Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-09 / 289. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. december 9., kedd A TÉNYEKBŐL ÍTÉLVE Mégis van verseny a biztosítók között TANÍTANI, TANULNI ... Tudományos fokozat, s ami mögötte van Vitathatatlan. hogy az emberi élet szerves velejárója a már meglévő ismeretek folytonos bővítése, gyarapítása, egyszóval az általános és szakmai műveltség magasabb szintre emelése. Vannak olyanok, akik tudatosan törekszenek erre. hiszen egyfajta belső kényszer hajtja őket új meg új — számukra addig ismeretlen — területek „felfedezésére". Ezek közé tartozik dr. Misóczki Lajos is. a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gyöngyösi Mezőgazdasági Főiskolai Kara marxizmus—leninlzmus tanszékének docense. Sokirányú tevékenységéről, ezek mozgatórugóiról, a már elért eredményekről és a jövőre vonatkozó terveiről kérdeztük találkozásunk alkalmával. (Fotó: Perl Márton) Az utóbbi hónapokban mozgásba lendült a biztosítási piac. Talán nem is hat immár kissé túlzó elnevezésnek a „piac” szó sem, hiszen 1986. július elseje után — ahogy akkor hírül adták az újságok — kettévált az Állami Biztosító, a korábbi egyetlen nagy monopolszervezet: egyik fele a korábbi néven, míg a másik Hungária Biztosítóként szállt ring- be az állampolgárok kegyeiért. Akkortájt többen úgy gondolták, tulajdonképpen nem sok minden változik, nem hoz minőségi különbséget az, hogy a korábbi egy helyett két intézményhez fordulhatunk. A pesszimista jóslatoknak nem lett igazuk, elég csak az újságok hirdetési rovatait fellapoznunk. Az első hetek megfeszített szervezőmunkája után mindkét oldalon megindult a verseny a fogyasztók kegyeiért. Ugyanazért többet Hamarosan valóra váltak olyan elképzelések is, amelyekre régebben legyintettünk volna: munkaidő utáni ügyintézés, bizonyos ösz- szeghatárig helyszíni kárrendezés, vagy éppen a megmerevedett Casco-szabályok módosítása. Éppen 'a minap adta hírül a Hungária Biztosító, hogy a külföldre szóló Casco-biztosítás alapján a korábbinál nagyobb ösz- szeget fizet a kint szükségessé váló javításra. A példákat még lehetne sorolni tovább, bár a szinte reklám- kampánynak is beillő hirdetések egyre pontosabban és mind gyakrabban informálják az ügyfeleket. A felhangzó szlogenek révén pedig már sajátos vállalati képe, idegen kifejezéssel — image-a kezd kialakulni a két biztosítónak. A szolgáltatások színvonala tehát látványosan és ugAz embernek valahol laknia kell! Ezt vallja a Hazafias Népfront városi bizottsága is, amely három éven belül másodszor hívta össze a lakásra váró vagy építeni szándékozó hatvani fiatalokat. A szervezésben támogatta a KISZ városi bizottsága. amely elsősorban az ifjak mozgósítását vállalta ma. gára. Színhely a tanácsháza nagyterme, az asztaloknál szorongó érdekeltekkel szemben fjedig a tanács igazgatási. műszaki osztályvezetői, a pénzügyről egy főelőadó, továbbá a helyi pénzintézetek vezetői. És persze nem hiányozhatott a válaszadásra felkészültek közül a Tüzép- telep vezetője, vagy éppen a lakáskérelmekkel foglalkozó társadalmi bizottság elnöke, titkára. Két órán át tartott a beszélgetés, két óra kellett ahhoz, hogy az érdeklődők minden szempontból hasznos válaszokat, tanácsokat kaphassanak dédelgetett tervük, egy-egy családi otthon megteremtéséhez. Mire derült fény mindezen közben? A rásszerüen megváltozott: mindkét biztosító ugyanazért a pénzért, díjért, többet kíván adni. De nyugodtan mondhatjuk, ez még csak a verseny első stációja. Éppen tavasz- szal, egy nemzetközi biztosítási konferencia alkalmával készült összegzésből derült ki, hogy bizony nemcsak telefonhálózatunk, hanem biztosításaink egy főre jutó átlaga is elmarad a fejlett országokétól. Náluk jóval szűkebb körre korlátozódik a személybiztosítás, és a lehetségesnél vagy a kívánatosnál kevesebb fajta biztosítással rendelkezünk. Magyarán: jövőnk tervezésekor, a családról való gondoskodáskor csak ritkán gondolunk az ilyenfajta lehetőségekre, a biztosítás nyújtotta anyagi biztonságra. Tehát a két biztosító egy részben felderítetlen és kihasználatlan piacon tevékenykedik, s csak rajtuk áll, milyen gyorsan szélesítik a mostani szűk kört, elfogadható díjért milyen új ajánlatokat kapunk majd mi, állampolgárok. Növekvő különbségek Persze a díjak nagysága a legtöbbször nem szubjektív megítélésen múlik. S tudomásul kell vennünk azt is, hogy a biztosítás üzlet, nekünk és a biztosítónak egyaránt. Vagyis eleve veszteséges üzletet — mert nagyon alacsony a díjtétel — nem fognak ajánlani még kiélezett versenyben sem a biztosítók. Az már egy más kérdés,, hogy lehet-e egy biztosításnak két ára. Vagyis olcsóbb az egyiknél, s drágább a másiknál? Egyes szakértők szerint erre hiába várunk, amennyiben a szabályok szerint kalkulálták a díjat, figyelembe véve a kocfiatal házasok örömmel kapnak az alkalmon, amikor bárminő kis lakáshoz juthatnak. Később jelentkezik a gond: kinőtték, hiszen szaporodott a család. De hogyan tovább? Dr. Nagy Béla osztályvezető adott erre választ kifejtve, hogy évek óta kapnak az érdekelt családok vissza nem térítendő támogatást, amelyben eddig közel háromszázan részesültek, de ezek között volt több olyan kérelmező is, aki kamatmentes tanácsi kölcsönhöz jutott. A fiatalok nagy részét természetesen igen érdekelte, hogy az új OTP-lakások vásárlásakor mennyi az a forint. amelyet saját erőként kell befizetniük? Fekete István. az OTP igazgatója nem sokat késlekedett a válasszal, a legkülönbözőbb anyagi feltételű fiataloknak is pontos, forintra kiszámított összeget adott meg. És ugyanakkor egyetértett a jogos panasszal. miszerint az OTP- lakások vásárlása során a vevőket szociálpolitikai kedvezmény illeti meg, de ugyanez nem érvényesül azoknál. kázat matematikai valószínűségét, akkor a végeredmény nagyjából megegyezik, a két biztosító majdnem azonos díjért ajánlhatja ugyanazt a szolgáltatást. Kivétel ez alól is akad,' ha a biztosító a nála hosszabb távra lekötött pénzt valamilyen más célra befekteti, és az így nyert haszonból valamennyit visszatérít a biztosítottaknak is. Sajnos, egyelőre mindez csak elképzelés, a biztosítási szféra átalakulásával párhuzamosan folyik az egész pénzügyi rendszer átalakítása, s csak lassan bontakoznak ki a különböző új tőkebefektetési lehetőségek. Addig tehát elsősorban a szolgáltatások színvonalának javításával versenyeznek majd a biztosítók. S lassan megjelennek majd az újfajta szemléletet tükröző ajánlatok is, az egyedi sajátosságokra, és kockázatokra szabott biztosítások. Most már egyébként érdemes átböngészni tüzetesen az ajánlatokat, egyre jelentősebbek az eltérések, és nem ritkák a különleges kedvezmények sem Újabb konkurens? Egyelőre két biztosítóról beszélhetünk, de várhatóan újabb trónkövetelők is megjelennek majd a piacon, legalábbis elvileg a lehetőség adott. S már megjelent egy biztosítással kombinált speciális betéti forma, amelyet az OTP ajánl nekünk. Tehát tulajdonképpen nem elképzelhetetlen, hogy a pénzintézetek biztosítót, vagy éppen megfordítva, a biztosítók pénzintézetet alapítsanak. Egy már most biztosnak látszik, a verseny, egyáltalán a biztosítási piac kiszélesedésének haszonélvezői az állampolgárok lesznek. akik családi házat szeretnének venni. Meg is jegyezte Fekete István, hogy a lakáshoz jutás ilyenféle kérdéseiben közelesen változás remélhető. Néhányan joggal szegezték a „mikor” kérdést Takács Péter műszaki osztályvezetőnek, panaszolván, hogy közművesített telekként tartós használatba vett házhelyük mindmáig nélkülözi az utat. a vizet. Mint kiderült: az eladástól számított három éven belül kell a tanácsnak az említett közművesítést megoldania, aminek igyekszik is eleget tenni. Befejezésként érdemes följegyeznünk Fehérné Lovász Mária népfronttitkár summázó szavait, már csak azok maliciózus volta miatt is. Mert. ahogy búcsúzóban mondta: hasznos volt ez az együttlét, de a legközelebbi alkalommal nem szívesen látná viszont ugyanezeket az arcokat. S valójában ez szolgálna elégtételül a népfrontnak igazolva, hogy nem hiába vállalta a fiatal építtetők ügyének felkarolását... Moldvay Győző — Heves megyei vagyok — mondja —, hiszen Vison- tán születtem 1936-ban. Az elemi, illetve általános iskolai tanulmányaimat Do- rogházán és Gyöngyösön végeztem. Később Salgótarján következett, mégpedig a Madách Imre Általános Gimnázium. Az érettségi után — 1957-től — az Egri Pedagógiai Főiskola magyar- történelem szakára jártam. Tagja lettem a helytörténeti szakkörnek — ez egyébként meghatározónak bizonyult a későbbiek során —. valamint a TIT jogelődjének, a TTIT-nek. — A tanítással persze másféle formában is kapcsolatba került... — Igen, mert az általános iskolai tanári pályám is kezdetét vette, méghozzá a Gyöngyösi II. Számú Általános Iskolában. Sőt, egyéb elfoglaltságom is akadt, ugyanis népművelési felügyelő lettem a városi tanácson. Igaz viszont az is, hogy a tudásom növeléséről sem mondtam le. Bizonyság erre, hogy a hatvanas évek elején az MM Kulturális Akadémiájának hallgatója lettem, egykét esztendővel később pedig az ELTE Bölcsészettudományi Karára iratkoztam be. Ilyen módon zenetörténet— népművelés, Illetve magyar— történelem szakos középiskolai tanári oklevelet szereztem. S még egy lényeges dolog ... Voltaképpen ez idő tájt láttam hozzá Gyöngyös és Heves megye XVIII—XX. századi művelődéstörténetének kutatásához és feldolgozásához. — Ettől függetlenül oktatott is, tanult is ... — Természetesen. Diákjaim voltak az Erkel Ferenc Ipari Tanuló Intézetben, majd a 4-es és 6-os Számú Általános Iskolában. Jómagam viszont az egri marxizmus— leninizmus esti egyetem filozófiai szakát végeztem el. 1974-től vagyok a jelenlegi munkahelyemen. A tudományos szocializmus, a magyar munkásmozgalom története és az agrártörténet tárgyak tartoznak hozzám. Ugyanettől az évtől kezdődően vezetem a tanszéki tudományos diákkört és a honismereti, helytörténeti szakkört. — Úgy tudom, az elfoglaltságok köre még ennél is szélesebb ... — Valóban. Tagja vagyok a Magyar Néprajzi Társaságnak. a Gárdonyi Géza Társaságnak, a Miskolci Akadémiai Bizottság Történelemtudományi Munkabizottságának és az Országos Honismereti Bizottságnak. — Közel három évtizede, hogy ír is ... — Ügy van. 1958-tól rendszeresen publikálok hírlapi és iskolai szakcikkeket, tanulmányokat. Utóbbiak közül több megjelent országos folyóiratokban is. Fő témáim: neveléselmélet, szakmódszertan. népművelés-elmélet és -gyakorlat, összességében 178 munka fűződik