Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-09 / 289. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! WXVII. . vfolyam. 289. szám VK.X : I<18<>. <!<• ( cmlicr 9 kedd 1.80 KIRÍN I AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Megyénk lakosainak 86 százalékához jut el az egészséges ivóvíz — Negyvenezren még erre várnak — Továbbra is tervszerűen, közösen Ivóvizünk és a jövő A vízről ma már nem lehet közömbö­sen beszélni. Még ha frázisnak is tűnik az ismételgetése, de bizony nagyon igaz: az egészséges ivóvíz nagy kincs. S nem­csak nálunk, Magyarországon vagy Heves megyében, hanem az egész világon! Szer­te Európában nem kevés gondot okozott a száraz, forró, csapadékszegény nyár. Büszkék lehetünk rá, hogy ebből a ma­gyar fogyasztók közül csak kevesen érez­tek meg valamit. Köszönhető ez annak a tervszerű vízgazdálkodásnak, ami majd közel három évtizede jellemző. Nemrégi­ben Heves Megye Tanácsának Ipari-Epí- tési-Kereskedelmi-Szolgáltatási Bizottsága előtt adott számott megyénk egészséges ivóvízellátásának, víztermelő kapacitásbő­vítésének lehetőségeiről a megyei tanács építési és vízügyi osztályának vezetője. Zámbori Ferenc. Ezt követően beszélget­tünk vele. Még ma is meghatározó falvainkhan a kerekeskút látványa Utolérni önmagunkat Barátom dohányos em­ber. Nem szégyellj, de nem is dicsekszik vele. Elszív­ja a maga napi két-három doboz cigarettáját, amelyen ott virít az üzenet: a do­hányzás káros az egészség­re! Már ezzel is megbékélt, de legutóbb azt mondta egy egészségüggyel kapcso­latos tanácskozás előtt: ha itt is szóba hozzák az ál­tala oly kedvelt illatos füst eléggé el nem lítélhető ha­tását, feláll és kimegy. Ter­mészetesen felmerült a kérdés, s ő a helyén ma­radt. De utána meg kel­lett hallgatnom magyaráz­kodását, mely szerint tud­ja ő, hogy minden szál egy koporsószeg, s. a szíve olyan lesz, mint a plaká­ton a csikkel telenyomko­dott hamutartó, meg hogy a tüdeje tele lesz kátrány­nyal, meg miegyébbel, de nem tud leszokni. Már pró­bálta, de rabja ennek a szenvedélynek, s olyan ide­ges tüneteket produkál, ha nincs keze ügyében a ba­gó, hogy akkor inkább a nikotinmérgezés. Miközben panaszos sza­vait hallgattam, azon gon­dolkodtam, hogy hányféle tilalomfa áll előttünk, mennyi mindenről tudjuk, hogy nem jó, ahogy csi­náljuk. Egészségünket pró­bára tesszük rossz étkezé­si szokásainkkal, környe­zetünket idegességünkkel, rossz modorunkkal kínoz­zuk halálra, munkahelyün­kön nem adjuk a szerve­zés iskolapéldáját. Pedig elmondták százszor és száz helyen, hogy miként kel­lene változtatni a helyze­ten, hogy kedvezőbbre for­duljon sorsunk. Mégis itt állunk egy sor általunk is helytelennek ítélt kényszer­cselekvés kellős közepén. Néha persze rászánja az ember magát arra, hogy tudatosan szembeszálljon a körülményekkel, ame­lyek közt ott van saját természete is. De valahogy nagy szakadék tátong az akarat és a megvalósulás között, ugyanúgy járunk mint a példában idézett barátom, akinek lassan re­meg a keze a görcsös igye­kezettől, hogy megsárgult ujjai közül végleg kiejtse a cigarettát. Talán rajta is csak a krízishelyzet „segít”, ak­kor mond le rossz szoká­sáról, ha orvosai „életve­szélyesen megfenyegetik”, ha a végén nagy tét forog kockán. Sajnos más ilyen esetben is félő, hogy csak efféle válság kényszerít bennünket arra, hogy meg­találjuk a legjobb megol­dásokat. Hajlamosak vagyunk el­feledkezni arról, hogy nem általánosságban szólnak a társadalomról, az egészség­ről a különböző elemzések, intelmek- Ha utol akarjuk érni önmagunkat, meg kell találnunk a kapcsolatot a magunk és a többiek sor­sa között, fokozatosan be­építve szokásaink közé mindazt, amit érdemes. Gábor László — Kérem, hogy néhány mondattal jellemezze hon­nan is indult ez a mun­ka ... ? — Megyénkben a felsza­badulás előtt csak Eger és Gyöngyös rendelkezett szá­mottevő közműves vízellátás­sal. Az intenzívebb fejlődés 1958-tól jellemző, amikor a megyei tanács határozatot hozott a közműves vízháló­zat fejlesztésére. A II. és a III. ötéves tervben gyorsult fel a vízműépítés, ami már jelentős fejlődéseket hozott, de ' nagy eredménynek szá­mított a IV. és VI. ötéves terv közötti Mátrai Regioná­lis Vízmű felépítése a Kö­szörű-völgyi és Csórréti tá­rozók üzembe helyezése. — Mára milyen eredmé­nyekkel büszkélkedhetünk? — Napjainkban kilencven- egy település mintegy 303 ezer lakosát, azaz o megye összlakosságának 86 száza­lékát láthatjuk el egészsé­ges ivóvízzel. Ha megyénk közműves vízellátását a fej­lődés ütemében és az ellá­tottsági mutató alapján vizs­gáljuk. jelentős eredménye­ket könyvelhetünk el. Közel sem ilyen megnyugtató a helyzet azonban, ha a szol­gáltatási biztonságot elemez­zük. Egerben mennyiségi problémák okoznak gondot. Rendkívüli szárazság esetén az igényeket nem tudjuk ki­elégíteni. — Ez is mutatja, van még tennivaló . . . — A kutak vízhozam­csökkenéséből adódó gondot csak fokozza a vízigények kertlocsolás miatti megnöve­kedése. Ez is az oka, hogy a napi csúcsfogyasztási idő­szakban szinte mindenna­possá válik a város egyes részein a nyomáscsökkenés. Eger és a városhoz kapcsolt települések — Andornaktá- lya. Makiár, Nagytálya, Os­toros, Novaj — vízbázis nö­velésével az utóbbi években rendszeresen foglalkoztunk több szinten is. Az Orszá­gos Vízügyi Hivatal és a megye vezetőinek 1985-ben megtartott megbeszélésén döntés született arról, hogy bővítésre csak dél felől van léhetőség. Meghatároztuk, hogy első ütemben a VII. ötéves tervidőszakban, az Andornaktálya—Makiár kö­zötti vízmező bevezetése vá­lik szükségessé. Ezzel egy lidőben biztosítani kell a délről érkező mennyiség fo­gadási feltételeit, tároló épí­tésével és a vezeték rekonst­rukciójával. Ugyanakkor elő kell készíteni a mezőszeme- rei, illetve a bükkábrányi vízbázis igénybevételét is. Arról is megállapodás szü­letett, hogy a térrég távla­ti vízellátása csak a Tisza regionális rendszerhez tör­ténő csatlakozással oldható meg. — Mi a helyzet a megye második legnagyobb városá­ban, Gyöngyösön és környé­kén. — Gyöngyös és a hozzá tartozó települések — Gyön­gyöshalász, Atkár. Gyön- gyössolymos, Gyöngyösoro- szi — vízellátása jelenleg egyensúlyban van. Ugyan­akkor a víztermelő kapaci­tás fejlesztése szükséges, amelyre egyetlen lehetőség a gyöngyösvisontai rendszer továbbfej lesztése. — Hatvanban és környé­kén is ilyen kedvező a hely­zet? — Hatvanban a vízminő­ség változása teszi bizony­talanná a lakosság vízellá­tását. A vízadó terület köz.- vetlen közelében lévő sertés­telep szabálytalan szenny­vízkivezetése ugyanis olyan szennyezési veszélyt rejt magában, hogy a sekély mélységű kutak vizét csak naponkénti vizsgálat alap­ján lehet igénybe venni. Ezért szükségessé vált a nagy átmérőjű kutak ’építé­se, valamint az újabb ku­tak fúrása. Erre a szakvé­lemények szerint a boldogi vízmező alkalmas. A város vízellátásának stabilitása ér­dekében ebben az évben el­készült a Hatvan—'Lőrinci térségi vízmű összekötő ve­zeték, amely távlatban egy Zagyva-völgyi regionális rendszer részeként működik majd. — A legnagyobb gondot azonban a községek ivóvíz­ellátása jelenti. Mi a hely­zet ezzel? — Ezeken a településeken is tapasztalhatók a fejlődé­sek. Megyénk lakossága kö­zül 40 ezren nem rendelkez­nek még a közműves vízel­látással. Ez huszonhat tele­pülést jelent, s ebből tíz közegészségügyileg is veszé­lyeztetett. Különösen me­gyénk északi részén kedve­zőtlen a helyzet, elsősorban a hidrogeológiai viszonyok miatt. Ez a gond csak tér­ségi vagy regionális rend­szerhez való csatlakozással oldható meg. A megye veze­tői az Országos Vízügyi Hi­vatal munkatársaival együtt a jövőben is tervszerű mun­kával azon fáradoznak, hogy mihamarabb megoldódhas­sanak ezek a problémák .. Egyet azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a jövőben, az eddigieknél sok­kal nagyobb megbecsülési érdemel ivóvizünk. Kis Szabó Ervin Nagytályán egy háztáji szőlőben viszont lefektetett vízveze­ték biztosítja az öntözést a nagyobb terméshez (Fotó: Kőhidi Imre) Lázár György fogadta Herbert Weizet A kormány meghívására hétfőn Magyarországra ér­kezett Herbert Weiz, az NDK Minisztertanácsának elnökhelyettese, tudományos és műszaki miniszter. Herbert Weiz a nap fo­lyamán megkezdte tárgya­lásait Marjai József minisz­terelnök-helyettessel. vala­mint Tétényi Pállal, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével. Lázár György. a Minisztertanács elnöke délután fogadta Her­bert Weizet. A szívélyes, baráti légkörű találkozón részt vett Marjai József és Tétényi Pál. Jelen volt Karl-Heinz Lugenheim, az NDK magyarországi nagy­követe is. Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa, Kállai Gyu­la elnökletével hétfőn ülést tartott a Parlament kong­resszusi termében. Az ülésen — amelyen részt vett és felszólalt Szabó Ist­ván. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke is — Pozsgay Imre, a HNF Orszá­gos Tanácsának főtitkára tá­jékoztatót tartott az MSZMP Központi Bizottsága novem­ber 19—20-i üléséről, illet­ve a népfrontmozgalom idő­szerű feladatairól. A tájékoztatót vita követ­te: tizenketten szóban fej­tették ki véleményüket az elhangzottakról, s az orszá­gos tanács egy tagja írásban nyújtotta be felszólalását. Az észrevételekre Pozsgay Imre válaszolt. Javasolta, hogy a felszólalások tartal­mát a HNF Országos Titkár­sága az ülésen elfogadott ál­lásfoglalás mellékleteként juttassa el az MSZMP Köz­ponti Bizottságához. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága november 19—20-i határozatáról és a népfrontmozgalom felada­tairól az alábbi állásfogla­lást fogadta el: A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa megismerke­dett az MSZMP Központi Bizottságának a gazdasági munka megjavítása felada­tairól és az 1987. évi nép- gazdasági terv és állami költ­ségvetés irányelveiről szóló határozatával. A testület nagyra értékeli, hogy a párt a kommunisták és a párton- kívüliek közös támogatását kéri és igényli a XIII. párt- kongresszuson megfogalma­zott és a VII. ötéves tervvel törvénybe foglalt országépítő program megvalósításában. E közös munkát az országos ta­nács szükségesnek tartja és valóra váltásában felelős részt vállal. A népfrontmozgalom sok­oldalú tapasztalatai meg­egyeznek a Központi Bizott­ság helyzetértékelésével. Az országos tanács emlékeztet arra. hogy a párt kongresz- szusán meghatározott cé­lokat az állampolgárok nagy többsége egyetértéssel fogad­ta. s ezt kifejezésre is jut­tatta az elmúlt évi általános választásokon, majd a Ha­zafias Népfront VIII. kong­resszusán is. Ez a nemzeti egyetértés és támogatás kí­sérte és kíséri ma is a közös célok érdekében kibontakozó törekvéseket, intézkedéseket és ezek kezdeti eredménye­it. Ugyanakkor az országos tanács is érzékeli, . hogy a közös célokhoz közeledésün­ket akadályok nehezítik, s hogy ezek között a legjelen­tősebbek . saját gyengesége­ink. az irányítás fogyatékos­ságai, az indokolatlan ké­sedelmek, lemaradások. a/-’ egyetértés hiánya a kibon-, takozás távlatait illetően. Ezek az akadályok és a gazdasági