Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-02 / 283. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIL évfolyam. 283. szám ARA: 1986. december 2.. kedd 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A lényeget! Ki tagadhatná, hogy ma­napság majdnem mind­annyian hadilábon állunk az idővel, azaz mind ke­vesebbnek érezzük a hu­szonnégy órát. Éppen ezért nem túlzottan örülünk an­nak, ha különféle tanács­kozásokon, értekezlete­ken, konferenciákon, meg­beszéléseken kell részt ven­nünk. Háborgásunk bi­zony sokszor jogos, ugyan­is ezek egy része — ko­moly tartalom, az előre­haladás esélyének hiányá­ban —- szinte felesleges­nek ítélhető. Ám, ott a másik rész is, amelyre ténylegesen szükség van. Csakhogy itt sem megy minden a legsimábban. Nem, mert ezeken sem takarékoskodunk a drága percekkel, ezeken is hosz- szú-hosszú ideig üldögé­lünk. Üldögélünk és beszé­lünk. Ez utóbbi még ko­rántsem lenne baj, hiszen csakis így ismerhetjük meg egymás véleményét, gon­dolatait. De az már annál inkább, hogy mondaniva­lónk lényegét kínkeserve­sen hozzuk „napvilágra”, ha egyáltalán a felszóla­lásunk végére kiderül, mit is akartunk valójában. Kétségtelen, az ilyen be­szédek nemcsak hogy ha­tástalanok, hanem megle­hetősen értelmetlenek és unalmasak is. Felesleges lenne most hosszasan rész­letezni, hogyan kerültünk ebbe a „csapdába”. Any- nyi azonban tény, Hogy az „üresjáratok" mögött — többnyire — érzelem- és gondolatszegénység rejlik, pontosabban, hogy igazából nincs is mit hozzáfűznünk a dologhoz. Csak éppen különböző okok következ­tében — talán hiúságból is — úgy hisszük, szégyen, ha hallgatunk. Jóllehet, nem­csak magunkban kell ke­resni a hibát, mert aligha kétséges, hogy rendkívül negatívan hatottak a bü­rokratikus nyelv csűrései, csavarásai is. Persze, akárhogyan is kutatjuk a mentségeket, azért az igazság igazság marad: nem tudunk — vagy talán nem akarunk? —/ tömören, s főként lé­ny egretörően fogalmazni. Pedig ezt is — mint az életben megannyi mást — meg lehet tanulni. Az is­kola, az otthon, a munka­hely mind-mind követésre méltó mintát adhat. Pilla­natnyilag azonban úgy néz ki, hogy inkább a negatív hatások terjednek. • Kérdezhetné valaki, hogy a fentebb .leírtak vajon miért jelenthetnek problé­mákat számunkra. Nos, eze­ken az állítólagos „apró­ságokon” később nagyon- nagyon sok múlhat. Hadd említsem meg az egyik leg­fontosabbat ... Vitatha­tatlan, hogy hazánkban je­lenleg is napirenden van a szocialista demokrácia továbbfejlesztése. Ennek lényeges összetevője, hogy az emberek mind többen és mind intenzivebben kap­csolódjanak be a közélet­be. A politika tehát igény­li az egyes személyek meg­nyilatkozásait, meg akar­ja ismerni nézeteiket, ál­láspontjukat. Tegyék ezt akár írásban, akár szóban E cél elérését viszont ne­künk is segítenünk kell. Többek között azzal, hogy kizárólag a tartalomra, a lényegre koncentrálunk. Meggyőződésem, megérné Sárhegyi István Hí értő, érző olvasóvá nevelésért Gyermekkönyvhét '86 Aki akar, televíziót nézhet, a diafilmeket pedig ingyen kölcsönözhetik. Osztályok­nak, napközis csoportoknak játékos foglalkozásokat tar­tanak itt, tavaly nem keve­sebb, mint 98 alkalommal került sor ilyenre. Igen fon­tosnak tartják a könyvtár- ismereti és -használati órá­kat, az ismeretterjesztő fog­lalkozásokat. A könyv meg­szerettetését játékos formá­ban már az óvodás kor­ban elkezdik. A város csak­nem minden óvodájából jár­tak már itt a legkisebbek. Tavasszal, a szakmai na­pok keretében megyei szin­tű bemutatófoglalkozást tar­tottak, s most folyik a Szün­idei olvasmányélményeim cí­mű országos vetélkedő. 'Ép­pen december 11-én, a könyvhét rendezvényeinek sorában dől el, kik vesznek majd részt megyénkből az országos versenyen. A gazdag programsoroza­tot tegnap délután Egerben Kun János előadóművész műsora indította, amelyet „Csillagjáró táltos kőpari­pán'' címmel hallgathattak meg az érdeklődök a Me­gyei Gyermekkönyvtárban. Ma délután Hurtony Zsuzsa. a Móra Kiadó munkatársa tart meseórát, holnap pe­dig a vers- és prózamondó úttörők találkozójára kerül sor. A rendezvények sorá­ban népi hagyományokkor és játékokkal ismerkedhetnek a gyerekek, csütörtökön dél­után két órakor pedig Sár­kányölő Vízi Sándor címmel a Harlekin Bábszínház me­sejátékát nézhetik meg az iskolások. író—olvasó talál­kozóra, irodalmi műsorra és úttörőmozira is sor ke­rül. Ez utóbbi keretében de­cember 6-án délután 3 óra­kor a Gyermekrablás a Pa­lánk utcában című filmet láthatják az érdeklődők. /Ugyancsak tegnap nyílt meg Hevesen is a gyermek­könyvhét: a könyvkiállítást és könyvvásárt zenés játszó­ház követte. A hét során videofilmeket vetítenek, já­tékos vetélkedőket tarta­nak. papirjátékokat készí­tenek A könyvek birodalma ban (Fotó Perl Márton) Kilenc évvel ezelőtt szer­vezték meg először az ün­nepi gyermekkönyvhetet ha­zánkban, s nem véletlen, hogy azóta is a karácsonyt előzi meg e rendezvényso­rozat, hiszen a könyvnek, az irodalomnak ünnepformáló, ünnepteremtő ereje is van, mint ahogyan a hétközna­pokat sem tudjuk már el­képzelni nélküle. Az országos gyermek- könyvhétre számos szép ki­advány jelent meg. A kíná­latról az egri Széchenyi ut­cai könyvesboltban érdek­lődtünk. Az ötvenszázalékos árkedvezménnyel árúsított könyvek már az első napon elkeltek, de mint megtud­tuk, várnak még néhányat belőlük. Nagy sikere volt a Kalapvásár című kötetnek, amelyben magyar költők ver­sei olvashatók. Sokan vet­ték meg az orosz versek és mesék gyűjteményes kötetét, vagy A bohóc köszöntője című képeskönyvet is. Ugyancsak képes, verses kötet A csodacsikó című és a Muzsika Zsuzsika meséi. A Grimm-mesék válogatá­sa még a felnőtteknek is kedves, hiszen a gyerekkor hangulatát idézi. ÍDe szíve­sen lapozgatunk a Karácso­nyi képesalbumban is, amely réges-régi képeslapok gyűjteménye. A legkisebbek­nek pedig gazdag választé­kot találni a kifestőkből, la- pozga tokból. Megyénkben tegnap tar­tották az ünnepi gyermek­könyvhét megnyitóját A Megyei Gyermekkönyvtár és a Hámán Kató Megyei Üt- törőház szervezésében Eger­ben, a gyermekkönyvtárban gyűltek össze az iskolák kép­viselői. Földessy Árpádné, a gyermekkönyvtár igazgató­ja köszöntötte az ifjú olva­sókat. Szólt róla, hogy az irodalom gazdagabbá teszi a legkisebbek életét is. -s ezt szeretnék segíteni azzal, hogy mindennap várják a 6—14 éveseket az intézmény­be. Egyébként a Megyei Gyer­mekkönyvtárnak 1500 ol­vasója van. Az iskolai könyvtárakat is ez az in­tézmény látja el. Az utóbbi lévekben emelkedett az ol­vasó gyerekek száma, s ma már barátaikat, osztálytár­saikat is magukkal hozzák. Nem kevesebb, mint 26 ezer kötet várja itt őket, azon­kívül a bekötött gyerekfo­lyóiratok olvasására és mint­egy 4—500 hanglemez hall- ga'tásálra is van lehetőség. Napjainkban mind több szülő ismeri fel: felelősséggel tartozik azért, milyen könyvet vesz kezébe gyermeke. Már a legkisebbeknél is. akik a leporellókkal, képes lapokkal ismerkednek — fontos az esztétikai nevelés. S hogy a 6—8—10 évesekből értő olvasók lesznek-e fel­nőtt korban, ebben nemcsak a szülői háznak, de az iskolának, a művelődési intézményeknek is nagy szerepe van. Megismerni » világot Mikes Márta Megnyílt a VSZ tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának ülése Kárpáti Ferenc Varsóba utazott Varsóban hétfőn meg­nyílt a Varsói Szerződés tag­államai honvédelmi mi­niszteri bizottságának ülése — jelentette a PAP lengyel hírügynökség. Az ülésen — amelyen Florian Siwiczki hadseregtá­bornok. a LEMP KB PB tagja, lengyel nemzetvédelmi miniszter elnököl — a test­véri szocialista országok: Bulgária. Csehszlovákia. Lengyelország. Magyaror­szág. az NDK, Románia és a Szovjetunió hadseregeinek küldöttségei vesznek részt. ■k Kárpáti Ferenc vezérez­redes, honvédelmi miniszter hétfőn katonai küldöttség élén Varsóba utazott, ahol részt vesz a Varsói Szerző­dés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának ülé­sért. A Minisztertanács és az érdekképviseleti szervek állásfoglalása egyes bérgazdálkodási kérdésekről A Minisztertanács — a szakszervezetekkel, a szö­vetkezetek érdekképvisele­ti szerveivel és a Magyar Kereskedelmi Kamarával egyetértésiben — állást fog­lalt egyes bérgazdálkodá­si kérdésekben. Az állásfoglalás felhív­ja a vállalatokat, szövetke­zeteket és intézményeket, hogy 1986. december 2. és 1987. április 1. között — munkáltatói döntéstől füg­gő — alapbéremelést ne hajtsanak végre. A munkáltatók gondos­kodjanak róla. hogy az év további részében is csak olyan bér. kereset kifizetésé­re kerüljön sor, amely ará­nyos mind a vállalati, mind a-, egyéni teljesítményekkel. A teljesítménybérek a tel­jesítménytől függően 1986 december 2. és 1987. április 1. között is növekedhet­nek. az előző évben ki­tűzött és az 1987. év elején esedékes prémiumok kifi­zethetők, s ki kell fizetni a kollektív szerződés (munka­ügyi szabályzat) szerint első negyedévben esedékes év végi részesedéseket is. Az állásfoglalásról a mi­niszterek, országos hatás­körű szervek vezetői és az érdekképviseleti szervek közvetlenül tájékoztatják te­rületi és helyi szerveiket, valamint a gazdálkodószer­vezeteket. Piacorientáltság, a szolgáltatások bővítése Törekvések az Építőipari Gépesítő Vállalatnál Hazai építőiparunk egyik bázisa a Debreceni Építő­ipari Gépesítő Vállalat. Teg­nap délután a KM gvöngyös- tarjáni oktatóházában sajtó- tájékoztatón ismertették az újságírókkal értékesítési és kölcsönzési üzletáguk fej­lesztésével kapcsolatos tö­rekvéseiket. A harmincegy éves múltra visszatekintő cég az egész országra kiterjedő tevékenységeinek köre: az építőipari gépek, emelőbe­rendezések kölcsönzése. a gépek és alkatrészek nagy­kereskedelmi forgalmazása, s a mindössze négyéves múlt­tal rendelkező kiskereskede­lem. E munkaterületek nagy­ságrendjének jellemzésére néhány adat: az ország to- ronydaruparkjának 80 szá­zaléka, autódaru-állományá­nak pedig mintegy 70 szá­zaléka az ÉGV kezelésében van. Tiz telephely (köztük az egri is) évtizedek óta fog­lalkozik a nagyobb emelő- berendezések bérbeadásával és szerelésével nemcsak ha­zai nagyvállalatoknak, de külföldi megrendelés szá­mára is. A nagykereskede­lemben évi 1700 millió kö­rüli az árbevételük. Ezt ha­zai gyártású, valamint szo­cialista és tőkés importból származó építőipari gépek és alkatrészek eladásával érik el. Viszonylag fiatal a kisgép­értékesítő és kölcsönzőága­zat. 1982 óta az ország te­rületén 24 üzletet hoztak lét­re. Nagy Róbert, a vállalat kereskedelmi igazgatóhelyet­tese egyebek mellett el­mondta, hogy különösen a magánerős lakásépítések elő­térbe kerülése indokolta a hálózat kialakítását. így le­hetővé vált. hogy a közüle- tek mellett a lakosság ré­szére is a legjelentősebb ha­zai körzetekben (így Heves­ben is), ma már összesen 477 millió forint árualappal a bérlők rendelkezésére állja, nak. Kínálatukban a nagy teljesítményű kotrógépektől kezdve a kézi fúró. és csi­szolószerszámokig a népsze­rű Hiltj és Honda típusú eszközökig minden megtalál­ható. A szolgáltatások között egyaránt igénybe vehető a tartós és rövid távú bérlet, a vásárlásra is van alkalom. Az ÉGV a hálózat fejleszté­sét a továbbiakban az igé­nyeknek megfelelően szorgal­mazza. A kereskedelmi igaz­gatóhelyettes munkatársunk kérdésére elmondta, hogy a régi berendezések értékesí­téséből származó közel 50 millió forintot a jövő esz­tendőben újabb kisgépek be­szerzésére fordítják. Terve­zik, hogy í987-ben Budapes­ten újabb üzletet nyitnak, amely a hagyományos cik­kek mellett tőkés importból származó kurrens árukat is kínál (esetleg valutáért is). Nem csak gépekkel, hanem lakberendezési és építési se­gédanyagokkal is szeretnék megörvendeztetni a vásárló­kat. A továbbiakban mind a nagykereskedelmi, mind pe­dig a kiskereskedelmi terü­leten fejleszteni szeretnék az alkatrészellátási és -javítási tevékenységüket. Ennek ér­dekében felveszik a kapcso­latot a helyi szervizvállala­tokkal. Szombathyné Agócs Zsuzsa az egri bolt vezetője tájé­koztatta kollégánkat lakóte­rületünk ellátási helyzetéről. Mint közölte, az egri kiren­deltség jelenleg 11,5 millió forint értékű árualappal rendelkezik, ennek jelentős része a lakossági igények ki­elégítését szolgálja. A gépek alkatrész-utánpótlása és -ja­vítása jelen pillanatban meg­oldott. bár ebben nagy sze­repe van a különböző szer­vizekkel fenntartott jó kap­csolatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents