Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-21 / 17. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam. 17. szám ÁRA: 1987. január 21., szerda 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Hócsata után...!? Nagyon remélem, hogy a január eleje óta tartó hó­csata végül befejeződik, s lassan megyeszerte felszá­molhatjuk azt a hátrányos állapotot, amely részint a termelésben, részint tele­püléseink rendjében, külső megjelenésében keletke­zett. Persze nem kis gond­ról van szó, hiszen a na­pokra leállt, vagy „félol­dalasán” működő üzemré­szék munkakiesése nem csak gyáron belül, hanem a kooperációk okán külön­böző társvállalatoknál is gondot okozhatott. A me­zőgazdaságnak pedig — no­ha előnyös lesz tavaszon a lehullott csapadék — az ál­lattartásban, a gépműhe­lyek, melléküzemágak tény­kedésében keletkezett visz- szaesést kell mielőbb pó­tolnia, hiszen mind a jó­szágkibocsátás, mind pedig az időben elvégzett talaj- művelés meghatározó le­het az egész 1987-es gaz­dálkodás szempontjából. Utóbbi tekintetében sür­get az a tény is, miszerint javában folynak már kö­zös gazdaságainkban a kül­dött-, illetve az évzáró köz­gyűlések előkészületei. Mér­leget készítenek továbbá az állami gazdaságok. És eköz­ben nemcsak az elmúlt esz­tendő dolgait kell a szak­embereknek számba ven­niük, hanem a tagság, a dolgozók, a vállalati taná­csok elé kerül az új év terve. Ami pedig akkor lesz reális, akkor válik meg­nyugtatóvá széleskörűen, ha számba veszi a közel­múlt kieséseit, ha a terv­be beépül január megany- nyi természet okozta ká­rának leküzdése. A kenyeret termő határ­ból térjünk azonban visz- sza a településekre, ame­lyeknek lakossága — a kü­lönböző létesítményekkel, közművekkel együtt — ugyancsak megsínylette az elmúlt heteket. Gondolom: miként Hatvanban, úgy egyebütt sem volt csöndes a közhangulat. Vonatkozik e feltételezésem ama per­lő, vádaskodó kifakadások- ra, amelyek városomban például az utak, járdák karbantartása, tisztítása te- ; rén felelős hatóságot, vál- i lalatot érték. Tegyük hoz- > zá; nem oktalanul. Hiszen abban, hogy itt is, ott is í foghíjasak voltak a mű- , helycsarnokok, kegyet­len próbát állt ki a mentő- szolgálat, egyértelműen a télre való kellő felkészü­lés hiánya a ludas. Tudom természetesen, hogy a hó, a fagykár gyors elhárításához — a jobb kö- zösségi szellem mellett — költséges tárgyi feltételek kellenek. Korszerű gépek | például, amelyekkel szlo- j vák szomszédainknál nem- j rég rajokban találkoztam. J Ám azt mondom ugyanak- j kor, hogy egy-egy város­gazdálkodási, köztisztasá­gi üzem értelmes fejlesz­tése még mindig kevesebb forintot emészt fel hosszú j távon, mint amilyen mi- J nuszok jelentkeznek a tér- ! melésben, az intézmények j működésében. Utóbbi mon- i dataim, persze, már a jö- j vendőt igyekszenek formál- i ni. Ami pedig megtörtént, ) próbáljuk feledni. Vagy ki- j mossa belőlünk a múló I idő ... ? Moldvay Győző PNEUMATIKUS ELEMEK, BOROK, SZÉKÁLLVÁNYOK, PAPÍRFA PARKETTA Az idei első export Az 1987-es népgazdasági terv középpont­jában áll az export fokozása. Elsődlege­sen a tőkés kivitel növelése került az el­képzelések közé. Szükség van erre a nép­gazdaság jövedelemtermelő képességének fokozása, nem kevésbé a vállalatok to­vábbfejlődése érdekében. Ezért fokozott figyelemmel érdeklődtünk szőkébb hazánk néhány termelő üzemében, miként alakul­tak az idei rajtot követően az első export- szállítások. A Finomszerelvény- gyárban Január 7-én hagyta el a gyárat az első Svédországba irányuló szállítmány. Pneu­matikus elemeket vittek a tőkés partnernek. Két nap­pal később, január 9-én út­nak indították az idei első szocialista exportjukat a Német Demokratikus Köz­társaságba. valamint Cseh­szlovákiába. Pneumatikái elemeket továbbítottak a ka­mionok mind a két országba. Szabó István vezérigazga­tó-helyettes elmondta, hogy szállításra kész tízmillió fo­rint értékű kompresszor, amelyet a távoli Zimbabwe- ba. valamint Jugoszláviába indítanak útnak. Az egri borkombinátnál Pneumatikái hengerek szállítás előtt, a Fi­nomszerei vénygyárban Fejes Dénes termelési igaz­gató arról tájékoztatta la­punkat, hogy a rendkívüli téli időjárás miatt az elmúlt héten a folytatás elmaradt. Nem volt vasúti kocsi, ame­lyet