Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-20 / 43. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 13. szám Ara. 1987. február 20., péntek 1.80 FORINT JÓL SEGÍTETTÉK A DÖNTÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSÉT A Heves Megyei NEB számvetése Tegnap délután Egerben, a megyei tanács nagy­termében ülést tartott a Heves Megyei Népi El­lenőrzési Bizottság. Először Csepelyi Károly elnök üdvözölte a megjelenteket, közöttük Ballai László államtitkárt, a Központi Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnökét, dr. Asztalos Miklóst, az MSZMP He­ves Megyei Bizottságának titkárát és Schmidt Rezsőt, a megyei tanács elnökét. A mandátum haszna Nagy tisztesség egy-egy mandátum, legyen az meg­bízás. akár a legegysze­rűbb testületbe is. Egyszer­smind pedig nagy fele­lősség! Hiszen, aki a bizal­mat kapja, attól igen so­kat várnak. Legelőször is azt, hogy méltó legyen vá­lasztóihoz, a szűkebb vagy egész munkahelyi kollek­tívához, szakmájához, gaz­dasági, társadalmi ágazatá­hoz, lakóhelyének kisebb területéhez, utcájához, ke­rületéhez. vagy az egész településhez, megyéhez. Vi­selkedésével. mindennapi munkájával a legkevésbé se hozzon szégyent a ki­sebb és nagyobb közösség­re. Aztán, jogosan kíván­ják, hogy a legjobban kép­viselje megbízóit. Nem utolsósorban pedig a leg­természetesebb legyen ná­la, hogy információkat köz­vetítsen „oda és vissza", minden olyan fontos do­logról időről időre beszá­moljon, amit „lenn és fenn" egyaránt tudni kell. Napjaink világában — anélkül, hogy bármely kí­vánság, vagy, ahogyan mos­tanság emlegetni szoktuk, „elvárás" elsődlegességét megállapítanánk — külö­nösen nagy jelentősége van a tájékoztatásnak. Csakis, s egyre inkább úgy élhe­tünk, dolgozhatunk, ha is­mereteink a legszéleseb­bek, kiváltképpen a ve­lünk szorosabban összefüg­gő témákban. Mégis, gyak­ran talán erről feledke­zünk meg a leghamarább. Olykor pusztán ártatlan emberi gyarlóságból, nem­törődömségből, lustaság­ból, máskor viszont leple­zetlen irigységből, ostoba féltékenységből, félelem­ből, nagyon is „tudatos" meggondolásból rekesztünk ki másokat azokból, ame­lyekhez valamely fórumon hozzájutottunk. Felszólí­tás, biztatás nélkül, ma­gunktól is úgy véljük, hogy „nem politikus" továbbad­ni a megtudottakat. Jobb, ha csak szűkebb körben •maradnak. S így igen gyakran még azok a tud­nivalók sem jutnak el tu­lajdonképpeni címzettje­ikhez, amelyek igenis több emberre, vagy netalán min­denkire tartoznak. Aztán csodálkozunk, ha ezt, vagy azt nem jól lát­ják társaink, ezért vagy azért itt és ott a vártnál kevesebbet tesznek, a még oly okos megállapítások­nak, intelmeknek, kérések­nek is a kelleténél kisebb a foganatjuk. S eszünkbe se jut, hogy összetarto­zunk, nagyobb és egészen nagy dolgokat csakis töb­ben, együtt, vihetünk vég­be, közösen jóval könnyebb cselekedni, feladatainkat rendre megoldani. Néhány igazán jelentős kérdés ki- i vételével a legkevésbé sem mondhatjuk, hogy nem tar­tozik másra. Jószerével még a titkokról is lehet úgy beszélni, hogy inkább se­gítsen, mintsem hátráltas­son a beavatás. Ne feledkezzünk meg er­ről soha! A mandátum egyik nagy, ha nem éppen legnagyobb haszna min­denütt és mindig ez le­gyen! Gyóni Gyula Ezt követően a népi el­lenőrzés 1986. évi munká­járól és a tapasztalatokról alkotott beszámolóról esett szó. A jelentés kiemeli, hogy a népi ellenőrzés megyei és városi bizottságai teljesítet­ték a terveikben jóváhagyott feladatokat. Kiemelt figyel­met fordítottak azokra a ha­tározatokra, amelyek az el­lenőrzés szigorítását és a gazdasági felelősségrendszer következetesebb érvényesíté­sét jelölték meg számukra. A népi ellenőrzés testületéi­nek működésére a rendsze­resség és a tervszerűség a jellemző. A bizottsági tagok részvétele megfelelő ará­nyú, s a társadalmi bázis, az összetétel is kedvező irányba fejlődött. Tény ugyanakkor, hogy egyes te­rületeken több fiatalt kelle­ne bevonni a munkába. A párt- és tanácsi, továbbá a