Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-12 / 292. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam. 292. szám ÁRA: 1986. december 12„ péntek 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Célok Az ember képtelen cé­lok nélkül élni. Legalább­is merem remélni, hogy ez általában így van. Már a gyerekeknek is vannak ki- sebb-nagyobb álmaik, fon­tosnak vagy kevésbé fon­tosnak tartott elképzelése­ik. Jól viseli magát, hogy megdicsérjék, hogy kará­csonykor ajándékot kap­jon és a Télapó ne szidja meg. A társasjátékban ter­mészetesen nyerni szeret­ne, ezért küzd és izgul, hogy minél nagyobbat gu­rítson a dobókockával. És gyűjti szorgalmasan a ta­karékbélyeget. hogy nyá­ron labdát vegyen magá­nak, netán biciklit. Aztán mikor nagyobbak leszünk, céljaink egyre ke­vésbé hasonlítanak egy­másra. Ez természetes, hisz — mint a tapasztalatok is mutatják — nem vagyunk egyformák. A különbségek igen élesen kirajzolódnak a tekintetben is, ki mit szeretne elérni az életben. Szakemberek egyértelmű­en állítják, hogy a kör­nyezet, a háttér döntően befolyásolja a személyiség fejlődését. Mindezek alap­ján beláthatjuk, sokféle célt tűzhetünk ki magunk elé. S ebben nemcsak vá­gyaink dominálnak, hanem lehetőségeink is. Egy sze­rény jövedelmű nagy csa­lád gyermeke az indulás­nál már eleve rendelkezik egy alapvető céllal. Tudni­illik azzal, hogy lakást kell szereznie, bármi módon, bármilyen nagy erőfeszíté­sek árán is. Ez rendszerint nagy áldozatokat követel: el kell felejteni a nyolc­órás munkaidőt. a hét vé­gi színházat, mozit és ki­rándulást. Nagyon gyak­ran a szakmai előrelépést, fejlődést is. A fenti gondolatmenet­ből igen kegyetlen követ­keztetést vonhatunk le. Azt, hogy emberibb, magasabb rendű céljaink háttérbe szorulnak vagy végképp áldozatul esnek. Sokszor pedig meg sem fogalma­zódnak. Elég csak megkér­dezni néhány általános is­kolást arról, mit szeretné­nek elérni felnőtt koruk­ban. A válaszokból mond­hatni totális értékzavar ol­vasható ki. Világos, hogy erről nem a gyerekek te­hetnek. Leegyszerűsítenénk a problémát, ha az előidéző okként csak gazdasági ne­hézségeinket neveznénk meg. Nemcsak a szerényebb jövedelmű családok fogal­maznak meg „földközeli" célokat, s rendelnek min­den mást ezek alá. Persze az is tény, a nehezedő kö­rülmények tovább erősítik ezt a szemléletet, életfilo­zófiát. Mégsem mondha­tunk le azokról az értékek­ről, amelyek csak az em­ber sajátjai. Talán éppen a nehezebb szituációkban van még nagyobb szüksé­günk ezekre; a megértés­re, az emberi kapcsolatok­ra, az irodalomra, s még sorolhatnám tovább, mi mindenre. Nem foghatunk rá mindent a körülmények­re, hisz a természet nem kényeztetett el minket túl sok idővel. Az embert, em­beri célok illetik meg Nincs más választásunk ,.. Havas András Iskola-egészségügy a tények tükrében Doktor néni. reggel óta fáj a fejem! — kopogtatnak be a szünetekben a diákok az iskolaorvos rendelőjébe. Előfordul, hogy ennek egy közelgő matekdolgozat az oka. ám legtöbb esetben a fiatalok valódi sebükre kap­nak megfelelő írt. Iskolaor­vosok. Valamennyien talál­koztunk velük annak idején, belátogattak egy-egy osztály- főnöki órára, és ott okították az egészséges életmód alap­jait — aztán volt aki hall­gatott rájuk, volt aki nem. Az oktatási intézmények egészségügyi ellátásáról tar­tott ülést a napokban a me­gyei