Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-11 / 291. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. december 11., csütörtök 5, Veszélyek a konyhában Teadélutan borsmentäual Napjainkban megnőtt az érdeklődés a gyógyító növények iránt. A kamilla a legismertebb háziszerünk, mely jótékonyan végigkísér bennünket a születésünktől az öregkorig. Ismerjük görcsoldó, nyugtató, fertőtlenítő, gyulladásgátló hatását. Sok embernek mindennapi itala, hiszen állandó fogyasztása hosszú távon sem ártalmas, nem jár káros következményekkel. Ilyenkor gyakoriak a meghűléses betegségek. Ekkor is segítségünkre siet a természet, kiváló gyógyító hatású a hársfa virágálból készült tea: izzaszt, köhögést csillapít, tisztítja a vért, erősíti az idegeket és serkenti a szívműködést. Nemcsak gyógy-, hanem üdítőitalként is kellemes. Sokan esküsznek a csipkerózsa bogyójából készült főzetre (népies neve: esi tken ye, he- csedli). influenzajárványok idején C-vitamin-tartalmá- nál fogva növeli a szervezet ellenállóképességét. E növénynek még ezenkívül számos értéke van: gyógyítja a vese- és epebajokat, a különböző hurutos betegségeket és az érrendszeri zavarokban szenvedőknek is ajánlják. Szintén közismert a diétás csipkeszörp, amelyet cukorbetegek is fogyaszthatnak. Az említettek mindegyike a Herbária szaküzletekben és az élelmiszer-kereskedelem boltjaiban kaphatók, ömlesztett és filteres csomagolásban. Megkönnyíti a tea főzést ez a csészénként! adagolás. Az utóbbi időben bővült a tasakos csomagolású teák választéka: például a borsmenta teával, mely kellemes közérzetet nyújt egész napra. Akár ízesítve is kínálható, délutáni vendégeknek. Hatása étvágygerjesztő, nyugtató, emésztést segítő. gyomor-, bél- és epebántalmak, valamint fejfájás ellen is használható. Van, aki a torokfájás és a rekedtség megszüntetésére issza. Ma már a gyógyszertárakban is egyre több gyógy- teakeverék jelenik meg a polcokon. Sokan esküsznek arra, hogy a Halimbárium teakúrától szűntek meg epegörcseik, át tudják aludni az éjszakát, csillapodik köhögésük. Főleg az idősebb emberek körében terjed a gyógyteák fogyasztása. Azzal is magyarázható, hogy az ősi medicinákat huzamosabb időn át minden káros mellékhatás nélkül lehet alkalmazni. Mielőtt azonban bárki megkezdene egy kúrát, kérjen orvosától tanácsot. A teakészítés is szakértelmet kíván. Meg kell tanulni annak módját, a helyes adagolást, tudni kell. hogy a virágokat, leveleket, füveket forrázzuk, 10—12 percig lefedve állni hagyjuk, s csak azután szűrjük le. Míg ha a gyökerekből, fakérgekből készítünk főzetet, akkor lassú tűzön, lefedve az edényt 3—5 percen keresztül forraljuk. 10—15 percig állni hagyjuk, s csak azután szűrjük le. Van olyan gyógynövény (például a csipkebogyó), amelyet 6—8 órával a fogyasztás előtt, langyos vízben kell áztatnunk, mert ha főznénk, tönkretennénk benne a hőérzékeny C-vitamint. A szakértők gyógykoktélok összeállítására is képesek, ezek jégszekrényben tartva, nyáron kiváló hűsítő, frissítő hatásúak. A gyógytea fogyasztásának is vannak szabályai: nem mindegy, hogy a nap -melyik szakában, étkezés előtt vagy után, esetleg víz helyett isszuk. Aki teheti, szerezze meg Ráp>olti Jenő és Romváry Miklós Gyógyító növények című könyvét, mely magába foglal minden hasznos tudnivalót. Hazánk gazdag gyógynövényekben. hát fogadjuk el a természet bőkezűségét. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a lakás helyiségei közül a legtöbb baleset a konyhai munkavégzés során következik be. Ennek az az oka, hogy a háztartási munkák legnagyobb részét itt végezzük. A biztonság érdekében tehát feltétlenül meg kell ismerni a szerszámok, eszközök az anyagok fő jellemzőit, helyes használatát. A balesetmentes főzéshez ad néhány tanácsot a HNF Heves Megyei Elnöksége Balesetvédelmi Társadalmi Munkabizottsága. A konyhában leggyakrabban használt eszköz a kés, a bárd, a balta, a villa. A zöldségek, húsok, kenyér szeletelése közben súlyosan megsérthetjük magunkat, ha figyelmetlenek vagyunk és rossz állapotban levő eszközt használunk. Olyan késsel nem szabad dolgozni, amely, nek vágóéle nincs jól rögzítve a nyeléhez. Csontozásnál különösen fontos, hogy kellő élességű legyen és az emberi testtől oldalt kell húzni. A kukta használatánál ügyelni kell arra, hogy ne legyen benne túl nagy nyomás és a tűzről való levétel után vigyázzunk a hirtelen kiáramló gőzre. Főzés közben veszélyes, ha a biztosítószelep fölé hajolunk, vagy azt piszkáljuk. Kávéfözésnél ne daráljuk túl finomra a kávét, a túl- tömés a magas láng és a rosszul összecsavart részek között fejlődő gőz még robbanást is okozhat. A tűzhely fölött ne öntsünk zsiradékot vagy más gyúlékony anyagot egyik edényből a másikba. Ügyeljünk arra, hogy a forró olajba, zsírba ne kerüljön víz, húst vagy egyéb élelmiszert se tegyünk nedvesen bele. Ha a sütőzsira- dék meggyullad, azonnal oltsuk el a gázt s fedjük le az edényt. Sose hagyjuk felügyelet nélkül a tűzhelyet, ha vizet forralunk, levest főzünk. Főzőedényt a padozaton még véletlenül se tároljunk. Mosogatás előtt meg kell győződni az edények, evőeszközök és üvegáruk épségéről. Az üvegpoharakat ne rakjuk egymásba. Ha elektromos berendezéseink hibásak, hívjunk szakembert a javításhoz, mivel érintésük életveszélyes is lehet. Balesetmentes munkát kívánunk a konyhában is! Divatos — de nem feltétlei helyes Anyagilag érdekeltté kell tenni... — hangzik el nagyon sokszor napjainkban az anyagi ösztönzésről szóló recept. Való igaz, az anyagi érdekeltség serkentően hat a teljesítményekre. De úgy tűnik, túlsúlyba került, oly annyira, hogy hajlamosak vagyunk a családi élet mindennapjaiban is alkalmazni, mint egyedül üdvözítő módszert. Pedig a nevelésben alkalmazott anyagi ösztönzés a pénz értékének túlzott hangsúlyozása, az anyagiakkal való korlátlan és át nem gondolt jutalmazás, nem csak felkelti, hanem a kívánatosnál nagyobb mértékben erősíti a gyermekben az anyagias szemléletet. Sokszor oly annyira, hogy nem is nagyon hajlandó ilyenfajta jutalmazás nélkül megtenni még azt sem, ami egyébként a családon belüli kötelezettségei közé tartozik. A helytelen gyakorlat felsorolását kezdhetnénk azon a nagyon is általános körben elterjedt gyakorlaton, hogy a gyermek akkor hajlandó a természetes munka- megosztásban reá eső dolgot, a bevásárlást elintézni, magára vállalni, ha a visz- szajáró pénz egy része az övé lehet. Vagy, a szülőknek, nagyszülőknek, rokonoknak „kijáró” húsvéti locsolást nem azért teszi, mert kedveskedni, örömet okozni kíván, hanem mert busás zsebpénz forrásának tartja. Szinte már csak százasokkal mérik, kihez érdemes elmenni. És természetesen nem lehet e felsorolásból kihagyni azt a sokat kárhoztatott gyakorlatot, hogy a jeles érdemjegyekért pénz jár, folytatva azon — Volt már rá példa —, hogy néha még a hármas érettségit is hajlandók egyesek gépkocsival jutalmazni, mintha az legalábbis valami óriási tett lenne. Valószínű, azok a szülők, akik anyagiak juttatásával ismerik el a gyermek bármilyen tettét, soha nem gondolták még végig mitől fosztják meg a gyermeket, miért teszi egyoldalúvá nevelési gyakorlatukat ez a szemlélet, illetve gyakorlat. Manapság nem divat róla beszélni, de tény, és létezik a munka öröme, a teljesített kötelesség adta jó közérzet. De ezt az örömet csak az érezheti, aki a kötelezettségeit nem csupán tehernek érzi, kínos dolognak, amit végre kell hajtania, ha pénzt akar