Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-23 / 19. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 19. szám 1987. január 23.. péntek ÁRA: 1.80 FORINT A KÍNAI LÁTOGATÁS UTÁN AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Erőn felül Az egri utcán futottam össze ismerősömmel, aki a játékbolt kirakata előtt toporgott, némileg tanács­talanul. Amikor szóba ele­gyedtem vele, megosztotta velem gondját. Azon töp­rengett, hogy az olcsóbb vagy a drágább autópályát vegye-e meg a gyerek­nek. A különbség egyéb­ként nem nagy, az ár vi­szont annál inkább, több ezer forint. Csodálkoztam a dolgon, hiszen tudtam, hogy nincs mit aprítaniuk a tejbe, hó­napok óta betegállomány­ban van a férj, s a fele­ség sem a legjobban meg­fizetett munkakörben dol­gozik. Mire kifizetik a számlákat és törlesztéseket, az ABC-ben bizony gyön­gyözni kezd a homlokuk, ha megkérdezi egy-egv nagyvonalú elárusító: „Le­het néhány dekával több?" Most meg azon törik a fe­jüket, hogy egy fényűző­nek számító cikket szerez­zenek be. Mint kiderült, a gyerek szinte minden osztálytár­sánál van efféle „csoda", szégyenkezik, ha faggatják arról, hogyan szuperál az övé. Ilyenkor nagyokat nyel, s este kezdődik a „szülönyúzás": „Apu, anyu, nekem kell egy olyan...” így aztán a szülők egy idő után engedtek a kése­lésnek. s elhatározták: ha törik, ha szakad minden­képpen megveszik a játékot. Az ismerősöm már nem részletezi, hogy miként, va­lószínűleg kölcsönök útján jutottak a pénzhez. Nem egyedi ez az eset sokszor bizony gondolkodó­ba is esek, hogy mi is le­het a hátterükben. Bizony, sok mindent megteszünk a gyermekért, erőn felül is vállaljuk szeszélyei kielé­gítését, legyen szó akár több ezer forintos játékról, utazásról, netán drága me­legítőről. S minél inkább engedékenyek a szülők, a csemetéik kívánságai an­nál jobban nőnek, mivel nem csökken az irigylen­dő eszközök száma, hanem éppenséggel gyarapszik. Ha szétnézünk az üzletek­ben, sok csillogó, villogó, mindentudó eszközt látha­tunk, s nebuló legyen a talpán, akiben nem tá­madnak fel ilyen perzsa- vásárra tekintve a kíván­ságok. Ám. a szülő dolga nem az volna, hogy túlzott erő­feszítéssel és adósságba bo­nyolódva engedjen ezek­nek a vágyaknak. Sokkal inkább egészen apró kor­tól fogva érzékeltetni kel­lene. hogy mire telik a családi kasszából és mire nem. S azt is. hogy ez nem szégyen, s valójában az igazi érték nem a tár­gyakban van. Csak ez másfajta „be­fektetést" követel: lánya­inknak. fiainknak sok ma­gyarázat és szeretetteljes beszélgetés kell ahhoz, hogy megértsék az életet, rájöj­jenek. hogy mi mennyibe kerül, s hogy a pénzt va­lahonnan elő kell teremte­ni. Higgyék el a szülők, később nagyon is megtérül j ez a fáradság. ' Gábor László AMILYEN GYORSAN LEHET... Vállalatok a kiesések pótlásáért " 1 ................' " " 11 11 ■ -L-» A z időjárás jobbra fordultával jelenleg szünetel a megyei és városi operatív bizottságok működése. A koordinációs teendőket most a megyei tanács közle­kedési osztálya és a közúti igazgatóság látja el. A megyei koordinációs bi­zottságtól megtudtuk, hogy a nehéz napok alatt keletke­zett károk szűkebb hazánk gazdaságának teljesítményé­hez képest nem jelentősek. Az elveszett órák, az összes munkaidőalaphoz viszonyít­va szintén nem számotte­vőek A termelésben mutat­kozó veszteség mintegy száz­millió forint. Ez persze nem tartalmazza a rendkívüli in­tézkedések költségeit, illet­ve az időjárás okozta va­gyoni károkat. A nagy hő­mérséklet-ingadozás az uta­kat és hidakat is megron­gálta. s várhatóan ezek ja­vítása is sok pénzbe kerül majd. Pontos számokat ez­zel kapcsolatban csak a fel­mérést követően lehet mon­dani. A kiesések pótlása min­denütt megindult. Körkér­désünk során arra kerestük a választ, hogy hol, milyen módszerekkel próbálják mindezt megvalósítani. Az elmúlt heti rossz idő­járás nem okozott súlyos­nak tekinthető zavarokat a gyöngyösi üzemekben. A Kitérögyárban egyszer for­dult elő, hogy három busz nem futott be. s nyolcvan ember hiányzott a műsza­kokból. A szükséges anya­gok rendelkezésre álltak, így tehát majdnem maradékta­lanul elvégezhették a fel­adataikat. A Mikroelektronikai Vál­lalat helyi gyárában szin­tén egyetlen olyan napot le­hetett regisztrálni, amikor 150 dolgozójuk nem érke­zett meg a műszakba a He­ves környéki településekről. Számottevő kiesés azonban nem keletkezett. Előfordult, hogy a munkások egy ré­sze nem kezdhetett ponto­san. s ennek következté­ben mintegy 600 ezer forint­nak megfelelő érték esett ki a termelésből. A húsipari vállalatnál öt­ven ember hiányzott időle­gesen, ám már január 11-én felkészültek arra, hogy a következő hét első munka­napjára az üzemi belső uta­kat felszabadítsák. így az­tán lehetővé vált. hogy a cégtől az autók kivigyék az árut. A nagyobb települése­ken bázisboltokat hoztak létre, ahonnan a kisebb hely­ségek üzletvezetői beszerez­hették a megfelelő készlete­ket. Az élő állatok beszál­lításánál a termelő gazdasá­gok is segítettek saját jár­műveikkel. sőt a honvédség is kölcsönzött különféle gé­peket. A húsipariak a zord körülmények közepette is el­érték. hogy a feldolgozásra szánt élő állatok nagyobb mennyiségben álltak a ren­delkezésükre. A tevékenysé­gük folyamán nyújtott mű­szakokat szerveztek, amely­be a tmk-k is bekapcsolód­tak. Az említett gyöngyösi üzemekben a kiesett órákat utólag pótolják majd be, így sem a dolgozókat nem éri anyagi hátrány, sem pedig magukat a cégeket. A Duna Cipőgyár kerek­haraszti üzemében a szo­katlanul kemény tél miatt mintegy 4000 pár cipővel ál­lítottak elő kevesebbet a tervezettnél. Amint azt Gá­bor András műszaki igazga­tóhelyettes elmondotta, a munkásaik felerészt Hatvan­ból járnak ki dolgozni, má­sik felük viszont a környe­ző községekből — Heréd, Hon. Ecséd, Szűcsi. Rózsa- szentmárton. Nagykökényes. Boldog —, ugyancsak busz- szal jön a munkahelyére. Sajnos, a járművek a nagy hóban. hidegben napokig egy-két órás késéssel érkez­tek meg a gyárba. Az is ne­hezítette a helyzetet, hogy közben anyagellátási prob­lémák is akadtak. Főként a bőr hiányzott az üzemcsar­nokban. a szalagoknál. Mi­után a mostoha viszonyok pillanatnyilag megszűntek, továbbá a vállalat központ­jának jelzése szerint az anyagokkal kapcsolatban sem lesz rövidesen fennaka­dás. a gyár igazgatósága úgy ítéli meg, hogy keményebb, szervezettebb tevékenység­gel mindenképpen behozzák majd Kerekharaszton a le­maradást. A tél erős szorítása követ­keztében a hevesi Tarantel­la Édesipari Üzemet három napra kellett leállítani. Fe­nyegetett ugyanis az a ve­szély, hogy szétfagynak az értékes gépsorokhoz tartozó vezetékek. Gondokat oko­zott később az is — s ez a szállítási nehézségekkel füg­gött össze —, hogy a raktá­raik megteltek. A keletkezett kiesés mintegy 100 mázsa keksz. Ezt a mennyiséget nem nehéz „hosszúzásokkal" pótolni, de a fuvarozás most sem lesz zökkenőmentes, mert