Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-09 / 289. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. december 9., kedd HAZAI TÁJAKON Cece paprikája Ott. ahol a Dunántúlt észak-déli irányban átszelő 63-as. meg a nagyjában kelet-nyugati irányú 61-es fő- közlekedési útvonal metszi egymást, egy ismerősen csengő falunév köszön visz- sza a térképről: Cece. Ezt a két egyforma szótagot nyilván még az is hallotta emlegetni, aki azt sem tudja, hol folyik a Sárvíz, s hogy egyáltalán, merre bújhat meg ez a falu. A Fejér megyei Cecének a kitűnő minőségű paprika adta hírét. Két jellegzetes fajtáját is kitenyésztették ennek az Európába az 1500- as években elérkezett növénynek. A cecei édes volt az egyik — ezt a fehér színű, hegyes, csőrös étkezési paprikát a kiváló növénynemesítő. Angeli Lambert terjesztette el —. a másik pedig az úgynevezett cecei korai £sípős. (Ez utóbbi inkább az égő piros fűszer alapanyaga.) A bolgár kertészeknek hála, hamarosan egész körzetté nőtte ki magát a cecei paprikás birodalom: 7—8 ezernyi katasztrális holdon termesztették ezt a nagyon mutatós, ízletes, kelendő növényféleséget. És aki útját a Sárvíz tektonikus völgyébe kanyarója, láthatja, hogy hatalmas táibIákban termesztik ma is! Paprikaszüret után. a c&í- pősebb őszi, tél elejei időkben egyrészt az ereszek alatt felfűzött papriikafűzérek tanúskodnak a vidék eme jellegzetességéről. másrészt meg azok a kis asztalkák, amelyeken az őrölt paprikával teli zsákocskák, üvegek kínálgatják magukat. Csók István egykori lakóháza (ma: emlékmúzeum) túldíszítettségével híressé lett sárközi népviselet darabjait keresi Csók István képein, annak csalatkoznia kell. Noha kézenfekvő lett volna, hogy az ő szülő- és lakhelyétől délebbre elnyúló vidék messze földön ismert és valóban ecsetre való selyemrokolyáit. rojtos kötényeit, aranyszállal hímzett pártáit örökítse meg. ő inkább a sokác népesség asszony- és leányalakjait vitte vászonra. Igaz. ez a népviselet sem szűkölködik színekben — jó példa rá Csók egyik leghíresebb képe. az Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre (másik nevén: az Úrvacsora) —. de korántsem annyira tobzódó textíliákból áll össze. Inkább nagy. egységes foltok jellemzik. A. L Ilyen asztalkákról árulják az őrölt paprikát a cecei főutca házai előtt (Németh Ernő felvétele - Kai Cecének más nevezetessége is van: egy tábla hirdeti az imént említett két főútvonal találkozásánál, miszerint a mögötte álló ház kiváló festőművészünk. Csók István egykori otthona. A Züzü-sorozat jól ismert és népszerű alkotója lakta egykor ezt az oszlopos kúriát, ahol most képeinek meglehetősen gazdag válogatását őrzik. Csók István 1865-ben született a közeli — egy picit északabbra fekvő — Sár- egresen. s miután előbb a pesti Mintarajziskolában, majd Münchenben, ezt követően pedig Párizsban elsőrendű piktorrá érett, újból meg újból visszatért szülőföldjére megnyugodni, erőt gyűjteni, és természetesen festeni. Hanem aki a szintén a Sárvíz menti, tarkaságával. DECEMBER 13.: Luca napja ■% A decemberi jeles napok egyike a hónap 13. napján ünnepelt Luca-nap. Leggyakrabban ezt a szólást juttatja eszünkbe: „Ügy készül. mint a Luca széke” vagy „Lassan készül, akár a Luca széke.” Akkor halljuk- mondjuk ezt, ha valami lassan valósul meg, amikor valaminek az elkészültét nehezen tudjuk kivárni. Luca a latin Lucia név régi magyar formája. Szent Lucia a középkorban a szemfájások védőszentje volt. Az egyházi legendában a szentté avatott leány előkelő szicíliai családból származott. Szüzességet fogadott, és mártírhalált halt. tulajdon kezével véve el szeme fényét, amikor egy udvarlója dicsérte. Szent Lucia tisztelete Itáliában volt a legerősebb. A magyar néphit kétféle Lucát ismer: a jóságost és a boszorkányost. A „dé- monikus” Lucát a magyarokon kívül a horvátok. szlovének, szlovákok és az osztrákok részesítették tiszteletben. Büntetés a munkáért? Luca-nap az idén szombatra esik — szerencsére. Mert a néphit szerint Luca megbünteti a nevenapján végzett munkákra (fonás, szövés, varrás, kenyérsütés, meszelés, mosás stb.) vonatkozó tilalom megszegőit. Különböző mondák hagyomá- nyozódtak szájról szájra, miként bűnhődött meg tudatlanságáért valaki, aki siemmibe vette ezt a tilalmat. A Luca-napi szokásokkal a régiek a tej- és tojásbőséget akarták biztosítani, illetőleg távol tartani a rontást a tehenektől, tyúkoktól. Számos szokás kapcsolódott már a névnap előestjéhez is. A falubeli legények ilyenkor bosszantó tréfákat eszeltek ki és vittek véghez. Leszedték a félfákról a kapukat és eldugták, vagy összecserélve, más portákon helyezték vissza őket. Efféle csínytevésre elsősorban a lányos házaknál lehetett számítani vagy ott, ahol vénkisasszonyok laktak. December 13-án az utcákon „lucázók” tűntek fel. A lepedőbe burkolt sihederek házról házra jártaik köszönteni. A Dunántúl déli részén úgy mondták, kotyolni, palázolni mennek. E szokás célja idő-, termés- és szerelemjóslás volt. de megjövendölték a halált is. Az Alföld déli vidékein tollapogácsát, Szeged környékén lu- capogácsát sütöttek. Sütés előtt minden családtag számára apró tollakat szúrtak a tésztába, és aizt tartották, hogy akié sütés közben meg- pörkölődik vagy elég, az nem éri meg a következő sütés idejét, vagyis egy esztendőn belül meghal. Meglátni a boszorkányt A szólásban szereplő Luca széke faragásához Luca napján kezdtek hozzá. Mindennap faragtak, csináltak rajta valamit, s december 24-re kellett elkészülni vele. A régi babona szerint nem is volt olyan könnyű megcsinálni, hiszen például szeg nem lehetett benne, és minden darabját más fából — tizenhárom féle fajtából — kellett elkészíteni. Ha ezzel a székkel a készítője elment az éjféli misére vagy a keresztúthoz, ráállva megláthatta, ki a boszorkány. A szék köré ajánlatos volt „várat keríteni”, azaz szentelt krétával egy kört rajzolni, mert ellenkező esetben a rontó boszorkány elláthatta a kíváncsi ember baját... A regula szerint boszorkánynézés után a széket el kellett égetni, de annak, aki rajta állt vagy ült. addig is szednie kellett a lábát hazafelé. Csak akkor tudhatta magát biztonságban, ha tető volt a feje fölött. És. ha hazafelé menet nem szórt volna mákot maga után, még utol is érhette volna a boszorka. Ugyanehhez a névnaphoz még egy babonás szokás kapcsolódott, a Luca-kalen- dárium készítése. A néprajzi leírások szerint ez úgy történt, hogy december 13- tól elkezdve 24-ig mindennap részletesen feljegyezték az időjárást, mert e tizenkét nap megfigyeléseiből állítólag bizton lehetett következtetni a jövő esztendő 12 hónapjának várható időjárására. Az idők múlásával azonban az említett szokások egyre inkább elhalványultak. A szép hangzású női név is kiemelkedett a régi babonák sötétségéből, a köztudat ma már nem boszorkánynévként ismeri. Ellenkezőleg: a svédeknél választott Luca-menyasszony a növekvő fény megtestesítője a napforduló után. Nem véletlenül, hiszen a Luca a „fény” jelentésű latin lux szóval van kapcsolatban, akárcsak a francia Lucie és Luce vagy az olasz Lucia. J. N. ./. Események, történetek, életutak (VI.) Amiről az egri utcanevek mesélnek Móricz Zsigmond Gyöngyösről Egerbe érkezvén