a nevemhez. valamint nyolc önálló könyv. — A tudományos tevékenység sem maradt el, mert 1971-ben a Gyöngyös város művelődésproblémái 1944— 45-től 1962-ig című dolgozatával doktorált, nemrégiben pedig a kandidátusi értekezésének nyilvános vitájára került sor . .. — Igen, október végén. Ebben megyénk szegényparasz. ti és munkásmozgalmának történetét dolgoztam fel, méghozzá az 1849 és 1918 közötti időszakot szemügyre véve. Már 1974-ben elkezdtem ehhez az anyaggyűjtést, s még ebben az évben jelentkeztem a Tudományos Minősítő Bizcttságnál. A források, dokumentumok tanulmányozása 8—9 esztendőt vett igénybe. A kész mű i£ terjedelmes, hiszen a törzsanyag 300 oldalnyi, a kiegészítő rész — statisztikai adatok, bibliográfia, rövidítésjegyzék stb. — még 225 lap. — Mi jelentette a legfőbb nehézségeket? — Például a rengeteg utazgatás. A szükséges anyagnak csak egy része lelhető fel szűkebb hazánkban. Megfordultam egy sor levéltárban. többek között Szolnokon. Salgótarjánban. Ez utóbbi helyek múzeumait is felkerestem, akárcsak a fővárosban a munkásmozgalmi. a közlekedési, a kereskedelmi és vendéglátóipari múzeumokat. Ezen túlmenő, en voltam a Párttörténeti Intézetben is és — természetesen az Országos Széchenyi Könyvtárban. Emlékszem, ez utóbbi helyen az egyik nap — reggel 9-től este 9-ig — jó két méter magas irattömeget néztem át.. . Rossz volt a bizonytalanság is, mármint hogy találok-e megfelelő forrásokat. Nem tudhattam. hol bukkanok ezekre. Fárasztó volt, de egyben nagyon izgalmas. Segítette a ténykedésemet, hogy a tanszékvezetőm elegendő időt biztosított a búvárkodásra, kutatásra. — Mikor készült el teljesen? — Már 1983-ban. Beadtam, elfogadták. Tavaly áprilisban volt a dolgozat munkahelyi vitája. Ez hasznosnak bizonyult. mert körvonalazódtak azok a részek. amelyeket még bővítenem kellett, valamint azok, ahol éppen ennek ellenkezőjére volt szükség. A konkrét megírás körülbelül 11 hónapig tartott Igaz. előzőleg már közöltem belőle részleteket a Heves Megyei Propagandistában. Ez is jó volt, ugyanis a visszajelzéseket kamatoztathattam — Voltak-e olyan dolgok, amelyek — a dokumentumok vizsgálata során — meglepték önt? — Nem is a meglepetés szót használnám ... Inkább úgy fogalmaznék, hogy egykét érdekességre felfigyeltem. Az egyik ilyen, hogy itt helyben, vagyis Gyöngyösön már az 1880-as években voltak afféle politikai megmozdulások, azaz sor került például a kisiparban dolgozó munkások és a „szőlőkapások” együttes fellépésére. A másik ... Rengeteg ismeretünk van arról, hogy Egerben hogyan ünnepelték meg az 1890-es május 1-jét. Most egy sor tény kiderült arról is, hogy Gyöngyösön miként zajlott le ez az esemény. — Család, szabadidő? — A feleségem pedagógus, a helybeli 1-es Számú Általános Iskolában tanít történelmet és orosz nyelvet. Van egy kisfiúnk, ő most hatodik osztályba jár. Ha csak tehetem, a helytörténettel foglalatoskodom, így nem sok üres óra akad. Nagyon szeretek olvasni, ma is rajongok Gárdonyiért. — További tervek? — Mint az értekezésem címéből is kiderül, az adott témát csak 1918-ig tekintettem át. A jelenlegi elképzelésem viszont az, hogy a két világháború közötti időszakot is feldolgozom majd. Lényegében már bele is fogtam. Kétségtelen, több forrásra támaszkodhatok, de mégis- az a véleményem, hogy ez a feladat nehezebb lesz. Persze mindegy, hisz a végeredmény megéri a fáradságot . . . Sárhegyi István L. M. „Az embernek valahol laknia kell” Avagy: egy hatvani népfrontvállalkozás sikere