a szokásosnál jóval több teherautót kell majd útnak indítani. A hevesi háziipari szövet­kezetben 700 munkaórával dolgoztak kevesebbet a ter­vezettnél a nehéz periódus­ban. Ennek oka egyrészt, hogy a pélyiek és a tarna- szentmiklósiak nem tudtak bebuszozni, másrészt, hogy áramkiesések is előfordul­tak. A vezetők a megoldást a munkanap-áthelyezésben látják, s úgy vélik, hogy a pénteki túlórázásokkal feb­ruár közepére behozhatják a viszonylagos lemaradást. Az egri Finomszerelvény- gyár hevesi üzemében a múlt héten hétfőn és szer­dán csaknem száz vidéki munkás nem jelent meg a hóakadályok miatt, önma­guk „utoléréséhez” már itt is hozzáfogtak, ugyanis 17- én. azaz az elmúlt szomba­ton rendes munkanapot tar­tottak. Ha az időjárás to­vábbra is kegyes marad, úgy január végére már minden a terv szerint haladhat. A Mátravidéki Fémművek két telephelyén hozzáve­tőlegesen 6,4 millió forintos kiesés keletkezett. Amint azt Németh László vezérigazga­tó elmondta, ennek döntő hányada a füzesabonyi gyá­rukban jött létre. Az ok itt is az. hogy a munkásjá­ratok többször elmaradtak, ráadásul az egyik napon a 20 kilovoltos elektromos há­lózat is meghibásodott. Emel­lett más nehézségek is adód­tak. így például, hogy a köz­úti fuvarozások „elakadásá­nak”, valamint a vagonhi­ánynak a következtében meg­szűnt a késztermékek kiszál­lítása. Ezért a raktáraik .,túlterhelné” váltak. Ennél azonban sokkal veszélye­sebbnek tűnik, hogy a szük­séges import kontingensek vagy nem érkeztek meg a jelzett időpontra, vagy még egyáltalán el sem indultak. Ha ez az utóbbi dolog egy­értelműen megoldódik —de ez igen lényeges feltétel —, akkor a kiesések minden to­vábbi nélkül pótolhatók, az­az az éves célkitűzések tel­jesítése akadálytalanul me­het végbe. Februárra, már­ciusra tehát „egyenesbe" ke­rülhetnek. Nemcsak az elve­szett idő ledolgozására szá­mítanak majd, hanem az ön­ként vállalt társadalmi mű­szakok teljesítésére is. Munka közben Gyöngyösön, a húsipari vállalat új marhavágóvonalán __ ( Fotó: Szántó György) Havasi Ferenc Japánban Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága meghívására ja­nuár 16. és 22. között láto­gatást tett Kínában. Csao Ce-jang, a Kínai Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának megbízott főtitkára, a Kínai Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke fo­gadta Havasi Ferencet. Az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára megbe­szélést folytatott Hu Csi-li- vel, a KKP KB Politikai Bizottsága tagjával, a KB titkárával és Jao Ji-linnel, a Politikai Bizottság tagjá­val. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozókon tájékoz­tatták egymást az MSZMP XIII. kongresszusán, illetve a KKP KB 1978 decembe­rében tartott III. plénumán hozott határozatok végrehaj­tásának menetéről, a gaz­daságirányítási rendszer re­formja során szerzett ta­pasztalataikról. Áttekintet­ték a két ország együttmű­ködésének. valamint az MSZMP és a KKP kapcso­latainak helyzetét és tovább­fejlesztésük lehetőségeit. Vé­leményt cseréltek a világ­politika időszerű kérdései­ről, különös tekintettel a nemzetközi béke és bizton­ság fenntartásának, a fegy­verkezési verseny megféke­zésének szükségességére. Havasi Ferenc látogatást tett Kantonban és Sanghaj­ban, megtekintett több ipa­ri és mezőgazdasági üzemet, megismerkedett a Kantoni Gazdasági-Műszaki Fejlesz­tési Terület tevékenységével Az MSZMP KB titkárá­nak programjában részt vett Kótai Géza, a Központi Bi­zottság tagja, a KB külügyi osztályának vezetője és Iván László, Magyarország pekingi nagykövete. Havasi Ferenc és kísérete csütörtökön Kínából Japán­ba utazott. Norvégiái látogatásán Várkonyi Pétert fogadta Gro Harlem Brundtland miniszterelnök-asszony is (Népújság-tele fotó — AP —MTI — KS) Várkonyi Péter külügymi­niszter — aki Knut Fry- denlund külügyminiszter meghívására január 20—22 között hivatalos látogatást tett Norvégiában — csütör­tökön hazaérkezett. Hazaérkezett Várkonyi Péter Munkásgyűlés az Orionban és Nyíregyházán Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a SZOT elnöke csütör­tökön a főváros X. kerüle­tébe látogatott. A SZOT elnöke délután az Orion Rádió és Villamos­sági Vállalatot kereste fel, ahol Czirinkó József vezér- igazgató és Slezák■ Ferenc, a pártbizottság titkára ismer­tette a nagyvállalat helyze­tét. törekvéseit. A gyárlátogatás végeztével Gáspár Sándor részt vett és beszédet mondott az Orion dolgozóinak munkásgyűlé­sén. — Mindenekelőtt azt kell elérnünk — hangsúlyozta —. hogy a vállalatoknak és a dolgozóknak érezhetően érdekük legyen a hatéko­nyabb munka. A bért. a nyereséget, az új beruházást, új technikát szigorúan a jól végzett munkához, annak eredményéhez kell kötni. Követelmény a munkaidő jobb kihasználása, a gépek folyamatos üzemeltetése, a munkaszervezés, a technoló­gia radikális megjavítása. Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizott­ságának elnöke csütörtökön Nyíregyházára látogatott. A KB elnöke délután részt vett a háromezer dol­gozót foglalkoztató gyáregy­ség munkásgyűlésén. ame­lyen László Géza gyárveze­tő vázolta a kollektíva előtt álló legfontosabb idei fel­adatokat. Ezután Gyenes András mondott beszédet. Bevezetőben hangsúlyoz­ta: napjaink nehéz körül­ményei között az a legfon­tosabb feladatunk, hogy ér­vényt szerezzünk a XIII kongresszus határozatainak, s a Központi Bizottság eh­hez kapcsolódó, illetve eh­hez konkrét útmutatásokkal is szolgáló határozatainak Ennek kell most mérvadó­nak lennie mindenütt és mindenki számára, aki szí­vén viseli a haza sorsát, aki e nép — benne a maga és családja — boldogulását re­méli. vagy még pontosabban akarja, és ezért kész is dol­gozni. Az emberek nagy többsége ezt akarja, éppen ezért a kongresszus határo­zata és a Központi Bizott­ság legutóbbi döntéseinek valóra váltása nemcsak a párttagok ügye. hanem közös érdekünk, mindenkié. aki itt él ebben az országban. Bányász Rezső egyiptomi látogatása Befejezte egyiptomi láto­gatását csütörtökön a ma­gyar tájékoztatási küldött­ség. amely Bányász Rezső államtitkárnak, a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hiva­tala elnökének vezetésével január 19. óta tartózkodott Kairóban. A delegáció tár­gyalásokat folytatott Szafvat Mohammed Juszef as-Sarif tájékoztatási államminiszter­rel. Megállapították, hogv a két ország együttműködése a tájékoztatás területén is fej­lődött. Jegyzőkönyvet írtak alá az együttműködés továb­bi fejlesztéséről. Fogadta Bányász Rezsőt Atef Szidki miniszterelnök. A tájékozta­tási hivatal elnöke előadást tartott a kairói külügyi in- tézétben. és a delegáció lá­togatást tett az egyiptomi sajtó, rádió és televízió ve­zetőinél. A látogatás folya­mán Pálos Tamás, az MTI főszerkesztője a két hírügy­nökség. Nemes Péter, az MTV elnökhelyettese pedig a két televízió közti együtt­működésről tárgyalt.

Next

/
Thumbnails
Contents