Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-06 / 287. szám
4 NÉPÚJSÁG, 1986. december 6., szombat Szolgáltatás a 80-as években A fogyasztó a sor kullog... Ma Magyarországon a kitört ablaküveget pótoltatni, az elromlott televíziót, huto vagy mosógépet, illetve autót meg javíttatni nem tartozik a legegyszerűbb feladatok közé. E gondokról, a problémák megoldásának lehetőségeiről, valamint ,.a hogyan tovább?” kérdésköréről, és az ezekből fakadó további teendőkről a közelmúltban tanácskoztak a szakemberek Egerben a III. fogyasztási szolgáltatási konferencián. végén Milliókat - milliókért Milyen egyszerűen hangzik a kérdés: Akar néhány milliós üzletet kötni? Mást sem kell tennie, mint kétszer kiutazni az NSZK-ba. Hagyjuk az ilyen rossz tréfákat, mondhatják. Pedig ez félig-meddig igaz így, ahogy hangzik. Szilán Pált. az Országos Tervhivatal főtanácsosát, a Központi Szolgáltatásfejlesztési Bizottság titkárát —aki maga is részt vett az egri fórum munkájában — kértük. mondja el miként látja a hazai fogyasztási szolgáltatások helyzetét. — Kezdjük a tényekkel. A fogyasztási szolgáltatások — mely kategóriába beletartozik a cipőjavítás és a gépkocsi szervizelése éppen úgy, mint a vízvezeték-szerelés vagy a hajvágás és ruhatisztítás — értéke tavaly megközelítőleg 50 milliárd forintot tett ki. Ennek kétharmada a lakosság részére nyújtott szolgáltatás volt. A szolgáltatások mennyisége — összehasonlító áron számolva — az elmúlt fél évtizedben, azaz 1985-re 20 százalékkal emelkedett az V. ötéves tervben elért színvonalhoz képest. Az áremelkedés mértéke pedig mintegy 40— 45 százalék volt. Mindez azt jelenti, hogy a már említett 50 milliárd forint 75 százalékkal haladta meg — az elmúlt "évben — az V. ötéves terv hasonló mutatószámát. — A különféle szolgáltatásokat jelenleg 3400 vállalat és szövetkezet — ez a szocialista szektorban hozzávetőlegesen 18 ezer egységet jelent —, valamint körülbelül 100 ezer kisiparos végzi. Tehát pillanatnyilag a szolgáltatásban dolgozók száma 200 ezer. Harminckilenc százalékuk építőipari, harminc, négy százalékuk más ipari tevékenységet folytat, míg huszonhárom százalék a közlekedésben vállalt munkát. — Az elmúlt öt évben, vagyis a lezárult tervidőszakban milyen változások mentek végbe a szolgáltató „ágazatban”? — Egy közhellyel kell kezdenem. A szolgáltatás a világon mindenhol neuralgikus terület. Ez a munka nem szériatermelés, hanem mindig egyedi. Ezért folyamatosan egyre drágább is ... Nálunk a szocialista építés első éveiben — az volt az elképzelés, hogy a szolgáltatásoknak olcsóknak kell lenniük. hogy mindenki számá ra elérhetők legyenek. Ezért az ilyen jellegű munkát államilag sokféleképpen támogattuk. főként költségvetési eszközökkel, azaz pénzt injekcióztunk az ágazatba. Az. után a 70-es években megtörtént az országos szolgáltatóhálózat átfogó fejlesztése. sok milliárd forintos állami támogatással. A fogyasztók ellátása mégis háttérbe szorult, mert a nagymértékű állami támogatás következtében a szolgáltatóknál elveszett az önálló gazdasági érdekeltség, hiszen az e területen működő vállalatok a fejlesztésekhez költségvetési támogatást ka-ptak, az adókat nem kellett megfizetniük, a különféle preferenciák érvényesültek. Ennek hatására eltompultak a fogyasztói igényekkel szemben. mert nem az volt a középpontban. hogy az embereket jól kj kell szolgálni, hanem az. hogy meglegyen bizonyos számú szervizrekonstrukció és új szerviz. Mindehhez még jött az is. hogy az indokoltnál lényegesen nagyobb, szolgáltató szervezetek jöttek létre, melyek vállalati stílusban gazdálkodtak. és emiatt elbü- rokratizálódtak. E mamutszervezetek nem bizonyultak életképesnek, nem voltak képesek az egyedi megrendeléseket megfelelő színvonalon teljesíteni. Jó példa erre a Gelka, vagy az Afit, ahol már-már ha- tóságosdit játszottak a megrendelőkkel. — A nyolcvanas években már változott a helyzet... — Igen, a szolgáltatásban is új „időszámítás” kezdődött. Az volt a cél, hogy egy piacérzékeny, a kereslet-kínálat törvényeit figyelembe vevő, sok kis egységből álló szolgáltatóhálózat alakuljon ki. s álljon a fogyasztók rendelkezésére. Ezt a folyamatot indítottuk el a szolgáltatás szervezetének korszerűsítésével 1980—*82-ben, amikor u nagy vállalatokból kisebb, önállóan gazdálkodó egységeket hoztunk létre. Ezzel megteremtettük a valóságos piac egyik alapfeltételét, a konkurenciát. — A másik feltétel a reális árak kialakítása. Bármennyire is nem tetszik nekem, mint fogyasztónak, hogy magasak a szolgáltatások árai. mint közgazdász azt kell mondonam. hogy ezek az árak alacsonyak, mert az általános árviszonyoktól elmaradtak: magas az üzletbér, sokba kerül az energia, a szállítás és más olyan költségek is folyamatosan emelkednek, amelyek befolyásolják ezeknek az egységeknek a gazdaságos működését. És ezenkívül még valamit figyelembe kell venni, nevezetesen, hogy a fogyasztói árakhoz képest is olcsók a hazai szolgáltatások. így a szolgáltatást végzők jövedelemtermelő képessége kicsi, ezt támasztják alá a mérlegadatok is. — Mi a kibontakozás útja? — Illúzióink nem voltak, láttuk, hogy a szolgáltatási szektor új pályára állítása csak hosszabb folyamat eredménye lehet. Ehhez pedig meg kell teremteni a feltételeket, mindenekelőtt az esélyek egyenlőségét. Ennek érdekében folyamatosan — az elmúlt öt évben háromszor — változtattuk meg a szabályozókat, amelyek azután megkönnyítették a szolgáltatók gazdálkodását. Az esélyek egyenlősége hozta magával a szervezetek differen. ciálódását, a konkurencia- harcot is. Van olyan gazdálkodóegység, amely adott feltételek között prosperál, míg a másik segítségért kiált. — Kialakulóban van tehát a versenyszellem az állami szektoron belül. Létezik-e ugyanez az állami vállalat és a kisipaYosok között? — Gazdasági szempontból nem szeretem ezt a megkülönböztetést, nem vagyok híve annak, hogy éles határvonalat húzzunk a magán-, a szövetkezeti, az állami szektor közé. Itt egy rneg- közelítés lehetséges, mégpedig az, hogy milyenek a szolgáltató szervezetek, vizsgálva a dolgot, kiderült, hogy a kisebb szervezetek — ide értem a kisiparosokat is — gyorsabban, rugalmasabban alkalmazkodnak a piaci, a fogyasztói igényekhez. ' Ezt bizonyították az utóbbi évek, amikor ezek az egységek nyertek teret a szolgáltatási ágazaton belül a nagyobb szervezetek rovására. Mert senki sem azért megy a kisiparhoz. mert az maszek, hanem mert gyorsabban és jól dolgozik, s ha egy szövetkezet csinálja ugyanezt, akkor az ugyancsak tisztességesen megél. — Mit tart neuralgikus pontnak? — Mindenekelőtt tovább kell folytatni a szolgáltatási szférában a szervezeti korszerűsítést. Még több szolgáltatóegységet kell létrehozni. vagyis növelni kell a kínálatot. Részben úgy, hogy az állami és szövetkezeti vállalatokról újabb kisebb egységek válnak le. újabb gmk-k alakulnak, részben úgy, hogy a kisipar fejlődik. A belső működési rendszere pedig kedvezzen a vállalkozói szellemnek. Ne várja senki ölbe tett kézzel, míg a fogyasztó megkeresi, hanem igyekezzen elébe menni. Végül, de nem utolsósorban az anyag- és alkatrészellátási gondokon való enyhítést tartom fontosnak. ami csak részben függ maguktól a szervezetektől, részben külső körülmények befolyásolják. Ha az említett tényezőkön sikerül valahol változtatni. már kevesebb lesz a neuralgikus pont. Ezenkívül azt szintén igen nagy előrelépésnek tartanám, ha sikerülne a gyártókat és a szolgáltatókat közelebb hozni egymáshoz, és közös érdekeltséget megteremteni közöttük. Ez nagyon nehéz feladatnak tűnik. Mert ma még az érdekeltsége más a gyártónak. az alkatrészellátó vállalatnak és más a szerviz-, nek. a sor végén pedig sajnos a fogyasztó kullog ... Mert az utazás is megtörtént, a több millió márkás üzlet is kész. csak . ..! Halljuk a részleteket Nyitrai Ákostól, a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság igazgatójától: — Van egy vegyes vállalat nálunk, az ATEK, amelynek egy müncheni cég is a tagja. M. Jürgensmeier a nyugatnémet társvállalat tulajdonosa. A7 ő révén tudtunk üzleti tárgyalásokat kezdeni, és most már ott tartunk, hogy tulajdonképpen mindenben megegyeztünk. A „mindenben" azt jelenti, hogy a gazdaság fel akarja újítani borászati berendezéseit, új palackozógépsort akar beszerelni. Méghozzá nem is akármilyet. hanem olyat, amely óránként négyezer üveget Kiölt meg, címkéz fel, rak kartondobozokba. — A tavasszal kint jártunk Stuttgartban az Inter- vitis nevű vásárban, ahol szőlészeti és borászati gépsorokat láthattunk. Ez már amolyan felderítő útnak számított. Ott ki is választottuk azokat a gépeket, amelyekre nekünk szükségünk lenne. A tárgyalást lefolytattuk, és abban állapodtunk meg. hegy utánunk küldik az árajánlatot. Az meg is érkezett, bizonyos módosításokkal rögzítették is az összegeket. Később megjött a nyugati cég megbízottja, aki már a léptékarányos műszaki telepítési rajzot hozta magával. Tehát "mindent berajzoltak a gyöngyösi üzem méretei szerint. Kiderült, hogy a du- gaszológép csak két műveletet tud végezni, az állami gazdaságnak pedig olyan kell, amely nemcsak parafával, hanem műanyaggal és más módon is le tudja zárni a palackot. Jó, rendben' van, ilyen pillanatnyilag ugyan náluk, a nyugati cégnél nincs, de két hét múlva közük, hogy hönnan szerzik be és mennyiért. Ez már csak ígv megy ott. ahol a piac .. . piac. No, igen! Üjabb utazás az NSZK-ba. ismét csak felderítő céllal. Azt kell megtudni. milyen borokat lehet ott értékesíteni és menynyiért. Mert palackozva „nem szokás” odakint magyar bort árusítani. — Mi a berendezésekért áruval szeretnénk fizetni — mondta az igazgató a kérdésemre. — Itt van a lista, amelyben közük, milyen borfajtákat vásárolnak meg tőlünk. A levélben ott áll egy szám: 4 millió NSZK m£b- ka. Azt írja Jürgensmeier úr. hogy náluk és a világpiacon ilyen értékben tud mátraalji bort elhelyezni. Egyelőre^... . jegyzi meg a beszélgetőpartnerem. mert nagyon számítanak arra, hogy meg tudnak „ragadni" ezen a piacon. — Ennek azonban az is a feltétele, hogy „ugyanazt” a bort kapják tőlünk öt év múlva is. mint amit az első szállítmánnyal kiküldtünk Gyakorlatilag tehát arról van szó, hogy az .analízis mindenkor az eredetileg közölt adatokat jelezze, az évek teltével együtt. Ehhez bizony már „tudni kell” bort érlelni, kezelni és gondozni. Ahogy általában is erre kell ezentúl nagyobb gondot fordítania a gazdaságnak. Ez viszont egy sor újabb feladatot jelöl ki. De ez már belső ügy. — Beadtuk- a pályázatunkat a Fejlesztési Bankhoz is, alapbővítésre kértünk 25 millió forintot. Az exportunkát ezzel a nyugati céggel évente 4—5 ezer hektoliterrel tudjuk növelni, ami nem csekélység. Jó esélyünk van arra, hogy a Külkereskedelmi Banktól negyven- milliós hitelt kapjunk ,és akkor a gépsort nemcsak áruval „ellentételezzük”, hanem devizaforinttal is. ami kedvező lenne nekünk. Ennyi a „minden”. Nem kevesebb, mint négymillió nyugatnémet márka a magyar forintban felvett hitel fejében. De az is jelentős tényező, hogy tulajdonképpen „nyitást” hajtunk végre tőkés piacon — palackozott borokkal. Gondoljuk el ... ! Ilyen ez a mostani „piaci világ”. Nem lehet ölbe tett kézzel üldögélve várni a „csodát”. Csoda nincs, csak üzlet van, aminek mindkét fél számára előnyösnek kell lennie. Ehhez pedig nem elég csak „két utazás” — nyitott szemmel kell körülnézni és ... cselekedni. G. Molnár Ferenc Még közel érintetlen .. . A Bükki Nemzeti Park nem csak nemzeti érték... Néhány évvel ezelőtt láttam először a híradást, ami a lúgos eső következményeiről szólt. Megdöbbentő képsorok voltak, amelyek a környezetet nem kímélő, nagymértékű iparosodás következményei. Akkor úgy gondoltam, hogy nálunk ez elképzelhetetlen, s számba vettem csekélyke erdőinket. Amikor a Mecsek, a Bükk. a Mátra, a Dunántúli középhegység „leltározásával” végeztem, még a gondolatot is elhessegettem. Pedig a szakemberek már akkor figyelmeztettek: óvni keli természeti értékeinket. Ennek egyik jó példája a Bükki Nemzeti Park. Varga Ferenc geológiai felügyelővel ennek a területnek értékeiről beszélgettünk. — Évente másfél millióan keresik fel a parkot — mondta. — A vendégek három fő irányból érkeznek. Eger, Fel- sőtárkány felől, Miskolc, Lillafüred felől, a Szilvásvárad, Szalajka-völgy felöl. — Sok problémát jelent az idegenforgalom? — Mint természetvédelmi kezelőnek a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a turizmus nagyon koncentrált. A harmincnyolcezer hektár parkból Szilvásváradra, Szála jka-völgyre, Lillafüredre, illetve a kettő között elhelyezkedő Nagyfennsíkra korlátozódik az idegenforgalom. Ezen kívül nincs idegenforgalmi infrastruktúra, sem pedig programkínálat. Ezért az utóbbi két-három évben bemutatóhelyek kialakításához látott hozzá a nemzeti park igazgatósága. — Mit nyújt ma a Bükki Nemzeti Park. a látványon, a turisztikai lehetőségeken kívül? — Szilvásváradon az Or- bán-házban a Bükk természeti képe című kiállítást lehet megtekinteni. Ez a Bükk földtani múltját, az őslénytani leleteket mutatja be Látható itt a pár centiméteres, két-háromszáz millió éves fosszíliáktól, a tizenöthúszezer évvel ezelőtti barlangi medvéig sok egyéb érdekesség. Külön rész foglalkozik a Bükk jelenlegi növényi és állatvillágával. A Szalajka-völgyben a terület természeti értékeit rendeztük tárlat alá, ami egy tanösvényen keresztül ismerhető meg. Ezen a területen rendkívül érdekesek a barlangok, a források, azok növényi és állatvilága. — Az eger—lillafüredi ut mellett, a Rejteken található a Bükki Nemzeti Park Kutató- és Kirándulóközpontja. Itt a Bükk növényvilágát bemutató állandó kiállítás mellett film- és videóprogramok is rendelkezésre állnak. Előrendelés útján előadással egybekötve megtekinthetőek. Ehhez kapcsolódik egy hosszabb és egy rövidebb bemutató ösvény, ami a Rejtek környékével ismerteti meg a látogatót. — Rendkívül népszerű kirándulóhely Lillafüred és környéke ... — Ott leginkább az István- és az Anna-barlangra hívnám fel a figyelmet, ami a nemzeti park kezelésében van. Igaz, az Anna-barlang átmenetileg zárva van, felújítási munkákat végzünk. S ha már ezen a területen járunk, akkor mindenképpen meg kell említeni a Miskolc határában található Herman Ottó-emlékkiállítást. ami a nemzeti park keleti kapujának számít. — Nem esett még szó a Dél-Bükkről.. . — A Hór-völgyben található Oszla, ahol egy tájházat létesítettünk. A néprajzi kiállítás bemutatja, hogy ho. gyan éltek itt az emberek. — Mit jelent a park magának a biológusnak, a geológiai felügyelőnek? — A magyar középhegység tájai közül a Bükk a legsajátosabb. Közel ezer kisebb. nagyobb barlang található itt. Ezen kívül ilyen átlagmagasságú és jellegű fennsík máshol nincs az országban. Nagyon sok a sziur- dokvölgy. Gazdag az élővilág. Számtalan egyedi növényünk van. A védett ragadozómadarak utolsó költőhelyének számít. Ezek megvédésére nagyon sokat teszünk. Óvjuk a fészkeket, sok helyen műfészkeket helyezünk el, etetjük őket. A Bükki Nemzeti Park nemcsak jelentős országos, hanem nemzetközi értéknek is számít. — Éppen ezért nem tűnik feleslegesnek a kérdés: milyen állapotban van? — Nagy ipari és sűrűn lakott körzet közepén fekszik. Ennek ellenére viszonylag még érintetlen. A kedvelt kirándulóhelyeken, . azonban nagyon sok a nrnh.j^ Tör ■ ic#, zúznak, szemetelnek. Nagyon kevesen képesek ér. lékelni, a közel érintettén természeti környezőiéi EdAz istállóskői barlang bejárata dig nem szóltam a gazdag karsztvizéről. Holott talán a legjelentősebb. A tiszta vízben, oxigénben egyre szegényebb Földünkön nem győzzük hangsúlyozni ezen értékek védelmének jelentőségét. — Melyik évszakban nyújt a legtöbbet ez a terület? — Nekem, y szakembernek télen, mert többet látok. A tavasztól őszig tartó vegetációs folyhat azonnali élményekben sokkalta többet jelent a külső .«•»«»**• lélönek ., Kis azabó Ervin
