Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-06 / 4. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK» A VASASSZAKSZERVEZET NAPIRENDJÉN: XXXVIII. évfolyam, 4. szám 'ÁRA: 1987. január 6., kedd 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA SZERVEZETTEBBEN, FEGYELMEZETTEBBEN r Évkezdő munkásgyűlések megyeszerte Barta Gyula: „Az elmúlt évinél eredményesebben kell dolgozni” Jövőnkről van szó... Már néhány nappal az ünnep előtt az utcákon a trombiták hangjai is jelez­ték: itt az óévbúcsúztató Aztán az év utolsó napján családok, barátok, rokonok, ismerősök jöttek össze, hogy felhőtlen boldogság­gal. közösen ünnepelve ad­hassák át a régit az újnak. S mindehhez a már régóta behűtött pezsgős üvegek dugóinak durrogása, a nagy gonddal előre kifényezett poharak koccintásának hangja szolgáltatta a zenét. Kinek mit hoz az új év, az azonban még mindig — mint mondani szokás —. a jövő titka. Ám. hogy ki milyen lelkiismerettel emel­hette szilveszter éjszakáján koccintásra a pezsgős po­harát. az már a számveté­sek után kiderült. Bizony, jó néhányan némi hiány­érzettel búcsúztathatták az óesztendőt. S ezt a megál­lapítást minden ünnepron- tási szándék nélkül tesszük. Erre figyelmeztetett ben­nünket a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának novemberi ülésén megfogalmazott ha­tározat is. Voltak, akik úgy reagáltak erre. hogy túlsó­kat foglalkozunk gazdasá­gunkkal elméleti síkon, az­tán minden marad a régi­ben. Ez azonban — mint ahogy a vállalatok, üzemek, termelőegységek pártalap- szervezeteinél, a határozat feldolgozása során kiderült —. csak az első reagálás volt. Rá kellett, hogy döbbent­se az embereket: a jövőnk­ről van szó. Gazdasági éle­tünkben jelentős feszültsé­gek alakultak ki. komoly feladatok várnak megoldás­ra. El kell érnünk, hogy a gazdaság ráálljon arra a pályára, amit a XIII. kong­resszus és a VII. ötéves terv megjelölt. Ez mindenkinek az érdeke, hiszen nem ma­radhatunk le a világ fej­lődésétől. s csak erre ala­pozva javíthatjuk életkö­rülményeinket. Ha mindez hatékonyan nem valósul meg. eddigi eredményeink, vívmányaink is komoly ve­szélybe kerülnek. Pedig okkal, s joggal le­hetünk büszkék kis orszá­gunkra. Járva a nagyvilá­got, önmagunk is tapasztal­hatjuk. nincs miért szé­gyenkeznünk. Szívesen lá­tott vendég a magyar, bár­hová is. veti dolga, sorsa. Ugyanakkor pedig öröm­mel vendégeskednek ná­lunk a világ bármely tá­járól. Ezt igazolják az ide­genforgalmi adatok, a nö­vekvő valutabevételek gaz­daságunk e területéről. A hitetlenkedőknek, az örök­ké csak elégedetlenkedők­nek is választ jelenthet mindez. Űj év, új élet — tartja a mondás. Mégsem új életre van szükség a boldog új évhez. Hanem az eddigiek­nél jobb. hatékonyabb munkára. Kis Szabó Ervin Tegnap több megyei vál­lalatnál tartottak évkezdő munkásgyűlést. Reggel hét órakor, a Heves Megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat tmk-csarnokában mintegy ezer dolgozó részvételével kezdődött meg a gyűlés. Bar­ta Gyula, a vállalat igazga­tója beszámolójában szólt az elmúlt év tapasztalatairól. Elmondta, hogy a nehezedő gazdasági feltételek mellett is sikerült a kitűzött célokat megvalósítani. Az építménye­ket határidőre átadták, köz­tük 270 lakást a Tihaméri lakótelepen és az új garzon- házban. Elkészült a mátra- füredi Erdészeti Szakközép- iskola. a gyöngyösi marha- vágóhíd, a Csepel Autó egri gyárának szerelőcsarnoka is. Biztató eredményeket ér­tek el a készlet- és költség- gazdálkodásban. azonban a nyereség elmaradt a terve­Külkereskedelmi társasá­got hozott létre az Autó- és Alkatrészkereskedelmi Vál­lalat és a Mogürt Gépjármű Külkereskedelmi Vállalat. Az erről szóló megállapodást hétfőn írták alá. A két vállalat között ed­dig is szoros volt a kapcso­lat. hiszen a Mogürt által importált haszon-gépjármű­veket, alkatrészeket az Au- tóker forgalmazta. Az elmúlt évben a Mogürt 28,5 milliárd forint értékű importjának csaknem 35 százalékát az zettől. így várhatóan 70 mil­lió forint körül alakul. A minőség javulását jelzi, hogy az egri Piaccsarnok kivite­lezéséért a vállalat megkap­ta a nívódíjat. Az idei ter­vekről szólva az igazgató megemlítette, hogy az elmúlt évinél eredményesebben kell dolgozni. Ehhez szervezet­te bb tevékenységre, a mun­kaidő jobb kihasználására, s a jelenleginél nagyobb ta­karékosságra van szükség. Idén 287 lakás átadását tervezik, az egyéb létesít­mények közül pedig az egri Centrum Áruház tetőterét, az Egri Cipő- és Ruhaipari Szövetkezet, illetve a KPM festőműhelyét szeretnék be­fejezni. Mivel a munkaeszközök nagy része meglehetősen rossz állapotban van. idén a tavalyi 8—9 millió forin­tos beruházás helyett 10—20 Autóker értékesítette. A tár­saság létrehozásával várha­tóan javulni fog az ellátás, mert egyhelyütt bonyolódik a kül- és belkereskedelmi mun­ka. kiküszöbölhetők lesznek a párhuzamosságok, s nö­vekszik a munka hatékony­sága A közös iroda eredményé­ben — illetve esetleges vesz­teségében — a két szerződő vállalat osztozik 30—50 szá­zalékban. Az aláírt szerződés öt évre szól. millió forintot fordítanak fejlesztésre. A célok között szerepel továbbá a fizikai állomány létszámcsökkenésé­nek megakadályozása. Ha a kollektíva az első negyedév munkájával megalapozza a további eredményes tevé­kenységet, s betartja a fe­gyelmezettebb munkára szó­lító utasításokat, várhatóan 4—4,5 százalékos jövede­lemnövekedést tudnak majd elérni. Tegnap reggel a Metallo- glóbus Fémipari Vállalat tarnaszentmiklósi telepén is hasonló eseményre került sor. A gyűlésen mintegy 220 dolgozó vett részt. Bana Zsigmond főosztályvezető rö­viden ismertette az 1986-os év eredményeit és az 1987- es feladatokat. Beszélt az idei szabályozómódosításról és a munkajogi változások­ról. Felvázolta a munkaidő- alap védelmére hozott or­szágos rendeletekből adódó helyi feladatokat, majd fel­hívta a kollektíva figyelmét a január 23-án tartandó gaz­daságpolitikai pártnapra, ahol a helyi problémákról tárgyalnak majd. Ugyancsak tegnap .került sor munkásgyűlésre a Cse­pel Autó egri gyárában is, ahol Demeter Pál igazgató összegezte a tavalyi eszten­dő eredményeit, s tájékoz­tatta a megjelent mintegy hatszáz dolgozót az ez évi legfontosabb feladatokról. A rendezvénynek a nemrégiben átadott új B-előcsarnok adott helyet a délutáni órákban. Katonai attasék fogadása Pacsek József altábornagy, a Magyar Néphadsereg ve­zérkari főnöke, honvédelmi miniszterhelyettes hétfőn fo­gadta a hazánkban akkre­ditált katonai attasétestü­let tagjait, akik az új év alkalmából jókívánságaikat fejezték ki. A fogadáson részt vett Horváth István altábornagy, politikai főcso­portfőnök. honvédelmi mi­niszterhelyettes. valamint a Honvédelmi Minisztérium több más. vezető beosztású tábornoka. Munkás­gyűlés a Tanép­nél (Fotó: Köhidi Imre) Megalakulta Mogürt—- Autóker Külkereskedelmi Társaság Termelés, átképzés, érdekvédelem A vasasszakszervezet köz­ponti vezetősége hétfőn ülést tartott amelyen értékelte a kohászat, a gépipar és a villamosenergia-ipar múlt évi gazdálkodását, és kije­lölte az 1987. évi tervcélok­hoz kapcsolódó szakszerve­zeti feladatokat. A tanácskozáson Kapoiyi László ipari miniszter el­mondta. hogy 1986-ban az ipari termelés növekedési üteme lényegesen alacso­nyabb volt a tervezettnél. Szűkültek az értékesítési le­hetőségek mind a szocialis­ta, mind a konvertibilis el­számolású piacokon, s a bel­földi eladások is elmaradtak az éves előirányzattól. A ter­melés ütemességét gyakran zavarta egyes importalkat­részek hiánya és feszültséget okozott a belföldi kooperá­ciós fegyelem lazasága is. összességében a termelés a tervezett 2,8 százalékkal szemben csak 1—1,5 száza­lékkal nőtt a múlt évben. Az ipar jövedelemtermelő képessége sem fejlődött kel­lő mértékben. Nagy differen­ciálódás alakult ki a válla­lati eredményekben. Az Ipa­ri Minisztériumhoz tartozó vállalatok közül 50 vesztesé­ges, összességében mintegy 8 milliárd forinttal. Ellent­mondásos az iparvállalatok munkaerő-ellátási helyzete is, helyenként túlfoglalkoz_ tatás tapasztalható, máshol a munkaerőhiány állandó­sult. Az egyes ágazatok hely­zetéről, szólva a miniszter elmondta: a kohászati ter­melés dinamikusabban fej­lődött az ipari átlagnál. A vaskohászat 1986-ban 5 szá­zalékkal több terméket szál­lított a belföldi felhaszná­lóknak, mint 1 évvel koráb­ban, de a gyártmányok vá­lasztékára, minőségére to­vábbra is sok volt a panasz. Az exportban növekedett a hengerelt áru és az értéke­sebb. tovább feldolgozott cikkek aránya. A gépipar termelésében az év utolsó hónapjaiban visz- szaesés következett be. ösz- szességében azonban meg­közelíti az éves tervelőirány. zatot. A belkereskedelemnek 15 százalékkal több árut ad­tak át, mint előző évben, javult a tartós fogyasztási cikkek kínálata. A szocialis­ta kivitel növelését nehezí­tette a szerződéskötések el­húzódása; a konvertibilis export viszont élénkült. A villamosenergia-ipar 1,5 százalékkal növelte termelé­sét, s ez kielégítette az igé­nyeket. Az ágazat több in­tézkedést tett a villamosener- gia-szolgáltatás biztonsága érdekében. A miniszter az idei leg­fontosabb feladatok között említette a termékszerkezet eddiginél dinamikusabb fej­lesztését, ami munkaerő-át­csoportosítást is igényel. Ez_ zel kapcsolatban Paszter­nák László, a szakszervezet titkára szólt arról, hogy a vaskohászatban az idén 1000 —1200 dolgozót átképeznek, illetve segítik őket olyan te­rületen elhelyezkedni, ahol munkájukra nagy szükség van. Mint mondotta töreked­ni kell arra, hogy a gépipar is erőteljesen járuljon hoz­zá a nemzeti jövedelem nö­veléséhez. A kohászatban is, és még inkább a gépiparban szükséges a műszaki fejlesz­tés gyorsítása, az elektroni­ka, a számítástechnika széles körű alkalmazása. A testület állásfoglalásá­ban kimondta, hogy a szak- szervezetek segítik a válla­lati tervek, mindenekelőtt az ágazati kiemelt programok végrehajtását. Közreműköd­nek abban, hogy a dolgozók kellő időben megismerjék a várható munkaátcsoportosí- tási elképzeléseket, és hogy a vállalatok éljenek az át­képzés lehetőségeivel. Tá­mogatást nyújtanak a szer­vezett belső és külső átcso­portosítások lebonyolításá­hoz és a dolgozók mihama­rabbi elhelyezkedéséhez. FEJLETT TECHNOLÓGIÁK -fiÖVULÖ EXPORT Vegyes vállalatok Magyarországon Több mint hetven vegyes vállalat működik már Ma­gyarországon. külföldi cégek részvételével. Számuk a múlt két év során megduplázó­dott. Zömmel közepes nagy­ságú külföldi cégek vesznek részt bennük, de található köztük több nagy világcég is. például az NSZK-beli Siemens. BASF, vagy az egyesült államokbeli ITT- cég európai leányvállalata. Az új vállalkozások között jelentős számban vannak ter­melővállalatok. Segítségük­kel fejlett technológiák, kor­szerű munkamódszerek ho­nosodnak meg az országban. Hozzájárulnak a tőkés ex­port bővítéséhez is. A ve­gyes vállalatok többségénél az alaptőke 51 százaléka ma­gyar. 49 százaléka pedig kül­földi tulajdonban van. 1982- től lehetőség nyílt arra. hogy a pénzügyminiszter engedé­lyével külföldi tulajdontöbb­séggel is létrehozzanak vál­lalkozásokat. Ma már több ilyen vegyes vállalat mű­ködik, köztük a Közép-Eu­rópai Nemzetközi Bank és a Citibank, valamint néhány termelővállalat. A vegyes vállalatokba befektetett kül­földi tőke összege jelenleg megközelíti a százmillió dol­lárt. A részvételben a legak­tívabbak az osztrák és az NSZK-beli cégek, de műkö­dik már indiai, japán, por­tugál és görög cég részvéte­lével alapított vegyes válla­lat is. A vállalkozási kedv növe­kedéséhez hozzájárult, hogy 1986-ban egyszerűsödött az engedélyezési eljárás, és vál­tozott az adózás is. Az adó- kedvezményeket a vállal­kozók ma már nem eseti el­bírálás alapján kaphatják meg. hanem akkor, ha tel­jesítik a jogszabályban előre megszabott feltételeket. En­nek megfelelően például a2 árutermeléssel, szállodaépí­téssel és üzemeltetéssel fog­lalkozó vegyes vállalatok, amelyek alaptőkéje megha­ladja a 25 millió forintot, s ebből a külföldi részesedés ■több mint 30 százalék. az általában érvényes 40 szá­zalékos nyereségadó helyett az első öt évben csak 20. a hatodik évtől pedig 30 szá­zalék nyereségadót fizetnek A magyar gazdaság számá­ra kiemelkedően fontos ága­zatokban működő vegyes vál­lalatokat az első öt évben mentesítik a nyereségadó fi­zetése álól, s az alapításukat követő hatodik évtől kezdve 20 százalékos nyereségadót fizetnek. Ezek az intézkedések szá­mottevő érdeklődést váltot­tak ki külföldön. A Pénz­ügyminisztérium, a Magyar Kereskedelmi Kamara és más szakmai szervezetek több országban előadásokon ismertették a magyarországi vállalkozási feltételeket, így többek között Angliában, Ausztriában, Hollandiában, az NSZK-ban, Olaszország­ban tájékoztatták az üzlet­embereket. Ez is közreját­szott abban, hogy tavaly a korábbinál több új vegyes vállalat alakult, s mintegy harmincnak a létrehozásáról tárgyalnak a hazai és kül­földi partnerek.

Next

/
Thumbnails
Contents