Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-11 / 291. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. december 11., csütörtök 5, Veszélyek a konyhában Teadélutan borsmentäual Napjainkban megnőtt az érdeklődés a gyógyító növé­nyek iránt. A kamilla a legismertebb háziszerünk, mely jótékonyan végigkísér bennünket a születésünktől az öregkorig. Ismerjük görcsoldó, nyugtató, fertőt­lenítő, gyulladásgátló hatá­sát. Sok embernek min­dennapi itala, hiszen állan­dó fogyasztása hosszú tá­von sem ártalmas, nem jár káros következményekkel. Ilyenkor gyakoriak a meg­hűléses betegségek. Ekkor is segítségünkre siet a ter­mészet, kiváló gyógyító ha­tású a hársfa virágálból ké­szült tea: izzaszt, köhögést csillapít, tisztítja a vért, erősíti az idegeket és ser­kenti a szívműködést. Nem­csak gyógy-, hanem üdítő­italként is kellemes. Sokan esküsznek a csipkerózsa bo­gyójából készült főzetre (népies neve: esi tken ye, he- csedli). influenzajárványok idején C-vitamin-tartalmá- nál fogva növeli a szerve­zet ellenállóképességét. E növénynek még ezenkí­vül számos értéke van: gyógyítja a ve­se- és epebajokat, a külön­böző hurutos betegségeket és az érrendszeri zavarok­ban szenvedőknek is ajánl­ják. Szintén közismert a diétás csipkeszörp, amelyet cukorbetegek is fogyaszt­hatnak. Az említettek mindegyike a Herbária szaküzletekben és az élelmiszer-kereskede­lem boltjaiban kaphatók, ömlesztett és filteres cso­magolásban. Megkönnyíti a tea főzést ez a csészénként! adagolás. Az utóbbi időben bővült a tasakos csomago­lású teák választéka: pél­dául a borsmenta teával, mely kellemes közérzetet nyújt egész napra. Akár ízesítve is kínálható, dél­utáni vendégeknek. Hatá­sa étvágygerjesztő, nyugtató, emésztést segítő. gyomor-, bél- és epebántalmak, vala­mint fejfájás ellen is hasz­nálható. Van, aki a torok­fájás és a rekedtség meg­szüntetésére issza. Ma már a gyógyszertá­rakban is egyre több gyógy- teakeverék jelenik meg a polcokon. Sokan esküsznek arra, hogy a Halimbárium teakúrától szűntek meg epe­görcseik, át tudják aludni az éjszakát, csillapodik kö­högésük. Főleg az idősebb emberek körében terjed a gyógyteák fogyasztása. Az­zal is magyarázható, hogy az ősi medicinákat huzamo­sabb időn át minden ká­ros mellékhatás nélkül le­het alkalmazni. Mielőtt azonban bárki megkezdene egy kúrát, kér­jen orvosától tanácsot. A teakészítés is szakértelmet kíván. Meg kell tanulni an­nak módját, a helyes ada­golást, tudni kell. hogy a virágokat, leveleket, füve­ket forrázzuk, 10—12 per­cig lefedve állni hagyjuk, s csak azután szűrjük le. Míg ha a gyökerekből, fakérgek­ből készítünk főzetet, ak­kor lassú tűzön, lefedve az edényt 3—5 percen keresz­tül forraljuk. 10—15 percig állni hagyjuk, s csak az­után szűrjük le. Van olyan gyógynövény (például a csipkebogyó), amelyet 6—8 órával a fogyasztás előtt, langyos vízben kell áztat­nunk, mert ha főznénk, tönkretennénk benne a hő­érzékeny C-vitamint. A szakértők gyógykoktélok összeállítására is képesek, ezek jégszekrényben tart­va, nyáron kiváló hűsítő, frissítő hatásúak. A gyógytea fogyasztásá­nak is vannak szabályai: nem mindegy, hogy a nap -melyik szakában, étkezés előtt vagy után, esetleg víz helyett isszuk. Aki teheti, szerezze meg Ráp>olti Jenő és Romváry Miklós Gyó­gyító növények című köny­vét, mely magába foglal minden hasznos tudnivalót. Hazánk gazdag gyógynö­vényekben. hát fogadjuk el a természet bőkezűségét. Statisztikai adatok bizo­nyítják, hogy a lakás helyi­ségei közül a legtöbb bal­eset a konyhai munkavég­zés során következik be. Ennek az az oka, hogy a háztartási munkák legna­gyobb részét itt végezzük. A biztonság érdekében tehát feltétlenül meg kell ismerni a szerszámok, eszközök az anyagok fő jellemzőit, helyes használatát. A balesetmentes főzéshez ad néhány tanácsot a HNF Heves Megyei Elnök­sége Balesetvédelmi Társa­dalmi Munkabizottsága. A konyhában leggyakrab­ban használt eszköz a kés, a bárd, a balta, a villa. A zöldségek, húsok, kenyér szeletelése közben súlyosan megsérthetjük magunkat, ha figyelmetlenek vagyunk és rossz állapotban levő eszközt használunk. Olyan késsel nem szabad dolgozni, amely, nek vágóéle nincs jól rög­zítve a nyeléhez. Csontozás­nál különösen fontos, hogy kellő élességű legyen és az emberi testtől oldalt kell húzni. A kukta használatá­nál ügyelni kell arra, hogy ne legyen benne túl nagy nyomás és a tűzről való le­vétel után vigyázzunk a hirtelen kiáramló gőzre. Fő­zés közben veszélyes, ha a biztosítószelep fölé hajolunk, vagy azt piszkáljuk. Kávéfözésnél ne daráljuk túl finomra a kávét, a túl- tömés a magas láng és a rosszul összecsavart részek között fejlődő gőz még rob­banást is okozhat. A tűzhely fölött ne öntsünk zsiradékot vagy más gyúlékony anya­got egyik edényből a másik­ba. Ügyeljünk arra, hogy a forró olajba, zsírba ne ke­rüljön víz, húst vagy egyéb élelmiszert se tegyünk ned­vesen bele. Ha a sütőzsira- dék meggyullad, azonnal oltsuk el a gázt s fedjük le az edényt. Sose hagyjuk fel­ügyelet nélkül a tűzhelyet, ha vizet forralunk, levest főzünk. Főzőedényt a pado­zaton még véletlenül se tá­roljunk. Mosogatás előtt meg kell győződni az edények, evő­eszközök és üvegáruk épsé­géről. Az üvegpoharakat ne rakjuk egymásba. Ha elektromos berendezé­seink hibásak, hívjunk szak­embert a javításhoz, mivel érintésük életveszélyes is lehet. Balesetmentes munkát kí­vánunk a konyhában is! Divatos — de nem feltétlei helyes Anyagilag érdekeltté kell tenni... — hangzik el na­gyon sokszor napjainkban az anyagi ösztönzésről szóló recept. Való igaz, az anyagi érdekeltség serkentően hat a teljesítményekre. De úgy tűnik, túlsúlyba került, oly annyira, hogy hajlamosak vagyunk a családi élet min­dennapjaiban is alkalmazni, mint egyedül üdvözítő mód­szert. Pedig a nevelésben al­kalmazott anyagi ösztönzés a pénz értékének túlzott hangsúlyozása, az anyagiak­kal való korlátlan és át nem gondolt jutalmazás, nem csak felkelti, hanem a kívá­natosnál nagyobb mértékben erősíti a gyermekben az anyagias szemléletet. Sok­szor oly annyira, hogy nem is nagyon hajlandó ilyen­fajta jutalmazás nélkül meg­tenni még azt sem, ami egyébként a családon belüli kötelezettségei közé tartozik. A helytelen gyakorlat fel­sorolását kezdhetnénk azon a nagyon is általános kör­ben elterjedt gyakorlaton, hogy a gyermek akkor haj­landó a természetes munka- megosztásban reá eső dol­got, a bevásárlást elintézni, magára vállalni, ha a visz- szajáró pénz egy része az övé lehet. Vagy, a szülőknek, nagyszülőknek, rokonoknak „kijáró” húsvéti locsolást nem azért teszi, mert ked­veskedni, örömet okozni kí­ván, hanem mert busás zsebpénz forrásának tartja. Szinte már csak százasokkal mérik, kihez érdemes el­menni. És természetesen nem lehet e felsorolásból kihagy­ni azt a sokat kárhoztatott gyakorlatot, hogy a jeles ér­demjegyekért pénz jár, foly­tatva azon — Volt már rá példa —, hogy néha még a hármas érettségit is hajlan­dók egyesek gépkocsival ju­talmazni, mintha az leg­alábbis valami óriási tett lenne. Valószínű, azok a szülők, akik anyagiak juttatásával ismerik el a gyermek bár­milyen tettét, soha nem gon­dolták még végig mitől fosztják meg a gyermeket, miért teszi egyoldalúvá ne­velési gyakorlatukat ez a szemlélet, illetve gyakorlat. Manapság nem divat róla beszélni, de tény, és létezik a munka öröme, a teljesített kötelesség adta jó közérzet. De ezt az örömet csak az érezheti, aki a kötelezett­ségeit nem csupán teher­nek érzi, kínos dolognak, amit végre kell hajtania, ha pénzt akar látni. Amikor a gyermeket már egészen