Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-09 / 7. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 7. szám ÁRA: 1987. január 9., csütörtök 1,80 FORINT JOBB IDŐKRE KÉSZÜL A TIT Tudomány és ismeretterjesztés Lapunkban beszámoltunk róla: a közelmúltban rendezték meg a Tudományos Ismeretterjesztő Tár­sulat városi szervezetei a hagyományos, ötévenkénti küldöttértekezletüket. Itt sor került a tisztújításokra, s azóta már a jövőre vonatkozó elképzelések készül­nek. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján mik a társulat tervei és milyen körülmények között tudják ezeket megvalósítani? — érdeklődtünk az illetéke­sektől. „Esküszöm...” Egy szál piros szegfű — sok mindenért köszönetét mond. A csillogó celofán­ba csomagolt virág azok­nak a kezébe került, akik asszonyként, családanya­ként helytálltak cikkor, amikor a férjet, az apát elszólította 2 szolgálat. Amikor önként vállalt kö­telességeként felöltötte a munkásőr egyenruhát, s gyakorlatra, kiképzésire in­dult — feláldozva szabad­idejét. Amikor életkorát meghazudtolva teljesítette a vállalt feladatokat, mint e testület alapító tagja. Vagy „újonca”, aki a pi­ros szegfűs köszöntés után a vigyázz szóra felállt, s a fegyverét fogva adta a ne­vét ahhoz a szóhoz, hogy „Esküszöm...” Egy esz­méhez, egy társadalomhoz, egy közösséghez, amely büszkén ölti magára a köz­ismert. acélszürke egyen­ruhát. Tagjai most ismét mérleget vonnak munká­jukról, szolgálati tevékeny­ségükről, ám ezúttal a megmérettetés nagyobb igényével. Három évtized­re tekintenek ugyanis vissza a mostani hétvégén megkezdődő egységgyűlé­seken — mint országszerte — megyénkben is. Igaz. a „születésnap” még odébb van: február 18-án. de ilyenkor, az esztendő ele­jén illik számot adni ered­ményeinkről. terveinkről. S egyben szólni arról, hogy ■miként is kezdődött: „A jeenlegi helyzetben — fo­galmazódott meg harminc évvel ezelőtt a párthatá­rozat — különösen fontos feladat az ellenforradalmi helyzet leküzdésére az erős, demokratikus karhatalom megteremtése, és később a gyári munkásőrségek meg­teremtése ...” Azokat illeti most a meg­különböztetett tisztelet és kitüntetés, akik akkor vál­lalták az első lépések ne­hézségét, s azokat az egy­ségeket, amelyek azóta is az élenjárók között van­nak. Mert tagjaik válto­zatlanul helytállnak a munkában, a magánélet­ben és a munkásöri szol­gálatban. A jubileum al­kalmából — ám ettől füg­getlenül is — számos me­gyei egység érdemli ki a dicsérő szót, az elismerést. Bizonyára megható pil­lanatok lesznek, amikor az ősz hajú, tapasztalt vete­ránok átadják a fegyvert az ifjú munkásőröknek, de igaz hittel teszik: az utódok — akiket ők ne­veltek, s a köz védelmére oktattak — méltó viselői lesznek az egyenruhának, s követői az egységek névadói példájának. Mert ezen az évfordulón azok­ra is emlékeznek, akik a munkájukat, az életüket adták ezért az eszméért, országért. Az ünnepi egységgyűlé­seken ismét ott lesznek a díszes asztalon a piros szegfűk. Színűik jelképes, hiszen egy történelmi vál­tozást idéznek. S ott vi­rulnak majd a kék ingek nyakában a munkásőrök piros nyakkendői is. Kép­letesen szólva: összekötve ezzel a munkát és az el­kötelezettséget. Üjabb évtizedekre.. Szilvás István Dr. Tóth Vilmosné, meg­bízott megyei titkár elmond­ta, hogy álláspontjuk sze­rint a mostoha gazdasági körülmények és tárgyi fel­tételek ellenére sikerült meg­tartani a megszokott színvo“- nalat. egyes területeken bő­vült is a kínálat. Míg ko­rábban az előadások voltak túlsúlyban, mostanra ezek száma csökkent, s helyüket fokozatosan a tanfolyamok vették át. Tematikájuk is bővült: a szakmai jellegű foglalkozásoktól kezdve egé­szen az általános iskolások tehetséggondozásáig széles választékkal találkozik az érdeklődő. A megye tizenöt fős TIT- apparátusából tizenketten a központban dolgoznak. így a koordináló munka mellett az események rendezéséből is kiveszik a részüket. Cél­jaik lényegében nem vál­toztak, de szeretnék, ha tény­kedésük jobban, szervezetteb­ben fdlyna. Ennek az elkép­zelésnek az elméleti alap­jait szeretnék lerakni a feb­ruárban rendezendő megyei értekezletükön, ahová a kül­dötteket szintén a városi ta­nácskozásokon választanák. Eger A megyeszékhelyen a tiszt­újításkor új titkár került a szervezet élére: Csákvári An­tal. Gortva József, területi munkatárs tájékoztatott ben­nünket, hogy az elkövetkező időben szeretnék néhány ré­gi kezdeményezésüket foly­tatná. Ilyen például a már két éve működő nyári, nyel­vi napközi, ahol az iskolá­sok a vakációs örömök mel­lett az angol vagy a német nyelvvel is megismerkedhet­nek. Tervezik ennek na­A Dunai Vasműben csü­törtökön írta alá Demján Sándor, a Magyar Hitelbank Rt. vezérigazgatója és Sza­bó Ferenc, a Dunai Vasmű vezérigazgatója azt a 350 millió forintos bankhitelről szóló szerződést, amely rész­ben anyagi fedezetet nyújt a kohászati kombinát meleg- hengerlési technológiája kor­szerűsítéséhez. A Dunai Vas­mű a hetedik ötéves terv­időszakban 1 milliárd 17 mil­lió forintos beruházással egy előlemez felcsévélő, úgyneve­zett coil box berendezést, egy újabb hengerállványt és egy réteges hűtőrendszert gyobb formátumú megoldá­sát is Felsőtárkányban, aho. vá az angollal foglalkozó hetedik-nyolcadik osztályos diákokat várják. Ugyancsak ennek a korosztálynak segéd­motorvezetői tanfolyamot in­dítanak a városi közlekedés- biztonsági tanáccsal karölt­ve. Újdonság, hogy az Eger- környéki falvak művelődési házaiban is várják az oda látogatókat, többek között társastánc- és szabás-varrás tanfolyammal. Gondot okoz. hogy nincsenek saját helyi­ségeik, így az előadók fog­lalkoztatásához vagy patró- nust kell keresniük vagy a terembér emeli a költsége­ket. Színesíteni szeretnék a mezőgazdasági könyvheteket, a tavaszi környezetvédelmi napokat és az egri vár visz- szafoglalásának évforduló­ját is. Emellett az alkohol- ellenes propaganda és a diá­kok találkozója Eger kép­zőművészeivel szerepel fel­adataik között. Fontosnak tartják, hogy sikerüljön jobb kapcsolatot kiépíteni a vá­ros üzemeivel és ezeken a helyeken is nyílhassanak át- és továbbképző, valamint po­litikai tanfolyamok. Ezek­hez azonban nyugodtabb lég­körre lenne szükség, hiszen az utóbbi öt évben a sok személyi változás . és a gya­kori költözködés elég sok za­vart okozott. Hatvan A Zagyva-parti városban sem dolgozik különb körül­mények között Monori Zol­tán városi titkár. Ö már azt is eredménynek könyveli el. hogy az elmúlt időszakban nem romlott programjaik színvonala az azt megelőzők­höz képest. Gazdasági okok állít munkába, amellyel azo­nos mennyiségű anyagból évente 50 ezer tonnával több hengereltárut tud előállítani, megvalósítja az anyag egyen­letes hőmérsékletű hengerlé­sét és ezzel ugrásszerűen ja­vítja a lemez minőségét. 2 miiliiméterről 1,6 millimé­terre csökkentheti a melegen hengerelt lemez minimális vastagságát és ezzel tekinté­lyes mennyiségű lemez to­vábbi hidegen hengerlését ■teszi feleslegessé. A fejlesz­tésből eredő anyag- és ener­giamegtakarítás, valamint a minőségjavítás révén a rá­fordítási költségek — a ko­miatt főleg tanfolyamokat kell szervezniük. Az előadá­sok közül elsősorban a ter­mészettudománnyal foglal­kozók számát szeretnék nö­velni. ugyanis ez a téma kis­sé háttérbe szorult. A nem­régen átadott Ifjúsági Ház valószínűleg nagymérték­ben fogja javítani a helyi le­hetőségeket és számítanak