Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-20 / 16. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. január 20., kedd í. fi pesti lóuasüt Egykori rajz a századvégi pesti lóvasútról A 30. SZÜLETÉSNAPON Ki többnek, ki kevesebbnek gondolná (aszerint, hogy mennyi szerencséje volt vele), az egykorú közlemények azonban azt bizonyítják, hogy éppen harmincesztendős a lottó. Mármint a jelenlegi, magyarországi, amelyen oly sokan próbálgatjuk megnyerni Fortuna isten- asszony kegyeit. A genovaiak a XVI. században öt személyre fogad' tak. Ennyit választottak ki kilencven közül évente a köztársaság nagy tanácsába. Később már nagytanácsi választás sem kellett hozzá, egyszerűen a játék öröme miatt zajlott a fogadás. No. meg — s ezért honosították meg a lottójátékot Franciaországban, Németalföldön, s később Angliában. Ausztriában és Poroszországban is — jó bevételi forrásnak bizonyult az állam számára, méghozzá különösebb befektetés nélkül. Kissé később megérkezett Magyarországra is. Mária Terézia — akinek nemcsak az uralkodáshoz, de az üzlethez is volt érzéke — 1762-ben engedélyezte ezt a játékot „életüket és vérüket" érte adni hajlandó magyar alattvalói számára. Akkor még lutrinak hívták, s első húzását a budai Bomba téren (ma Batthyány tér) tartották meg 1770. szeptember 2-án. A maitól lényegesen eltérő szabályok szerint rendezték a lutrihúzásokat (még egy találattal is lehetett nyerni), s a számok kihúzási sorrendjének is volt jelentősége. A múlt század végén győzött a lóversenyfogadás rendszere, a lósport mögött számos arisztokrata és más nagybirtokos állt. így a lutri megszűnt, s kereken hatvan év telt el, amíg újjászületett — lottó néven. Az erről szóló rendelkezés 1957. január 17-én jelent meg, az első lottóhúzást pedig két hónappal később, március A lottó első tárgynyeremény-sorsolása, amelyet a Lottó Áruház divatbemutatója, valamint zenés műsor előzött meg 17-én rendezték, igen nagy érdeklődés mellett, a Medosz budapesti székházában. Az első nyerőszámok: 16, 61, 71, 77 és 89. öttalálatos szelvény nem volt, négyta- lálatos is mindössze hét darab, nyereményük egyenként — a nyereményadó levonása után — 128 600 forint, míg a hármasokra 660 és a kettesekre 17,60 forintot fizetett az új játék. Másfél millió szelvény vett részt az első heti sorsolásban. Csütörtökön tartották az első lottósorsolást, később péntekre tették át a húzás napját, s most van szó arról, hogy ismét visszaállnak a csütörtöki „szerencse-napra". Elsősorban technikai okokból, mert a beérkezett szelvények „sorbaállítása", majd értékelése kézzel történik, s ez tetemes időt vesz igénybe. Jóllehet 1986. szeptember 1., a lottószelvények árának százszázalékos emelése után némi visszaesés volt a lottózásban, mostanában is 7 millió körül jár a beérkező■ szelvények száma. Pontosabban: ennyi fut be a hónapok első hetében, amikor a havi előfizetéses szelvényeket is beküldik. Ez a fogadásfajta egyre népszerűbb, mert a rendszeres lottózók szeretik egyszerre „elvetni a gondját" egy hónapra. Érdekes viszont, hogy az eddigi legnagyobb lottónyereményt éppen a legutóbbi szelvényáremelés utáni hetekben fizették ki: az 1986- os, 48. játékhéten, amikor —«■ természetesen ugyancsak az adó levonása után — 6 381 547 forint ütötte az öttalálatos szelvény boldog tulajdonosának markát. (Egyébként az elmúlt évben összesen 604 926 357 darab szelvény vett részt a játékban, s harminc év alatt jóval több, mint 11 és fél milliárd.) Ám, a lottószelvények útjának „túlsó végén" is vannak gondok. Az egyik a játék megindulása óta mindig abból eredt, hogy a szelvények feladásakor a fogadó nem kap semmiféle igazolást. Ezért fordult elő, hogy némelyik — nem egyszerűen játékos, hanem szerencse- vadász — utólag töltötte ki szelvényét, s mutogatva rajta az öttalálatot, reklamációval fordult a Sportfogadási és Lottó Igazgatósághoz. S ezért történt meg olyan eset is, hogy egy-két szelvény fennakadt a postaládában, vagy késett a szállítás, s így nem vett részt a sorsoláson a fogadó. A postán a beküldési idő után maradt szelvényeket pecsételik le, s ezt teszik az igazgatóságon is a későn