tömegszervezetekkel tartott jó kapcsolat eredményesen segítette az ellenőrzési te­vékenységet. Ezekben azon­ban időnként módszerbeli hiányosságok is fellelhetőek voltak. A jegyzőkönyvekből esetenként hiányzott a tény­szerű megállapítások egyér­telmű minősítése, az elmé­lyült elemzőmunka, a vizs­gálati cél elérését segítő konkrét javaslatok kidolgo­zása. A beszámoló az ellenőr­zések tapasztalatai, a fele­lősség érvényesítése, vala­mint a közérdekű bejelenté­sekkel való foglalkozás mel­lett, taglalta a jövőbeni el­lenőrzési munka kiemelt fel­adatait is. Leszögezte, hogy fokozódó követelmény a le­hető leghatékonyabb támo­gatás a gazdasági célkitűzé­sek megvalósításához: így a műszaki fejlődés meggyor­sításához, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jöve­delemtermelő képességének növeléséhez, az új gazdasági formák célszerű és törvé­nyes működésének elősegí­téséhez. Követelmény a jö­vőre nézve, hogy a kidolgo­zott javaslatok reálisak, konkrétak és számon kérhe­tőek legyenek. A jelentést követő vita során több javaslat is el­hangzott. így például, hogy az elkövetkező időszakok­ban nagyobb figyelmet kell szentelni a vezetőkiválasz­tással, a vállalati érdekelt­séggel összefüggő kérdések­re. Továbbá arra, hogy az ellenőrző szervek közötti együttműködés még jobb le­gyen. A hozzászólók kifej­tették a témajavaslatok ki­választásának jelentőségét: azt, hogy ezek összeállítása­kor bátran lehet kérni a dol­gozók és vezetők vélemé­nyét. Gondként említették, hogy egyes termelőegységek a gazdálkodás eredményes, sége érdekében megszegik a jogszabályokat. Arra is ki­tértek, hogy a gazdasági környezet változását termé­szetesen a népi ellenőrzés munkastílusának is követ­nie kell. Ballai László felszólalásá­ban elmondta, hogy a KNEB is elégedett a szűkebb ha- zánkbeli népi ellenőrzési bi­zottságok tevékenységével Kiemelte, hogy a beszámoló összegzésként is megfelelő. Pozitív vonásként jellemez­te ennek kritikus, önkriti­kus hangját. Utalt arra, hogy a népi ellenőrzés mun­kája igen gazdag, összetett, de ezt a sokszínűséget még nem mindig tudják megis­mertetni a társadalommal. Aláhúzta, hogy a vizsgálatok mindenkor előnyös mozgá­sokat indítanak el. A ta­pasztalatok arra mutatnak, hogy a gondokat nem első­sorban az anyagi, személyi, jogszabályi feltételek hiánya okozza, hanem a nem ki­elégítő figyelem, a cselekvés elmaradása. Végezetül kije­lentette, hogy a rendelkezés­re álló jogosítványok elég­ségesek, nem újakra van szükség, hanem arra, hogy a már meglévőkkel jobban él­jenek. Dr, Asztalos Miklós meg­állapította, hogy a népi el­lenőrök ténykedése nagy­mértékben segítette a me­gyei párt- és állami testüle­tek döntéselőkészítő mun­káját. Emlékeztetett, hogy a megyei párt-végrehajtóbi­zottság tavaly foglalkozott a NEB tevékenységével, s az elfogadott határozat elismer­te annak hatékonyságát. Ja­vasolta, hogy a jövőben még kezdeményezőbben lépjenek fel a párhuzamos ellenőrzé­sek elkerülése, a tapasztala­tok hasznosítása érdekében. Végezetül reményét fejez­te ki, hogy a népi ellen­őrzés ezután is hasonló oda­adással, hasonló színvonalon végzi majd felelősségteljes feladatait Az ülés munkájában részt vett Ballai László, a KNEB elnöke is Tanácskozik a megyei népi ellenőrzési bizottság (Fotó: Szántó György) Budapestre látogat Milanko Renovica Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának meghívására Milanko Renovica, a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága el­nökségének elnöke pártküldöttség élén a közeli napok­ban hivatalos baráti látogatást tesz hazánkban. (MTI) Lázár György befejezte olaszországi látogatását Lázár György a Vatikánban. A képen: II. János Pál pápa fogadta Lázár Györgyöt és feleségét (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke olaszorszá­gi látogatásának utolsó nap­ján, csütörtökön a Vatikán­ba látogatott, ahol fogadta őt II. János Pál pápa. A ta­lálkozót követően a magyar miniszterelnök Velencébe in­dult, ahol Veneto tartomány tanácsának elnöke a vendég­látó. Kora délelőtt a magyar kormányfő Róma város pol­gármesterénél, Nicola Sig- norellónál tett látogatást a Capitoliumon. A polgármes­ter rövid ünnepségen mon­dott beszédében méltatta a Budapest és Róma közötti kapcsolatokat, megjegyezve, hogy sok a közös történelmi és kulturális elem a két vá. ros múltjában. Lázár György válaszában kifejezte meg­győződését. hogy a két fő­város közötti kapcsolatok is hozzájárulnak az olasz—ma­gyar együttműködés további (Folytatás a 2. oldalon) A legnagyobb exportőr — Tovább romlott a cse­rearány — Kapcsolatok a termelési rendszerek­kel Vetőmagvak és a piac A mezőgazdaság megújítása a korszerű technika mellett az új növényfajták egész sorát követeli meg. A korszerű biológiai alapok ma nélkülözhetetlenek a termelésben. Bő­ven termő, szilárd szárú, a gépesítést jól túró növényekre van szükség. A feltételek változásával ezek még inkább elő­térbe kerülnek. Többek között ezekről is szó volt csütörtökön délelőtt Egerben a Vetőmag Vállalat Észak-magyarországi Központjának tájékoztatóján. Mint Horváth István igaz­gató elmondta a Borsod és Heves megyékre kiterjedő területi központ a vetőmag vállalaton belül a legnagyobb exportőrré vált. Tavaly szo­cialista kivitelüket megdup­lázták 1985-höz képest. Ta­karmánynövények magvaiból és borsóból a Szovjetunióba, az NDK-ba, Csehszlová-kiába és Lengyelországba exportál­tak 46 millió forint értékben. A tőkés kivitelük Hollandiá­ba. Dániába, Nagy-Britanniá- ba, Olaszországba, a Német Szövetségi Köztársaságba, Kanadába, a közel-keleti or­szágokba, illetve Indiába irá­nyult.' Ez megközelítette a 240 milliós értéket. Gazdál­kodásukat azonban kedvezőt­lenül befolyásolta, hogy 1986-ban a tőikés piacökon tovább romlott a vetőmag­vak cserearánya is. Az erő­feszítések hatására 883 mil­liós árbevételt értek el és 8 milliós nyereséget tudhat­nak magukénak. Az igazgató arról is tájé­koztatott, hogy tavaly befe­jeződött a káli üzemükben az anyagmozgatás és az áiru- átvétel korszerűsítése. Át­alakították a feldolgozótor­nyot is, amellyel lehetővé vált, hogy nemcsak a zsá­kos árut, hanem a fémkon­ténerekbe pakolt vetőmag­vakot is tisztítják, illetve feldolgozzák. Ezáltal a kézi munkaerőt jelentősen csök­kentették. A két megyében egyébként 160 gazdasággal vannak kapcsolatban. A leg­nagyobbak ezek közül a Fü­zesabonyi és a Hevesi Ál­lami Gazdaság, a Hatvani Lenin, valamint a Hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet. Ezek megfelelő technikával, raktárakkal, illetve szak­emberekkel rendelkeznek a vetőmagtermelésihez. A terü­leti központ évek óta szoros kapcsolatot tart fenn a na­gyobb termelési rendszerek­kel, így a nádudvari, a szol­noki. valamint a bajai rend­szerrel. A Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem Kompol- ti Kutatóintézetét pedig anyagilag is támogatja az őszi és tavaszi árpa, vala­mint a pillangósok nemesíté­sében. Ami a tavaszi vetőmagel­látást illeti, Horváth István kifejtette, hogy a téli fagy­károk miatt a gazdaságok már eddig is többet rendel­tek tavaszi árpából. Mind­ezeket pótlásra szánják. Hib­rid kukoricából egy száza­lékkal nagyabb az üzemek megrendelése, iránt tavaly ilyenkor volt. A gazdaságok további igényeit is biztosít­ják. A burgonyagumó zömét 24 ezer tonnát még ősszel kiszállították a megrende­lőknek. Most, tavasszal tíz­ezer tonnát értékesítenek, amely várhatóan nem fede­zi az igényeket. Fűmagvak- ból, vöröshere-, lucemamag- vákból van elegendő. Ubor­kából viszont importra szo­rulunk. A házikertek ellátá­sára megfelelő választékot kínálnak. Az üzleteket folya­matosan ellátják tasakolt vetőmagvakkal, amelyben nem lesz fennakadás. 1987-ben export-céltermel­tetésre, illetve a hazai ellátás érdekében Heves és Bor­sod megyében 26 ezer hek­tár vetőmagra szerződtek az üzemekkel. Ez a korábbiak­nak csupán kétharmada. En­nek oka az, hogy jelenleg kevesebb a piaci igény, mint korábban volt.

Next

/
Thumbnails
Contents