részt vett az 1919. április 8-i választásokon. A korabeli sajtó így számolt be erről: „Különös szenzációja volt az egri választásoknak, hogy megjelent körünkben illusztris nagy írónk, Móricz Zsigmond is, aki végigjárta valamennyi választási helyiséget. Mindenütt hosz- szabb időt töltött, s figyelte a szavazó proletársereget és a szavazás menetét, amelyről a „Világszabadság’’-ban fog majd beszámolni. Az egri választás képét a legavatottabb magyar proletáriró tolla is meg fogja örökite- ni.” Móricz felkereste a ciszterci gimnáziumot is, amiről a tanári kar egyik tagja így számolt be röviden: „Délután Kalovits barátunk (Kalovits Alajos Heves megye közoktatásügyi népbiztosa) behozta hozzánk föntnevezett Márton elvtársat. (Hegedűs Márton budapesti kiküldött az egri választásokra). Velük jött Móricz Zsigmond elvtárs is, a Tanácsköztársaság disznója a népies zsánerben. Az igazgatói irodában beszélgettünk egy kis félórát. De any- nyira más a világnézetünk, hogy egyetlen pontban sem egyeztünk meg.” Az író felkereste Gárdonyi Gézát is, és nála tett látogatását később meg is örökítette. A róla elnevezett utca a Hajdúhegyen található. Vörösmarty Mihály nemcsak az Egerről, Dobó Istvánról és az egri borról szóló írásain keresztül kapcsolódik a városhoz, hanem az 1829. szeptember 5-i látogatásával is. Tudjuk, hogy ennek során felkereste a Főegyházmegyei Könyvtárat is, bár ő maga csupán annyit jgyzett föl, hogy „voltam Egerben is.” Tintatartója 1872—1909 között — jelenleg közelebbről meg nem határozható időpontban — az Egri Érseki Líceum Múzeumának tulajdonában volt. A Vörösmarty utca ma a városon átvezető 25-ös számú főútvonal egyik szakasza. Tavassy Antal Eger város kiegyezés utáni első alkotmányos polgármestere volt, aki közel húsz esztendőn keresztül állt a város élén. Alapító tagja és első elnöke volt az 1874-ben megalakult Egri önkéntes Tűzoltó és Mentő Egyesületnek. Neve az 1867-ben lejátszódott úgynevezett „hevesi ügy” kapcsán vált a legismertebbé. Ez év szeptemberében Eger város képviselőtestülete Derszib Ferenc ügyvéd javaslatára elhatározta, hogy bizalmi nyilatkozatot intéz Kossuth Lajoshoz. Ebben fájdalmuknak adtak hangot, hogy Kossuth „jelen viszonyaink közt hazánkba visszatérni nem fog”. Kiemelték az 1848-as törvények jelentőségét, és reményüket fejezték ki, hogy „nemsokára jőni fog az idő, midőn önt (Kossuth Lajost) köztünk személyesen tisztelhetjük”. A minisztertanács törvényellenesnek minősítette a nyilatkozatot, és utasította a belügyminisztert. hogy szólítsa fel a megyét a határozat megsemmisítésére. A megye azonban megtagadta ennek végrehajtását. Miután Heves és Kül- ső-Szolnok vármegye a rendkívüli ülésén sem vonta vissza a határozatot, az ott időközben megjelent királyi biztos bezárta az ülést, majd a főbíró útján megsemmisítette Eger város kifogásolt végzését. Kossuth a távoli Jurinból állandó figyelemmel kísérte az ügy fejleményeit, és a királyi biztos kinevezésének hírére levelet intézett Tavassy Antalhoz, Eger város polgármesteréhez. Jól látta, hogy Eger ügye itúlnőtt a helyi kereteken. és országos kihatású esemény lett, és állásfoglalása tagadhatatlanul hatással van az ország közvéleményére. Levelében őszinte aggodalmának adott hangot a „hatalom” eljárása miatt, és törvénytelennek nyilvánította a kormány döntését. Az ügy végül az ország- gyűlés elé került, ahol tíz szélsőbal képviselő — köztük Csiky Sándor is — a „kormány vád alá helyezésére” nyújtott be indítványt. A kormánypárt nagy parlamenti többsége alapján azonban újra bizalmat szavaztak a kormánynak és ezzel az ügy lekerült a napirendről. A róla elnevezett utca a Cifrakapu szomszédságában van. Rózsa Károly ügyvédnek tanult, majd 1843^ban Eger város főbírája, két esztendővel később pedig vármegyei táblabíró lett. Egerben, 1848 május végén tárgyalta meg a bizottmányi ülés a kormány felszólítását, amely „a Haza védelmére önkéntes segédeimül ajánlatok” megtételére hívta fel az ország népét. Egerben hat ember — köztük Csiky Sándor és Rózsa Károly — kezdte meg a gyűjtést. Ugyancsak 1848-ban Eger rendezett tanácsú várossá vált, ami szervezeti változásokat is vont maga után. A város élén addig a főbíró állt. akinek hivatalához hozzátartozott a „tövénykezési, köztanácskozási, közgazdászai, valamint a szóbeli bíráskodási" ügyek intézése. A forradalom kitörése után a sok ügy haladéktalan intézése miatt a bírói hivatal hatásikö- rét az igazságszolgáltatásra szorították le, majd a város élére külön polgármestert választottak Rózsa Károly személyében. 1849 március elején az osztrák csapatok Török Sándor őrnagy vezetésével megszállták a várost. Az. őrnagy aki korábban már szolgált Egerben, új vezetőt állított a város élére, a laiko^ágra pedig súlyos hadisarcot vetett ki Ám néhányan nemcsak ennek fizetése alól. hanem minden más háborgatástól is mentesültek, köztük Rózsa Károly is. Török Sándor őrnagyot ezekhez az emberekhez még az Egerben töltött helyőrségi szolgálati idejéből személyes ió viszony fűzte. Az ellenség kivonulása után ismét Rózsa Károly lett a város vezetője. Három hónappal később azonban a radikálisabb Schaffner János vette át tőle a város irányítását. Rózsa Károly egy időben a most nevét viselő utcában is lakott, amely a már említett Vörösmarty utcát keresztezi. Kiss Péter Eger Város Tanácsa V. B. Munkaerő-szolgálati Iroda állásajánlatai: Epületkarbantartó Szövetkezet: Eger, Csákány u. 11. Pályázatot hirdet osztályvezetői munkakör betöltésére. Követelmény: felsőfokú építőipari végzettség. Pályázni lehet továbbá művezetői munkakörre. Követelmény: középfokú építőipari végzettség. A pályázatokat önéletrajzzal 1986. december 15-ig kell eljuttatni a szövetkezet személyzeti vezetőjének. H. M.-i Tanács Szakosított Szociális Otthon: Bélapátfalva, Petőfi út 25. Felvételre keres ideg-elme, általános ápolókat, képesítés nélküli segédápolókat. Szállást nővérszálláson biztosít. Bérezés a 14 1983. (XII. 17.) ÁBMH rendelet szerint. Jelentkezés dr. Sass Miklós igazgatónál. AMFORA — ÜVÉRT: Eger, Cifrakapu tér 24. Felvesz targoncavezetőt; áruszállítót; raktári segédmunkást és takarítónőt. Egyesített Szociális Intézmény: Eger, Hajdúhegy, Külterület 2. Azonnali belépéssel alkalmaz szakképzett ápolókat; gyors- és gépirónőt, valamint „D”-kategóriás jogosítvánnyal rendelkező gépkocsivezetőt. Révai Nyomda Egri Gyáregysége: Eger, Vincellériskola u. 3. Felvételre keres érettségizett munkaerőket linó-, monószedő munkakörbe; magasnyomó gépmestert; géplakatost; kötészeti segédmunkást és bálázót. Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság: Eger, Kossuth u. 18. Közgazdasági érettségivel rendelkező, gépírni tudó munkaerőt keres felvételre kereskedelmi nyilvántartó — számlázó munkakörbe. Mátra ÉL VÉG Y Egri Fiók: Eger, Lenin út 198. Felvesz középfokú szakvizsgával rendelkező szállítási előadót; középfokú végzettséggel elszámoltatót, adatrögzítőt: férfi munkaerőt raktáros munkakörbe; valamint áruösszeállítókat. FIGYELEM! Irodánknál minden szerdán 16—18 óráig díjmentes munkajogi tanácsadás vehető igénybe. Videos álláshirdetésünk munkanapokon 9.00 órától 13.00 óráig tekinthető meg az iroda Dobó térre néző ablakában.
