Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-22 / 18. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 18. szám ARA: 1987. január 22.. csütörtök 1,80 FORINT B párt segítséget nyújt a kibontakozáshoz Munkásgyűlés Boldogon Ezekben a hetekben, napokban országszerte — így megyénkben is — pártnapokon, illetve munkásgyűléseken értékelik 1986 eredményeit, gondjait és véglegesítik az idei feladatokat, a gazdaság, a társadalom különböző területein tevékenykedő kollektívák. Ennek keretében nagy érdeklődéssel kísért munkásgyűlést tartottak szerdán délután, a Hatvani Lenin Termelőszövetkezet képviselői Boldogon. Irányítók, fizikai dolgozók, párttagok és párton kívülek jöttek el, hogy részesei legyenek az eseménynek, akiket Jó- zsa Pál, az üzemi pártbizottság titkára köszöntött. Ott volt Szokodi Ferenc, az MSZMP Hatvan Városi Bizottságának első titkára is. Barta Alajos: „Az igazi tartalékok az emberi munkavégzésben, az egyéni teljesítményekben vannak .. A haladásért Sokan megcsodálják a Páksi Atomerőművet, a Ferihegy II. repülőteret, vagy éppen az Eger—Mátra Vidéki Borgazdasági Kombinát exportpalackozóját. E három, egymástól igen eltérő példa jelzi, hogy napjainkban hazánkban is vannak olyan létesítmények, amelyek műszakilag. technikailag rendkívül korszerűek. Egyértelműen kiállják a világszínvonallal való összehasonlítást. A kérdés különösen aktuális. miután alig néhány hete, a párt Központi Bizottsága is megtárgyalta és ajánlásokat adott a műszaki fejlődés, a tudományos kutatás meggyorsítására. Most, amikor az 1987. évi terveiket véglegesítik a termelőegységek, lehet-e fontosabb, időszerűbb, mint az említett központi bizottsági ajánlások alapján, az idei tennivalók meghatározása a műszaki haladás gyorsításáért. Nemcsak Magyar- ország. hanem a nálunk sokkal fejlettebb államok tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy az említett feladatok megoldása a legjelentősebb tennivalók közé tartozik. Általános a vélemény, hogy korunkban a tudományos-műszaki fejlődés a társadalmi haladás egyik meghatározója lett. Döntő szerepet játszik a két világrendszer közötti versenyben és jelentős hatást gyakorol az egyes országok gazdasági építőmunkájára. Hazánkban is vannak jó tapasztalatok. Nem kétséges, hogy népgazdaságunk mai szintjét nem érhettük volna el a műszaki színvonal jelentős emelése, számos hazai és nemzetközi tudományos eredmény hasznosítása nélkül. Gondoljunk. csak a számítás- technika elterjesztésére tett erőfeszítésekre, az ezzel összefüggő programok kidolgozására, vagy a mező- gazdaság által alkalmazott korszerű növény- é$ állatfajtákra, a gépi technoló' giékra. Mindezeket tudva mégis tudomásul kell vennünk, hogy az utóbbi időszakban több területen elmaradtunk a gazdaságilag fejlett országoktól. Gyengeségeink alapos feltárása sokat segíthet a jövőben feladataink kidolgozásában. A Központi Bizottság állásfoglalása további ösztönzést ad annak feltárására, hogy hol gátolják a korszerű eljárások, gépek, berendezések alkalmazását, a régi technika maradványai, az idejétmúlt módszerek. Ennek megfelelően kapott hangsúlyt a vállalatok szerepe, de az is, hogy a szabályozórendszer bővítse a jól működök mozgásterét. Lényeges, hogy a jövőben a kutatásra és műszaki fejlesztésre fordítható anyagi eszközök a nemzeti jövedelemnél gyorsabban növekedjenek. Ezért szükség van arra, hogy a vállalatok fokozzák a műszaki értelmiség anyagi, erkölcsi megbecsülését. így érthető, hogy a következő időszakban a figyelem középpontjába még inkább a vállalatok teljesítményei kerülnek. Mentusz Károly A zsúfolásig megtelt ebédlő hallgatósága előtt Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára tartott tájékoztatót. Bevezetőjében szólt a Központi Bizottság múlt évi november 19—20-i ülésének határozatairól, amely ajánlásokat adott az 1987- es népgazdasági terv elkészítéséhez. — Részt vettem a Központi Bizottság ülésén, valamint decemberben, az Országgyűlésen is és így vannak személyes tapasztalataim — mondta Barta Alajos. — A