látni. Amikor a gyermeket már egészen aprócska korától úgy szoktatjuk (mert nevelésről ez esetben nem lehet beszélni), hogy csak ellenszolgáltatásért tegyen meg valamit, akarva-akaratlanul éppen attól a tiszta örömtől fosztjuk meg, melyet az ember azért érez, mert alkotott valamit, mert örömet, kellemes perceket szerzett valakinek, önzetlenül. A gyermek, aki azért magolja be a leckét, mert minden ötösért tízest kap, mert az év végi jó bizonyítvány jutalma a kerékpár, majd kismotor, az épp a legtöbbet adóról marad le, a tudás miatt érzett örömről. Számara az válik természetessé, hogy valamit, valamiért adjon csak, s nem hogy elveszti, de meg sem ismeri az önzetlenül végzett munka során szerzett jó közérzetet. Hajlamosak vagyunk arra, hogy kárhoztassuk a fiatalokat túlzott anyagiasságukért, s eszünkbe sem jut ilyenkor, mi magunk tesz- szük őket ilyenekké, amikor már zsenge koruktól bevezetjük az anyagi érdekeltséget, mely nem jó a szülőknek, mert sokszor erőn felüli kiadásokat jelent, de nem jó a gyermeknek sem, mert a legemberibb érzéseket fojtjuk el benne már csírájában. Mindezeket átgondolva érdemes felülvizsgálni gyermeknevelési, jutalmazási elveinket. A nevelés alapvető követelménye, hogy kifejlesszük a gyermekben a kötelességtudatot, az önmaga tetteiért érzett felelősséget, s nem utolsósorban a közösségi érzést. De mindennek nem lehet jó segítője a rosz- szul értelmezett és alkalmazott anyagi ösztönzés. Meg kell tanulnunk, az ami jót és előbbrehaladást jelenthet a felnőttek munkájában, a termelésben, nem biztos, hogy helyes a gyermeknevelés mindennapi gyakorlatában. A gyermek nem kis felnőtt. Alkalmazzunk tehát életkorához mért módszereket az ösztönzésben, de mindenekelőtt anyagi juttatás nélkül fejlesszük benne a kötelességtudatot. Azt, hogy természetesnek érezze, minden “külön ellenszolgáltatás nélkül a tanulást, s a családi munkamegosztásban ráeső feladatok elvégzését. Mondhatnánk úgy is, mindent a maga idejében kell elkezdeni. A jutalmazás módszereit is a gyermek életkorához kell mérni, de bármely életkorról van szó, soha ne kerüljön olyannyira előtérbe az „anyagi ösztönzés”, mint ahogy napjainkban divatos. Divatos, de semmiképpen sem helyes. D. R. i4z orvosunk válaszol Mi okozza az emlőrákot és hogy előzhető meg annak kifejlődése? — kérdezi Gy. Józsefné gyöngyösi olvasónk. Amíg a tüdőrák keletkezésében a dohányzás szerepe egyértelmű, addig az emlőrák létrejöttében nem egyfajta, hanem számtalan tényező együttes hatásának lehet kiváltó szerepe. így például a hormonálisaknak, az endokrin vonatkozásoknak vagy immunológiai eltéréseknek. Mint általában más daganatféleségeknél, itt is felmerül bizonyos vírus jelenléte és kóroki szerepe. Ismeretes örökletes tényezők is, de sugárzás, illetve sugárártalom is növelheti a kockázatot. A fogamzásgátlók szedése és az emlőrák gyakorisága között ösz- szefüggés még nem ismeretes. Egy bizonyos, hogy ezek használatával egyidejűleg a veszélyeztetettség nem növekedett. A felsorolt és sokrétű kiváltó okok ellenére is mégis azt kell mondanom, hogy eddigi ismereteink szerint a betegség keletkezésének oka ismeretlen. Éppen ezért a korai észlelés a legdöntőbb az emlőrák gyógyításában. Célszerű tehát azok időnkénti kontrollvizsgála- ta, megtapintása. Ha abban valamilyen elváltozást, például „göböt” tapintunk — azonnal forduljunk orvoshoz. — Több olvasónk kérdezi, hogy tanácsos-e diétázni, fogamzásgátló tabletták rendszeres szedése esetén? Igen, tanácsos. Ugyanis e medicinák tartós szedése során fokozott étvágy, és ezzel egyidejűleg elhízás kö- vetkézhet be. Ez a tablettákban lévő hormonhatás következménye. A szervezet bizonyos területein erőteljes zsírlerakódás figyelhető