tanács egészségügyi osz­tálya. Hangsúlyozták, hogy ez a munka igen sokrétű, fe­lelősségteljes, hiszen nem ke­vesebb függ tőle, minta fel­növekvő nemzedékek szelle­mi és testi egészséges fejlő­dése. Heves megyében száz­negyven fő- és mellékfoglal­kozású orvos a körzeti védő­nők és az ifjúsági ápolónők segítségével évente körülbe­lül háromezer gyereket vizs­gál rendszeresen. Az általános iskolák dön­tő többségében jól kiépített orvosi hálózat működik. A doktor nénik és bácsik álta­lában heti egy, a védőnők egy-két alkalommal keresik fel a tanintézményeket. Sür­gős esetben természetesen, hívásra azonnal a helyszí­nen teremnek a segítő ke­zek. Mindenkor megtörtén­nek az időszerű szűrővizsgá­latok és a nyolcadik osz­tályban a pályalkalmassági vizsgálat jelenti az egyik leg­fontosabb feladatot. A nyá­ri táborok előtt az üdülni in­duló gyerekeket figyelik meg. hogy lehetőleg minél zavartalanabb legyen a nya­ralás. Ha valakinél a rende­léseken gond támad, szakor­voshoz küldik, akivel a gyógykezelés ideje alatt szo­ros kapcsolatot tartanak. Az utóbbi időszak adatai indokolják a gyógytestneve- lési munka fokozását. Je­lentős eredmény, hogy a ta­valyi tanév második felében a megyei tanács művelődési osztálya beindította az eb­be a kategóriába tartozó gye­rekek foglalkoztatását, ame­lyet az új tanévben tovább szélesítettek. örvendetes, hogy az egészségnevelés is hatékonyabbá vált. Családi élet. csecsemőgondozási fel­adatok, elsősegélynyújtás, személyi higiéné és fogápo­lási témákban tartanak elő­adásokat. Emellett a szülők­nek is adnak hasznos taná­csokat. A szorító pénzügyi kere­tek ellenére lényegesen ja­vultak a tárgyi feltételek. Több iskolában alakítottak ki rendelöszobákat, és a fel­szereltséget is javították. Az életkorból adódóan egész más feladatok is je­lentkeznek a középiskolák­ban. Sajnos, ez a korosztály sem sorolható a legegészsé­gesebbek közé, különös gon­dot kell fordítani ellátásuk­ra. A gyors változások, a kamaszkor problémái olyan új elemeket tartalmaznak, amelyek többnyire egész életvitelüket meghatározzák. Ebben az időszakban megfe­lelő felderítéssel, korán be­indított kezelésekkel számos felnőttkori betegséget és ar­ra hajlamosító tényezőt előz­tek meg a gyógyítók. Eze­ket a feladatokat újabban az Ifjúsági Egészségügyi Szolgálat kiszélesítésével tud­ják megoldani. Egerben, a középiskolai orvosi hálózat átalakításával a gyerekosztá­lyon kialakított ifjúsági rész­leggel vált ez működőképes­sé. Fontos szerepe van a gim­náziumokban, szakközépis­kolákban is az egészségne­velő. felvilágosító munká­nak. így például a szexuá­lis felvilágosításnak, a ká­ros szenvedélyek hatásairól tartott előadásoknak. osz­tályfőnöki óráknak vagy ép­pen több évfolyam számára szervezett beszélgetéseknek, melyekre meghívott vendége­ket szerveznek. Sajnos, sok esetben ebbe a munkába ép­pen azokat a szülőket ne­héz bevonni, akik gyerme­keinél különböző problé­mák merülnek fel. A cél az, hogy őket a pedagógusok se­gítségével rá tudják venni, hogy saját ismereteiket ezen a téren is bővítsék. Hiszen ezzel is utódaik egészséges életét segítik elő. Füzesabonyból: hurka, kolbász, bőrös malac... Mint számos más üzem­ben. ilyenkor év végén nagy a készülődés. így a Füzes­abonyi Állami Gazdaság húsfeldolgozó üzemében is. No. ők nem ünnepelnek, ha­nem inkább azon fáradoz­nak. hogy minél teljesebb, gazdagabb legyen ünnepi asztalunk. Tudakoltuk. lesz-e gond az ellátással. A válasz rö­vid volt: nem! A hozzánk tartozó boltokba kerülő hús­féleségekből elegendőt jutta­tunk. Pácolt áruból 20—25 má­zsa. tőkehúsból 30—35 má­zsa kerül a pultokra. A ki­tűnő ízesítésű kolbász és szalámi és más töltelékáru sem lesz hiánycikk. Sőt szil­veszterre bőrös malacból is biztosítunk elegendőt. Készül az ízletes hurka Elegendő lesz a kolbász és a szalámi is (Fotó: Perl Márton) Kádár János fogadta a finn könyvkiadó igazgatóját Kádár János csütörtökön fogadta Vilié Repot, a finn Weilin—Göös kiadó igazga­tóját. Az MSZMP főtitkára átad­ta annak a visszaemlékezés­nek a kéziratát, amelyet a kiadó felkérésére irt Urho Kaleva Kekkonen elhunyt finn államfővel való talál­kozásairól. tárgyalásairól, személyes élményeiről. Az egészségügyi miniszter sajtótájékoztatója Csütörtökön, az Egészség- ügyi Minisztériumban dr. Medve László miniszter saj' tótájékoztatót tartott. Szak­mai mérleget vonva az idei esztendő eredményeiről han­goztatta, hogy javult az egészségügyi ellátás színvo­nala. mindamellett bősége* sen van teendő a gyógyító intézmények munkájának ja­vításában, az egészségügyi szervezésében, s különöskép­pen a betegségek megelőzé­sében. Bejelentette: rö­videsen jogszabályi formát ölt az az intézkedés, hogy a jövőben az üzemorvosi há­lózat főállású orvosai ve­szik táppénzbe a keresőkép­telenné váló dolgozókat, aki­ket eddig a körzeti orvosok is táppénzbe vehettek. Elmondta a miniszter, hogy 1986-ban a korábbiakhoz ké­pest kedvezőbben alakult a demográfiai helyzet. Egye­bek mellett már érzékelhe­tő a gyermekgondozási díj bevezetésének jótékony ha­tása: azóta több gyermek született. Á csecsemőhaIálo-_ zások aránya az újszülöttek számának 20 ezreléke alá csökkent. Ami a betegsége­ket illeti: tavasszal járvá­nyos méreteket öltött az inf­luenza. 1,2 millióan beteged­tek meg. s a mostani, tél eleji időszakban is már he­ti 8000 körül alakul az inf­luenzások száma. Sikeresnek mondhatók Magyarországon az AIDS-betegség megelő­zését szolgáló erőfeszítések, klinikai eset még nem for­dult elő. A gyógyászatban a donorok vérét rendszeresen ellenőrzik és minden vér­készítményt kontrollálnak a felhasználás előtt. Medve László szólt arról is, hogy a tervezettnek meg­felelően sikerült beszereznie az egészségügynek a nagy értékű műszereket, számí­tógépes berendezéseket. Ami az egészségkultúrát illeti: az egészség megtartá­sa, a betegségek megelőzé­se. az egészséges életmódra nevelés, a káros szokások — köztük a dohányzás, az ita­lozás — elleni fellépés tar­tozik a legsürgetőbb felada­tok közé. Elhangzott a sajtótájé­koztatón — amelyen a mi­niszter közvetlen munkatár­sai is részt vettek —. hogy 1987-ben lendületesen foly­tatják a Családsegítő Köz­pontok hálózatának kiépíté­sét, Budapesten és vidéken összesen 22 helyre tervezik ilyen szociálpolitikai ren­deltetésű intézmények ki­alakítását. A jövő év közepéig fo­lyamatosan vezetik be a táp­pénzbe vételnek azt az új rendjét, amely szerint az üzemi orvosra tartozik majd a keresőképtelenség elbírá­lása a járóképes betegeknél. Ezzel nemcsak egyszerűbb lesz az eljárás rendje, ha­nem a munkafegyelem is erősödhet, hiszen a helyi körülményeket jól ismerő üzemorvost aligha lehet fél­revezetni különféle „látszat- betegségekkel”, vagy rávenni olyan táppénzes állományba vételre, amely semmiképpen sem indokolt. Ezután a ke­resőképtelenség idejére az első háromnapi táppénzt — a gyermekápolás és a bal­eset miatt igénybe vett táp­pénz kivételével — minden esetben a munkáltatóknak kell fedezniük. Az üzemor­vosoknak nagyobb szerepük lesz az úgynevezett foglalko­zási rehabilitációval kapcso­latos kérdések eldöntésében is — mondotta dr. Medve László. INTÉZÖBIZOTTSÁGI LÁTOGATÁSON Nagy Imre, a KISZ KB titkára Heves megyében Nagy Imre, a KISZ KB titkára, az intézőbizottság tagja szerdán délután He­ves megyébe látogatott. A vendéget Sós Tamás, a me­gyei KISZ-bizottság első tit­kára. fogadta, s tájékoztatta a megyében élő fiatalok moz­galmi munkájáról. Csütörtökön Egerben, a megyei pártbizottságon foly­tatódott a program, ahol Virág Károly, a megyei párt- bizottság titkára fogadta Nagy Imrét, akinek ezt kö­vetően a város Gép- és Műszeripari Szakközépis­kolájába vezetett az út­ja. Az iskola életéről Sza­bó Péter igazgató és Belányi Zsolt KlSZ-bizottsá- gi titkár számolt be, majd KISZ-aktívára került sor, ahol a tanulók kérdéseire válaszolva a Központi Bi­zottság titkára többek kö­zött elmondotta, hogy • a kongresszust követően je­lentős változások történnek az ifjúsági mozgalomban. Utalt arra, hogy az elmúlt években a szövetség az „if­júság mindeneseként” mű­ködött. olyan feladatot is magára vállalt, amely nem tartozott vo'lna kimondottan tennivalói közé. A kongresz- szus megfogalmazta. hogy ebből az irányból egy va­lósabb politikai szerep felé kell ellépni, de az nem le­het cél, hogy a politikum kizárólagossá váljon. Arról is. beszámolt, hogy a tag­létszámot illetően a tizen­éveseknél csökkenésre le­het számítani, mivel az a törekvés, hogy a középisko­lákban az aktívabbak lép­jenek be a szövetségbe. Az egyetemeken, főiskolákon is hasonló tendencia várható, viszont a dolgozók körében növelni szeretnék a tagok számát. Rámutatott arra is. hogy a középiskolák egy ré­szénél indokolatlanul nagy ellenérzés mutatkozik az ön­tevékeny diákkörök iránt. Ugyanakkor nem egy helyen már létrehozták ezeket. Ezután a siroki Mátravi- déki Fémmüvekbe látoga­tott Nagy Imre, ahol Né­meth László vezérigazgató, Barta István párttitkár és Czipó István KISZ-titkár adott tájékoztatót az üzem munkájáról és mozgalmi éle­téről. Majd a Mátrafém ér­telmiségi fiataljaival beszél­getett az újításokról, azok megvalósításának lehetősé­geiről. Délután részt vett az Eg­ri Ifjúsági Házban szerve­zett megyei értelmiségi fia­talok aktíváján. A résztve­vők kérdéseire válaszolva többek között szólt arról is, hogy a KISZ-nek az elmúlt öt évben növekedett az ér­telmiségi bázisa, ugyanakkor az elmúlt másfél évben csök­kent e körben a befolyása Kiemelté: az ifjúsági szö­vetségnek szüksége van er­re a rétegre, s igyekszik is megnyerni. De mint utalt rá. ezeknek a fiataloknak is szükségük van a KISZ-re. ha az politikát és bizonyos tekintetben szakmai cselek­vési teret tud biztosítani. Utalt arra is, hogy a kong­resszus idején megfogalma­zott, s e réteget különösen érintő kérdésekben, így töb­bek között a munka, s nem az életkor szerinti bérezés­ben, valamint a vezetővé válásban jelentkező ellent­mondásokat a helyi KISZ- szervezetekben kell meg­oldani. Az aktívát követően Nagy Imre tegnap este visszauta­zott Budapestre. Füstölőbe kerül az áru

Next

/
Thumbnails
Contents