Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-21 / 44. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 44. szám ÁRA: 1987. február 21., szombat 2.20 FORINT A ZÁRSZÁMADÁSOKRÓL JELENTJÜK A Jobb munka, a takarékosabb gazdálkodás valamennyiünk érdeke Pénteken megyeszerte folytatódtak a termelőszövetkezeti zárszámadások, amelyeken mindenütt megvitatták az idei tervfeladatokat is. Ilyen számvetésre került sor Pétervásá- rán, Tarnaleleszen. Vámosgyörkön, Andornaktályán, Hevesen, Verpeléten, Csányban, Gyöngyösorosziban, a megyeszékhelyen az Egri Csillagoknál, Nagyfügeden, Kiskörén, Do- moszlón. Az Erdőtelki Szabadság Termelőszövetkezet küldöttgyűlésén részt vett Szabó József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Politikai Főiskola rektora is. Mátraderecske: kedvezőtlen termőhelyen, jó eredmények ______a.-----------------------H úzóágazat Véglegessé váltak a magyar idegenforgalom tavalyi eredményességének adatai. A számok még a szakembereket is tneglepték kissé, hiszen az idegenforgalom dollárban mért aktívuma valamelyest meghaladta a 200 milliót, a rubelben mért pedig még ennél is több. Az eredmények egyértelműen bizonyítják annak a nagyon átgondolt és megfontolt többéves programnak a helyességét, amelynek eredményeként számos új szálloda épült hazánkban. Olyan létesítmények, amelyek lehetővé tették, hogy a hazai vendég- fogadás a minőség irányában tegyen jelentős lépéseket. Hiszen az idegenforgalomban, ugyanúgy, mint más népgazdasági ágazatokban, szintén alapvetően fontos a minőségi tényezők kibontakoztatása. Ennek hatására növekedtek a bevételek mind rubelben, mind dollárban, s ennek hatására költenek ma már egyre többet naponta az ide látogató külföldiek. Túlzás nélkül állíthatjuk ma már, hogy vendégfogadásunk felzárkózott a húzóágazatok sorába. Mindenképpen örvendetes és egy kicsit meglepő is ez, hiszen hazánk úgy ér el az idegenforgalomban jelentős eredményeket, hegy nincs tengerünk, nincsenek magas hegyeink, tehát jó néhány vonzástényezőből kevesebb van nálunk, mint más országokban. Másrészt tavaly világviszonylatban is csökkent az idegenforgalom. Ugyanakkor hazánk jó hírneve, a közbiztonság, látnivalóink továbbra is vonzzák a külföldieket. Egy idegenforgalmi elemzés szerint az ezredfordulóra a világturizmus duplájára növekszik. Hiszen a gazdasági gondok, bajok ellenére az emberek nem szívesen mondanak le a nyári program csúcspontjáról, a külföldi utazásról. Lehet, hogy ez az előrejelzés kissé merész, de bizonyára a tendencia — az átmeneti megtorpanás ellenére — folytatódik. Érdemes tehát azon gondolkozni, hogy időben felkészüljünk a megnövekvő turizmusra. Azért érdemes gondolkozni, mert még a szakemberek körében is található olyan nézet, hogy hazánkban az idegenforgalom elérte a maximumot, s így tartósan hasonló forgalomra számíthatunk, mint most. Ez azonban nem valószínű, hogy így lesz. Tehát újabb szálláshelyek létesítésére lesz szükség, bővíteni szükséges a kereskedelmi, a vendéglátó hálózatot. Az is bizonyos, hogy mindehhez pénz szükségeltetik. Azonban az eddigi eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy az idegenforgalomba érdemes beruházni, mert az gyorsan és eredményesen megtérül. Heves megye egyelőre inkább a hazai turizmus „fellegvára”, de azért állandóan bővült az ide látogató külföldiek száma is. Érdemes a megyében is megfontolás tárgyává tenni a jövőt mutató elemzést, s itt is készülni a növekvő feladatokra. Hiszen a turizmus, akár a hazai, akár a külföldi, nálunk is jól jövedelmező tevékenység. Kaposi Levente Zárszámadó közgyűlést tartottak pénteken délelőtt a községi moziban a Mátra- derecskei Rákóczi Termelő- szövetkezet vezetői és tagjai. Az ünnepi eseményen részt vett: dr. Faluvégi Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács nyugalmazott elnökhelyettese, Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára ét Schmidt Rezső, Heves Megye Tanácsának elnöke is. A vezetőség beszámolóját Fejes József, a közös gazdaság elnöke terjesztette elő. Emlékeztetett arra, hogy szövetkezetük tevékenységi kö. re szerteágazó. A nagyüzem éghajlati és talajadottságai kedvezőtlenek, a nagyobb terméshozamok eléréséhez magasabb anyagi ráfordításra van szükség. Ezért vált szükségessé az egyéb tevékenységekkel foglalkozó ágazatok létrehozása. Ennek eredményeiből tudták eddig a mezőgazdálkodást fenntartani, fejleszteni, korszerűsíteni, s nem utolsósorban a dolgozók jövedelmét biztosítani. A továbbiakban részletesen ismertette a növénytermelés, az állattenyésztés, az erdészet, a szállítás, az építési főágazat eredményeit, gondjait. Szólt arról is, hogy 1986-ban építési beruházásokra, gépek vásárlására, erdőtelepítésre összesen 8,5 milliót fordítottak. A szövetkezet árbevétele 169 millió volt. A mérleg szerinti nyereség: 13,5 millió forint, 5 százalékkal több a tervezettnél. A gazdaság dolgozóinak alapkeresetük alapján 4 százalék nyereségrészesedést osztanak ki. Az elnök ismertette az 1987. évi tervfeladatokat is. Rámutatott: a minőség javítása, a piaci igények és a határidő betartása továbbra A jövő héten — február 24. és 27. között — a magyar fővárosban rendezik meg az Európai Regionális Népesedési Értekezletet. A rendezvény az első azoknak a regionális értekezleteknek a sorában, amelyeket az ENSZ 1984-es mexikóvárosi Nemzetközi Népesedési Konferenciája után tartanak. A budapesti tanácskozáson áttekintik a Mexikóban elfogadott akcióprogram regionális ajánlásait, és elemzik az európai kontinens különleges népesedési helyzetét. A magyar kormány az ENSZ is kényszerítőleg hatnak. Szükség van a költségtakarékos gazdálkodásra, a jobb szervezésre, irányításra, ellenőrzésre. A beszámolót követően felszólalt dr. Faluvégi Lajos. Emlékeztetett arra, hogy 1986-ban mennyit küszködtünk a kitavaszodással, egész évben harcoltunk a Elsődlegesen az alaptevékenységből eredően zárt eredményes esztendőt a Hor- ti Kossuth Termelőszövetkezet, amely pénteken délután a helyi művelődési házban tartotta zárszámadását. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke, Virág Károly, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára, Nagy László, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője és Sramkó László, a Teszöv titkára is. Kozsda András elnök foglalta össze az 1986-os esztendővel kapcsolatos tapasztalatokat, eredményeket. Vázolta a közös gazdaság idei tervét is. A jelenlévők jóleső érzéssel vették tudomásul, hogy a közös gazdaság százhuszonhat milliós árbevételt ért el és 21,5 millió forint nyereséggel zárta az elmúlt esztendőt. Mindezt nehéz természeti körülmények és a változó szabályozók közepette tudhatják magukénak. 1987-ről szólva az elnök kifejtette, hogy a Kossuth Termelőszövetkezet 137 millió forint árbevételt irányzott elő, amely nagyobb a tavalyinál. Főként a búza felkérésére vállalta a rendezvény lebonyolítását. Az értekezleten — a hasonló ENSZ-tanácskozó sok gyakorlatának megfelelően — kormányképviselők vesznek részt, mondják el álláspontjukat a népesedési és a népesedéspolitikai kérdésekben. A tanácskozásra meghívták valamennyi európai országot, valamint az Egyesült Államokat és Kanadát. Képviselteti magát a népesedés kérdéseivel foglalkozó több ENSZ-intéz- mény is. Jelen lesznek az értekezleten olyan, nem korvilágpiaccal, s immár harmadik-negyedik esztendeje a sújtó aszállyal. Hangoztatta, hogy a Központi Bizottságnak múlt évi, novemberi határozata sürgeti a megújulás felé vezető utat, arra ösztönöz, hogy jobban, szervezettebben. kulturáltabban érjünk el jobb eredményeket. Kiemelte, hogy a mátraderecskei termelőszövetkezetben tiszteletet érdemel az áz erőfeszítés, amelyet nem a legoptimálisabb földadottságok mellett eddig is tettek. Nem adták fel a harcot a kedvezőtlenebb termőhelyen. A kollektíva az alaptevékenységen kívüli főágazatban igyekszik adottságait ipari munkával kiegészíteni, eredményeit biztosítani. A kölcsönös bizalom alapján, további sikerekre buzdított. 20. az őszi árpa 30 százalékos. valamint a kukorica ehhez hasonló terméshozamának növelésével, továbbá a korábbinál hatékonyabb szervezettség és technológia révén kívánja elérni. A kertészeti ágazatban, a 276 hektárra tervezett 10 ezer 680 tonnás nagyüzemi zöldséget magas szintű és teljeskörű háztáji integrációval kívánják megvalósítani. A beszámolót vita követte. melynek során szót kért Rácz Albert államtitkár is. Észrevételeket fűzött az elnöki beszámolóhoz, kiemelve annak önkritikus hangvételét. gazdag mondanivalóját. A továbbiakban hangsúlyozta a minőség javításának fontosságát, a hatékony munka érdekében pedig a minden területre kiterjedő nyereséges gazdálkodás szükségességét. Megjegyezte, hogy ez épp úgy érdeke az államnak, mint a termelőszövetkezetnek. A horti közös gazdaság terveit vizsgálva megállapította, reális lehetőség van arra, hogy 1987-ben a tavalyihoz hasonló eredményt érjen el a Kossuth Termelőszövetkezet és annak több száz szorgalmas dolgozója. Moldvay Győző Soós