helyzet ezekből kö­vetkező romlása erősen nyug­talanítják közvéleményünket és gyengítik a szocialista köz- megegyezést éltető bizalmat. Mindezt figyelembe véve az országos tanács támoga'tja a Központi Bizottságot a gaz­dasági fejlődés útjában ál­ló akadályok eltávolításában, az irányítás színvonalának és hatékonyságának emelé­sében. a nélkülözhetetlen po­litikai. társadalmi, szervezeti és személyi feltételek meg­teremtésében. A testület he­lyesnek és szükségesnek tart­ja, hogy a jelenlegi helyzet­ben megfogalmazott felada­tokat reális, társadalmi ki­hatásaiban is végiggondolt és a távlatokat is tartalmazó koncepció, következetes meg­valósítás. az önállóság és a felelősség elveit minden te­rületen érvényesítő gyakor­lat támassza alá. A testület szerint az or­szág jelenlegi, nehéz gazda­sági helyzetében nem a cél­jainkról való lemondás a megoldás, hanem minden al­kotó erő és akarat mozgósí­tása a célok megvalósításá­ra. Szükségesnek tartja, hogy társadalmi párbeszéd ala­kuljon ki a társadalmi és gazdasági fejlődés kívánatos és lehetséges útjáról. Ügy véli. hogy az egyetlen jár­ható út az irányítás és a végrehajtás minden szintjén a hozzáértő, felelős munka, a kezdeményezéseket ösz­tönző, támogató, az érdekek kifejeződését és célszerű ke­zelését lehetővé tevő, a jo­gokat és a kötelességeket, va­lamint a felelősséget össz­hangban érvényesítő demok­rácia fejlesztése. Ez hazánk, s benne a munkahelyek, a családok, az állampolgárok közös érdeke. Az országos tanács kifeje­zi a népfrontmozgalom el­kötelezettségét a megújulási folyamat következetes fej­lesztése. továbbvitele, a ru­galmasan alkalmazkodó, ha­tékonyabb gazdaságirányítás kialakítása mellett. Előreha­ladásunk fontos feltételének tartja az értéket teremtő ha­tékony munka megbecsülé­sét, a teljesítménnyel arány­ban álló jövedelemelosztást. A laza munkafegyelem, a szervezetlenség, a rossz gaz­dálkodás okozta veszteségek ne kapjanak a költségvetés­ből fedezetet, helyette az or­szág természeti és gazdasági adottságait, valamint a tech­nikai és szellemi feltételein­ket figyelembe vevő műszaki fejlesztést kell szorgalmaz­nunk. A testület az 1987. évi népgazdasági terv és az or­szág előtt álló feladatok tel­jesítésére szólítja fel né­pünket. A testület meg van győ­ződve arról, hogy a nép­frontmozgalom bizottságai­nak és aktivistáinak segít­ségével, a helyi politikai, ta­nácsi. más társadalmi és ér­dekvédelmi szervekkel össze­hangolt együttműködésük erősítésével, sokoldalúan hoz­zájárul az állásfoglalásban megjelölt feladatok elvégzé­séhez, a gazdasági munka szükséges megjavításához. Ehhez szükséges, hogy terü­letükön maguk is igényel­jék és sürgessék a rend ás a fegyelem javítását, az önál­ló és felelős vezetői munkát, a politikai, gazdasági, jogi és hatósági tevékenység, vala­mint a demokratikus ellen­őrzés' összehangolását. Külö. nősen fontos a lakosság élet- körülményeit, közérzetét ja­vító településfejlesztésben és ellátásban, az ember; kör­nyezettel való gazdálkodás­ban. a helyes társadalmi ér­tékrend visszaállításában a széles körű részvétel. Támo­gassák a demokratikus fó­rumokat, a helyi tartalékok mozgósításra képes öntevé­keny közösségek létrejöttét Az országos tanács felké­ri a mozgalom bizottságait, hogy a VIII. kongresszus szellemében fejlesszék, gaz­dagítsák munkájukat min­den területen, és vonjanak be újabb és újabb rétegeket, csoportokat, állampolgárokat a közéleti tevékenységbe. Ez­úttal kéri a népfrontbizott­ságokat, hogy a helyi tenni­valók ismeretében alakítsák ki konkrét feladataikat, amelyekkel hozzájárulnak gazdaságpolitikai feladata­ink, közös céljaink megvaló­sításához.

Next

/
Thumbnails
Contents