Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-30 / 25. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1987. január 30., péntek ÚJ KIÁLLÍTÁS SOPRONBAN A Zettl—Langer-gyűjtemény $ A Zettl—^Langer-gyűjtemény megteremtője Sop- , ron egyik nagy lokálpatriótája. Zettl Gusztáv volt. Dédnagyszülei 1750-ben Bajorországból telepedtek le Kőszegen, majd a szülők 1830-ban Sopronba költöztek. Ekkor vették meg a Balti úti házat, és itt született 1852-ben Zettl Gusztáv. Barátja, mű­gyűjtő pályájának részese Storno Ferenc volt, ko­ra neves restaurátora, a soproni Storno-magán- gyűjtemény megalapítója. Langer Herbert a gyűjtemény egyik érdekes darabjával, egy 1848-as huszárkarddal LÉPÉST TARTVA HEVESEN Videotékával is az olvasókért Hivatását szerető szakember számára, gyorsuló idejű ko­runkban megtorpanásra egyszerűen nincs lehetőség. Jól tudják ezt ma már, nemcsak a gazdasági életben dolgozók de azok is, akik a kulturális intézményekben próbálnak minél kevesebből minél többet tenni — előrelépni. Biczó Jánosné, a Hevesi Városi Könyvtár igazgatója is úgy lát­ja, hogy az intézmény számára korábban kivívott elis­merést csak úgy lehet megtartani, ha — alkalmazkodván a fejlődő város növekvő igényeihez — új utakat keresnek az olvasók megnyerésének érdekében. Az idei esztendő küszö­bén erről ültünk le beszélgetni. Zettl Gusztáv 1870-ben Becsbe került kereskedelmi gyakornoknak. Elhatározta, hogy festőművész lesz. ám az apai határozat a művé­szi álmok végét jelentette. Hazatérve Sopronba. be­kapcsolódott apja üzletébe. a napi munka után azon­ban festett, zenélt és gyűj­tötte a régiségeket. A hábo­rú után a magyar állam vé­detté nyilvánította a gyűjte­ményt. ü Nézzük meg — a teljesség igénye nélkül —, nőit sike­rült a műgyűjtő Zettl Gusz­távnak megmentenie az enyészettől A lépcsőhöz falán fegy­vergyűjtemény látható: puskák, kardok különböző időkből (köztük egv aranyo­zott hüvelyű, drágaköves tö­rök kard is), íj, nyílvesszők­kel. odébb két dob az 1848— 49-es magyar szabadságharc­ból. Csontmarkolatú török handzsárok, gyöngyház-be- rakásos arab és török pus­kák. Két szép XVI. száza­di török nyereg, mellettük Wallenstein katonáinak mell- vértjei, rákfarkú sisakjai, pisztolyai. A sarokban római „ amfora, egy vitrinben pedig régi népviseleti darabok : egy borvörös. ezüstgombos parasztmellény, aranyfo­náltól súlyos hollandi és ba­jor tökötök, vörösréz kan­csók. tálak. A lépcsőház lám­pája egy hatalmas vendéglős- cégér, a hajdani Kakas ven­déglőé. Amott érdekes zár- és botgyűjtemény. Az előszoba ajtaja - fölött gótbetűs felirat: „Kommt herein, hier ist’s gut sein!” „Jöjj be, jól éTzed itt ma­gad.' Itt vannak az őskori és ókori régészeti leletek, amelyek az egykori Scar bantia földjéből kerültek elő az ásatások és építkezé­sek során. Pattintott, csi­szolt kőeszközök, nyílhe­gyek, „tűzkutyák”. bronzko­ri. vaskori használati tár­gyak. Sok a római kori em­lék: mécsesek, az elmarad­hatatlan obulussal, utolsó szolgálatként Charannak, az alvilág hajósának. Üvegfio­lák. „terra sigíllata" edények, fibulák, római bronzeszkö­zök. gyűrűk, karperecek.. Széles polcokon bőrkötésű fóliánsok sorakoznak. Bib­lia 1564-ből metszetekkel, régi jogi könyvek, korai út­leírások, válogatott történe­ti munkák, latin, illetve német nyelven. Az ebédlőbe nyíló ajtó mögött ismét vendéglőscé­gér, vasból kovácsolt for­gácscsomóval- (A forgács, németül, „buschen” jelezte a borkiméréseket a soproni gazdapolgár házakban, innét a „Buschenschank’ elneve­zés). Az ebédlöbútor úgyne­vezett „altdeutsch”, ónémet stílusú. Egy biedermeier vit­rinben óhabán edények (a legrégibb 1643-ból való), alattuk piros mintás holicsi edények. A színes üvegabla­kokon a négy ősi foglalkozás, a halászat, vadászat, föld­művelés és a pásztorkodás képei, fölöttük bölcselkedő szövegek. A pásztor fölött ez áll: „Beschützen u. er­halten Heisst nicht veral­ten.” (Megőrizni és meg­tartani nem jelent elavu­lást.) Akár a család jelmon­data is lehetne’ A szobát 12 gyertyás — ma már vil­lanyégős — XVII. századi flamand bronzcsillár vilá­gítja meg. .A falon értékes metszetek: öt eredeti Dürer-metszet, 1505-ből és 1512-ből, a Kis- passió első lehúzatai. Alat­tuk egy Rembrandt-metszet. a Golgota, a XVIII. század végéről. Egy szép szekrény tele van régi értékes porcelán­nal és üvegneművel. Alt- Wien, Meissen, Rosenthal remekei. Schlaggenwald ké­zi festésű készlete, óheren­di darabok láthatók egymás mellett. Előszeretettel gyűj­tötte Zettl Gusztáv a céh­emlékeket is. Céhiratok, korsók, mesterlevelek, bil- likomok mellett jelentős ér­tékei a gyűjteménynek a céhládák. E szobában ta­lálhatók a Zettl-gyűjtemény legértékesebb ' képei: erede­ti alkotások Jacques Cour- tistól. Maulbertsch-tö\. B. J. — Ügy érzem, ha nem is nagy ugrásokkal, de bizto­san sikerül hónapról hónap­ra előbbre haladni — kezdi az igazgatónő, miután nem felejti el fölhívni a figyel­met az épület lábazatán fo­lyó tatarozási munkákra. — Nem is tudom, hogy a tartalmi résszel vagy a nem kevésbé jelentős feltételrend­szer megteremtésének mi­kéntjével kezdjem, hisz egy­más nélkül mit sem ér a ket­tő .. . , — Tavaly hírt adhattunk a központi fűtés szerelésének befejezéséről, a teniszpálya kialakításáról, a gyermek­könyvtár tetejének rekonst­rukciójáról . .. — Nos, mindez tovább folytatódott és folytatódik. Nemrég vettük használatba azt a hatvan négyzetméteres új raktárépületet, amely jó időre megoldja korábbi ne­hézségeinket. Nemcsak fi­zikai értelemben — vagyis, hogy nem kell majd súlyos köteteket távolról cipelni —, hanem a tekintetben is, hogy olvasóinkat nem kell pár na­pos várakozásra késztetni, ha egy-egy ritkábban forgatott művet szeretnének hazavin­ni. Az átadást követően kéz. dődött meg a központi épü­let falainak végleges szige­telése is. A vizesedéstől az olvasótermeket, az irodákat már a jövő télen betonin­jekciók védik. Ügy tervez­zük, amint a „gyógyítás” kész. új külsőt kap az épü­let. vakoltatunk, festetünk. — Vonzó lesz tehát a kör­nyezet. S mi újat kap a be­lépő? — Mielőtt törekvéseinket részletezném, hadd említsek néhány adatot. Könyv-, illet­ve folyóirat-állományunkat — mely majdnem 50 ezres — több mint másfél ezren veszik rendszeresen igénybe. Az elmúlt esztendőben ösz- szesen 34 ezer 642 kötetet kölcsönöztek, s ez — bár a korábbi évekhez képest a javulás minimális — bi­zony, nem csekélység. Amit azonban igazán fontosnak tartunk, az az. hogy foko­zódik a diákok érdeklődése. — Az új oktatási központ megnyitása után ez nyilván még hatványozódik. A galéria emeleti termé­ben Istókovits Kálmán fes­tőművész változatos, szín­gazdag alkotásaival talál­kozhatnak az érdeklődők februárban egészen a hó­nap végéig. A földszinten viszont hamarabb, már 17- én bezár1 a nagykőrösiek ki­váló keramikusa, Molnár Elek kiállítása. A galéria földszintjén a Teheránban született, iráni származású Kazanlár Emil Amin festőművész keleti ornamentikájú, fantáziadús metszetei, tükörfestései, öl­tözékei foglalják el a helyet. Ez az újszerű tárlat február 20-án, pénteken, este 6 óra­kor nyílik. A művészt Fenyvesi Félix Lajos költő mutatja be, s az ünnepi ese­ményen Jovan Marianna Fi~ lomena közreműködik ének­kel, tánccal, zenével. Ugyanezen a pénteki na­pon, délután három órakor a recski Bányász Művelődé­si Ház kisgalériájában nyitja meg idei első kihelyezett kiállítását a fíatvani Galé­ria. A Kunkovács László fotóművész „ösépitmények" című kollekciójának bemu­tatóján Moldvay Győző, la­— Erre számítunk mi is. és igyekszünk fölkészülni rá Szeretnénk lépést tartván a korral, a legmodernebb isme­retátadókkal is a tanulók és a tanítók segítségére sietni. 1986 második felétől meg­kezdtük a videotéka kialakí­tását. Negyvenezer forintos beszerzési keretünket a hely­beli iskolák öt-öt ezer forin­tokkal egészítik ki. — Ha áldoznak rá. akkor nyilván valósak az igények A kazettákat már használják is? — Megkezdődött az alapo­sabb ismerkedés az új lehe­tőségekkel. A zeneiskola ne­velői például értekezletük indításához kérték a műve­lődési miniszterhelyettes egyik beszédét. De jelentkez­tek már az óvodai pedagó­gusok is. hogy módszertani munkájukhoz kölcsönözzék a kazettákat. — Mekkora a választék? — Már most kielégítőnek tűnik, mivel a sajátjaink mellé a veszprémi oktátási központ hetven anyagát is igénybe vesszük egy évig. De igyekszünk természete­sen saját készleteinket — „á csak” hangzókat és a videó­kat is — gyorsan fejleszte­ni. Annál is inkább, mivel a szociális otthonnal szeret­nénk egy közös kísérletet el­kezdeni. Arra keresnék vá­laszt. hogy mennyit jelent­het az ott élők: az ágyhoz kötöttek, a nehezen mozgó, a lassan olvasók számára, ha magnó és képmagnó segít­ségével megismerkedhetnek az irodalom remekeivel. — Az efféle lehetőségek talán fölkeltenék a fizikai munkával elfoglalt háziasz- szonyok vagy például a so­kat autózók érdeklődését is — Nem titkolt reményünk, hogy az említett módszerek­kel újabb olvasókat nyerhe­tünk meg, hiszen jól látjuk, hogy valamilyen klasszikus regény televíziós vagy rá­diós feldolgozása Után há­nyán kopogtatnak be az ere­detit keresve. Ha pedig egy­szer valaki az olvasást meg­szereti .. . Németi Zsuzsa punk főmunkatársa mond nyitó beszédet. Hatvan és Vásárhely kulturális kap­csolatának jegyében továb­bi kihelyezett tárlattal is jelentkezik a galéria a nagy alföldi városban: február 23-án ott, a Medgyessy-te- remben mutatják be Molnár Elek keramikus művész életművének szép válogatá­sát. Igen érdekes irodalmi ta­lálkozóra kerül sor a galé­riapódium február 9-i, hét­fői műsora keretében. A Né­meth László-pör című köny­ve kapcsán Sándor Iván randevúzik fél hat órai kez­dettel az irodalom, köze­lebbről Németh László és a munkássága iránt érdek­lődőkkel. Havas Judit elő­adóművész közreműködése gazdagítja ezt a programot. Az ének, a zene a galéria februári műsorrendjéből sem fog hiányozni. A pódi­um vendége llosfalvy Ró­bert Kossuth-díjas, az Ope­raház világhírű tenoristája lesz, akivel együtt lép kö­zönség elé Hagy Sándor klarínétművész, valamint a zongorakíséretet ellátó Pat­kó József. A porcelán- és az üveggyűjtemény (MTI-fotó — KS-reprodukció) ADAMECZ KÁLMÁN: S zeretem a reklámot! Még az itt-ott hall­ható. csipkelődő meg­jegyzések sem tudnak el­tántorítani ettől a véle­ményemtől, hiszen a reklám mindannyiunkhoz szól: a kispénzű emberekhez épp­úgy, mint a nálunk icipicit gazdagabbakhoz, vagy egy hajszállal szegényebbekhez. A reklám segít a megfele­lő árucikkek kiválasztásában, és új távlatokat nyit a vá­sárló előtt: „Ha kétszáz tonnán felül libatepertőt vásárol kunma- darasj szaküzletünkben, a bolt dolgozói soron kívül vízmértékbe állítják a mér­leget !” Esetünkben az egyetlen megszorítás, hogy a vásá­rolt árut a helyszínen kell elfogyasztani, ami bizonyos Reklám mértékben szelektálja a vevőket. A reklám másik ismérve, hogy megalapozza meghitt, bensőséges kapcsolatunkat az áruval: „Ha ma cipőt vesz, holnap már semmi gondja — eldobhatja!" Gyorsítsunk a tempón és szedjük csokorba a reklám további jellemzőit! Megvalósítja gyermekkori álmainkat: „Repülni fog — ha ter­mékünkkel kínálja a főnö­két!" Megvilágítja a bonyolult összefüggéseket: „Papírt — a papírbolt­ból!" Figyelmeztet: „Vigyázz — jövünk!” Könnyebbé teszi az éle­tünket : „Portáldarut — minden családba!” Ránevel a magyar nyelv helyes használatára: „Bevizsgálunk a tisztelt megrendelők felé!” Felhívja a figyelmünket az új, korszerű termékekre: „Jancsiszöget — az anyó­sa spenótjába!” Világos, érthető: „Tudja-e, hogy a Floppy DX Robotron modulál?” Megnyugtat: „önnel vagyunk — a ha­lála után is!” Felszínre hozza elfojtott vágyainkat: „önnek már csak egy két- áramkörös síkköszörű hi­ányzik a háztartásából!" Egyszerű módon elintézi ügyes-bajos dolgainkat: „Hívjon minket... az idősebbek hamarabb abba­hagyhatják ...” Politizál: „Minden szinten — szinte minden” Végezetül én is hasonló­képpen zárom soraimat: „Nézzen be hozzám — de feltétlenül hozza magával kéthavi fizetését!” Hatvani Galéria-naptár

Next

/
Thumbnails
Contents