Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-11 / 291. szám

VILÁG PROLETÁRJAI,'EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 291. szám ARA: 1986. december 11., csütörtök 1.89 FORINT Kádár János nyilatkozott a Magyar Televíziónak és a Magyar Rádiónak Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára ellátogatott a Magyar Televízióba. Kornidesz Mi­hály, az MTV elnöke és Kí­gyós Sándor, az intézmény pártbizottságának titkára fogadta Kádár Jánost, aki elbeszélgetett a televízió ve­zetőivel, majd Sugár András kérdéseire válaszolva tv- és rádiónyilatkozatot adott. A kül- és belpolitikai kér­désekkel foglalkozó interjút pénteken este 20.00 órakor egyes programján közvetíti a Magyar Televízió. A Kos­suth Rádió ugyancsak pén­teken este — 21 óra 10 perc­kor — hangfelvételről su­gározza Kádár János nyi­latkozatát. (MTI) „A cél: a dolgozók alkotóerejének felszabadítása” Baranyai Tibor, az MSZMP KB tagja, a SZOT főtitkára megyénkben A szakszervezeti mozgalom történelmi­leg és politikailag a helyén van, azt teszi, amit tennie kell, de munkájában vannak tartalékok, még jóval többre is képes le­hetne. Egyre jobban megfogalmazza a dol­gozók álláspontját, s szilárdan képviseli, ahogy a SZOT és a kormány legutóbbi tárgyalásairól a közvélemény tudomást is szerezhetett erről. A feladatok mind ne­hezebbek, mert a fejlődés következtében egyre inkább testreszabottan, kisebb kö­zösségek, vállalatok számára fogalmazód­nak meg. Ilyen és hasonló kérdésekkel vetett számot Heves megyei látogatása során Baranyai Tibor, az MSZMP KB tagja, a SZOT főtitkára. Baranyai Tibor válaszol az aktívák kérdéseire Gáspár Sándor vezetésével az USA-ba utazott az SZYSZ küldöttsége Egyedül A közös udvarban, ha jól emlékszem, kilencen laktak. Régi, belvárosi la­kások, már valamennyit le­bontották. De az idős em­berek arca ma is előttem van, s — évek hosszú so­rán éltünk szomszédokként — ismerem sorsukat is. Jobbára magányosak, pár­juk szép csendben a teme­tőbe költözött, gyerekeik kirepültek. A szénhordásnál, favá­gásnál naponta beszélgetés­be elegyedtünk, s megfi­gyelhettem hangulatukat, megismertem érzéseiket. Ahogy közeledtek az év végi ünnepek — egyre nyugtalanabbak lettek. A nyugdíjas buszsofőr napon­ta többször is elsántikált a szemben lévő boltba, hogy kicserélje az üres pá­linkásüveget, az öreg-öreg tanárnő gyakran elővette zsebkendőjét, hogy köny- nyeit letörölje. Egyszerűen: féltek a karácsonytól, egy újabb év elmúlásától. Fél­tek az egyedülléttől. Hát persze, a gyerekek már felnőttek, családot alapí­tottak, s ki-ki saját ottho­nában ünnepelt. Ha hív­ták is a nagypapát, nagy­mamát — ők már nem mozdultak szívesen. Fárasz­tó volt az utazás, idegenül érezték magukat a tízeme­letes dobozlakásokban. In­kább otthon, a megszokott környezetben üldögéltek csendesen. Így hát az ün­nep előtt el-elruccant hoz­zájuk fiuk, lányuk, hogy átadják az ajándékot... Biztosan örültek neki. Mint ahogy örül most is a sok-sok idős ember, aki városon vagy falun él, ha bekopogtat hozzájuk az asz- szonylányuk vagy a kis- unoka. Hogy aztán annál üresebb, magányosabb le­gyen a következő nap, a következő hét. Sajnos, nem mindenki­nek adatik meg, hogy ;ma- ga köré gyűjtse a családot a fa alá. Ahol több gye­rek van, szívesebben töl­ti saját otthonában a pi­henés napjait. A harminc­negyvenévesek elsősorban a gyerekeiknek szeretné­nek meghitt, szép ünnepet teremteni. Kinek-kinek pénztárcája, szokása sze­rint halmozódik az aján­dékcsomag a fenyő körül, hogy örömet szerezzen. Az öreg szülőt, nagynénit vagy idősebb sógort „hamarabb letudják”: s nem kevesen inkább saját lekiismeretü- ket nyugtatják meg. ha egy meleg kendőt, könyvet vagy ajándékcsomagot visz­nek az ünnep előtti na­pokban. Sok olyan idős embert ismerek, aki a tévé vagy a rádió „társaságában” ka- rácsonyozik, szilvesztere­zik. de olyanok is vannak, akik védekezésből egysze­rűen nem vesznek tudo­mást arról, hogy nem hét­köznap van. Ilyen dologban tanácsot adni. szemléletet formálni — lehetetlen. Nem vagyunk egyformák. Az évek során kialakultak, megrögzötté váltak a szokások. S aki­nél nem fakad a belső igény az együttlétre, a sze­rető gondoskodásra — an­nak hiába is magyarázni. De nem hagy nyugodni a gondolat: több tízezer em­ber a négy fal között. Egyedül. Mikes Márta Szerdán reggel. Gyöngyö­sön kezdődött az egész na­pos program: a vendéget a városi pártbizottságon fo­gadta Virág Károly, az MSZMP Heves Megyei Bi­zottságának titkára és Farkas Sándor, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának vezető titkára. Ezután tá­jékoztatást adott a telepü­lés életéről Kónya Lajos, az MSZMP Gyöngyös Vá­rosi Bizottságának első tit­kára. A baráti beszélgetés után a Mikroelektronikai Vállalat gyöngyösi gyárá­ban tettek látogatást: itt Petrahai Ferenc igazgató is­mertette a termelőegység múltját és jelenlegi hely­zetét. Számot vetett az ered­ményekkel és gondokkal, reális képet festve a gyár­ról. Ezt követően Czibolya Mihály, a szakszervezeti bi­zottság titkára szólt a szer­vezett dolgozók tevékeny­ségéről, kiemelve, hogy ösz- szetartó közösségről lehet beszámolni, megfelelő a szo­ciális ellátás, jó a munka­helyi légkör. Pedig nehezí­tik a feladatok elvégzését különböző körülmények, oly­kor anyaghiány akasztja meg a termelést, melyet túl­órákkal kell ellensúlyozni. Ezt a három műszakban dolgozó családanyák is meg­értik. Ezután a helyszínen győződött meg Baranyai Ti­bor az itt dolgozó szak­emberek találékonyságáról és szakértelméről. Előbb a kísérleti üzemben megtekin­tette a saját fejlesztésű be­rendezéseket : például az ampullarendező sort. az in­tegrált áramkört vágó- és bélyegzőgépet, a televíziós képcsövek átrakására szer­kesztett robotot. Ezután be­mutatták számára azt a gyáregységet, ahol a félve­zetők készülnek: Buzásy Zoltán gyáregységvezető ka­lauzolta itt. Az integrált áramkörök korunkban a fej­lődés megtestesítői: ezekben a csarnokokban csúcstechno­lógiát is fölhasználnak már a termelésben. A későbbiekben Baranyai Tibor a SZOT mátrafüredi üdülőjébe ment. ahol dr. Kozma Lajos, az üdülési igazgatóság vezetője köszön­tötte. Tájékoztatójában el­mondta. hogy az általa ve­zetett kollektíva célja, hogy a beutalt vendégeik kelle­mesen töltsék pihenőjüket. A csaknem ezerfős gárda évente a Mátra, a Bükk és a Zemplén tájain ötvenezer kikapcsolódni vágyónak igyekszik ideális feltétele­ket teremteni. Jelentős a szocialista brigádmozgalom szerepe, kisebb-nagyobb öt­letekkel szolgálják a jobb ellátást. Ezek közé tartozik például a saját befőzés, gyü­mölcsszedés, amatőrszínját­szás, s még lehetne folytat­ni a sort. Baranyai Tibor a beszélgetés során érdek­lődött a gondok felől is. Mint az igazgatóság vezető­je elmondta: problémát je­lent, hogy mindinkább tá­maszkodni kell a saját be­vételekre. A kedvezményes beutaló mellett az üdülő­ben sok szolgáltatás pénz­díjas. s ezt sokan nehezmé­nyezik. De ez egyre nagyobb tétel a bevételben, nem mondhatnak le róla. Feszült­séget okoz az épületek el­avultsága is. A felújítás fo­kozatos, igyekeznek különbö­ző módon „befoldozni” a hibákat. Mint Baranyai Tibor ösz- szegzésül elmondta, nem­sokára újra meg kell vitat­ni az üdülés helyzetét, to­vábbfejlesztésének lehető­ségeit. Á következő évben a SZOT a költségek emelkedé­se ellenére sem tervezi a beutalók árának emelését. A feladat viszont az. hogy a szerkezet váljon jobbá, s fokozottabban szolgálja a dolgozók pihenését, kikap­csolódását. Délután a vendég Egerbe érkezett, ahol elsőként meg­tekintette az új SZOT gyógyüdülő építését. Majd a Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsán találko­zott az SZMT és az iparági ágazati szakszervezetek kö­zépszerveinek titkáraival. Itt élénk, nyílt eszmecsere bontakozott ki. Hangsúlyoz­ta Baranyai Tibor, hogy a szakszervezeti mozgalom a Gáspár Sándornak, az SZVSZ elnökének vezetésé­vel az Amerikai Egyesült Államokba utazott a Szak- szervezeti Világszövetség küldöttsége, hogy New York­ban. az ENSZ székhelyén át­adja a világszervezet fötit­UNICBANK Rt. nevű újabb külföldi részvételű ve­gyesbank alakult szerdán Budapesten. A bank alakuló közgyűlé­sét követő sajtótájékoztatón elmondották: az új pénzin­tézet az első olyan közös vállalkozás, amelyben részt vesz a Világbank leányintéz­ménye, a Nemzetközi Pénz­ügyi Társaság (IFC), amely­nek hazánk is tagja. Az UNICBANK Rt. egy- milliárd forint nagyságú alaptőkéje 55 százalékban magyar, 45 százalékban kül­földi részvényesek között oszlik meg. A bank magyar részvényesei: az Országos Takarékpénztár, a Termelő­Ünnepségre gyűltek össze a Mátraalji Szénbányák Tho- rez bányaüzemében a szere­lőtér mellett mindazok, akik köszöntem akarták az „új­szülöttet”, azt az ezer tonna súlyú kotrógépet, amelyre oly sokan voltak büszkék ezen a napon. Az óriásgép az osztrák VOEST—Alpine produktuma, amelyet azon­ban a szénbányák szerelői segítettek összeállítani. Re­kordnak számít az, hogy alig egy év telt el a tervezéstől számítva egészen a tegnapi napig, amikor ez az öt eme­let nagyságú gépmonstrum saját hernyótalpain elindult a rendeltetési helyére, a kül­színi fejtésbe. Az ünnepségen jelen vol­tak mindazok, akik részt vettek a gép elkészítésében, kezdve a tervezéstől az ügy­let lebonyolításán keresz­tül egészen az összeszerelé­sig. Ahogy rögtönzött avató­beszédében említette Herwig Schmiedbauer, a vállalat zeltwegi igazgatója, nagy ese­ménynek számít ez a nap az ő életükben is, hiszen egy ilyen gépet, amely aránylag kis összsúlya és méretei el­lenére elméletileg óránként 5 ezer köbméter talaj kiter­melésére képes, most állí­tottak elő először. Ez jelen­tős teljesítmény, főként, ha azt is hozzátesszük, hogy az összeszerelésére alig öt hó­napot használtak föl. A mun­kálatokat Visontán osztrák irányítással a helybeli szak­emberek végezték el. Ez iránt a teljesítmény iránt nemzetközileg is nagy az ér­deklődés. ami mind az oszt­kárának Javier Perez de Cuellárnak a XI. szakszerve­zeti világkongresszus üze­netét. A találkozón véleményt cserélnek az Egyesült Nem­zetek Szervezete és az SZVSZ közös teendőiről is. szövetkezetek Országos Ta­nácsa, az OKISZ, a Szö- vosz és a KIOSZ. A Nem­zetközi Pénzügyi Társaság mellett több tekintélyes kül­földi bank is részt vett a pénzintézet létrehozásában, így részvényese az NSZK- beli Deutsche Genossen­schaftbank és a legnagyobb osztrák szövetkezeti bank, a Genossenschaftliche Zent­ralbank A. G. Az UNICBANK Rt. 1987. január 2-tól kezdi meg mű­ködését, elsősorban a vegyes­vállalati és szövetkezeti szek­tor finanszírozásába kíván bekapcsolódni. Irodáját Bu­dapesten, a Váci utcai ke­reskedelmi központban ren­dezi be. rák, mind a magyar szak­munkásoknak elismerést is jelent. A különböző vevők érdeklődése a gép iránt egy­re fokozódik. Ezért az oszt­rák cég igazgatója köszöne­tét mondott mindazoknak, akik a közös munkában részt vettek, majd jó utat kívánt a gépnek, a vele dolgozó bá­nyászoknak pedig jó szeren, csét. A Mátraalji Szénbányák vezérigazgatója, dr. Gyón Sándor állami díjas szólt ez­után, és ő is azt hangsúlyoz­ta. hogy a rekordidő alatt megtervezett, legyártott és összeszerelt gép nagyon fon. tos eszköz a külfejtéses bá­nya terveinek megvalósítá­sában. Ennek az óriásnak még a gépláncsorban egyéb tartozékai is vannak, ami­ket a következő időkben ké­szítenek el és szerelnek ösz- sze. ö is köszönetét mondott minden résztvevőnek, illetve a magyar külkereskedelmi cégnek is, akik segítséget nyújtottak a bonyolításban. A két vezető együttesen avatta fel a gépet, ezután a gép megindult a munkahe­lyére, hegy néhány nap múl­va már beálljon abba a sor­ba. annak a sornak az élé­re, amely a bányamező mű­velésében jelentős szerepet tölt be. Az osztrák cég és a Mát­raalji Szénbányák történeté­ben a tagnapi nap azért is jelentős, mert ez egy új kez­deményezésnek az első meg­nyilvánulása volt. G. Molnár Ferenc (Folytatás a 2. oldalon) A vendég nagy érdeklődéssel figyelte a Mikroelektronikai Vállalat gyöngyösi gyárá­ban az integrált áramkörök előállítását Üj kereskedelmi bank alakult Budapesten Elindult az ezer­tonnás óriás

Next

/
Thumbnails
Contents