Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-24 / 20. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. január 24., szombat 7 A KÖVETKEZŐ ÉVADTÓL: ELŐTÁRSULAT Az önálló színház útja Egerben . i .Fontos kulturális eseményt jelentett a Gárdonyi Géza Színház önállóságának visz- szaállítása 1984-ben ISger város és megyénk életében. Az évszázados hagyományok, társadalmi szükségletek és az ilyen téren megmutatkozó hiányok indokolták az elhatározást. Megfogalmazódott az a követelmény: Heves megyének új' ra saját társulattal rendelkező, független színháza legyen. Az első állomás az volt. hogy befogadó-bemutató jelleggel működött az intézmény, s jó eredményeket mutatott fel az érték- teremtésben és -közvetítésben. Azonban mindenképpen szükséges a továbblépés. hogy igazi színházi kultúra alakulhasson ki. Hogy milyen módon történik ez. arról érdeklődtünk Gáli László igazgatótól, aki pályázat útján került az intézmény élére, s most azon dolgozik, hogy célkitűzéseit megvalósítsa. Népszínházi jelleg — Már első — programadó — nyilatkozatában leszögezte: népszínházi törekvéseket kíván megvalósítani. Mit is takar ez a kifejezés? — A Gárdonyi Géza Színház az egyetlen Heves megyében, így arculatának helyzetéből következően is népszínházinak kell lennie, vagyis eleget kell tennie valamennyi közönségréteg igényének. Abban az értelemben is megfogalmazhatjuk ezt az alaptételt, hogy korszerű, realista eszményt követünk. Modernnek tekintve minden olyan ízlésáramlatot, amely a kort képviselő színvonalon áll: tudomásul veszi a társadalmi szükségleteket és igényeket, de teret nyit a kísérletezésnek is. Elsősorban a valós drámai helyzet, s a létező vagy lehetséges életérzés a megítélés alapja. A lényeg humanista elkötelezettség: szolgálja a művészeti ág az ember szellemi épülését, jelleme gazdagodását. lelki felfrissülését, de utasítsa el mindazt, ami idegen az egészséges, ép természettől. A létező — azaz a valóban színházba járó — közönség számára szeretnénk játszani Egerben, Heves megyében mondandót megfogalmazva, de nem mondva le arról a vágyról, hogy a szakma országosan ismert alkotóműhelyévé váljunk. Egyúttal fokozott figyelmet szükséges fordítanunk a felnövekvő nemzedékekre: hosszú 'időn át csak részlegesen volt jelen Egerben ez a művészeti ág, hiányzott a ráhangolás, a nevelésösszességében modernek igyekszünk lenni. érzékenyen reagálva korunk fő kérdéseire: „kortárs színház" kialakítására törekszünk Csaknem háromszáz előadás — Ezek rokonszenves, reménykeltő elképzelések. De milyen is lesz a megvalósuló társulat? — Sem a város lélekszá- ma, yem az épület nagysága, sem más tényező nem teszi lehetővé, hogy mindent játszhassunk. A társulat létrejöttét követően sem várható, hogy az együttes operettek, nagy létszámú musicalek, balettek, esetleg rockoperák bemutatására vállalkozzon. Ezért a teljes műfaji választék biztosítása érdekében szükség lesz a befogadás részleges fenntartására. Döntően azért a teremtés kerül a középpontba, az értékközvetítéssel szemben. Első évadban csak a „magot” vetjük el, nemek, életkorok. szerepkörök tekintetében egy-egy művész jelzi majd az irányt és a színvonalat. A teljes társulat fő mércéje az együttes játékigényeit szem előtt tartó, a „csapatjátékra" felesküdni képes szándék- Mélyen hi—^ szem. hogy az igazi, egyéni művészi siker is csak így születhet meg. Egyetlen mondatban összefoglalva: használni, nem tündökölni akaró színészeket kívánok egyesíteni a feladatra Egerben. Akik számára legfontosabb a mecénás: a város és a megye közönségének az elégedettsége. Fiatal koromban módomban volt az ifjú, sőt pályakezdő Soós Imrét, Latino- vits Zoltánt, Haumann Pétert, Sinkó Lászlót, Kézdy Györgyöt, Béres Ilonát és másokat látni. Nem az ő hibájuk volt kizárólag, hogy nem mindig ismertem föl bennük a jövendőt. Szeretném. ha a mi közönségünk minden egyes ide szerződő művészben igyekezne meglátni minél hamarabb és szeretetteljes figyelemmel a tehetséget, hogy képességeik kivirágozzanak és otthonra leljenek. Ahogy Tamási Áron az Abel Amerikában című regényében mondja: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne". — Mégis, hány előadásra számíthat a közönség egy esztendőben, miután megvalósulnak terveik? — Az önálló színház kétévnyi működésének tapasztalatai, valamint a hasonló nagyságú városok statisztikái alapján megállapítható az, hogy az eddigi, évi 120 előadás nem elég. A megye- székhely lakossága is többel vár ennél, s el kellene jutnia a produkcióknak a nagyobb településekre, Gyöngyösre, Hatvanba és Hevesre. Becslésünk szerint egy évben csaknem 300 előadást lehetne tartani. . Ehhez 11 bemutató kellene, ebből öt nagyszínpadra kerülne, kettő stúdiószínpadra, kettőt az Agria Játékok alkalmával, kettőt pedig a ' Harlekin Bábszínházban tartanánk. Azzal számolunk hogy évente 70 ezer néző lesz kíváncsi produkcióinkra. De mindez a tapasztalatok nyomán derül ki. Egy dolgot viszont biztosan leszögezhetünk A befogadó színház drágább, mint a saját társulat: körülbelül egyharmadával többe kerül. A társulatépítés — Most még az út eleién állunk. Mit kell megvalósítani ahhoz, hogy az előbb vázolt elképzelések ne csak papíron legyenek? — Jelenleg — 1986. végi adat szerint — összlétszámúnk negyvenhat. Ez a megnövökedett feladatok ellátására nem elegendő. új munkatársak kellenek. Ügy a vezetésben, mint a többi területen: a műszakiaktól kezdve a színészekig. Ügy tervezzük, hogy .1988. augusztus 1-ére 198-an leszünk, a Harlekin Bábszínháznak pedig 29 tagja lesz. Egy szakaszban ilyen nagyságú társulatépítés nem képzelhető el. Célszerű és szükségszerű 1987-ben úgynevezett elöévadot hirdetni. Fel kell készülni o teljes körű működésre: az irányítók begyakorolnák teendőiket. s megtalálnák az új munkatársakat is. Tucatnyi színész szerződtetésével, három-négy önálló bemutatóval. csökkentett terhelés mellett talán zavarmentesen kialakítható a működési rend. Mindenképpen szükség van a társulat magjára, mert egy esztendő alatt nem lehetne kialakítani a ..csapatot". A színházhoz vezető utat türelemmel kell megjárnunk. de a szükséges lépések nem tűrnek halasztást A háttér — Nyilvanvalóan nemcsak a társulatot kell életre hívni. de nélkülözhetetlen a megfelelő háttér biztosítása. Milyen fejlesztések szükségesek? . — Nem tűr halasztást a színészház építése, mert számítani kell' arra hogy a művészek nagyobb része, továbbá néhány speciális képzettségű műszaki dolgozó nem egri lakos lesz. Számukra szolgálati lakás szükséges. Épp ilyen fontos, a szi- nészklub létesítése, amely nem fényűzés, hanem egyszerűen közétkeztetési és pihenőhely. A színpadi díszlétek. jelmezek és egyéb felszerelések gyártásához műhelyek kellenek. A kedvező megoldás az volna, ha ezek egy helyen lennének a díszletraktárral és a garázs- zsal. Még egyéb felújítási, fejlesztési feladataink is vannak, hogy nyugodt lélekkel mondhassuk: készen állunk az indulásra. — Arra kérem összegzésül. hogy dátum szerint mondja el a ..színházi menetrendet". vagyis azt. hogy elképzeléseik szerint miként alakul ki az önálló társulat! — Három ütemben gondoltuk el: oz elsőben ez év január 1-étől hozzáláttunk az elötársulat szervezéséhez, a színészház helyének kijelöléséhez és a műhelyház tervezéséhez. A másodikban 1988-ban — reméljük — az épületek már állnak, a szükséges felújítások megtörténnek. s” már teljes társulattal számolhatunk. A végleges működési mód 1989- ben alakulna ki. s már be- állnánk a rendes kerékvágásba. ez már a korrekciók és a végső számítások éve ... Gábor László KAMERAKOZELBEN A Mentők Érdekes dolog a „sorozatok lélektana”. Első példaként azt említeném, amivel hosszú hetek óta tele van a város, a sajtó: a Rabszolgasorsot. Térben és időben tőlünk nagyon távol eső világ. fekete-fehér jellemek, romantikus történet — óriási siker. És a másik véglet: hozzánk térben és időben nagyon közeli történet, napjaink problémái, hétköznapi emberek és gondok eov városszéli kórházban vagy egy fővárosi csemegeboltban — óriási siker. És most jön a következő csehszlovák sorozat: a Mentők. Nem akarok erőszakosan aktualizálni, de ezeknék a heteknek időjárási viszontagságaiban naponta többször is láthattuk-hallhattuk őkét. akik igencsak kivették részüket a hócsatából. Magyar mentők voltak. de minden bizonnyal így dolgoztaik Csehszlovákiában is az ottaniak. Akiknek munkájával most az új sorozat ismertet meg minket. Január 29-én. csütörtökön jelentkezik először a 11 részes sorozat.’ amelynek folytatását attól kezdve keddenként és csütörtökönként láthatjuk. Az egyes részeket szombatonként ismétlik meg maid. az első részt január 31-én. a következő hetekben pedig két-két részt együtt. A Mentőket 1984-ben készítették a Csehszlovák Televízió prágai stúdióiban. A történet a cseh mentőszolgálat tizenegy esztendejét öleli fel. az I960—1971-ig terjedő időszakot. Központi figurája Jandera doktor, a fiatal mentőorvos. Az ő és társai sorsának alakulását ismerhetjük meg a mentősök sok gonddal teli. nehéz, de szép munkáját, magánéleti és szakmai problémáit. a konfliktusokat, és figyelemmel kísérhetjük a betegek sorsát is. Jandera doktort Járomit Hanzlik személyesíti meg (magyar hangja Jakab Csaba). aki a Kórház a város szélén óta karriert csinált Ha jól emlékszem .akkor is mentős volt., ma már mentőorvos. Jaromir Hanzlik 1948Jban született, a filmsorozat készítésekor. tehát 36 éves volt. Már a prágai Neruda Gimnázium tanulójaként filmezett és tévézett. A finn kés című filmben az édesapjával együtt szerepelt, éá attól kezdve sorra kapta az ajánlatokat. Az érettségi után azonnal színpadra lépett. és olyan szerepeket játszott el. mint Hamlet. vagy Nil, Gorkij Kispolgá- rokjában. Egyik legnagyobb színpadi sikerét Fjodor Iva- novics cárként aratta Alek- szej Tolsztoj drámájában. Ezzel a darabbal vendégszerepeit a társulat Moszkvában. a Kis Színházban. nagy sikerük volt. ami annál is jelentősebb, mert ott ezt a szerepet Innokentyij Szmoktunovszkij játszotta. Hanzlik az egyik legnépszerűbb csehszlovák filmszínész. számos alakítását láthattuk mi is. Néhány filmjének címe emlékeztetőül: Gyilkos a síneken. Szekérrel Becsbe. Sörgyári capriccio. Jaromir Hanzlik partnerei a Mentők legfőbb szerepeiben: Iva Hudecková. Zlata Adamovska, Josef Vinklár, Petr Kostka. Jiri Bartoska. A sorozat rendezője: Jiri Adamec. A Mentők első filmjét tehát január 29-én, csütörtökön este láthatjuk. 20 órai kezdettel, a televízió 1-es programjában. Szanatórium ragadozó madaraknak Különös kórház tulajdonosa Orosházán dr. Lakos István, se- bész-traumatológus orvos. Páciensei, az egyre ritkábban előforduló, védelemre szoruló ragadozó madarak. Lakos doktor a Magyar Madártani Egyesület tagja és szabadidejében sérült vadmadarak gyógyításával, ápolásával foglalkozik. A betegek teljes gyógyulás után szabaddá válnak, megfelelő tréninggel felkészítve visszakerülnek természetes környezetükbe. A gyöngybagolynak a padláson van a „betegágya” (MTI-fotó: B. Fazekas László felv.) Egy divatos szóösszetételünk csapdájában Akik figyelmesen nyomon követik mindennapjaink egyéni és közösségi nyelv- használatát. észrevéhetiik. hogy az ön- előtagú szóösz- szetételék újabban feltűnő gyakorisággal vállalnak közlő. kifejező szerepet. A legtöbbjük mint új szóalkotás éppen eléggé bizonytalan fogalmi és használati értékük miatt nyelvhasználati bizonytalanságot jelentenek mind a megfogalmazók. mind az olvasók számára. Az sem véletlen, hogy a sajtó hasábjain idé- zőjelezett formáikban jelentkeznek. Erről bizonykodik ez a szövegrészlet is: „Az igazi riporter egyéniségét nem adja ugyan fel. de nem is ..önmegvalósít" fölöslegesen" (Vasárnapi Hírek. 1986. dec. 26.1. Az önmegvalósít, az önmegvalósítás összetételek önmagukban véve is a nyelvhasználati bizonytalanság csapdáját jelentik újszerű szokatlanságukikal. elmosódott jelentéstartalmukkal és nagyon általános használati értékükkel. Hogy még szövegösszefüggés sem segíti -az olvasót, arról ez a példatárunk tanúskodik: ..Sok szülő nem elsősorban azért adja be leányát, fiát a középiskolába, hogy valami kiteljesedjék bennük, hogy — az agyonkoptatott kifejezéssel élve — megvalósítsák önmagukat” (Magyar Nemzet. 1986. dec. 17.). — ..Ahogyan ambiciózus fiatal értelmiségiek a magúk céljait tisztázni próbálják — divatos kifejezéssel élve. önmagukat megvalósítani igyekeznek” (Kritika. 1986. 4. sz.l. — ..A személyiség önmegvalósítási igénye éppen napjainkban került előtérbe” (Nők Lapja. 1986. 51—52. sz.l. — ..A feleség felelőssége. hogy a család önmegvalósítási lehetőséget teremtsen minden egyes tagjának” (Nők Lapja. 1987. 1. sz.l. A nyelvhasználati bizonytalanságról árulkodnak ezek a szövegrészietek is: ..A fasiszta fajelmélet legdraszti- kusabb önkifejezése, a népirtó antiszemitizmus" (Népújság. 1986. dec. 27.). —„A nép bámulatra méltó szellemi teljesítménye, hogy létrehozta önmagát” (Üj Tükör. 1986. 52. sz.). Társadalmi, gazdasági életünk több időszerű jelenségéről. problémájáról árulkodnak igen beszédesen ezek a jálrványszerűen elszaporodó ön- kezdetű szóösszetételek: önkizsákmány olás. önhajszolás. önsajnálat. ön1 pusztítás, önámítás, önfejűség. önveszélyes. önáltatás, önhittség, önirónia stb. A felsorakoztatott összetételek negatív előjelű használati értékükkel önmagukban is ráirányítják figyelmünket egy-egy közéleti. társadalmi és gazdasági jelenségre. Nem tartjuk véletlennek, pl. hogy ezek a jelzős szerkezetek is elszaporodóban vannak szóban és írásban egyaránt: az emberiség önelpusztítása, az önhajszolás csapdájába estünk. öncenzúránk gyengeségei. az önfeladás nélküli alkalmazkodás, az önfeltárás útjait egyengetjük stb. A nyelvhasználati csapda különösen veszélyes akkor, ha a szélesebb körű olvasó- közönségnek szálnt közleményekben tűnnek fel ezek a nyelvi formák, illetőleg ön- elötagú szóösszetételek: nemzeti önértelmezés. szakmai önmozgás (?). népi önszemlélet. öngerjesztő buzgalom stb. stb. Több önfegyelemmel kell fogalmaznunk: az öncélúan felhasznált divatos ön- előtagú szóösszetételeket nagyobb önmérséklettel használjuk tehát fel szóban és írásiban egyaránt. De ahol szükség, van rájuk, ne iktassuk ki nyelvhasználatunkból. Ezt tettük mi is közleményünk befejező részében. Dr. Bakos József