ap­rócska korától úgy szoktat­juk (mert nevelésről ez eset­ben nem lehet beszélni), hogy csak ellenszolgáltatá­sért tegyen meg valamit, akarva-akaratlanul éppen attól a tiszta örömtől foszt­juk meg, melyet az ember azért érez, mert alkotott va­lamit, mert örömet, kellemes perceket szerzett valakinek, önzetlenül. A gyermek, aki azért magolja be a leckét, mert minden ötösért tízest kap, mert az év végi jó bi­zonyítvány jutalma a kerék­pár, majd kismotor, az épp a legtöbbet adóról marad le, a tudás miatt érzett öröm­ről. Számara az válik ter­mészetessé, hogy valamit, va­lamiért adjon csak, s nem hogy elveszti, de meg sem ismeri az önzetlenül végzett munka során szerzett jó közérzetet. Hajlamosak vagyunk ar­ra, hogy kárhoztassuk a fia­talokat túlzott anyagiassá­gukért, s eszünkbe sem jut ilyenkor, mi magunk tesz- szük őket ilyenekké, ami­kor már zsenge koruktól be­vezetjük az anyagi érdekelt­séget, mely nem jó a szü­lőknek, mert sokszor erőn felüli kiadásokat jelent, de nem jó a gyermeknek sem, mert a legemberibb érzése­ket fojtjuk el benne már csírájában. Mindezeket átgondolva ér­demes felülvizsgálni gyer­meknevelési, jutalmazási el­veinket. A nevelés alapvető követelménye, hogy kifej­lesszük a gyermekben a kö­telességtudatot, az önmaga tetteiért érzett felelősséget, s nem utolsósorban a közös­ségi érzést. De mindennek nem lehet jó segítője a rosz- szul értelmezett és alkalma­zott anyagi ösztönzés. Meg kell tanulnunk, az ami jót és előbbrehaladást jelenthet a felnőttek munkájában, a termelésben, nem biztos, hogy helyes a gyermekne­velés mindennapi gyakorla­tában. A gyermek nem kis felnőtt. Alkalmazzunk tehát életkorához mért módszere­ket az ösztönzésben, de min­denekelőtt anyagi juttatás nélkül fejlesszük benne a kötelességtudatot. Azt, hogy természetesnek érezze, min­den “külön ellenszolgáltatás nélkül a tanulást, s a csa­ládi munkamegosztásban rá­eső feladatok elvégzését. Mondhatnánk úgy is, min­dent a maga idejében kell elkezdeni. A jutalmazás mód­szereit is a gyermek élet­korához kell mérni, de bár­mely életkorról van szó, so­ha ne kerüljön olyannyira előtérbe az „anyagi ösztön­zés”, mint ahogy napjaink­ban divatos. Divatos, de semmiképpen sem helyes. D. R. i4z orvosunk válaszol Mi okozza az emlőrákot és hogy előzhető meg an­nak kifejlődése? — kérdezi Gy. Józsefné gyöngyösi ol­vasónk. Amíg a tüdőrák keletke­zésében a dohányzás szere­pe egyértelmű, addig az emlőrák létrejöttében nem egyfajta, hanem számtalan tényező együttes hatásának lehet kiváltó szerepe. így például a hormonálisaknak, az endokrin vonatkozások­nak vagy immunológiai el­téréseknek. Mint általában más daganatféleségeknél, itt is felmerül bizonyos ví­rus jelenléte és kóroki sze­repe. Ismeretes örökletes tényezők is, de sugárzás, il­letve sugárártalom is növel­heti a kockázatot. A fogam­zásgátlók szedése és az em­lőrák gyakorisága között ösz- szefüggés még nem ismere­tes. Egy bizonyos, hogy ezek használatával egyidejűleg a veszélyeztetettség nem nö­vekedett. A felsorolt és sok­rétű kiváltó okok ellenére is mégis azt kell mondanom, hogy eddigi ismereteink sze­rint a betegség keletkezésé­nek oka ismeretlen. Éppen ezért a korai észlelés a leg­döntőbb az emlőrák gyógyí­tásában. Célszerű tehát azok időnkénti kontrollvizsgála- ta, megtapintása. Ha abban valamilyen elváltozást, pél­dául „göböt” tapintunk — azonnal forduljunk orvos­hoz. — Több olvasónk kérdezi, hogy tanácsos-e diétázni, fo­gamzásgátló tabletták rend­szeres szedése esetén? Igen, tanácsos. Ugyanis e medicinák tartós szedése so­rán fokozott étvágy, és ez­zel egyidejűleg elhízás kö- vetkézhet be. Ez a tabletták­ban lévő hormonhatás kö­vetkezménye. A szervezet bizonyos területein erőteljes zsírlerakódás figyelhető meg, főleg a hasfalon, esetleg a csipőtájékon. Az étrend le­gyen ennek kivédésére ener­gia-, cukor- és zsírszegény. Tartalmazzon viszont bőven C-vitamint. Fogyasszunk ke­vesebb édességet. Vannak nők, akik gyakran panasz­kodnak fejfájásra, fáradé­konyságra és levertségre. Ezek a tünetek anyagcsere- zavarra és Bő vitamin hiá­nyára vezethetők vissza. Ezért az említett vitaminok­ban gazdag ételek fogyasz­tása biztosíthatja a szerve­zetünknek szükséges meny- nyiséget. Itt kell megjegyez­ni, hogy a fogamzásgátló szedése nem veszélytelen. Igen gyakran okozhatnak szövődményeket. Például vérzékenységet, máj- és vesekárosodást, amelyek nem kívánatosak. Konzultáljunk tehát az orvossal, mielőtt felíratjuk. Helytelen ha csak mások ajánlására és szak­orvosi vizsgálat nélkül szed­jük. Már csak azért sem helyes, mert nem tudhatjuk előre, hogy szervezetünk ho­gyan reagál a már említett szövődményekre Á Tömítés, szigetelés télire Az energiatakarékossági propa­ganda tévébeli kétségbeesett pénztárcája okkal-joggal hívja azt a „Walakit”, aki ügyesen megszünteti a lakások ajtó- és ablakréseit, megakadályozza, hogy az utcára, az udvarra szök­jék a drága pénzért vásárolt me­leg. A fűtési évad beálltával év­ről évre szóba kerül a szigete­lés. Rendre kerülnek újabb és újabb „tökéletesnek” hirdetett lömítők is. A lakásban elhasználódott me­leg és a külvilág hideg levegő­je ki- és beáramlással cserélő­dik. Az ablak kitárása a cseré­lődés előfeltétele, de erőteljesebb légmozgás nélkül csak huzamos idő alatt megy végbe. (A rés­nyitás — a szellőztetés szem­pontjából — hiábavaló; a meleg kimegy, de légmozgás híján friss levegő alig-alig nyomakodik be a helyiségbe.) A réseket megszüntető tömí­tésnek és egyben a gyors, ha­tásos szellőztetésnek a legcélsze­rűbb módja a következő: A fűtési idény tartamára he­lyiségenként csak egy — ke­reszthuzatra alkalmas — abla­kot tartsunk fenn. A többit a Gumiám—G vagy más márkájú, a levegő nedvességének hatásá­ra vulkanizálódó tubusos tömí- tőpasztával tapasszuk be. A ne­hezen hozzáférhető résekbe csa­varhúzó vagy más szerszám se­gítségével kenjük be a tömi tő­pasztát, amely ott megköt. E tőmítőpasztával szigetelhetők a már említett forgótengelyek is. (Az így „beragasztott" ablako­kat a tél folyamán csak belső felületükön lehet megtisztítani, ám a „valamit valamiért” elv alapján a külső szenny letisztu­lását télen rá kell bízni a csa­padékra.) A szellőztetés végett szabadon hagyott ablakot vagy ablakszár­nyat körös-körül ajánlatos ru­hával vagy habszivacscsikkal, il­letve ezeket kombinálva tömí- teni. ügyelve rá. hogy a tö­mítés ne akadályozza a kilincs vagy fogantyú szorosra záródá­sát. (Ha az ablakzár körüli rés szűk ahhoz, hogy akár filc, ru­ha. habszivacs tömítő beférjen, de ahhoz mégsem elég szoros, hogy a meleg ki ne szivárogna rajta, akkor ezt a rést a pasz­tával kell kitölteni és megkötés után — éles késsel — le kell vá­lasztani a zár másik feléről. A megszilárdult paszta pereme a levegő útját elzárja.) A szellőztetés — minden eset­ben — kereszthuzattal történjék. Így öt perc alatt kicserélődik a vastagon befüstölt levegő is. Végül még annyit: a szabadba nyíló ablakok, ajtók szigetelése — minden ellenkező állítással szemben — csak egy évadon át állja ki az időjárás viszontagsá­gait. Nem hagyatkozhatunk a megelőző ősszel végzett szigete­lésre, ha még olyan költséges volt is. A jól szigetelt és szige- teletlen helyiségek közötti hő­mérséklet különbsége 4—5 fok is lehet. Ez a differencia pedig már megéri az újbóli költséget és fáradságot. Finis.. — Mi lesz. ha megint javít a bizonyítványán! Miből vesz- szük meg a beígért távirányítós autót?! (Varga György karikatúrája) Egy gyógy- növény- üzlet kirakata előtt (Hauer Lajos felvétele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents