Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-02 / 27. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA AZ ORSZÁGOS MOZGALOM FÓRUMÁN MEGÁLLAPÍTOTTÁK Világszerte erősödött az emberiség bókevágya A számvetés és az előretekintés jegyében kezdte meg munkáját szombat reggel az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában a XI. országos békekonferencia. A magyar békemozgalom vezető fórumán csaknem 1200 küldött és meghívott vendég vett részt. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettese, Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese, továbbá jelen voltak a Hazafias Népfront, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a szakszervezeti mozgalom, más társadalmi és tömegszervezetek, a kulturális és a tudományos élet. valamint az egyházak jeles képviselői. Tendenciák Gyakran jelennek meg statisztikák az élet egy- egy területéről. Minden bizonnyal sokak számára jelentenek izgalmas agytornát a belőlük kiolvasható tendenciák. Hazánkban a legtöbben alighanem a Statisztikai Hivatal évről évre megjelenő, a gazdaság és a társadalom fejlődéséről szóló átfogó jelentését várják. így volt ez most is. amikor az elmúlt esztendő mérlegét készítették el. és adták közre a napokban a szakemberek. Milyen érdekességekről árulkodnak a számok ? Talán a legszembetűnőbb, hogy az összteljesítmény. csakúgy, mint a nemzeti jövedelem növekedése alatta marad a vártnak. Igaz, ebben benne van a cserearány számottevő romlása is. A külkereskedelemben keletkezett behozatali többletet az idegenforgalom és a szolgáltatások aktívuma valamelyest mérsékelte ugyan, viszont a külgazdasági és a pénzügyi egyensúly romlott. Számtalanszor megfogalmazták már, hogy nemzetközi versenyképességünkről, a legmegbízhatób- ban a cserearányhelyzet árulkodik. Ez az újabb hétszázalékos veszteség viszont arra enged következtetni, hogy tavaly még nem indult el széles körben a versenyképes termékek gyártása, amelynek egyik lényeges kritériuma, hogy egy-egy cikket ne félkész áruként, hanem magasabb szinten feldolgozva értékesítsünk. Egy másik, ugyancsak töprengésre okot adó megállapítás: a lakosság egy főre jutó fogyasztása a tervezettet meghaladóim mintegy három százalékkal nőtt. Ismét többet fogyasztottunk tehát, mint terveztük, s annál is, amennyit termeltünk. A következmény pedig a költségvetési hiány. Természetesen nemcsak a kedvezőtlen, hanem a kedvező jelenségekre is felfigyelhettünk az adatsorok között. Ilyen egyebek mellett, hogy növekedett a korszerű építőanyagok termelése, hogy magasak voltak a napraforgó-. a zöldpaprika-, a paradicsom- és az almatermések. s az is egyebek mellett, hogy gyorsul a távbeszélőhálózat fejlesztése. Eredmény és gondok tehát egyaránt benne foglaltatnak a jelentésben, s ha az adatokhoz hozzátesz- szük. hogy az előző években is hasonló helyzetet regisztrálhattak az erre hivatottak. akkor aligha kétséges, hogy a várva-várt előrelépés csak következetes munkával, műszaki fejlesztéssel, a termékszerkezet megújításával érhető el. Mindehhez természetesen még szükségesek az eddiginél ösztönzőbb szabályozók. Honia János A konferencia résztvevői Sztanyik B. László, az Országos Béketanács elnöke üdvözölte, majd hangsúlyozta, hogy az elmúlt években a békemozgalom ereje világszerte tovább növekedett, s ma már mindenütt számottevő tényezője a háborús veszély elhárítását célzó kezdeményezéseknek, a világbéke megőrzésének. Vitaindítójában Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára hangsúlyozta: nagy változások jellemzik az előző békekonferencia óta el. telt időszakot. Olyan leszerelési program született, amely