biztosítottak volna. Így ezen a héten folytatják a szállítást. Várhatóan Dapír- fát küldenek Ausztriába. Természetesen a parketta szállítását is igyekeznek fo­lyamatossá tenni Finnország­ba. Olaszországba, illetve a Német Szövetségi Köztársa­ságba. A Szolnoki Mezőgép Egri Gyárában saságból a kamion, úgy csü­törtökön viszik az első 760 székállványt a Bencze-cég- nek a Budapesti Bútoripari Vállalat egri gyárából. Kiss Jánosné főmérnöktől arról ' értesültünk, hogy ha nem lesz különösebb akadálya, a jövő héten egy másik NSZK partnernek. az OTM-nek . szállítanak 1700 fenyőfából készült széket. Útnak indít­ják az Egyesült Államokba azt a konténert, amelybe fél­ezer tölgyfából készült étke­zőasztalt helyeznek el. A szállítmányt Hamburgig ka­mionnal viszik, ott pedig a kikötőben hajóra teszik át, onnan megy tovább az USA- ba. — Kedden indult Svédor­szágba egy tartálykocsi eg­ri bikavérrel — mondja Bán Zoltánná, a, kombinát külke­reskedelmi osztályvezetője. — Az időjárás nehézségei miatt csak ezekben a napok­ban kezdhettük el az üteme­sebb szállításokat. A hét má­sodik felében 300 karton pa­lackozott bikavért küldünk a kanadai Montrealba. Ha­marosan 1400 karton leány­kát és bikavért visznek bel­ga megrendelésre és 2800 karton egri hárslevelűt Hol­landiába. Január végéig Finnországba is szállítunk egy tartálykocsi bikavért. .A Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban A megyeszékhely vasútál­lomásáról szerdán indítják útnak a Német Szövetségi Köztársaságba a Claas-cég megrendelésére az idei első 64 szecskázó adaptert. Bar- ta Sas Béla igazgató érde­kességként említette, hogy ebben az évben kilenc szá­zalékkal tervezik növelni a tőkés exportot. Ennek érde­kében új piacokat is keres­nek. így például még a múlt év decemberében a finnor­szági Poriban levő Rosenlew LTD nagy gépgyártónak küldtek adapter-mintadara­bot véleményezésre. Velük szeretnének üzletet kötni en­nek gyártására, illetve szál­lítására. 1987 első fél évé­ben az NDK Forschrittnek az E—541-es kombájn típu­sához 250 saját fejlesztésű adaptert készítenek. Erre megvan a szerződésük. A Nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezetben Január 3-án indult két ka­mion mélyhűtött málnával a közös gazdaságból Angliába és Svédországba, összesen 23 tonna árut szállítottak a távoli országokba a közked­velt gyümölcsből. Rozovits János főkönyvelő arról beszélt, hogy a múlt héten mindenféle szállítás a rendkívüli havazás miatt megállt. így bort két ka­mionnal. 420 hektó mennyi­ségben kedden vittek először Rédéről a Német Szövetségi Köztársaságba. Január 23-án, egyhetes késéssel indítják útjára az NDK-ba és a Szov­Az esztendő első hetében indították útnak exportszál­lítmányukat, öt vagon pa­pírfát Ausztriába és két ka­mion parkettát Olaszország­ba. A Bubiv egri gyárában Amennyiben megérkezik a Némét Szövetségi Köztár­jetunióba az idei első palac­kokba töltött kiváló minősé­gű nedűket. Mentusz Károly Adaptereket készítenek tőkés exportra, a Mezőgép egri gyárában (Fotó: Perl Márton) Hémeth Károly látogatása Nógrád megyében Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkárhelyettese kedden Nóg_ rád megyébe látogatott. A vendéget Salgótarjánban, a megyei pártbizottság székhá­zában Géczi János. az MSZMP Nógrád Megyei Bi­zottságának első titkára fo­gadta és tájékoztatta a me­gye politikai és gazdasági helyzetéről, különös tekintet­tel a Központi Bizottság 1986 novemberi határozatával kapcsolatos intézkedésekre és azok eredményeire. A párt főtitkárhelyettese ezután a Salgótarjáni Vas­öntöde és Tűzhelygyárat, majd Pásztót kereste fel. Várkonyi Péter Norvégiába utazott Dr Várkonyi Péter külügyminiszter Knut Frydenlund norvég külügyminiszter meghívására kedden hivatalos lá­togatásra Oslóba utazott. (MTI) Külkereskedelmi vállalatok Kedden a Mogürt székhá­zában munkaértekezletet tartottak a külkereskedelmi tevékenységre jogosult vál­lalatok vezetői. A megbeszé­lésen részt vett és felszólalt Kapolyi László ipari, Vón- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Berényi Lajos, az Országos Tervhivatal elnökhelyette­se is. Veress Péter külkereske­delmi miniszter elmondotta, hogy a múlt esztendőben a belső és külső gazdasági fo­lyamatok nem segítették a külkereskedelem előirányza­tainak megvalósítását. En­nek ellenére a rubelelszá­molású forgalom egyenlege a tervezettnek megfelelően ala­kult. Az import mennyisége — több év után először — növekedett, de a tervezett szint alatt maradt. így a ki­vitel sem bővülhetett a vál­lalati törekvéseknek megfe­lelően. A konvertibilis forgalom — a tervezett aktívum he­lyett — passzív egyenleggel zárt. Az export nem halad­ta meg az előző évi szin­tet, s így elmaradt a terve­zettől. Az import növekedé­se viszont meghaladta a tervben előirányzottat. To­vábbra is alapvető problé­ma. hogy lassú a termelé­si 'struktúra korszerűsítése, a közgazdasági környezet pedig csak részben kénysze­ríti ki az export növelését. A külső feltételek várha­tóan 1987-ben sem javul' nak. Ezért a tervet csak összehangolt erőfeszítések' kel lehet teljesíteni — hang­súlyozta a külkereskedelmi miniszter. A külkereskedel­mi tevékenységre jogosult vállalatok fontos feladata, hogy folyamatosan figyelem­mel kísérjék a szocialista országok gazdaságirányításá­ban bekövetkező változáso­kat, s felhasználják az együttműködés minden számba vehető lehetőségét az exportban és az import­ban egyaránt. A külkereskedelemmel foglalkozóknak a korábbinál hatékonyabban kell közve­títeniük a termelőkhöz a külpiacok műszaki minőségi igényeit és követelményeit. Lényeges, hogy segítsék az importtermékekkel való ta­karékosabb, céltudatosabb gazdálkodást. Mivel egyes fejlődő országok — amelyek fontos piacai a magyar kül­kereskedelemnek — fizetési helyzete romlott, elsősor' ban a fejlett tőkés orszá­gokban kell tovább bővíteni az eladásokat. A kooperáci­ós kapcsolatok fejlesztésében a műszaki színvonal korsze­rűsítését össze kell kapcsol­ni a piacszerzéssel is. Az eddiginél eredményesebben szükséges hasznosítani az. együttműködés bővítésének olyan korszerű formáit, mint az új vegyes vállalatok lét­rehozása, a működő tőke bevonása. AZ OIT-ULÉSE 750 millió forint az idegenforgalomnak Juhár Zoltán belkereske­delmi miniszter elnökletével kedden. a Budapest Kong­resszusi Központban ülést tartott az Országos Idegen- forgalmi Tanács. A testü­let egyebek között az ide­genforgalmi alap tavalyi fel- használásáról és az idén rendelkezésre álló összeg felosztásáról tárgyalt. Tavaly összesen 580 mil­lió forintnyi idegenforgalmi alap képződött. Ebből a 4 kiemelt üdülőkörzet intéző- bizottsága 94 millió forint­tal, a 14 tájegységi idegen­forgalmi bizottság 29 millió forinttal részesült; elsősor­ban infrastrukturális célú fejlesztéseik megvalósításá­hoz kaptak segítséget. A külföldre irányuló nemzeti és a belföldi propaganda céljaira 121 millió forintot fordítottak, de amint azt a testület is megállapította — ez kevésnek bizonyult. Kul­turális. sport- és egyéb ren7 dezvények támogatására 4Ó millió forint jutott. Az ide­genforgalmi tanács leszögez­te, hogy az elmúlt évben lényegében a tervezettnek megfelelően használták fel a támogatásra szánt összeget. Az idén összesen csaknem 750 millió forint értékű ide­genforgalmi alappal lehet gazdálkodni. Ebből — a ko­rábban megfogalmazott el­veknek megfelelően — to­vábbra is elsősorban azokat a fejlesztéseket támogatják, amelyek az idegenforgalom időbeni és térbeni széthúzá­sát szolgálják, szélesítik a magasabb igényeket is ki­elégítő szolgáltatások körét, s hozzájárulnak a konver­tibilis devizabevételek nö­veléséhez. A tanács javaslata szerint az idén a kiemelt üdülő­körzetek intézőbizottságai és a tanácsi idegenforgalmi bi­zottságok 152 millió forin­tot kapnak az idegenforgal­mi alapból, elsősorban inf­rastrukturális célú fejleszté­seikkel. Propagand acélokra a tavalyinál jóval többet, 200 millió forintot juttat­nak. Kulturális és sportren­dezvények támogatására 50 millió forintot fordítanak az idén, tízmillióval többet, mint az elmúlt évben. A pályázati rendszerben meg­valósuló kereskedelmi és szolgáltatásfejlesztési beruhá­zások támogatására 200 mil­lió forintot hagyott jóvá a bizottság. A tavaly megkez­dett balatoni élelmiszerpavi- lon-program folytatására 20 millió forintnyi támogatást adnak. Ugyancsak folytató­dik a kempingek rekonst­rukciós programja. Erre a célra 1987-ben összesen 30— 40 millió forintot juttatnak az alapból

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents