Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-10 / 290. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. december 10., szerda A francia kormány első veresége —( Külpolitikai kommentárunk Rendezzék meg a stockholmi értekezlet második szakaszát FONTOS SZOCIALISTA JAVASLAT hangzott el a hét elején a bécsi európai utótalálkozón. A lengyel küldöttség vezetője azt kezdeményezte: rendezzék meg a stockholmi értekezlet második szakaszát, és ott tárgyaljanak az európai hagyományos fegyverzetek és fegyveres erők csökkentéséről. A kezdeményezést Varsó a szocialista közösség országaival egyeztetve, a Varsói Szerződés nevében tette. Miért éppen most, és mi ennek a jelentősége? Emlékezetes, hogy a VSZ-országok júniusi budapesti találkozójukon már indítványozták: kezdjék meg az európai fegyveres erők és fegyverzetek jelentős csökkentését. Erre lényegében szerződéstervezetet is előterjesztettek, s felvetették, hogy a tárgyalásokra megfelelő fórumot kell találni. Akkor még nem döntötték el. hogy hol és milyen körülmények között tartsák meg a találkozót. Azóta nyilvánvalóvá lett. hogy a sokadik éve folyó bécsi megbeszéléseket szinte lehetetlen kilendíteni a holtpontról; ott még mindig csak a NATO- és VSZ-fegyveres erők egy részének egyszázalékos csökkentéséről tárgyalnak. A szocialista országok javaslata most arra irányul, hogy a stockholmi értekezlet első szakaszában megteremtett alapra épüljön a következő — leszerelési — szakasz. Ismeretes, hogy a svéd fővárosban a bizalomerősítő intézkedéseket illetően már sikerült egyetértést — és eredményt elérni , A lengyel előterjesztés időzítése sem mellékes, hiszen mostanság tanácskoznak a NATO-tagállamok miniszterei. A hadügyminiszterek lényegében válasz nélkül hagyták a budapesti felhívást — a külügyminisztereknek még lenne lehetőségük, hogy reagáljanak. Miért kell tárgyalni minderről? Elsősorban azért, mert a hagyományos katonai szembenállás csökkentése elsőrendű összetevője a katonai enyhülés folyamatának. Másodsorban azért, mert csak ezzel együtt látszik lehetségesnek a nukleáris eszközök jelentős mértékű csökkentése, majd felszámolása kontinensünkön. A VSZ-ORSZÁGOK egész Európa biztonsága érdekében tették meg javaslataikat. Éppen ezért a hadsereg létszámának és a fegyverzet csökkentésének térsége az Atlanti-óceántól az Uraiig terjedne. Miklós Gábor ARAB LIGA Táborok háborúja Háromezer hajléktalan Bulgáriában |A Közegészségügyi Minisztérium jelentése szerint a hajléktalanok közül mintegy 600 személyt fűtött vasúti hálókocsikban, további háromszáz személyt Veliko Tirnovo és Górna Orjahovi- ca szabad férőhellyel rendelkező kórházaiban, mintegy 2 ezer embert pedig a földrengés sújtotta térség közelében fekvő települések középületeiben, illetve családoknál helyeznek el. Eddigi adatok szerint mintegy 3 ezer ember vált hajléktalanná a vasárnapi bulgáriai földrengés következtében. Három személy meghalt, a kórházban ápoltak közül három ember állapota súlyos. A helyszínre irányított orvoscsoport képviselője közölte, hogy az Egészségügyi Minisztérium minden szükséges intézkedést megtesz a járványok elkerülése érdekében. Már megszervezték a földrengés területén az ingyenes gyógyszerellátást, a lakosság élelmiszerekkel és ivóvízzel való ellátását, folyamatosan állítják helyre az áramszolgáltatást, a kárt szenvedett ipari létesítményeket. A bolgár földrengésjelző intézet adatai szerint a vasárnapi földmozgás után sem nyugodott meg a föld az északkelet-bulgáriai Sztra- zsica városka környékén. A december 7-én 16 óra 17 perckor bekövetkezett első