozott belső szabályozások végrehajtása, sajnos mérsékelt eredményt mutat. A magánügyben történő eltávozások- nak — gyakorlatilag nincsenek korlátái. A szűk munkaidőpiac itt nehezíti a helyzetet, s általános vélemény, hogy a dolgozókat a fő munkaidőben is elengedik főnökei. Ezek alól csak a zárt. területileg meghatározott minisztériumi, tanácsi gazdálkodó szervek képeznek kivételt. (Itt van például a Finomszerelvénygyár, a Városgazdálkodási Vállalat.) A vizsgálat megállapítása szerint a vezetésnek határozottabb, következetesebb magatartással kell biztosítania a munkaidőn túli ügyintézést. A dolgozókkal ugyanekkor meg kell ismertetni a tanácsi igazgatás, a szolgáltatás munkaidő utáni ügyintézésének lehetőségeit is. Mindez egyidejűleg tájékoztatást és ellenőrzést is biztosít. Havas András Az egri ügyfélszolgálati irodában sem tolonganak ... (Fotó: Kőhidi Imre) Csehszlovák parlamenti delegáció a Tungsramban A hazánkban tartózkodó csehszlovák Szövetségi Gyűlés Alois Indra vezette küldöttsége a Tungsram Rt. budapesti központjába látogatott (Népújság-telefotó — MTI-fotó. Weber Lajos. felv. — KS) A csehszlovák Szövetségi Gyűlés küldöttsége, amely a magyar Országgyűlés meghívására tartózkodik hazánkban, kedden a Tungsram Rt. budapesti központjába látogatott. A delegációt Alois Indra, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlésének elnöke, a CSKP KB Elnökségének tagja vezeti. A vendégeket az üzemlátogatásra elkísérte Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Ott volt Ondrej Durej, Csehszlovákia budapesti nagykövete. A Tungsramban Gábor András vezérigazgató és Zen- tai Gábor, a pártbizottság titkára adott tájékoztatást a 20 ezer dolgozót foglalkoztató nagyvállalat tevékenységéről. A csehszlovák parlamenti küldöttség tagjai nagy érdeklődéssel tekintették meg a Tungsram budapesti fényforrásgyárának korszerű jaján gyártósorát, majd a cég történeti gyűjteményével ismerkedtek meg. Sajtótájékoztató az Ipari Minisztériumban Igazodni a nemzetközi piachoz Az ipar idei feladatairól és az évindítás tapasztalatairól kedden sajtótájékoztatót tartottak az Ipari Minisztériumban. Kéri Endre, a tervosztály vezetője elmondta: a minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok tavaly 10 százalékkal növelték össznye- reségüket. Az előzetes mérlegadatok alapján 10—12 nagyvállalat és néhány kisüzem. illetve ipari szövetkezet zárta veszteséggel az évet. A veszteséges vállalatok köre főleg a szénbányászatból és a vaskohászatból került ki, de akad a gép- és vegyiparban, s a könnyűiparban is ilyen üzem. 1987-ben az iparvállalatok legfontosabb feladata a jövedelemtermelő képesség fokozása és a nagyobb hozzájárulás a külgazdasági egyensúly javulásához. Mindez csak úgy érhető el. ha a vállalatok költségérzékenyebbé válnak és növelik teljesítményeiket. Az eddigi szabályozás ugyanis lehetővé tette, hogy kisebb teljesítménybővüléssel aránytalanul nagyobb vállalati eredmény szülessen. A szabályozás változása várhatóan a teljesítménynövelést ösztönzi majd. A magyar iparnak ezentúl fokozottan kell igazodnia és alkalmazkodnia a nemzetközi piacon tapasztalható változásokhoz. Ennek érdekében fel kell gyorsítani az egyes iparágakban a termékszerkezet-váltást és a műszaki fejlesztést. Ezt segítik a különböző gazdaságfejlesztő központi programok, köztük az anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazását szolgáló program is. Mindehhez az üzemek jelentős kedvezményeket, beruházási hiteleket is kaphatnak. A mikroelektronikai alkatrészek gyártására és elterjesztésére is központi program szolgál. A VII. ötéves tervidőszakban több milliárdot fordítanak ilyen jellegű kutatásfejlesztésre, a termelés gépesítésére, új elektronikai termékeket gyártó technológiákra. A központi programhoz kapcsolódóan rövidesen egy alprogramot is kidolgoznak, ami a minőség fejlesztését célozza. Az ipar a tervek szerint az idén 2 százalékkal bővíti termelését, szocialista exportját 3, konvertibilis kivitelét — a múlt évi elmaradások bepótlásával együtt — 4—6 százalékkal. Mind a ter_ melésben. mind az értékesítésben nő majd a nagyobb szellemi munkát igénylő feldolgozott termékek aránya. Ennek megfelelően az ipar- irányítás elsősorban a piaccal rendelkező, s már most is korszerű cikkeket előállító ágazatoknak biztosít lehetőséget az erőteljesebb fejlődéshez. így az idén és a következő években is az elektronikai termékek, a vákuumtechnikai, a robottechnikai gyártmányok, a szerszámgépek, a közúti járművek. a gyógyszerek és növényvédő szerek, egyes műanyag- és gumiipari cikkek, s a divatos ruházati termékek és bútorok gyártása fejlődik majd az átlagosnál gyorsabban. S mivel ezeknek a feldolgozóipari ágazatoknak kellő ipari háttérrel. kiszolgáló partnerekkel is rendelkezniük kell. az ilyen jellegű termékek előállítására is szükség van. Az egyes ipari ágazatok idei terveiről szólva Kéri Endre elmondta, hogy a hazai szénbányászat 23,3 millió tonna szenet termel ebben az évben, miközben a gazdaságtalan mélyművelésű aknákban fokozatosan visszafejlesztik a termelést. A kőolajipar 1,9 millió tonna, a földgázkitermelö- helyek pedig 7 milliárd köbméter nyersanyagot hoznak a felszínre. A villamosener- gia-ipar termelése 3,9 százalékkal haladja majd meg az előző évit. így az ipar termeléséhez és a lakossági ellátáshoz rendelkezésre áll a szükséges energia. A kohászat 2 százalékkal bővíti termelését. ezen belül a nyersvas- gyártás az eddigi szinten marad, az acél- és henge- reltáru-termelés 2—3 százalékkal csökken, nő viszont az értékesebb, ötvözött acélok. valamint a másod- és harmadtermékek előállítása. A feldolgozóipari ágazatok általában 3 százalékos termelésnövekedést irányoztak elő. A sajtótájékoztatón arról is szóltak, hogy az évkezdet. az évindítás nem volt zökkenőmentes. A januári kemény fagyok és hóviharok leállásra késztettek számos gyárat, ami az iparban mintegy hárommilliárd forintos termeléskiesést okozott: ez az éves termelés 0,3—0,5 százaléka.
