Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-30 / 25. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1987. január 30., péntek Gorbacsov záróbeszédé Az SZKP Központi Bi­zottságának plénuma ki­emelkedő politikai esemény az SZKP és a szovjet tár­sadalom életében — jelen­tette ki Mihail Gorbacsov• az SZKP KB főtitkára a Központi Bizottság szerdán véget ért plénumán mon­dott zárszavában. A szovjet vezető megál­lapította: joggal mondható, hogy a plénum lényegi ösz­tönzést ad a pártnak, az országnak és az egész tár­sadalomnak az átalakítás útján. A mostani plénum megteremti az ahhoz szük­séges feltételeket, hogy to­vább lehessen haladni a gyorsítás, az átalakítás, a káderpolitika tökéletesíté­sének útján, összhangban a történelmi fejlődés mostani szakaszának feladataival. Mihail Gorbacsov szerint „számunkra mindenekelőtt a plénumnak az a politikai megállapítása alapvető je­lentőségű, hogy a párt és a társadalom egészséges erői az átalakítás mellett szállnak síkra. Ha pedig ez így van, akkor más út nem is lehet­séges". Mihail Gorbacsov kijelen­tette, hogy az átalakítás immár valóság, majd hozzá­fűzte: „most világosabban és mélyebben értjük, hogy mind az ország belső fejlő­dése, mind a külső feltéte­lek és a nemzetközi helyzet szempontjából biztoßitanunk kell az ország társadalmi­gazdasági fejlődésének meg­gyorsítását". Az SZKP KB főtitkára megállapította, hogy az 1986- os év eredményeinek átte­kintése láthatóvá, teszi az előrehaladást. ,,Ez annak egyenes következménye, hogy népünk támogatja az át­alakítás. a gyorsítás irány­vonalát" — mondotta. Mihail Gorbacsov a szovjet társadalom demokratizálá­sának elmélyítését olyan ösztönzőnek nevezte, amely lehetővé teszi a meghatáro­zó erő, a nép bevonását az átalakítás művébe. „Ha ezt Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága csütörtöki ülésén megvitatta azokat a tő kér­déseket, amelyek a Köz­ponti Bizottság előző nap véget ért ülésén az átalakí­tási folyamatról és a káder­politikáiról hozott határozat végrehajtásának szervezé­sével függnek össze. A Politikai Bizottság megbízta a Központi Bi­zottság titkárságát és a KB osztályait, hogy gondosan ta­nulmányozzák a plenum résztvevőinek észrevételeit, és a KB határozatával össz­hangban bontakoztassák ki az átalakítás gyorsítására és a kádermunka színvona­lának emelésére irányuló gyakorlati munkát. A testület támogatásáról biztosította a szakszerveze­tek központi tanácsának azt a javaslatát, hogy bocsássák széles körű vitára a szak- szervezetek alapszabályá­nak azokat a változtatásokat és kiegészítéseket tartalmazó tervezetét, amelyek az SZKP XXVII. kongresszusá­nak dokumentumaiból ered­nem tesszük, nem oldjuk meg a gyorsítás feladatát, nem végezzük el az átalakí­tást, s nem lesz belőle sem­mi”. Az SZKP — folytatta a szovjet vezető — szilárdan síkraszátl amellett, hogy a népnek mindenről tudomá­sa legyen. ,.A nyilvánosság, a bírálat és az önbírálat, a tömegek által gyakorolt el­lenőrzés — ez a szovjet tár­sadalom egészséges fejlődé­sének záloga. Ha ez szük­séges a népnek, akkor szük­séges mindenki számára. Annál is fontosabb mindez, minthogy az SZKP hatal­mon levő párt. Érdekelt a nyilvánosságban, a bírálat­ban és az önbírálatban, mi­vel ezek az SZKP minden­napi tevékenységének tény­leges és megbízható formái. Ezek azok az eszközök, amelyek a pártot megóvják politikai hibák elkövetésé­től. Az ilyen hibákért fize­tett ár valamennyiünk szá­mára ismeretes”. Mihail Gorbacsov nagy fi­gyelmet fordított az 1987-es jubileumi évben megoldandó feladatokra. Az SZKP Köz­ponti Bizottságának plénuma nevében a párt tagjaihoz, a szovjet emberekhez fordul­va hangsúlyozta: „Az átala­kítás ügye{ a társadalom forradalmi . megújhodásának ügye, az ország sorsa a nép kezében van. Ez a sors olyan lesz, amilyenné mi alakít­juk — közös munkánkkal, értelmünkkel és lelkiismere­tünkkel". Mihail Gorbacsov közölte, hogy a Központi Bizottság tagjai országos pártkonferen­cia megtartása mellett száll­tak síkra, majd kijelentette, hogy a párt számára az ilyen értekezlet kiemelkedő politikai esemény. Emlékez­tetett arra. hogy az ország történelmében a fordulópon­tokon tartott ilyen konfe­renciák „elősegítették a ki­tűzött célok eléréséhez szük­séges új utak és eszközök felkutatását, s a taktikai ke­reteket messze túlhaladó fel­adatokat oldottak meg." nek. A javasolt változtatá­sok a szakszervezeteken be­lüli demokrácia fejleszté­sét, a szervezettség és a fe­gyelem megszilárdítását célozzák, valamint azt, hogy növekedjék a tagság aktivi­tása a gyorsítás és az át­alakítás feladatainak meg­oldásában. A Politikai Bizottság meg­hallgatta és jóváhagyta azt a tájékoztatást, amelyet Alekszandr Jakovlev. Ana­toliy Dobrinyin és Vagyim Medvegyev KB-titkárok ad­tak a szocialista országok testvérpártjai nemzetközi és ideológiai kérdésekkel fog­lalkozó KB-titkárainak ja­nuár 22—23-án Varsóban tartott tanácskozásáról Hangsúlyozta azoknak az in­tézkedéseknek fontosságát, amelyeket a tanácskozás résztvevői a külpolitikai és ideológiai együttműködés fejlesztése és megerősítése végett határoztak el a KGST-tagországok pártve- zetöinek moszkvai munka- találkozóján megtárgyalt el­vek alapján. Sajtóvisszhang A csütörtökön megjelent nyugatnémet lapok közül két tekintélyes újság, a Stutt­garter Zeitung és a Frank­furter Allgemeine Zeitung is párhuzamba állítja Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának a Központi Bi­zottság ülésén elmondott be­szédét Ronald Reagan el­nöknek a nemzethez intézett üzenetével. Rámutattak. hogy míg az amerikai elnök a kongresszussal támadt problémái miatt egy véde­kezésbe szorult politikus ké­pét mutatta, addig Gorba­csov mit sem veszített len­dületéből. és a visszahúzó erőkkel szembeni fellépésé­vel újabb lökést adott az ország demokratizálásáért in­dított folyamatnak. Befejeződött az iszlám csúcs Kuvaitban külön megbeszélést folytatott egymással az isz­lám konferencia ülésén ott tartózkodó Asszad szír (balra) és Husszein jordán vezető (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) Ülésezett az SZKP Központi Revíziós Bizottsága A szovjet emberekre nagy hatással vannak az SZKP KB január 27-28-i ülésének eredményei, a főtitkári be­számoló és a döntések, ame­lyek az 1985. áprilisi KB- plénum és a XXVII. kong­resszuson kidolgozott politi­kai stratégia folytatását je­lentik — mondotta az SZKP Központi Revíziós Bizottsá­gának csütörtöki ülésén a testület elnöke, Ivan Kapi­tonov. A bizottság foglalkozott a szerdán véget ért KB-ülés határozatából adódó felada­taival, továbbá a pártkong­resszus óta végzett munká­jával. Kapitonov beszámolójá­ban kifejtette, hogy a testü­let az eltelt egy évben fel­mérte a párt egész revíziós munkájának helyzetét, és igyekezett előmozdítani az alsóbb fokú revíziós párt- szervek ilyen irányú tevé­kenységének élénkítését. A revíziós munka átalakítási folyamata azonban még csak az első lépéseknél tart, s még nem mindenütt sike­rült felszámolni a megszo­kott- régi módszereket. Az elnök elmondta, hogy tavaly a dolgozóktól észreve­hetően több levél és bejelen­tés érkezett a Központi Re­víziós Bizottsághoz, és e párttestület tagjai az ezek­ben foglalt ügyek jó részét közvetlenül a helyszínen vizsgálták ki. Az ülésen felszólalók han­goztatták : a párt revíziós bi­zottságainak még sokat kell tenniük azért, hogy munká­juk megfeleljen a KB mos­tani plénumán támasztott követelményeknek, s min­denütt kellő elvszerűséggel dolgozzanak az észlelt hi­bák felszámolása érdekében. Csütörtökön befejeződött az Iszlám Konferencia Szer­vezete (ICO) ötödik csúcs- értekezlete Kuvaitban. Az Afganisztán helyzetét értékelő állásfoglalást Fahd szaúd-arábiai uralkodó sajá­tította ki. Megítélése sze­rint Afganisztánban egyet­len vonulat létezik: a kizá­rólag üdvözítő iszlám hité. Dicsérte a beavatkozó szom­szédos iszlám hatalmakat: Iránt —, amellyel különben Szaúd-Arábiának komoly ellentétei vannak —, illetve Pakisztánt. Figyelmen kí­vül hagyva Afganisztán őszinte tárgyalási szándékát és a szovjet csapatkontin­gens kivonásának többször bejelentett, méltányos poli­tikai feltételeit, Fahd király a külföldi erők „késedelem nélküli” visszahívását köve­telte. Irán és Irak háborújáról és a palesztin ügyről is szólt az öböl menti hatalmakat ve­zető sivatagi királyság fe­je. Azt hangoztatta- hogy a hadviselők közül Irak az. amely nyitott a békekezde­ményezések felé. Így Iránt szólította fel árra, hogy szűn­tesse be a harcokat és fo­gadjon el tárgyalásos béke­feltételeket. Az arab-izraeli konflik­tust érintve Fahd felszólítot­ta a világ hatalmait: a né­pek szabadságjogainak fi­gyelembevételével orvosol­ják a palesztinok jogsérel­meit. A csádi problémáról is szó esett. Moamer el-Kad- hafi ezredes a konferenciá­hoz intézett üzenetében azt húzta alá, hogy a fekete-af­rikai ország súlyos konflik­tusáért az amerikai és a francia intervenció kárhoz­tatható. Hisszén Habré, akit az értekezlet Csád képvise­lőjének fogadott el, Líbiát vádolta a kormányellenes erők támogatásával és be­számolt egész csádi telepü­lések pusztulásáról ebben a polgárháborúban. Kuvaitban közzétették a Szovjetunió kormányának az értekezlethez intézett üzene­tét. A dokumentum újólag az ötödik iszlám csúcs em­lékezetébe idézte azt, hogy mihelyt a törvényes afga­nisztáni kormány és a kor­mányzat ellen fegyvert fo­gó erők-között megállapodás születik, a Szovjetunió csa­patkontingense távozik az országból. Csao Ce-jang nyilatkozata Kína további gyakorlati lépéseket tesz a szocialista demokrácia és politika ja-- vitása érdekében, beleértve olyan csatornák megtérem- tését, amelyek biztosítják a demokratikus konzultációt és a társadalmi párbeszédet — jelentette ki Csao Ce-jang. a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának ügy­vezető főtitkára, a Kínai Ál­lamtanács elnöke a parla­mentben csütörtökön tartott holdújévi összejövetelen. Kína a hagyományos hold- naptár szerint szerdán éj­félkor lépett be az új esz­tendőbe. Csao Ce-jang hangsúlyoz­ta, hogy a sajátosan kínai jellegű szocializmus építésé­nek döntő feltétele a ragasz­kodás ahhoz a négy alap­elvhez, amelyek értelmében Kína kitart a szocialista út, a népi demokratikus dikta­túra, a kommunista párt ve­zető szerepe- valamint a marxizmus—leninizmus— maocetungi gondolat mellett A kommunista párt nemcsak a gazdaság átfogó reform­ját javasolta és irányítja, hanem a megfelelő időpont­ban napirendre tűzte a po­litikai reform kérdését is. Igaz. hogy a párt követett el hibákat a forradalom és a szocialista építés folyamatá­ban, de az is tény. hogy ma- (|a ismerte fel, tárta a nyil­vánosság elé és javította ki ezeket a hibákat — mondot­ta Csao Ce-jang. A kínai politikus a továb­biakban rámutatott arra, hogy sok embert foglalkoz­tat Kínában a választások kérdése. Ebben az évben — mondotta — tovább javítják a választási rendszert me­gyei szinten, s egyebek kö­zött lehetővé teszik, hogy egy-egy képviselői mandátu­mért több jelölt versenghes­sen. NEGYVENEGY OLDALAS ÖSSZEGEZÉS Rmerikai „nemzetbiztonsági stratégia Az amerikai kormányzat szerint az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiá­jának legfőbb célja „a Moszkva részéről megnyil­vánuló fenyegetés” megvá­laszolása. Ez derül kii abból a dokumentumból, amelyet Reagan elnök most terjesz­tett a kongresszus elé. A 41 oldalas összegezés az ameri­kai katonapolitika és kül­politika közös céljait fo­galmazza meg. A jelentés főbb fejezetei összegezik az amerikai „nemzetbiztonsági stratégia" alapelveit, foglalkoznak a külpolitikával, a katonapo­litikával és a stratégia vég­rehajtásával. Kiindulópont­ja az. hogy „az Egyesült Államok biztonsága és ér­dekei számára a legnagyobb fenyegetést világméretek­ben a Szovjetunió jelenti”. A Reagan-féle összegezés felsorolja, milyen eszközök­kel akarja az amerikai kor­mányzat megvalósítani át­fogj szovjetellenes politi­káját, ismerteti a katonai, gazdasági és politikai célo­kat és eszközöiket. A doku­mentum ezúttal is megis­métli azt a követelést, hogy fordítsanak növekvő össze­geket a fegyverkezésre és különösen az űrfegyverek fejlesztésére. A leszereléssel kapcsolat­ban külön leszögezi, hogy Washington a jövőre nézve nem tartja magára nézve kötelezőnek a hadászati fegy­verek korlátozásáról meg­kötött SALT—2. szerződés rendelkezéseit. Foglalkozik az „alacsony intenzitású konfliktusokkal”, vagyis a helyi háborúkkal és e fejezetben külön is le­szögezi, hogy az Egyesült Államok „támogathat olyan ellenállási mozgalmakat, amelyek az érdekeivel el­lentétes rendszerekkel áll­nak szemben". A dokumentumot ismer­tetve a Fehér Ház egyik — magát megnevezni nem kí­vánó — magas rangú tisztség- viselője külön is leszögezte: a stratégiának szerves része az űrfegyverkezés folytatása. A tisztségviselő kijelentette: az űrfegyverek kifejlesztése „nem egyszerűen kutatási program. Azért csináljuk, hogy alkalmazhassuk az ilyen fegyvereket”. A dokumentumot kom­mentálva ugyan azt mon­dotta,' hogy az Egyesült Ál­lamok „törekszik a leszere. lési megállapodásokra", ám kifejtette, hogy Öenfben „meg lehet ugyan vitatni a hadászati védelmi kezdemé­nyezés, illetve általában az űrvédelem és a támadó fegyverek viszonyát", de szerinte nem lehet megaka­dályozni azt, hogy Washing­ton folytassa „védelmi ori­entációjú" űrfegyverkezé­sét. Felső-magyarországi Vendéglátó Vállalat felvételt hirdet értékesítési és hálózatszervezési OSZTÁLYVEZETŐI munkakör betöltésére. Feltétel: szakirányú egyetemi, főiskolai oklevél. Bérezés: az érvényben lévő rendeletek alapján, megegyezés szerint. A jelentkezést írásban, részletes szakmai önéletrajzzal a személyzeti vezetőhöz kell benyújtani. Cim: 3300 EGER, Lenin út 55. IsIsIsIsIalsIsIsIsilsIstsIsIsIaSIsIsIgl IQ 13 Az Egri Áfész 1981. március -10-töl 4 éves idő­tartamra szerződéses üzemeltetésre meghirdeti yg az alábbi egységeit: IQ 156. sz. vegyesbolt. Eger, Gyermekváros IQ 165. sz. virágbolt. Eger. Piaccsarnok ■ n 197. sz. böngészde. Eger. Zalka Máté u. ■ pi 211. sz. benzinkút. Bélapátfalva 324. sz. büfé, Eger, Piaccsarnok [m “ 366. sz. italbolt. Egercsehi “ 361. sz. büfé. Szilvásvárad LJ 367. sz. italbolt. Szűcs IQ 368. sz. italbolt, Bükkszentmárton IQ “ Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágositást |U| az üzem gazdasági osztálya ad. IQ A pályázatok benvújtásának határideje: IQ 1987. február 25. IQ A versenytárgyalás időpontja: 1987. március 3.. 9 óra. IHJ Helye: Egri Áfész tanácsterme. EGER. Knézich K. u. 2. 5]G]G]G]E]S]G]G]E]E]E]E]E]E]G]E]E]G]E] QQQQQQQQQQQQQQQQQQQ H z SZKP KB PB ülése

Next

/
Thumbnails
Contents