érkező lottócédulákkal, mégpedig közjegyző jelenlétében. Óvások azért vannak — húszezer forintnál nagyobb nyereménynél már nem egyszerűen reklamációról van szó —, de 80 százalékuk alaptalannak bizonyul. S a másik gond: a kézi munka. Hétezer ember végzi a szelvények feldolgozását, s köztük is — mint oly sok más helyen — nagy a fluktuáció. Általában másfél év alatt cserélődik ki a gárda. Pénz volna a gépesítésre — de egyelőre megfelelő gép nincs. Gyártanak ugyan szelvényfeldolgozó gépet svéd, angol és nyugatnémet cégek — de ehhez devizát kellene adni. Egy horvát cég is jelentkezett, májusra ígérte működőképes gép bemutatását. De mozdul már a hazai ipar is! Egy géemká, amely most van átalakulóban kisszövetkezetté, 2 millió forintot kért a prototípus elkészítéséhez. Itt még vannak műszaki problémák — nem az elektronikai, hanem a mechanikai résszel —, de remélhető, hogy ezeket is sikerül megoldani, s akkor magyar gyártmányú gépekkel dolgozzák fel (talán jövőre) a lottószelvényeket. Mi, lottózók pedig reménykedjünk tovább: hátha az meghozza a szeren' csénket. S talán nem is kell rá újabb harminc évet várni .. . Várkonyi Endre A kereket, ezt a kör alakú járműrészt, amely az elmozdulás súrlódását erősen lecsökkenti, már i. e. 2000 táján feltalálta az emberiség. a Komárom megyei Kocs községről elnevezett, négykerekű és rugózott kocsi azonban csak a XIII—XIV. században vált általánosan használt közlekedési eszközzé. A társaskocsi — közismertebb latin eredetű nevén az omnibusz — 1662-től vett részt Párizs közúti forgalmában. Arra pedig, hogy a síneken gördülő, zömmel fémből, de itt-ott fából fabrikált lóvasút szekerei is megjelenjenek, még 170 esztendőnek kellett eltelnie. Az 1832. év volt ugyanis az, amikor New Yorkban — az Újvilágban óriási csinnadratta és szerpentinzápor közepette — elindult első útjára a menetrend szerint közlekedő. négylábúak vontatta vagon... Az óceánon túli példa aztán a tengeren inneni vén Európába is átszármazott, és előbb természetesen Párizsban. majd 1866-ban — tehát most százhúsz esztendeje — Pesten is lovai közé csapott a lóvasúti kocsis. Szakszerűen mondva: a közúti útburkolat felszínébe ágyazott síneken az említett év augusztusának első napján indult útjára a fellobogózott kupé, a városi elöljáróság ünneplőruhás képviselőivel. A Pesti Közúti Vaspálya Társaság jóvoltából a hajdani Széna téren — a mai Kálvin téren — csattant meg először a két igavonót biztató ostor, majd a Múzeum körút, a mai Bajcsy-Zsi- linszky út, a Váci út következett. hogy azután az újpesti vasúti hídnál megforduljon. A pesti nép valóságos szenzációként fogadta ezt az újmódi közlekedési eszközt! Felkapaszkodott rá boldogboldogtalan. és aki tehette, nem a jármű belsejében keresett ülő. vagy állóhelyet, hanem a köríves lépcsővel megközelíthető fedélzeten, amely „placc"-ról hamarosan meg is született a máig dúdolt sláger, miszerint „Éjjel az omnibusz tetején, de csuda volt.. Az viszont nem volt csoda. hanem a Vaspálya Társaság jól felfogott érdeke, hogy az első vonal kiépítése után szinte azonnal hozzáláttak a második sínpár lefektetéséhez. Ez a mai Madách térről a Rákóczi úton vezetett, a Baross térnél pedig egyrészt a Rottenbiller utca. másrészt a mai Mező Imre út felé ágazott el. Ez utóbbi szárny egészen a pest —losonci vasút indítóházáig, azaz a Józsefvárosi pályaudvarig elnyúlt. Noha az építtetők kevéssé bíztak abban. hogy ez a mindenképpen külteleki — az akkori városperemen átvezető — vonal gyorsan megszolgálja majd a befektetést: kellemesen csalódtak: még az 1860- as évek végén el kellett készíteniük a folytatását Kőbányáig. 1869—1870-ben még egy fővonala épült meg a pesti lóvasútnak; ez a Széna tértől az Üllői út mentén futott. A következő 15 évben csak az afféle összekötő járatok szaporodtak, hogy ne kelljen annyit kocsikázni. illetőleg gyalogolni az indítóvagy a közbülső állomásokig. Az idő múltával a Duna túlsó partján elterülő Buda is megkapta első lóvasútját. 