Központi Bizottság határozatának teljes szövegét a közvélemény elé terjesztette : gondolkodásra. cselekvésre ösztönözve. Az ülésen a testület kritikusan elemezte az ország helyzetét, a gazdasági építőmunka gondjait és nem hárította el a felelősséget magáról, a területi pártszervezetektől sem. Fontos tehát, hogy beszéljünk erről, véleményt váltsunk a határozatról, a tennivalónkról. A Központi Bizottság ülésén kibontakozó vita méltó volt az előterjesztéshez. A párt ezúttal is bizonyította vezető szerepét és segítséget nyújtott határozata révén a kibontakozáshoz. Az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára 1986-ról szólva kiemelte. hogy a magyar ipar másfél százalékkal növelte termelését, amely elmaradt a tervezettől. Szűkebb hazánk ipara ezen belül egy százalékkal teljesített többet, mint 1985-ben. Ez ágazatonként és vállalatonként változó. Kiemelte a gépipaT jelentőségét és eredményeit országosan, s megyénkben is: növekedett a cement-, valamint a félvezetőgyártás szűkebb hazánkban. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy sok még a tartalék az ipari termelésben, főleg, ami az anyag- és energiatakarékosságot. a szervezettséget illeti. A mezőgazdasággal kapcsolatban aláhúzta, hogy az élelmiszer-termelés, a -feldolgozás és -értékesítés nagyon fontos területe a népgazdaságnak. Az elmúlt évek eredményeit ebben az ágazatban nemzetközileg is elismerik. Az egy főre jutó gabona- és hústermelés kiemelkedő. Szükség van azonban arra. hogy az egységnyi terméket olcsóbban állítsák elő az üzemek. A mezőgazdaság érdekében indokolt a jövőben további hiteleket felvenni azoknak az ágazatoknak a fejlesztésére, amelyek növelik a nemzeti jövedelmet és ezzel együtt a termelőszövetkezetek jövedelmét is. A továbbiakban arról beszélt, hogy az elmúlt héten a rendkívüli időjárás nagy erőpróbára kényszerítette az ország, s a megye lakosságát is. A legtöbb helyen öntevékenyen dolgoztak, az utakat tisztították, kenyeret sütöttek, tejet szállítottak, ahol kellett: életet mentettek, s mindezt tették elszántságból. Köszönetét mondott azoknak, akik ebben részt vettek és példát mutatva helytálltak. Kitért arra, hogy 1987-re a Központi Bizottság fontos feladatokat határozott meg. Az a célunk, hogy a Magyarországról kialakított kedvező nemzetközi megítélést megtartsuk. Ennek érdekében pedig igen lényeges a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása. Tehát, hogy az adósságállomány növelését megállítstuk. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt negyven esztendőben voltak nehézségeink, de a párt segítségével, vezetésével sikerült megoldani a feladatokat. Ezért is fontosak a viták, az alkotó vélemények, a figyelemre méltó kezdeményezések, a demokrácia szellemében. — Fontos a megújulás az iparban, a mezőgazdaságban egyaránt — hangoztatta Barta Alajos. — Lényeges ez azért is, hogy még több boldogi paprikát, csányi dinnyét, horti paradicsomot, valamint húst termeljenek ebben a térségben. Ez nemcsak a megye ellátásának javítását segíti, hanem hozzájárul Borsod, Nógrád, Budapest lakóinak áruválasztékához, és az exporthoz is. Fogadjuk el azt, hogy eléggé igényesek vagyunk, amikor az üzletekbe megyünk és vásárolunk. Akkor szeretjük a jó minőséget. Jussunk viszont előbbre abban is, hogy saját munkánkban és az élet minden területén igényesek legyünk. Mert az igazi tartalékok az emberi munkavégzésben, az egyéni teljesítményekben vannak. Végezetül a kérdésekre válaszolva elmondta, hogy továbbra is szükség van a mezőgazdaság melléküzem- ági tevékenységére, továbbá arra, hogy a veszteséges vállalatoknak meg kell változtam i a termékszerkezetét azért, hogy nyereségesek legyenek. A fokozott ellenőrzést a jövőben sem nélkülözhetik a termelőegységekben, különösen a belső ellenőrzést. amely fontos része a vezetésnek annak tekintélyét erősíti. A tájékoztató után Vágó József, a Hatvani Lenin Termelőszövetkezet elnöke számolt be a közös gazdaság 1986. évi várható eredményeiről. Kiemelte azokat az erőfeszítéseket, amelyek nyomán az aszálykárokkal megküzdve is nyereséges esztendőt zárnak. A munkasgyülés résztvevői (Fotó: Szántó György) Dr. Várkonyi Péter •siói tárgyalásai Várkonyi Péter Oslóban kollégájával, Knut Frydenlund norvég külügyminiszterrel (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) A hivatalos látogatáson Norvégiában tartózkodó dr. Várkonyi Péter külügyminiszter kedden befejezte tárgyalásait norvég kollégájával. Knut Frydenlunddal. A két politikus megbeszélései során áttekintette a nemzetközi helyzet időszerű kér. déseit. a magyar—norvég kapcsolatok helyzetét és továbbfejlesztésük lehetőségeit. Knut Frydenlund kedd este díszvacsorát adott dr. Várkonyi Péter tiszteletére. Szerdán, norvégiai látogatásának második napján dr. Várkonyi Péter külügyminisztert fogadta V. Olaf király. Josef Benkow, a parlament elnöke és Gro Harlem Brundtland miniszterelnök-asszony. Varsóba utazott az MSZMP küldöttsége Az MSZMP képviseletében Berecz János és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkárai szerdán Varsóba utaztak, hogy részt vegyenek a szocialista országok testvérpártjai ideológiai és külügyi kérdésekkel foglalkozó titkárainak tanácskozásán. Kíséretükben vannak: Lakatos Sándor, az MSZMP KB tagja, a Pártélet felelős szerkesztője. Barabás János és Őszi István, a KB osztályvezető-helyettesei, valamint Tabajdi Csaba, a KB alosztályvezetője. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Tadeusz Czecho. wicz. a Lengyel Népköztársaság magyarországi nagykövete. Csehszlovák miniszter magyarországi tárgyalásai Kapolyi László ipari miniszter január 19. és 21. között Budapesten tárgyalásokat folytatott Ladislav Lu- hovyval, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság általános gépipari miniszterével a két ország közötti gépipari együttműködés további bővítéséről. A megbeszéléseken egyeztették a közúti járműipar, a szerszámgép- és berendezés- gyártás, a mezőgépipar fontos termékcsoportjaiban, valamint a műszaki-tudományos területeken a kapcsolatok fejlesztését szolgáló intézkedéseket. Kiemelt figyelmet fordítottak a magyar—csehszlovák személygépkocsi-gyártási kooperá. oió előkészítésére. A csehszlovák minisztert fogadta Maróthy László miniszterelnök-helyettes. az Országos Tervhivatal elnöke, valamint Berecz Frigyes miniszterelnök-helyettes. A megbeszéléseken jelen volt Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete Ladislav Luhovy szerdán elutazott Budapestről. KISKÖRÉNÉL A JÉGTÖRÖHAJÓK Téli szemle a Közép-Tisza vidékén A Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság öt megyét érintő területén téli szemlét tartottak. Tájékozódtak a folyók, csatornák jéghelyzetéről, valamint az ár- és belvízvédelmi művek állapotáról. A mérések tanúsága szerint a földeket húsz- harminc centiméter vastag hópaplan fedi, a talajfagy ■mértéke^ huszonöt és harmincöt centiméter között váltakozik. A belvízcsatornákban általában kevés a víz, többségük hóval telített. A jelenlegi jéghelyzetre és a hidegre tekintettel állandó jégfigyelő szolgálatot tartanaik. A kiskörei vízlépcsőnél készenlétben áll a két jégtörőhajó, és felkészültek az esetleges jégrob- bantásokra is. Hozzáláttak a fővédelmi művek gát koronáit borító vastag jsges hótakaró letakarításához, valamint az árvízvédelmi zsilipek. műtárgyak megtisztításához. Az elmúlt napok ónos esőzései és a jég esed és hatására az ienzgatóság hírközlési hálóznia száz kilométer hosszan megrongálódott. E vonalak helyreállításán nagy erők bevonásával dolgoznak. Lassú olvadás esetén belvízre pem számítanak, de a gyors olvadás, a hideg és a meleg idő egymás utáni váltakozása beavatkozást igényelhet. A közeljövőben megkezdik a belvízi szivaty- tyútelepék üzempróbáit és a főcsatornák műtárgyainak tisztogatását. A vizek minőségét a jég alatt is rendszeresen ellenőrzik. A kiskörei tározóban, az Egér-patak öblözeténél és az úgynevezett Kis-Tiszában jelentős oxigénhiányt észleltek, ezért két szivattyúval friss vizet emelnek át az élő Tiszából az említett vízterületre.