az ezredfordulóra az egész világot, annak minden szögletét meg kívánja szabadítani az atomfegyverek terhétől. Moszkva mellett Genf, Budapest, Stockholm és Reykjavik neve jelzi a kedvezőbb nemzetközi légáramlatot. A békemunka aktivistái kezet nyújtanak mindenkinek, aki jó szándékkal fogadja közeledésüket. Nemzetközi munkájában a hazai békemozgalom még inkább a bizalom erősítése, az együttműködés lehetőségeinek megsokszorozására törekszik. Ennek jegyében vesz részt a Béke-világtanács munkájá. ban, s szorgalmazza politikájának korszerűsítését — mondotta egyebek között Barabás Miklós. A tanácskozáson felszólalt Csehák Judit is. aki az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében üdvözölte a résztvevőket. — E tanácskozásra készülődve — időnként kicsit meghatódva — olvastam azokat a leveleket, amelyeket az ország minden pontjáról küldtek ipari munkások, nyugdíjasok, tanyasi gyerekek az OBT felhívására. Nagy felelősségérzettel fejtették ki gondolataikat jelenünkről és a jövőnket fenyegető veszélyekről, s a béke ügyét egyikük sem választotta el a hazai feladatok megoldásától, sőt többen úgy vélik: itthoni dolgaink rendbe tétele a legfontosabb kötelességünk. A vitában huszonötén fejtették ki véleményüket, közöttük megyénk képviseletében Gyetvai József kisiparos. az Országos Béketanács újból megválasztott tagja. Hozzászólásában a magyar kisiparosok nevében fejezte ki békeóhaját, beszámolva azokról a kezdeményezésekről is. amelyek megyénkben történtek a béke, a barátság. a szolidaritási munka terén * A konferencián többen vehettek át kitüntetést békemozgalmi tevékenységük elismeréseként. A megyénkben élők közül Danes Lajos, a megyei tanács egyházügyi titkára részesült az Országos Béketanács Békéért Emlékérmében, amelyet Barabás Miklós nyújtott át. ★ A XI. országos békekonferencia este plenáris üléssel fejezte be munkáját. A tanácskozás tapasztalatait Barabás Miklós foglalta össze. A küldöttek állásfoglalást fogadtak el a békemozgalom szerepéről és további feladatairól. A békekonferencia Sztanyik B. László zárszavával ért véget. Az Országos Béketanács állásfoglalása A béke minden ember legszemélyesebb közügye. Nemcsak a népek, a társadalmak tudatában, hanem az egyes emberekében is egyszerre vannak jelen a félelmek, a veszélyek és a reménységek, az új lehetőségek távlatai. Az emberiség történelmének legnagyobb veszélyével kell szembenéznünk: az atomerővel képesek lennénk önmagunk meg. semmisítésére. Ugyanakkor reális remények is élnek bennünk. Az atomháború elkerülhető. Az elmúlt két évben született leszerelési javaslatok lehetőséget nyitnak arra, hogy a harmadik évezred küszöbét a tömegpusztító eszközök terhétől megszabadulva, kevesebb fegyverrel léphessük át. Ez a lehetőség a békemozgalom számára kötelességgé fokozódik: meg kell győznünk minden embert arról, hogy ragadja meg ezt az alkalmat. El kell érnünk, hogy a nemzetek biztonságát politikai akarat, egymás érdekeinek tiszteletben tartása és kölcsönös bizalom szavatolja, ne pedig a fegyverkezési verseny. Hogy ez a mai világhelyzetben nemcsak ábránd, arra bizonyosság a megállapodás a stockholmi konferencián. Üj politikai gondolkodásmód van kialakulóban. amely a kölcsönösen elfogadható kompromisszumokat keresi. Ma fontosabb, mint valaha, hogy a békemozgalmak politikaformáló tényezővé váljanak. Amikor az emberi civilizáció megmentéséről van szó, nincsenek kis és nagy országok, kis és nagy népek. Békemozgalmunk törekvéseit is kifejezi az az ENSZ-ben előterjesztett magyár javaslat. hogy tűzzék napirendre a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszerének megteremtését. Ennek