Tamás mányközi nemzetközi szervezetek képviselői is. amelyek behatóan foglalkoznak a népesedés kérdéseivel. A konferencia házigazdája a magyar kormány megbízásából a Központi Statisztikai Hivatal. A magyar kormányküldöttség vezetője Nyitrai Ferencné államtitkár, a KSH elnöke, s a delegáció munkájában — a KSH szakértőin kívül — részt vesznek az Országos Tervhivatal, a Külügyminisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia képviselői is. Európai Regionális Népesedési Értekezlet Budapesten Hort: alaptevékenységből, nyereségesen Országos ideológiai konferencia második napja A szocializmus fejlődésének időszerű kérdéseiről Szegeden kezdődött háromnapos tanácskozás pénteken szekcióüléseken folytatta munkáját. Az utóbbi időben megnövekedett a történelem és ezen belül a felszabadulás utáni korszak története iránti érdeklődés — emelték ki abban a szekcióban, ahol Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója elnökölt. A „Történelmi utunk és a köz- gondolkodás" elnevezésű munkacsoport felszólalói rámutattak : hazánk felszabadulás utáni fejlődésének szinte valamennyi időszaka igen különböző módon tükröződik a köztudatban. Különösen vonatkozik ez a megállapítás a szocialista építés első időszakára, az 1948-tól 1956-ig terjedő évekre. A szekcióülésen a résztvevők visszatérően szóltak arról, hogy az ifjúság figyelmének előterébe kezd kerülni a múlt, különösen a sorsát közvetlenül befolyásoló közelmúlt. Csak akkor vár- tatjuk el az ifjúságtól a szocializmussal való azonosulást, ha nyíltan és világosan meg tudjuk a fiataloknak magyarázni, hogy a szocializmus mint folyamat, meddig jutott el, s fel tudjuk vázolni társadalmi rendszerünk vonzó távlatait. A világgazdasághoz való felzárkózás, a gazdasági szerkezet átalakításának kérdései voltak a központi témái a „Gazdasági útkeresés és megoldások a szocialista építés magyar gyakorlatában” című korreferátumhoz kapcsolódó szekcióban, amelynek munkáját Sipos Aladár akadémikus, , az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója vezette. Heves vitát váltott ki az •a hozzászólás, amelyben elhangzott: megnehezíti a világgazdasági változásokhoz való alkalmazkodásunkat, hogy késik az ipar szerkezetének az átalakítása, s a hagyományos, a fejlődés által túlhaladott ágazatok az alkumechanizmusok eredményeként újból és újból visszaépülnek a gazdaságba, jelentős forrásokat elvonva a fejlődés lehetséges hordozóitól Ezek a megoldások figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a jövőt nem lehet áldozatok nélkül építeni — vállalni kell a változásokkal együttjáró feszültségeket. Kulcsár Kálmán akadémikusnak. az MTA főtitkár- helyettesének vezetésével közgazdászok, szociológusok, politológusok vitatták meg a „Társadalomkép és társadalmi folyamatok a 80-as években” című témakört. A mélyreható, a kérdéseket különböző aspektusokból is megfogalmazó eszmecsere szinte tételesen vette számba gondjainkat, azokat a „fékeket”, amelyek lelassítják, nehezítik hazánkban a szocializmus fejlődését. Sokágú és sokvonatkozású témakör elemzésére vállalkozott az a munkacsoport, amely Lakos Sándornak, a Pártélet főszerkesztőjének vezetésével vette górcső alá politikai intézményrendszerünk működésének hatékonyságát. S mert a szocializmus politikai rendszere nem csupán az intézmények összességét jelenti, hanem azok egészének valóságos funkcionálását, érdemi működési folyamatát is, érthető volt a vitakedv, a sok — egymással olykor polemizáló. gyakran egybecsengő — vélemény. Élénk és tartalmas vita bontakozott ki a legnépesebb szekcióban. amelyet Benke Valéria. a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke vezetett. Az „Ideológia és közgondolkodás" című szekció felszólalói. kapcsolódva a bevezető előadásokhoz, elsősorban tudati oldalról közelítettek az átfogó témakörhöz, főként ahhoz a kérdéshez: hogyan érvényesíthetők napjaink valóságában a szocializmusról vallott elveink? Az elméleti konferencia ma folytatódik. Bútorelemek Egerbocsról Kovács Károly a Gitta garnitúra favázait készíti Az Észak-Heves Megyei Építő és Karbantartó Ipari Szövetkezetben az épületkarbantartás és felújítások mellett lakatos, üveges és asztalos tevékenységgel is foglalkoznak Az egerbocsi asztalosüzemben, a Bubiv budapesti és encsi gyárának készítenek bútoripari elemeket- Az idén pedig az Agria Bútorgyárnak is szállítanak kárpitozott termékeket A Bacchus garnitúra kárpitozását végzi Göböly Antalne és Szecskó Józsefné (Fotó. Szántó Györgyi