rengést, amely a Mercalli- skála szerint 6—7-es erősségű volt, december 8-ig mintegy ötven kisebb erejű. utórezgés követte. Hétfőn 16 óra 44 perckor a Mer- calli-skála szerinti 5-ös erősségű földlökést észleltek ugyanebben a térségben. Hétfőn a földrengés által legjobban sújtott területeken járt Georgi Atanaszov, a BKP KB PB tagja, miniszterelnök, aki a Rabotni- cseszko Delóban, a párt központi lapjában kedden megjelent nyilatkozatában egyebek között a következőket mondta: „A károk akkorák, hogy a megyei erőkkel nyilvánvalóan azokat nem lehet helyreállítani. A helyreállítás országos feladat. A párt Központi (Bizottsága és a kormány határozott intézkedéseket tesz a földrengés következményeinek mielőbbi felszámolására. A minisztertanács külön határozatot fogad el valamennyi probléma megoldására. Atomkorunkban-, az óriási sebességek koréban, amikor a világűrben realitássá váltak a Föld körüli pályán keringő űrállomások, automata gyárak működnek, amikor a termelés különböző ágazataiban az ember helyét egyre gyakrabban számítógépek és robotok foglalják el. nem maradhat a tudományos műszaki haladás hatókörén kívül az általános kapcsolatok egy olyan bonyolult területe sem. mint a világpolitika. Napjainkban számos politikai eszmét és tendenciát kell újragondolni. A jelenle. gi körülmények között például használhatatlannak bizonyult a „Ha békét akarsz, készülj a háborúra”, tézise. Nyugodtan állíthatjuk azt is, hogy a történelem nem igazolta azt a megállapítást, miszerint „A háború a politika más eszközökkel történő folytatása”. Ma mindenki tisztában van vele, hogy egy esetleges nukleáris világégésben nem lesznek sem győztesek, sem legyőzőitek. A tudósok adatai szerint csak rettenetes betegségek következtében kíA március óta kormányzó Jagques Chirac RPR—UDF francia jobboldali koalíció, koalíciója elszenvedte első politikai vereségét. A vereség visszhangja messzehang- zó lehet: még az 1988-as elnökválasztást is befolyásolhatja. A kormány nem mérte fel időben a diákság mélységes ellenszenvét a tekintélyelvű módon bevezetni kívánt felsőoktatási reform iránt, s napokon át megpróbált brutális rendőri elnyomással úrrá lenni a tüntetéseken. Mire meghátrált. a diákmozgalom már gyászolja egy halottját és nekikeseredetten fordul szembe nemcsak a reformmal. hanem az azt erőszakoló kormánynyal is. Devaquet kutatási és felsőoktatási miniszter, a reform atyja már napokkal ezelőtt lemondott, nem bírta a felelősség óhatatlanul rá háruló részét a hét végi tüntetésen agyonvert diák, Malik Oussekine haláláért. Hétfőn pedig Chirac miniszterelnök maga jelentette be a felsőoktatási törvényGeorge Shultz amerikai külügyminiszter kedden reggel Londonba érkezett — a kíséretében levő újságírók szerint „igen nyomott hangulatban”, az Iráni kapcsolat ügyében tett kongresszusi tanúvallomását követően. „Újjáépítési feladat” — így jelölték meg Shultz mostani európai látogatásának célját. Londonban Margaret. Thatcher brit kormányfővel és kollégájával, Sir Geoffrey Howe külügyminiszterrel folytat egyeztető megbeszéléseket, mielőtt mindketten részt vesznek Brüsszelben a NATO kétnapos külügyminiszteri tanácsülésén. Shultz — útban London felé — a kíséretében lévő újságírókkal folytatott beszélgetésben részben visszavonta azt a kongresszusi vallomásában tett kijelentését, amelyben „törvényellenesnek” minősítette az iráni fegyvereladásból származó nyereség átjátszását a Nicaragua ellen harcoló ellenhatásra ítéltek maradnak. A szakemberek a Földünkön felhalmozódott fegyverkészleted?5 egy teljesen új kate- góriSPVal, a „Több millió Hirosima” kifejezéssel jellemzik. Éppen azért az atomkorszakot, vagy talán azt mondanám az űrkorszakot megelőző gondolkodásmódot egyre inkább felváltja a korunk realitásait tükröző új. egészséges politikai gondolkodásmód. A régi újjal történő felváltása azonban a tudományban és technikában, csakúgy, mint a nemzetközi életben mindig ellenállás. tehetetlenségi erő legyőzésével jár, egyszóval, itt elkerülhetetlen a feszült, mindennapos küzdelem. A kétfajta nézet a két vi- lágkoncepció, a modern politikai élet aktuális kérdéseinek kétfajta megközelítési módja — mint ismeretes — igen szemléletesen mutatkozott meg Reykjavikban a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőinek találkozóján. Sajnos, az Egyesült Államok elnöke és környezete. tervezet visszavonását, s még aznap felhagyott a kormány a középiskolai reform erőltetésével is. Az egyetemeken, az iskolákban azonban nem változott a hangulat. „Azt hiszem, ez az ifjúság most vesztette el az illúzióit” — mondja egy lány a IV. Henrik gimnáziumból. Keserűek és eltökéltek -a legpatinásabb egyetemen, a Sorbonne-on is. „Megnyertünk egy- csatát, de a háborút még nem. A szerdai tüntetés a rendőrállam ellen fog irányulni, amely lesújtott ránk.’ A felsőoktatási reformterv. amely az 1968 óta legszélesebb diákmozgalmat kovácsolta össze Franciaországban. óvatos, tartalmában elég homályos, ám mindenképpen kétélű kísérlet volt arra, hogy az egyetemi rendszert hozzáigazítsák az új társadalmi és gazdasági igényekhez. Hátterét az adja, hogy Franciaországban a 25 éven aluliak 30 százaléka munka, nélküli, s köztük sok a diplomás. A kormány súlyos hibát követett el azzal, hogy nem * forradalmárok kezére. „Ezt nem kellett volna törvénytelennek neveznem, mert valójában nem tudom, hogy mi történt” — jelentette ki az amerikai külügyminiszter. ' Amikor megkérdezték, vajon a Szovjetunió nem használhatja-e ki az Egyesült Államok jelenlegi problémáit. a külügyminiszter válasza így hangzott: „Az Egyesült Államok jelenlegi helyzetében nincs semmi gyönge- ség, ami kihasználható lenne." Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter, aki kedden utazott haza Londonból, brit vezető politikusokkal folytatott megbeszélésein — mértékadó források szerint — hangoztatta, hogy a Szovjetunió a fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon megkísérelheti kihasználni Washington elhatalmasodó válságát az űrfegyverkezési program megtorpedózására. mint az események bizonyították, továbbra is az erőpolitika „A leszereléshez Amerika szuperfegyverkezésén keresztül vezet az út” típusú elképzelések rabja maradt. Egyszóval nyilvánvalóvá váltak azok az ambiciózus törekvések, hogy Amerika semmilyen körülmények között nem hajlandó lemondani a világűr mi- litarizálásáról, hogy minden lehetséges úton katonai fölényre akar szert tenni a Szovjetunióval szemben. Vajon milyen célt szolgálnak e számítások? Azt, hogy a Szovjetuniót válaszlépésre kényszerítsék? De milyenre? Azt, hogy az emberiség visz- szatérjen az ősemberi „bunkóval bunkó ellen,, állapothoz? Ennek ellenére a reykja- viki találkozó sok mindenben hasznos volt, számos problémát indított el az igazság útján. Fő eredménye pedig az, hogy Reykjavik után már senki sem cselekedhet úgy, mint korábban. Most az Egyesült Államokon van a sor, melynek vezetői el kell. hogy utasítsák a különböző megvalósíthatatlan lázálmokat, s át kell térniismerte fel időben a Deva- quet-terv iránti ellenszev mélységét és visszavonulása előtt már traumatizált egy egész nemzedéket. A diák- tüntetések elleni erőszakos fellépéssel elidegenítette a 16—22 éves tanulóifjúság túlnyomó részét, majd mozgalmukhoz csatlakozott az értelmiség és a munkásság jó része is. akik számára a reakciós kormány számos korábbi intézkedése után a diákelégedetlenség kitörése volt a gyutacs. A törvényterv körüli utóvédharc megingatta a jobboldali koalíció belső szilárdságát, kiélezte a feszültséget a kormány és Mitterrand elnök között. A szokatlanul kíméletlen rendőri fellépés visszatetszést keltett széles rétegekben és kiváltotta Devaquet miniszter lemondását. „Ez a törvényterv nem éri meg egy ember halálát” — mondta még órákkal a terv visszavonása előtt Alain Madelin ipari miniszter. Csak a jövő mutatja meg, mibe került még a reform erőltetése a Chirac-kormánynak. A Biztonsági Tanács határozata Az ENSZ Biztonsági Tanácsa keddre virradóra határozatban ítélte el az izraeli katonák kegyetlenkedéseit az általuk megszállt arab területeken. Csupán az Egyesült Államok tartózkodott a szavazáskor, a BT összes többi. — állandó és nem állandó — tagja egyetértett az elítélő határozattal. Mint arról beszámoltunk, az elmúlt öt napban négy- palesztin meghalt, több pedig megsebesült a megszállt területeken, ahol az izraeli katonák erőszakkal akarnak véget vetni a lakosság tiltakozó akcióinak. A Biztonsági Tanács határozata sajnálatosnak minősíti, hogy az izraeli katonák védtelen diákok ellen alkalmaztak fegyvert, s egyúttal felszólítja Izraelt, hogy tartsa tiszteletben az 1949. évi genfi konvenció előírásait. ük a realitás és egészséges gondolkodás talajára. Még van időnk, hogy megtanuljuk, hogyan oldjuk meg konfliktusainkat, a múlt meggyökeresedett sztereotípiái, a barbár fegyverek alkalmazása nélkül. ...Szeretném idézni A. Hammert, az ismert amerikai üzletember szavait, akit aligha lehet a kommunizmus szeretetével vádolni. Életrajzi regényében megemlíti a következő esetet: „1922 szeptemberében átadtam Leninnek egy bronzból készült majomszobrocskát. amely Darwin „A fajok eredete” című könyvén ülve. egy emberi koponyát tart a kezében. Lenin azt mondta: Korunkban, amikor a fegyverek egyre pusztítóbbá válnak. a civilizációt katasztrófa érheti, ha az emberiség nem tanul meg békében élni. Eljöhet egy olyan nap. amikor a majom felvesz a földről egy emberi koponyát, és elcsodálkozik, hogy honnan került oda. Gyakran visszaemlékszem ezekre a bölcs lenini szavakra, mintha előre látta volna egy atomkorszak veszélyeit.” Meg vagyok győződve arról. hogy a csillagháború baljós visszfénye, amelyet az Egyesült Államok kormánya az egész világra igyekszik kiterjeszteni, nem vakítja el az emberi értelmet, és nem tudja kioltani annak fényét Földünkön. Üj javaslatot terjesztett hétfőn az Arab Liga külügyminiszteri tanácsa elé a libanoni „táborok háborújának” befejezéséről a Palesztinái Felszabadítási Szervezet. Az elképzelés legfőbb eleme az, hogy több arab ország fegyveres erőiből szervezzenek különleges alakulatokat a palesztin menekült- táborok védelmére A PFSZ egyszersmind indítványozta: több arab ország képviselőiből állítsanak össze egy bizottságot, amely ellenőrizné a síiták és a palesztinok között létrejövő bármilyen tűzszüneti megállapodást. A tuniszi tanácsülésen jordániai indítványra bizottságot alakítottak a küldöttségek vezetőiből a PFSZ javaslatának tanulmányozására DECEMBER 24 Ne halogassa az utolsó pillanatig... MÁR MOST ADJA FEL KARÁCSONYI KÜLDEMÉNYEIT! KÉRJÜK: GONDOS CSOMAGOLÁSSAL ÉS PONTOS CÍMZÉSSEL SEGÍTSE A POSTA MUNKÁJÁT! MAGVAR POSTA A csillagháború baljós lénye L. F. Iljicsov akadémikus, külügyminiszter-helyettes Shultz Londonban
