Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-27 / 22. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. január 27., kedd 5. ESEMÉNYEK, TÖRTÉNETEK, ÉLETUTAK . . . (Vili.) Amiről az egri utcanevek mesélnek Félúton a Szent Jupát A Szent Jupát és két utasa — itt éppen barátságosabb vizeken KOCSIS BERNATOT 1889- ben az egri Makiár I. negyedben megválasztották fertálymesternek. Ö volt az itteni földműves olvasókör megalapítója, amelynek húsz évig elnöke, tíz éven keresztül pedig díszelnöke volt. Hosszú ideig tagja volt Eger város képviselőtestületének is.- FRANK TIVADAR gimnáziumi tanulmányait Egerben végezte. 1910-ben írnokként a város szolgálatába állt, majd 1924-ben második tanácsos lett. A következő évtől tagja az Egri Kaszinó választmányának. Később tagja lett a Városi Fürdő Rt. igazgatóságának is, majd 1933-ban a részvénytársaság ügyvezető igazgatójává választották. Nem sokkal ezután játszódott le az az emlékezetes csata, amelyet annak érdekében vívott, hogy a férfiak és nők együtt élvezhessék a strandolás örömeit. Erről korábban már részletesen írtunk, ezért nem térünk ki rá most. 1935-ben polgármesipr-helyettes és városi főjegyző lett. Egy évtizeden keresztül állott az általa megszervezett adóhivatal élén. Az 1925-ben megindított városfejlesztés, a vízvezeték és a csatonázás keresztülvitele. a Korona szálloda, (ma Park Hotel) építése és sok más, ha nem is kizárólag az ő kezdeményezése volt. de az ezek érdekében kifejtett munkássága nagyban hozzájárult megvalósulásukhoz. Nagy mun. kát végzett gazdasági téren is: a faiskola, a városi szőlőtelepek létesítése, a gyümölcsértékesítés problémáinak megoldása mind az ő kezdeményező képességének és szervezőkészségének voltak tanúbizonyságai. A strand fejlesztésén kívül az ő nevéhez fűződik a síkfőkúti üdülő megépítettetése is. A város érdekében kifejtett önzetlen és becsületes munkája mellett egyéniségének jellemzője volt a mindenkivel szemben tanúsított jóakarat, egyenes jelleme és az az ügyszeretet, amellyel a dolgokat intézte. A róla elnevezett utca a strand mellett van. LUDÁNYI ANTAL középiskolai tanulmányait Budán és Egerben végezte. Ez utóbbiban járta ki a teológiát is 1825-től kezdődően, majd 1833. július 25-én Esztergomban szentelték pappá. Ezután mint káplán Egér- szólókon tevékenykedett fél — Mit tesz ön. uram, a környezetvédelemért? — A használt villamos- és autóbuszjegyeket sohasem dobom el, hanem mindig többször felhasználom. * — Ma nincs mit ennünk. Áramszünet volt. — De drágám, nekünk gáztűzhelyünk van. — Igen, de a konzerv nyitónk villannyal működik. ’ ★ Két skót szülő egyezkedik a hozományról. — Nem tudok tízezernél többet adni a lányommal — mondja az egyik. — Hát jól van. nem bánom — adja meg magát a másik —, de legalább azt évtizeden keresztül. 1838- ban sajógalgóci plébánosnak nevezték ki. 1847-ben alsó-ábrányi lelkész. majd később plébános és esperes lett. 1874-ben az egri parókiára került, majd a következő évben tünyei c. apát. 1877-ben pedig már hevesi főesperes. 1881-ben az egri plébánia kanonok; stallum- mal egyesítetvén kanonok lett, s e kettős minőségben 1890-ig működött. 1393-ban pankotai főesperes lett. A szegény családok megélhetését. illetve a nélkülöző diákok tanulását anyagilag is támogatta. Ö építette az egri Donát-temető kápolnáját, a róla elnevezett utca is ott van. BLASKOVICS GYULA 1831-ben Heves vármegye táblabírája. majd később Pest megyében szolgabíró. 1837-ben a Tárnái járásban főszolgabírónak választották meg. majd 1841-ben újra megválasztották erre a tisztségre. 1843-ban tagja lett az Egri Kaszinó választmányának. majd két esztendővel később a kaszinó al- elnöke lett. Ugyanebben az évben Heves vármegye másodalispánjává választották. A Heves megyei Takarék- pénztárnak még az alapítási évében (1846) részvényese lett. Fényes Elek írta Kossuth Lajosnak egyik levelében 1847-ben: „Heves vármegyére nagyon vigyázni kell. mert készülnek a pecsovicsok. (Ez volt a királyhű tisztségviselőknek korabeli gúnyneve.) A jövő januárban tartandó tisztújításon. ha Blaskovics első, Okolicsányi másod-alispánnak. Luby István az öreg Imre fia tiszai járásbeli főbírónak választatnék: ez esetre az öreg úr kész volna néhány ezerrel a tisztválasztási költségeket fedezni. Nem tudom mit mondanak erre a hevesiek? E sorokat csak meghitt rokonelvúekkel kérem közleni.” Ha nem is januárban, hanem csak júniusban, de Blaskovics 1848- ban a vármegye első alispánja lett. Ezt megelőzően még március 19-én egyik tagja lett annak a három személyből álló küldöttségnek. amelyet a szabad sajtó felállításának és a cenzúra eltörlésének foganatosítására neveztek ki. Másnap ő adott hírt az alakulófélben lévő független magyar kormányról és a cenzúra eltörléséről. Április 10-én ugyanH eti umor ét elején ígérje meg. hogy a kelengyét az én üzletemben veszi meg neki. ¥■ — Már túl van a műtéten a feleséged? — Igen. . — És hogy sikerült? — Hát, a köveit kioperálták, de az epéje maradt. * — A kolléga biztosan szerelemből nősült. — Honnan tudod? csak ő számolt be a vármegyei közgyűlésen „nemzetünknek boldogabb jövőre békés úton történt átalakulásáról". Ugyancsak 1848- ban az Egri Kaszinó elnöke lett. majd az év végén lemondott első alispán! tisztéről. 1849. május 16-án kinevezték a vármegye főispánjának. majd a következő hónap elején be is iktatták tisztébe 1850-ben halt meg. DR. NAGY JÁNOS elemi iskoláit és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Egerben végezte el a teológia első évfolyamát is. a többit pedig a budapesti papnevelő intézetben. 1901-ben pappá szentelték és vidéken lett lelki- pásztor. 1903-ban Egerbe nevezték ki karkáplánnak és hitoktatónak, majd megszerezte a doktorátust és 1907- től kezdődően az egri hit- tudományi főiskolán lett tanár. 1920-ban Szmrecsányi Lajos érsek érdemei elismeréséül a főkáptalan tb. kano- nokjává nevezte ki. Ugyancsak ebben az évben választották meg Eger nemzetgyűlési képviselőjévé, majd a következő választás alkalmával ismét bizalmat szavaztak neki. 1925 februárjában Böhm János halála után az érsek őt nevezte ki kanonoknak a megüresedett helyre, majd még ebben az évben Eger város díszpolgárává választották. 1926-ban idegrendszere felmondta a szolgálatot, de amikor egy budapesti intézetben akarták elhelyezni, öngyilkos lett Ö alapította Egerben a Keresztény Szociális Egyesületet. új életet vitt a Katolikus Legényegyletbe és a Keresztény Iparoskörbe. Nagy odaadással karolta fel a tanonckérdést és saját költségén a legényegyetben internátust is rendeztetett be. Házánál hét diákot látott el. a felsőoktatás terűién pedig öt hallgató tanulási költségeit fedezte. Mint képviselő, tagja volt az országos cserkész nagytanácsnak és anyagi támogatásával lehetővé tette a szegény diákokból alakult Bornemissza Gergely cserkészcsapat nyári táborozását. Aktívan részt vett a város és a megye közéletében is. Temetése jól reprezentálta az életében iránta megnyilvánuló tiszteletet: utolsó útjára több mint tízezren kísérték el. — Láttam a feleségét. Nem fiatal, nem szép. és nem gazdag.' ★ A n éves Izabellának gyereke születik. — Szép gyerek — mondja a szülésznő. —■ Nagyon okosan tekint a világba. — Hát persze. Nyolc hónapig járt velem gimnázium, ba ★ — Ne félj kislány, hazaviszlek, és a mama nem fog bántani, örül, hogy megkerültél — mondja a rendőr a síró gyereknek. — Azt tudom, hogy engem ■ nem fog bántani, de mit csinál a papámmal, ha meglátja, hogy nélkülem ment haza? Amikor híre kelt, hogy két magyar fiatalember körbe akarja vitorlázni a Földet, azonnal megszólalt az ellenkórus: egy olyan országból, amelynek még beltengere sincs felelőtlen játék, kivihetetlen kaland ilyesmire vállalkozni. Sem olyan hajó nem készülhet itt. amely óceán járásra alkalmas, sem olyan hajósok nem teremhetnek. akik a hullámokon való lovaglást kibírnák. Gál József és Fa Nándor. a két székesfehérvári fiatalember — az előbbi építész- mérnök, az utóbbi hajóké- szítő-mester — azonban nyugodtan készülődött. Előbb több éves munkával tengerjáróvá alakítottak át egy 5 tonna súlyú, B 31-es típusú vitorlást, majd pedig, amikor a 120 négyzetméteres nagyságú vitorlával fölszerelt és egy kis dízelmotorral is ellátott jármű elkészült, többhetes próbaútra indultak az Adrián. Lévén amúgy válogatott vízjárók, ez az első nekirugaszkodás fényesen sikerült. Aztán 1985. szeptember 26-án egy kis magyar csoport búcsúintegetéseinek közepette ismét kifutottak a rijekai kikötőből. Ezúttal már a Gibraltári- szoros, majd az Atlanti-óceán megközelítése volt a cél . . . Azóta egy-két sajtóközlemény. rádiós híradás és néhány haza postázott videofelvétel tudatta, merre veri a hullám a Szent Jupátot — a hajdani B 31-esnek ugyanis ezt a nevet adták. (Szent Jupát a hajósok védőszentje. Korábban még maguk a fehérvári legények sem tudták, hogy ilyen nevű szerzetes élt valaha. Egy Pécs környéki pap üzente utánuk, hogy az V. században Konstantinápoly mellett tevékenykedett a görögösen Szent Hypaisztosznak nevezett bazilita.) Nos, a vidám hangulatú start után egy hasonlóképpen gondtalan — persze azért nem sétahajókázásnak mondható — siklás következett: a Szent Jupát minden különösebb megpróbáltatás nélkül elérte Gibraltárt, és belehasított az Atlanti-óceánba. Ott aztán már jobban kellett szorítani a kormányt, de egészen a Kanári-szigetekig ismét csak baj nélkül eljutottak. Las Palmasba, e sziget- csoport fővárosába 1985. november 9-én futottak be, és szinte a fél kikötő összese- reglett a megcsodálásukra. Ekkora hajóval ugyanis nemigen szokás kimerészkedni a legnagyobb vizekre. Amikor pedig híre kelt, hogy Afrika déli csücske a következő stációjuk, le akarták beszélni őket a továbbhaladásról. Persze hiába, hiszen Gál József és Fa Nándor akkor már joggal bízhatott a Szent Jupát tartósságában ugyanúgy, mint a maga ügyességében, erejében. Következett tehát az első irdatlanul hosszú és alkalmi kikötésekkel megszakít- hatatlan óceánjárás. Eleinte kedvező szél feszítette a 11,2 méter magasba nyúló árbóc óriásvitorláját, de aztán 80— 100 kilométeres sebességű széllökések támadtak rájuk, és a legrövidebb útvonalról így kénytelenek voltak letérni. Ezért nem két, hanem három hosszú hét alatt jutottak el Fokvárosig, ahol — s erre a megpróbáltatásra sem számítottak — több napon át nem tudtak kikötni, mert akkora volt a part- közeli hullámverés. Ott, a Jóremény ség-foknál sem okoztak kisebb meglepetést, mint jóval északabbra, a Kanári-szigeteken. Ezzel a csöppséggel Ausztráliába? — ilyesmikkel riogatták őket az egymást váltó látogatók. — Ezzel bizony! — hangzott el újból meg újból a válasz, miközben szaporán kopogott a kalapács, és végezte munkáját a sok más szerszám, hiszen a Szent Jupát ekkorra bizony már igéncsak megérett az alaposabb feljavításra. Búcsú Cape Town-tól, és irány Sydney! Ezt a szakaszt is sikerrel végigröpülték, annak ellenére, hogy a több méteres hullámok itt aztán szinte megszakítás nélkül támadtak rájuk. Hanem amikor számos hajó és csónak diszkíséretében beúsztak a világváros kikötőjébe, elfeledtek minden megpróbáltatást. Több százan fogadták őket, s énekelték tiszteletükre a magyar Himnuszt, majd pedig ugyan mi mást, mint a lehető legstílusosabb nótát, miszerint „Megjöttek a, megjöttek a, megjöttek a fehérvári huszárok __” — l évén ez a két vakmerő ifjú tényleg székesfehérvári lakos. Előbb a diplomáciai testület, majd a hirtelenjében megalakult Szent Jupát Baráti Kör tagjai vették gondjaikba Gál Józsefet és Fa Nándort, akik végre jól kipihenték magukat, aztán a meghívások özönének igyekeztek eleget tenni. Közben pedig Gál József kicsi fiában is rengeteget gyönyörködtek, hiszen az immár elindulásuk után megszületett csöppséget egy 26 órás repülőút árán elvitte megmutatni az ifjú apának az édesanyja. (Ekkora kalandhoz mi lenne méltóbb, mint egy ilyen találkozás?!) Majd fél évet vendégeskedtek Ausztráliában a Szent Jupát utasai, és amikor a hajót ismét kellőképpen meg- reparálták, elindultak Űj- Zéland felé. A legfrissebb értesülések szerint meg is érkeztek oda, de míg a Tas- man-tengeren hányódtak, a hajójuk ismét rakoncátlan- kodni kezdett. Egyrészt víz folyt belé, másrészt meg az ivókészletük tartályai kezdtek szivárogni — úgy hogy most ismét a szerszámok után kell nyúlniuk ... Hogy mikor vágnak neki a legkegyetlenebb szakasznak, a Horn-fok megkerülésének, egyelőre nem tudni. Tény viszont, hogy Dél-Amerikának ez a legalsó csücske a hajósok réme: aki ott sikerrel visszatér az Atlanti-óceánra, az joggal gratulálhat önmagának. Egyelőre tehát Üj-Zéland- ból jövögetnek a hírek. Jók is, rosszak is — ahogyan az a tengerészek világában szokás. Egy biztos: az idáig végigkínlódott kilométerezreket immár nem lehet kétségbe vonni. De elfeledni sem! A. L. Kiss Péter ÁLLÁSAJÁNLATAI: Hm.-i Zöldért Vállalat: Eger, Klapka u. 9. Hatvani telepére középfokú végzettséggel rendelkező férfi munkaerőt keres felvételre kiskereskedelmi ügyintézői munkakör ellátására. A munkakör betöltéséhez saját gépjármű szükséges. Továbbá felvesz rakodómunkásokat. Jelentkezés: Hatvan, Kisteleki út, a telepvezetőnél. Révai Nyomda Egri Gyáregysége: Eger, Vincellériskola u. 3. Felvételre keres kötészeti szakmunkásokat, valamint érettségizett fiatalokat monó- és linószedő munkakörbe. Jelentkezés a munkaügyi osztályon. Hm-i Állami Építőipari Vállalat: Eger, Lenin út 140/b. Felvételt hirdet rendszerszervezői munkakör betöltésére. AGRIA Bútorgyár: Eger, Kistályai út B. Gépésztechnikusokat keres felvételre NC-vezérlésü faipari gépek szerelésére és állítására. Továbbá alkalmaz üzemmérnököt: faipari mérnököt; gyors- és gépírót; bútorasztalost; géplakatost; raktári segédmunkást. Hm.-i Autójavító Vállalat: Eger, Faiskola u. 5. Felvételre keres utókalkulátort; géplakatost és karosszéria- lakatost egri telephelyre. Hevesi Autóbontóba felvesz adminisztrátort. Jelentkezés a hevesi szerviz vezetőjénél. Leányvállalata (Eger. Faiskola u. 5.) felvesz 4 órás munkakörbe adminisztrátort, valamint autószerelőket. FIGYELEM! Irodánknál az alábbi humán szolgáltatások vehetők igénybe: — korrepetálás — logopédia — gyermekfelügyelet — nyelvoktatás — gyógytorna — beteggondozás. A lakossági igénybejelentés az Irodánál (Dobó tér 2.) személyesen történhet, hétfőtől péntekig 9—13 óráig. Díjmentes munkajogi tanácsadás minden szerdán 16—18 óráig vehető igénybe.