építőkövei a nemzeti békemozgalmak, amelyek különösen alkalmasak lehetnek a Kelet—Nyugat közti feszültség enyhítésére. Nemzeti fejlődésünk programja a szocializmus értékeinek őrzése és gyarapítása. Ez mozgalmunk programja is. A társadalom minden rétegével szót értve, hozzájárulunk a Magyar Népköztársaság békepolitikájának formálásához és érvényre juttatásához. Országépítő munkánkat a korábbiaknál nehezebb feltételek között végezzük. A magyar gazdaság fejlesztése közös, jobb munkát követel. Ez előrelépésünk elemi feltétele, alapvető érdekünk. Fejlődésünk megköveteli, hogy mind többen vegyünk részt a döntések előkészítésében. a közügyek intézésében. A békemozgalomnak is segítenie kell, hogy ebben ki-ki megtalálja és vállalja feladatát. A béke igenlése az egységes magyar békemozgalom alapja. Ez cselekvő erő, amelyet meg kell őriznünk. Tudjuk és vállaljuk, hogy az együttműködés széles körű párbeszédben, vitákban valósulhat meg. Világnézeti meggyőződéstől függetlenül, együtt munkálkodunk mindenkivel, aki kész cselekedni a békéért. A békemozgalom a népi-nemzeti egység egyik alkotóeleme. A jövőben is közösen dolgozunk a Hazafias Népfronttal, a KISZ-szel, a szakszervezetekkel, erősítjük kapcsolatainkat a nemzetiségi szövetségekkel és a többi tömegszervezettel, érdekképviseleti szervvel. Számítunk a család, az iskola, a munkahely segítő közreműködésére. A szakmai békemozgalmak létrejöttével tartalmasabbá vált munkánk. Az orvosok, a pedagógusok, a nyugalmazott tábornokok, a mérnökök, az újságírók és a sportolók kezdeményezései gazdagítják nemzetközi kapcsolatainkat. hazai tevékenységünket. Arra törekszünk, hogy még több író. művész és tudós legyen közöttünk. Pezsdítöen hat mozgalmunkra a fiatalok részvétele. Támogatjuk a tartalmas, öntevékeny közösségi és egyéni kezdeményezéseket, az ifjúsági békecsoportok munkáját. Örömmel vennénk, ha egyetemisták, főiskolások és fiatal értelmiségiek is utat találnának mozgalmunkhoz. Folytatjuk a kapcsolatépítést a munkásság, a mezőgazdaságban dolgozók körében. Termelési közösségeik, brigádjaik a békemunka fontos színterei lehetnek. A katolikus és az egyházközi békebizottság, minden egyház és felekezet összefogása, hazai és nemzetközi tevékenységük értékes hozzájárulás a béke védelméhez és közelebb hozza mozgalmunkhoz a hívő embereket. Az Országos Béketanács és választott testületéi a hagyományokra és a kor követelményeire figyelemmel, demokratikusan irányítják a magyar békemozgalmat. Az OBT bizottságai továbbfejlesztik elemző-, döntéselőkészítő munkájukat. Mozgalmunk továbbra is nyitott az élet által feltett új kérdésekre, kész a párbeszédre. a válaszok közös kimunkálására. Cselekvési programunkat, munkánk módszereit a nemzetközi és a hazai élet eseményei nyomán. folyamatosan, együtt határozzuk meg. Ezért közös gondolkodásra, közös tettekre hívunk. várunk mindenkit! Kiállítások — Tanácskozások — Színházi előadások — Pályázatok Az egri vár visszavételének 300. évfordulója Az 1680-as években meggyengüli a török állam, elérkezett az idő Magyarország felszabadítására. Buda ostroma 1686-ban indult meg, s ezzel párhuzamosan más végvárakból is kiszorították a törököket. Buda visszavétele után Szolnok és Szeged következett» így teljesen elszigetelődött 1687 tavaszára az egri török helyőrség. Körül is zárták őket, így a védőknek semmi reménye nem volt arra. hogy segítséget kapnak. Különösen azután, hogy szétverték az eszéki főseregüket. Decemberben kezdődtek az alkudozások, melyeknek végén december 17-én átadták a várat. A megállapodás érdekes és fontos pontja volt. hogy aki a törökök közül Egerben kívánt maradni, az meg is őrizhette vagyonát. Eddig a történelem: mindaz, ami háromszáz esztendővel ezelőtt végbement. Jubileumi évbe léptünk, három évszázad telt el azóta. Ezek a kerek évszámok jó alkalmat jelentenek arra. hogy felidézzük az eltelt időszakot, emlékezzünk a régiekre: őrizzük, továbbfejlesszük a hagyományokat. Elmúlt évben került sor Buda visszavételének megünneplésére, amely ugyanezt a célt szolgálta. Idén bizottság alakult Egerben, annak érdekében, hogy minél színvonalasabban tekintsünk vissza az elmúlt évszázadokra. Ennek vezetőjével. Békési Józseffel, Eger Város Tanácsa általános elnökhelyettesével beszélgettünk az elképzelésekről. Mint elmondta, a haladó hagyományok megőrzése és ápolása, a kor kiemelkedő szellemi értékeinek hasznosítása a feladat. Szeretnék, hogyha minél aktívabban bekapcsolódna a város lakossága, különösen a fiatalokra akarnak építeni ilyen szempontból. Remélhetően nagyobb figyelem hárul a település csinosítására, rendben tartására: a „városkapukat”, ahol ma az érkező Egerbe lép az eddigieknél látványosabban szeretnék megformálni. Olyan térpla6Ztika elhelyezése a terv, amely fölhívja a vendégek figyelmét. A több darabból álló kompozíciót Dohnál Tibor egri képzőművész tervezi. Az október múzeumi és műemléki hónap — most a jubileum jegyében szerveződnek a rendezvények. De már előtte is nyílnak érdekes kiállítások az évforduló felidézésére. Legkorábban közgyűjteményeink ismeretlen kincseiből láthatnak az érdeklődök válogatást a Líceumban, a Főegyházmegyei Könyvtárban. A Hadtörténeti Múzeum is készül bemutatóval, amely előreláthatóan júniusra lesz készen. A Dobó István Vármúzeum októberre állítja össze „Fegyvert, s vitézt éneklek” című tárlatát az egyik szépen felújított kazamatabeli kaszárnyatermében. Tudományos tanácskozást is szerveznek addigra a végvári kutatások eredményeiről. A megyei pedagógiai intézet és a megyei tanács művelődési osztálya konferenciát hív össze pedagógusok számára a hazafiságra nevelés kérdéseiről. Az egri Gárdonyi Géza Színház is kirukkol érdekes vállalkozással, elsősorban az Agria Játékok alatt. Látványos, kosztümös bemutatót rendeznek a várban, amelybe az érdeklődő gyerekeket is bevonják. A Honvédelmi Minisztérium jelentősen hozzájárul a megemlékezéshez. Az egri Dobó István Gimnázium az idén ünnepli fennállásának 150. évfordulóját, ezért az iskolában egy harminc négyzetméteres falfestmény készül a névadó és a jubileum tiszteletére. Ezt a Honvédelmi Minisztérium fizeti Bemutatóval készül az MN Központi Művészegyüttese is, a kor hangulatát felidézve. Meghirdetnek erre az alkalomra pályázatokat is, gyermekek rajztudásukat és képzeletüket tehetik próbára, az általános iskolások, a középiskolások és a főiskolások pedig íráskészségüket. De gondoltak arra, hogy a fotósok is bizonyíthassák képességeiket. Természetesen lesznek várostörténeti vetélkedők, s a hagyományos várjátékok nagyobb figyelmet kapnak. Ezen nemcsak a kisebb, de a nagyobb diákok is szerepelnének. Ezek az elképzelések akkor hozzák meg a várt eredményt, ha a különböző szervezetek és intézmények együttműködése sikeresnek bizonyul, s mindenki hozzájárul a maga módján, hogy a jeles évforduló méltó módon kerül a figyelem középpontjába. Egyes kisebb közösségek is vállalhatnak szerepet, találhatnak olyan formát, amely beilleszkedik a nagy egészbe. Történelmi emlékhelyünk így ebben az időszakiban az országos érdeklődés homlokterébe kerülhet. A megyeszékhely kisiskolásai minden évben vár.játékokkal. faklyás felvonulással emlékeznek a dicső elődökre A gótikus palota megszépülve, múzeummal várja a turistákat (Fotó: Kőhidi Imrei