arra is. hogy társadalmi munkával egyre többen se­gítik majd a tevékenységü­ket. Terveik között szerepel, hogy megvalósítják a távok­tatást. ezzel is korszerűsítve az idegen nyelvek tanulását, ami régóta zajlik szervezé­sükben. Indítanak új szak­mai tanfolyamokat is. ahol például kazánfűtői képesítést is lehet szerezni. Gyöngyös Megyénk második legna­gyobb városában a legjobb a helyzet a TIT-munka szem­pontjából. Tevékenységüket nagyon jónak értékelik me­gyei szinten, hiszen azt a le­hető legszélesebb körben fej­tik ki. Sisáné Murai Judit városi titkár szerint ez nem véletlen, hiszen náluk a leg­megfelelőbbek a feltételek is. Két klubjuk van, ahol tan­folyamaik jó részét le tudják bonyolítani. Jó kapcsolatot tartanak fenn a helyi isko­lákkal, a kórházzal, ezeken a helyeken több rendez­vényt tartottak meg. Üjabb elképzelésük a testsúlycsök­kentő tanfolyam és vezető beosztásban dolgozók számá­ra az úgynevezett készség- fejlesztő tréning. Általános iskolásoknak matekból és fi­zikából indítanak tehetség- kutató szakköröket. KISZ- korúaknak külpolitikai sza­badegyetem rajtol, amiből szeretnének hagyományt te­remteni. Ritka kezdeménye­zés a cigány ismeretterjesz­tő munkabizottságé, amely előadásokat szervez a ci­gányság történetéről és a he­lyi vonatkozásokról. Gyöngyösön minden kor­osztályhoz szólnak: eljutnak a nyugdíjasklubba és az öregek napközi otthonába is. Áprilistól pedig tárlatveze­tés várja szervezésükben a Mátra Múzeum látogatóit. hászatban ritka módon — kevesebb, mint négy eszten­dő alatt teljes egészében megtérülnek. A Dunai Vasmű a beruhá­zás költségéből 362 millió forintot saját erőből, 305 millió forintot az Állami Fejlesztési , Banktól felvett, 350 millió forintot pedig a most megkötött szerződéssel megszerzett hitelből fedez. A Magyar Hitelbank Rt.-vel most aláírt megállapodás ér. leimében a Dunai Vasmű a kölcsönt tíz év alatt fizeti vissza 12 százalékos kamattal. A Magyar Hitelbank Rt. és a Dunai Vasmű hitelegyezménye Téli pihenő a Mátrában Mátraházi pillanatkép Ilyentájt sokan pihennek hazánk egyik festői szépségű helységében, a Mátrában. Kedvez az idő és a hó a téli sportok kedvelőinek, benépesültek a kirándulóhelyek, a lankás hegy­oldalak szánkózókkal. síelőkkel. Kékestetön „hóágyú” is segített a sípálya kialakításában (Fotó: Szabó Sándor) Magyar-lengyel autóipari kooperáció Veress Péter és Andrzej Wojdk tárgyalásai Veress Péter külkereskedel­mi miniszter csütörtökön tár­gyalásokat folytatott Andrzej Wojcikkal, a Lengyel Nép- köztársaság külkereskedelmi miniszterével. A miniszterek véleményt cseréltek a keres­kedelempolitika és a külke­reskedelem irányítási rend­szerének aktuális kérdéseiről. Andrzej Wojcikot fogadta Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. A megbeszélésen jelen volt Ta- deusz Czechowicz, Lengyel- ország budapesti nagykövete. Csütörtökön Budapesten, a Mogürt Gépjármű Külkeres­kedelmi' Vállalat, a Merkúr Személygépkocsi Értékesítő Vállalat és a Lengyel Biels- ko-Biala-i Autógyár képvi­selői aláírták az 1986—1990 évekre szóló magyar—len­gyel személygépkocsi gyár­tási kooperációs keretszerző­dést. A szerződés értelmében 1990-ig mintegy 23 ezer Polski Fiat 126 típusú len­gyel személygépkocsi érke­zik hazánkba, ellenértéke­ként pedig a Bakony Művek feszültségszabályozókat. az MMG Automatika Művek műszerfalakat, a Csepel Au­tógyár dugattyúkat szállít a lengyel gyár részére. Az 1973 óta érvényben lévő kooperációs megállapodás ke­retében eddig csaknem 50 ezer kis Polski Fiat kei ült Magyarországra, s a magyar gyártóművek több százezer alkatrészt szállítottak Len­gyelországba. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents