Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-20 / 43. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 13. szám Ara. 1987. február 20., péntek 1.80 FORINT JÓL SEGÍTETTÉK A DÖNTÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSÉT A Heves Megyei NEB számvetése Tegnap délután Egerben, a megyei tanács nagytermében ülést tartott a Heves Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Először Csepelyi Károly elnök üdvözölte a megjelenteket, közöttük Ballai László államtitkárt, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét, dr. Asztalos Miklóst, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkárát és Schmidt Rezsőt, a megyei tanács elnökét. A mandátum haszna Nagy tisztesség egy-egy mandátum, legyen az megbízás. akár a legegyszerűbb testületbe is. Egyszersmind pedig nagy felelősség! Hiszen, aki a bizalmat kapja, attól igen sokat várnak. Legelőször is azt, hogy méltó legyen választóihoz, a szűkebb vagy egész munkahelyi kollektívához, szakmájához, gazdasági, társadalmi ágazatához, lakóhelyének kisebb területéhez, utcájához, kerületéhez. vagy az egész településhez, megyéhez. Viselkedésével. mindennapi munkájával a legkevésbé se hozzon szégyent a kisebb és nagyobb közösségre. Aztán, jogosan kívánják, hogy a legjobban képviselje megbízóit. Nem utolsósorban pedig a legtermészetesebb legyen nála, hogy információkat közvetítsen „oda és vissza", minden olyan fontos dologról időről időre beszámoljon, amit „lenn és fenn" egyaránt tudni kell. Napjaink világában — anélkül, hogy bármely kívánság, vagy, ahogyan mostanság emlegetni szoktuk, „elvárás" elsődlegességét megállapítanánk — különösen nagy jelentősége van a tájékoztatásnak. Csakis, s egyre inkább úgy élhetünk, dolgozhatunk, ha ismereteink a legszélesebbek, kiváltképpen a velünk szorosabban összefüggő témákban. Mégis, gyakran talán erről feledkezünk meg a leghamarább. Olykor pusztán ártatlan emberi gyarlóságból, nemtörődömségből, lustaságból, máskor viszont leplezetlen irigységből, ostoba féltékenységből, félelemből, nagyon is „tudatos" meggondolásból rekesztünk ki másokat azokból, amelyekhez valamely fórumon hozzájutottunk. Felszólítás, biztatás nélkül, magunktól is úgy véljük, hogy „nem politikus" továbbadni a megtudottakat. Jobb, ha csak szűkebb körben •maradnak. S így igen gyakran még azok a tudnivalók sem jutnak el tulajdonképpeni címzettjeikhez, amelyek igenis több emberre, vagy netalán mindenkire tartoznak. Aztán csodálkozunk, ha ezt, vagy azt nem jól látják társaink, ezért vagy azért itt és ott a vártnál kevesebbet tesznek, a még oly okos megállapításoknak, intelmeknek, kéréseknek is a kelleténél kisebb a foganatjuk. S eszünkbe se jut, hogy összetartozunk, nagyobb és egészen nagy dolgokat csakis többen, együtt, vihetünk végbe, közösen jóval könnyebb cselekedni, feladatainkat rendre megoldani. Néhány igazán jelentős kérdés ki- i vételével a legkevésbé sem mondhatjuk, hogy nem tartozik másra. Jószerével még a titkokról is lehet úgy beszélni, hogy inkább segítsen, mintsem hátráltasson a beavatás. Ne feledkezzünk meg erről soha! A mandátum egyik nagy, ha nem éppen legnagyobb haszna mindenütt és mindig ez legyen! Gyóni Gyula Ezt követően a népi ellenőrzés 1986. évi munkájáról és a tapasztalatokról alkotott beszámolóról esett szó. A jelentés kiemeli, hogy a népi ellenőrzés megyei és városi bizottságai teljesítették a terveikben jóváhagyott feladatokat. Kiemelt figyelmet fordítottak azokra a határozatokra, amelyek az ellenőrzés szigorítását és a gazdasági felelősségrendszer következetesebb érvényesítését jelölték meg számukra. A népi ellenőrzés testületéinek működésére a rendszeresség és a tervszerűség a jellemző. A bizottsági tagok részvétele megfelelő arányú, s a társadalmi bázis, az összetétel is kedvező irányba fejlődött. Tény ugyanakkor, hogy egyes területeken több fiatalt kellene bevonni a munkába. A párt- és tanácsi, továbbá a tömegszervezetekkel tartott jó kapcsolat eredményesen segítette az ellenőrzési tevékenységet. Ezekben azonban időnként módszerbeli hiányosságok is fellelhetőek voltak. A jegyzőkönyvekből esetenként hiányzott a tényszerű megállapítások egyértelmű minősítése, az elmélyült elemzőmunka, a vizsgálati cél elérését segítő konkrét javaslatok kidolgozása. A beszámoló az ellenőrzések tapasztalatai, a felelősség érvényesítése, valamint a közérdekű bejelentésekkel való foglalkozás mellett, taglalta a jövőbeni ellenőrzési munka kiemelt feladatait is. Leszögezte, hogy fokozódó követelmény a lehető leghatékonyabb támogatás a gazdasági célkitűzések megvalósításához: így a műszaki fejlődés meggyorsításához, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jövedelemtermelő képességének növeléséhez, az új gazdasági formák célszerű és törvényes működésének elősegítéséhez. Követelmény a jövőre nézve, hogy a kidolgozott javaslatok reálisak, konkrétak és számon kérhetőek legyenek. A jelentést követő vita során több javaslat is elhangzott. így például, hogy az elkövetkező időszakokban nagyobb figyelmet kell szentelni a vezetőkiválasztással, a vállalati érdekeltséggel összefüggő kérdésekre. Továbbá arra, hogy az ellenőrző szervek közötti együttműködés még jobb legyen. A hozzászólók kifejtették a témajavaslatok kiválasztásának jelentőségét: azt, hogy ezek összeállításakor bátran lehet kérni a dolgozók és vezetők véleményét. Gondként említették, hogy egyes termelőegységek a gazdálkodás eredményes, sége érdekében megszegik a jogszabályokat. Arra is kitértek, hogy a gazdasági környezet változását természetesen a népi ellenőrzés munkastílusának is követnie kell. Ballai László felszólalásában elmondta, hogy a KNEB is elégedett a szűkebb ha- zánkbeli népi ellenőrzési bizottságok tevékenységével Kiemelte, hogy a beszámoló összegzésként is megfelelő. Pozitív vonásként jellemezte ennek kritikus, önkritikus hangját. Utalt arra, hogy a népi ellenőrzés munkája igen gazdag, összetett, de ezt a sokszínűséget még nem mindig tudják megismertetni a társadalommal. Aláhúzta, hogy a vizsgálatok mindenkor előnyös mozgásokat indítanak el. A tapasztalatok arra mutatnak, hogy a gondokat nem elsősorban az anyagi, személyi, jogszabályi feltételek hiánya okozza, hanem a nem kielégítő figyelem, a cselekvés elmaradása. Végezetül kijelentette, hogy a rendelkezésre álló jogosítványok elégségesek, nem újakra van szükség, hanem arra, hogy a már meglévőkkel jobban éljenek. Dr, Asztalos Miklós megállapította, hogy a népi ellenőrök ténykedése nagymértékben segítette a megyei párt- és állami testületek döntéselőkészítő munkáját. Emlékeztetett, hogy a megyei párt-végrehajtóbizottság tavaly foglalkozott a NEB tevékenységével, s az elfogadott határozat elismerte annak hatékonyságát. Javasolta, hogy a jövőben még kezdeményezőbben lépjenek fel a párhuzamos ellenőrzések elkerülése, a tapasztalatok hasznosítása érdekében. Végezetül reményét fejezte ki, hogy a népi ellenőrzés ezután is hasonló odaadással, hasonló színvonalon végzi majd felelősségteljes feladatait Az ülés munkájában részt vett Ballai László, a KNEB elnöke is Tanácskozik a megyei népi ellenőrzési bizottság (Fotó: Szántó György) Budapestre látogat Milanko Renovica Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának meghívására Milanko Renovica, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének elnöke pártküldöttség élén a közeli napokban hivatalos baráti látogatást tesz hazánkban. (MTI) Lázár György befejezte olaszországi látogatását Lázár György a Vatikánban. A képen: II. János Pál pápa fogadta Lázár Györgyöt és feleségét (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) Lázár György, a Minisztertanács elnöke olaszországi látogatásának utolsó napján, csütörtökön a Vatikánba látogatott, ahol fogadta őt II. János Pál pápa. A találkozót követően a magyar miniszterelnök Velencébe indult, ahol Veneto tartomány tanácsának elnöke a vendéglátó. Kora délelőtt a magyar kormányfő Róma város polgármesterénél, Nicola Sig- norellónál tett látogatást a Capitoliumon. A polgármester rövid ünnepségen mondott beszédében méltatta a Budapest és Róma közötti kapcsolatokat, megjegyezve, hogy sok a közös történelmi és kulturális elem a két vá. ros múltjában. Lázár György válaszában kifejezte meggyőződését. hogy a két főváros közötti kapcsolatok is hozzájárulnak az olasz—magyar együttműködés további (Folytatás a 2. oldalon) A legnagyobb exportőr — Tovább romlott a cserearány — Kapcsolatok a termelési rendszerekkel Vetőmagvak és a piac A mezőgazdaság megújítása a korszerű technika mellett az új növényfajták egész sorát követeli meg. A korszerű biológiai alapok ma nélkülözhetetlenek a termelésben. Bőven termő, szilárd szárú, a gépesítést jól túró növényekre van szükség. A feltételek változásával ezek még inkább előtérbe kerülnek. Többek között ezekről is szó volt csütörtökön délelőtt Egerben a Vetőmag Vállalat Észak-magyarországi Központjának tájékoztatóján. Mint Horváth István igazgató elmondta a Borsod és Heves megyékre kiterjedő területi központ a vetőmag vállalaton belül a legnagyobb exportőrré vált. Tavaly szocialista kivitelüket megduplázták 1985-höz képest. Takarmánynövények magvaiból és borsóból a Szovjetunióba, az NDK-ba, Csehszlová-kiába és Lengyelországba exportáltak 46 millió forint értékben. A tőkés kivitelük Hollandiába. Dániába, Nagy-Britanniá- ba, Olaszországba, a Német Szövetségi Köztársaságba, Kanadába, a közel-keleti országokba, illetve Indiába irányult.' Ez megközelítette a 240 milliós értéket. Gazdálkodásukat azonban kedvezőtlenül befolyásolta, hogy 1986-ban a tőikés piacökon tovább romlott a vetőmagvak cserearánya is. Az erőfeszítések hatására 883 milliós árbevételt értek el és 8 milliós nyereséget tudhatnak magukénak. Az igazgató arról is tájékoztatott, hogy tavaly befejeződött a káli üzemükben az anyagmozgatás és az áiru- átvétel korszerűsítése. Átalakították a feldolgozótornyot is, amellyel lehetővé vált, hogy nemcsak a zsákos árut, hanem a fémkonténerekbe pakolt vetőmagvakot is tisztítják, illetve feldolgozzák. Ezáltal a kézi munkaerőt jelentősen csökkentették. A két megyében egyébként 160 gazdasággal vannak kapcsolatban. A legnagyobbak ezek közül a Füzesabonyi és a Hevesi Állami Gazdaság, a Hatvani Lenin, valamint a Hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet. Ezek megfelelő technikával, raktárakkal, illetve szakemberekkel rendelkeznek a vetőmagtermelésihez. A területi központ évek óta szoros kapcsolatot tart fenn a nagyobb termelési rendszerekkel, így a nádudvari, a szolnoki. valamint a bajai rendszerrel. A Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem Kompol- ti Kutatóintézetét pedig anyagilag is támogatja az őszi és tavaszi árpa, valamint a pillangósok nemesítésében. Ami a tavaszi vetőmagellátást illeti, Horváth István kifejtette, hogy a téli fagykárok miatt a gazdaságok már eddig is többet rendeltek tavaszi árpából. Mindezeket pótlásra szánják. Hibrid kukoricából egy százalékkal nagyabb az üzemek megrendelése, iránt tavaly ilyenkor volt. A gazdaságok további igényeit is biztosítják. A burgonyagumó zömét 24 ezer tonnát még ősszel kiszállították a megrendelőknek. Most, tavasszal tízezer tonnát értékesítenek, amely várhatóan nem fedezi az igényeket. Fűmagvak- ból, vöröshere-, lucemamag- vákból van elegendő. Uborkából viszont importra szorulunk. A házikertek ellátására megfelelő választékot kínálnak. Az üzleteket folyamatosan ellátják tasakolt vetőmagvakkal, amelyben nem lesz fennakadás. 1987-ben export-céltermeltetésre, illetve a hazai ellátás érdekében Heves és Borsod megyében 26 ezer hektár vetőmagra szerződtek az üzemekkel. Ez a korábbiaknak csupán kétharmada. Ennek oka az, hogy jelenleg kevesebb a piaci igény, mint korábban volt.