1896-ban pedig lefektették a székesfőváros legutolsó lóvasúti járatának hengerelt idomacéldarabjait, amelyek az úgynevezett Tisztviselőtelep házaiig terjeszkedtek. (Ez a mai Népliget táján épült fel az 1880-es évek végétől.) A századvég esztendeiben már a mi Pest-Budánkon is ott szikrázott az iparilag hasznosítható elektromosság, és ennek az új energiaforrásnak a parancsoló jelenléte halálra ítélte a lóvasutat. Amikor a tisztiviselőtelepi kiágazást üzembe helyezték, bizony már megindultak az áramos járatok e vasút korábban átadott vonalain. Alig három év alatt — 1895 és 1898 között — valameny- nyi sínhez villamos vezetékeket építettek. A nosztalgiára hajlamos közlekedő közönség nagy bánatára mind a felistrángolt pacik, mind gazdáig, a keménykalapos, nagyhangon dirigáló kocsisok eltűntek, és helyüket az állig gombolt, fejükön simlis sapkát viselő villamosvezetők foglalták el. Kicserélődtek természetesen a vagonok is, emeletükön immár nem volt sem korlát, sem ülőpad, így még nosztalgiku. sabban harsoghatta a dal: Éjjel az omnibusz tetején ... 57 A. L. — Van gyereke, Lehman úr? — Igen, öt fiú és hét lány. — Hű, akkor jó nagy rumli van önöknél? — Nem. dehogy, mindegyik gyerek a mamájánál lakik. ★ A skót McGill meghal. — Kár — mondja a barátja —, hogy ilyen korán meghalt. — Igen — sóhajt az özvegy — az orvosság még legalább két hétig elég lett volna. ★ Az úszók csapatának trénere az évad végén kijelenti: — Nem győztünk ugyan a versenyeken, de szerencsére senki sem fulladt a vízbe. ★ — Az én időmben még nem ismerték az új divatot, a számítógépes partnerválasztást■ — És hogyan jutottál akkor a feleségedhez? — Pókeren nyertem. ★ — Ügy tudtam, rosszul megy az üzleted. És most látom, hogy kaviárt, rákot eszel és francia pezsgőt iszol? — Rosszul megy, persze. Azelőtt annyit kerestem, hogy a feleségemet is el tudtam hozni a vendéglőbe. ★ — Szeretnék kisgyerek lenni. — Miért? — Akkor nem ismerném azokat a régi filmeket, amelyeket a televízió ma sugároz. Magyar agár a Hortobágyon A Hortobány községben lakó Hajdú Albert elhatározta, hogy ismét elterjeszti a Hortobágyon a magyar agarakat. Ebből az ősi kutyafajunkból külföldön több törzskönyvezett példányt tartanak nyilván, mint itthon. A magyar agárral hazánk síkságain, főleg a szatmári és a beregi részeken vadásztak, de feljegyzés maradt arról, hogy Mátyás király Visegrádon is tartott belőlük. (MTI-fotó: Oláh Tibor — KS) A lottó első heti sorsolása a Medosz Móricz Zsigmond kultúrházánák színháztermében • HEVES MEGYEI SZOLGÁLTATÓ IRODA 13300 EGER. DOBÓ TÉR 2. «38/10-144 ÁLLÁSAJÁNLATAI: AGROKER: Eger, Kistályai út 18. Felvételre keres könyvelőt; mezőgazdasági gépszerelőt; növényvédőszer-raktári munkást. GYERMEKVÁROS: Eger, Új Élet út. Felvesz szakképzett ápolót három műszakos munkarendbe: kertész szakmunkást; konyhalányt és takarítónőt. Ingatlankezelő Vállalat: Eger, Zalár u. 1. Gázszerelő szakmunkást keres felvételre, változó munkahelyre. Hm.-i Zöldért Vállalat: Eger, Klapka u. 9. Vécsei-völgyi szeszfőzdéjébe kazánfűtőket alkalmaz három műszakra. Jelentkezés a szeszfőzde vezetőjénél. FINOMSZERELVÉNYGYÁR: Eger Pétervásárai telephelyre felvételre keres gépész'üzemmérnököt; olvasztárt; villanyszerelőt; géplakatost; csőszerelőt (hegesztői vizsgával); forgácsoló szakmunkást; forgácsoló gépsort kiszolgáló betanított munkást. OÉÁ Kutató és Termelő Művei: Eger, Kertész u. 128. Felnémeti őrlőüzemébe gépírónőt keres felvételre. Jelentkezés a fenti címen a személyzeti vezetőnél. Továbbá felvesz gépkezelőket; rakodót; csillést. Jelentkezés az őrlőüzem vezetőjénél. Felnémeti bányaüzemébe felvesz gépkezelőket. Központi telepére felvesz takarítónőt. Jelentkezés a bányaüzem vezetőjénél. Jelentkezés a központ munkaügyi osztályán. Hm.-i Autójavító Vállalat: Eger, Faiskola u. 5. Felvételre keres utókalkulátort; fűtőt; tmk-géplakatost. Hevesi Autóbontóba felvesz adminisztrátort. Jelentkezés a hevesi szerviz vezetőjénél. Leányvállalata (Eger. Faiskola u. 5.) felvesz 4 órás munkakörbe adminisztrátort; valamint autószerelőket. SZOT-Üdülő: Mátraháza Felvesz asztalost; villanyszerelőt; cukrászt: takarítónőt; konyhai dolgozót. Mátra Ruhaipari Szövetkezet: Gyöngyös, Kenyérgyár út. Varró szakmunkásokat és gépkocsivezetőt keres felvételre. r\is lottotortenet i ietí