meg, főleg a hasfalon, esetleg a csipőtájékon. Az étrend legyen ennek kivédésére energia-, cukor- és zsírszegény. Tartalmazzon viszont bőven C-vitamint. Fogyasszunk kevesebb édességet. Vannak nők, akik gyakran panaszkodnak fejfájásra, fáradékonyságra és levertségre. Ezek a tünetek anyagcsere- zavarra és Bő vitamin hiányára vezethetők vissza. Ezért az említett vitaminokban gazdag ételek fogyasztása biztosíthatja a szervezetünknek szükséges meny- nyiséget. Itt kell megjegyezni, hogy a fogamzásgátló szedése nem veszélytelen. Igen gyakran okozhatnak szövődményeket. Például vérzékenységet, máj- és vesekárosodást, amelyek nem kívánatosak. Konzultáljunk tehát az orvossal, mielőtt felíratjuk. Helytelen ha csak mások ajánlására és szakorvosi vizsgálat nélkül szedjük. Már csak azért sem helyes, mert nem tudhatjuk előre, hogy szervezetünk hogyan reagál a már említett szövődményekre Á Tömítés, szigetelés télire Az energiatakarékossági propaganda tévébeli kétségbeesett pénztárcája okkal-joggal hívja azt a „Walakit”, aki ügyesen megszünteti a lakások ajtó- és ablakréseit, megakadályozza, hogy az utcára, az udvarra szökjék a drága pénzért vásárolt meleg. A fűtési évad beálltával évről évre szóba kerül a szigetelés. Rendre kerülnek újabb és újabb „tökéletesnek” hirdetett lömítők is. A lakásban elhasználódott meleg és a külvilág hideg levegője ki- és beáramlással cserélődik. Az ablak kitárása a cserélődés előfeltétele, de erőteljesebb légmozgás nélkül csak huzamos idő alatt megy végbe. (A résnyitás — a szellőztetés szempontjából — hiábavaló; a meleg kimegy, de légmozgás híján friss levegő alig-alig nyomakodik be a helyiségbe.) A réseket megszüntető tömítésnek és egyben a gyors, hatásos szellőztetésnek a legcélszerűbb módja a következő: A fűtési idény tartamára helyiségenként csak egy — kereszthuzatra alkalmas — ablakot tartsunk fenn. A többit a Gumiám—G vagy más márkájú, a levegő nedvességének hatására vulkanizálódó tubusos tömí- tőpasztával tapasszuk be. A nehezen hozzáférhető résekbe csavarhúzó vagy más szerszám segítségével kenjük be a tömi tőpasztát, amely ott megköt. E tőmítőpasztával szigetelhetők a már említett forgótengelyek is. (Az így „beragasztott" ablakokat a tél folyamán csak belső felületükön lehet megtisztítani, ám a „valamit valamiért” elv alapján a külső szenny letisztulását télen rá kell bízni a csapadékra.) A szellőztetés végett szabadon hagyott ablakot vagy ablakszárnyat körös-körül ajánlatos ruhával vagy habszivacscsikkal, illetve ezeket kombinálva tömí- teni. ügyelve rá. hogy a tömítés ne akadályozza a kilincs vagy fogantyú szorosra záródását. (Ha az ablakzár körüli rés szűk ahhoz, hogy akár filc, ruha. habszivacs tömítő beférjen, de ahhoz mégsem elég szoros, hogy a meleg ki ne szivárogna rajta, akkor ezt a rést a pasztával kell kitölteni és megkötés után — éles késsel — le kell választani a zár másik feléről. A megszilárdult paszta pereme a levegő útját elzárja.) A szellőztetés — minden esetben — kereszthuzattal történjék. Így öt perc alatt kicserélődik a vastagon befüstölt levegő is. Végül még annyit: a szabadba nyíló ablakok, ajtók szigetelése — minden ellenkező állítással szemben — csak egy évadon át állja ki az időjárás viszontagságait. Nem hagyatkozhatunk a megelőző ősszel végzett szigetelésre, ha még olyan költséges volt is. A jól szigetelt és szige- teletlen helyiségek közötti hőmérséklet különbsége 4—5 fok is lehet. Ez a differencia pedig már megéri az újbóli költséget és fáradságot. Finis.. — Mi lesz. ha megint javít a bizonyítványán! Miből vesz- szük meg a beígért távirányítós autót?! (Varga György karikatúrája) Egy gyógy- növény- üzlet kirakata előtt (Hauer Lajos felvétele — KS)
