Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-04 / 285. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. december 4., csütörtök Kéka Ferenc kiállításáról I % fygmm I ff ^m4i II I ffEnt» ff m I- 1 Az élei apoieózisa a halál felett a háború és * fasizmus ellen Gőzfürdő (Hauer Lajos reprodukciói — KS) Koka Ferenc 1934-ben született Budapesten. 1960- ban elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát, ahol mestere. Bernáth Aurél volt 1963-ban Derkovits-ösztön- dijban részesült. A diploma elnyelése óta minden jelentősebb hazai kiállításnak résztvevője. Müvei magán- es közgyűjteményekben szelepeinek. Most a Dorottya utcai kiállítóteremben nyílt kiállítása. Képeink a kiállításon készültek. Terek Pilinszky .tános emlékére Furcsa fintor Seres úr Gyöngyösön Ügy volt világhírű, hogy a nevét csak nagyon kevesen ismerték. És úgy volt zeneszerző. hogy tulajdonképpen zongorázni sem tudott. A Szomorú vasárnap című dala viszont bejárta az egész világot. Legendák keletkeztek a sláger körül. Nagy mennyiségű dollárja volt Amerikában, de még az 56- os zűrzavarban sem akart kimenni a pénzéért. Inkább itthon tengette az életét, és ha egy kis pénzhez jutott, addig evett, amíg fért belé. Csupa furcsa fintor az egész élete. Seres Rezsőnek hívták. Mosta eljött Gyöngyösre is. és a Mátra Művelődési Központban ízelítőt adott a művészetéből: dalai egymás után csendültek fela zongorán. A tisztelt publikum pedig csak ámult, honnan szakadt ki ennyi melódia ebből a kis emberkéből, aki alig haladta meg a 150 centis magasságot, mégis a könnyű műfajban óriás lett, anélkül, hogy ezt valaha is érzékelhette volna suta kis életében. A sárga csillagos munkaszolgálatost azonban mégis a zene mentette meg: az egyik német tiszt a kivégző osztag elől vitte magával „Herr Serest’', akinek művészetét szívből csodálta. Hja. ilyen az élet, mondhatnánk. de a tragédiákat nem szokás lekicsinyellni, ezért semmiféle bagatellizálást nem engedhetünk meg. Seres úr hányattatásairól, sikereiről és megaláztatásairól Müller Péter zenés játéka szól, amit a szolnoki Szigligeti Színház vitt színpadra. Ez a félig álom. félig valóság színi játék ugyancsak próbára teszi a szereplőket, különösen, ha hozzátesszük. hogy Seres Rezső alakítójának zongoráznia és énekelnie is kell. nem is keveset. ahogy feleségének is. A harmadik szereplő pedig állandóan átváltozik, hiszen a múló évtizedek vonulatában neki a legkülönbözőbb személyeket kell megjelenítenie. A bravúrt és a nem kis szakmai feladatot jelesre oldották meg az együttes tagjai: Takács Gyula, aki a furcsa „kis öreget " játszotta, Andresz Kati, alti a feleség szerepében csillogott és Mucii Zoltán, aki leginkább a főpincér volt. de tellett erejéből papnak és katonának lenni is. A rendezői szándék az volt. hogy a nézőtér egyben a mulató, illetve a vendéglő is legyen, ezért kínáltak pezsgőt a nézőknek és ezért nem használtak függönyt. A színpadnak pedig kettős feladatot kellett ellátnia, mert nyújtania kellett a zeneszerző munkahelyének és otthonának a keretét is. Ezt a célt elérte; A függöny nélküli színházért viszont nem rajongok. De ez csak személyes gondom. Azon viszont csak ámultam. milyen jól énekeltek a szereplők, és eszembe jutott, mit nem adott volna Seres úr. ha úgy tudott volna zongorázni, mint megszemélyesítője, Takács Gyula. G. Molnár Ferenc Napjaink festészetének koordinátáit három művész jelölte ki a századforduló körül: Picasso, Kandinszkij, Klee. Bár felfedezéseik különféle festészeti mozgalmak kiindulópontjául szolgáltak, maguk nem sorolhatók be egyetlen iskolába sem. önállók maradtak annak ellenére, hogy újból és újból alkotókörök, csoportosulások központjaivá váltak. Hatásuk korunk minden művészeti mozgalmában valamiképpen kimutatható. Közülük Kandinszkij látta a legvilágosabban azokat a lehetőségeket. amelyek zaklatott, örökké változó korszakunk előtt megnyíltak. Hatása életében is nagy volt, de ma úgy szólván egyedülálló. Nélküle a festészet legújabb mozgalmai el sem képzelhetők, sőt az egyes kiállításokon itthon is lépten-nyomon találkozhatunk kései utánérzéseivel — mint vadonatúj felfedezésekkel. Élete a ma — sőt a jövő — tehetséges embereinek modellje is .lehetne. Kontinensek hagyományai vegyültek egyedülállóan szintézisbe egyéniségében, életében, munkásságában. Száz éve. 1886. december 4-én született Moszkvában. Apja a messzi Szibériából származott, a kínai határ melletti Kjastából, egy ázsiai hercegnő családjából. A művész Moszkvában nevelkedett, eleinte muzsikusnak készült. Később mégis jogász lett. Moszkvában a régi orosz művészet megismerése lendítette ki pályájáról, melyhez nagyban hozzájárult az orosz népművészet hatása is egy szibériai utazása alkalmából. 1889-ben Párizsba utazott. 1895-ben látta először az impresszionisták műveit és ez véglegesen megerősítette elhatározásában, hogy festő lesz. A jogtudománynak búcsút mondva Münchenbe utazott ahol az Akadémiára iratkozott be. 1900-ban végzett. Nyugtalansága évről évre fokozódott. Kereste önmagát; 1902-ben Párizsban, majd Tuniszban. 1903- ban pedig az olasz Rapalló- ban próbált megtelepedni. Röviddel ezután Drezdában, majd ismét 'Párizsban bukkan fel. végül 1906-ban visszatér Münchenbe, ahol a modern európai festészetben döntő hat évet tölti. A vándorévek alatt rengeteget látott és tanult. Amikor 1908-ban visszaérkezett Münchenbe, stílusa már átesett jó néhány változáson. A müncheni század végi aka- démizmustól korán az eklekticizmus különféle változatain keresztül megpróbálkozott az impresszionizmus és. a posztimpresszionizmus egyes irányaival is. Különösen a fauvizmus hatott rá. Nagyra értékelte Picas- sot. Harmincnégy évesen fogott hozzá saját festészeti elképzeléseinek megvalósításához a különféle kortársi hatásoktól megszabadulva. 1909-ben megalapította a müncheni Neue Künstler- vereinigungot, melyből 1911- ben megalakult a híres Blaue Reiter-mozgalom, az expresszionizmus nyitánya. Ennek vezéralakja Kandinszkij. Az expresszionizmus az absztrakt festészeti áramlatok gyökere volt. Kandinszkij kezdetben még ragaszkodott az ábrázolt képmotívumhoz, amely rendszerint egy tájkép volt, később azonban áttért az absztraktabb, motívumtól teljesen megszabadult képek festésére. Első művein a formák és színek még stilizáltak, de jól felismerhetők, később a képtárgyat teljesen elnyomta a színek és formák önállóvá emelkedése. ^ Már 1910-ben az első világháború előtt eljutott a teljes elvontsághoz. Absztrakt akvarell című műve az első elvont alkotás a festészet történetében. Képei ekkor az úgynevezett lírai expresszionizmus jellegzetes képviselői; ez az irányzat ma. több mint fél évszázad múltán éli reneszánszát. Dinamikusan kavargó kompozíciói, színakkordok. amelyek — akár a zene — a művész belső, érzelmi élményét hivatottak tolmácsolni. Prófétai meglátásait elméleti írásaiban indokolta meg: „A művészi alkotás kél elemből áll. belsőből és külsőből. A belső a művész lelki megindultsága, amely képes arra, hogy a szemlélőben hasonló lelkiállapotot idézzen fel.” Amit érzékelünk, az bennünk lelki reakciókat és indulatokat vált ki.” „A belső elem meghatározza a műalkotás formáját. Nem lényeges a formának és a színnek az anyagiság látszatát, vagyis a természeti objektumok látszatát kölcsönözni. A lényeges elem az egyensúly és a részek szisztematikus elrendezése.” Kandinszkij: Panel 1910 és 1921 között festett művei ezt az elméletet igazolják. A húszas években az érlelem és az egyre fokozódó tudatosság veszi át az uralmat kompozícióin, amelyekkel a konstruktivista művészet úttörője lesz. Közben élete nagy fordulatot vett. 1921-ig a Szovjetunióban élt, ahol a forradalom után a Szépművészeti Aka- dérrtia. a művészeti iskolák és múzeumok újjászervezésével foglalkozott. 1921-ben. a kulturális irányváltás ide-; jén, Berlinbe utazott. 1922- ben Walter Gropius meghívta Wéimarba. 1922-től a Bauhaus egyik vezető tanára. Absztrakciói ekkor váltak egyre geometriku- sabbakká. A Bauhaus náci parancsra történt beszüntetése után 1933-ban Párizsba emigrált, ahol 1944-ben bekövetkezett haláláig élt. A francia fővárosban megértő művésztársakra lelt Miro, Delauney, Arp és Antoine Pevsner személyében. Pedagógiai tapasztalatainak eredménye a konstruktivizmus kiskátéja, a Pont és a vonal a síkban című 1925-ben megjelent munkája. Élete utolsó időszakában festett alkotásain a formák dinamizmusát játékos köny- nyedség váltotta fel. a jeleknek szimbólummá alakításával, amely a művet transzcendentálissá teszi. Hatása a párizsi évektől kezdve egyre nő, ma már mindenfelé szétsugárzók Bűvkörébe kerül minden olyan művész; aki csupán vizuális nyelvezettel közölhető, nonfiguratív képi szimbólumokkal dolgozik. B. I. SERES ATTILA: Neszkávé, bájeraszpirin a fi. — Fáradt vagyok! — az asszony elrántotta a vállát, és hátat fordítva kigördült a franciaágy túlsó szélére. Vándor Béla visszahúzta a kezét. Nyitott szemmel feküdt a sötétben. — Már két hónapja fáradt vagy. Az asszony nem felelt. Vándor felgyújtotta az éjjelilámpát, kiment cigarettáért, aztán a húszezer forintos ágy szélén ülve várta a veszekedést. A régi házban nem volt külön hálószoba. ott-gyújtott ra, ahol akart. — Te meg tíz éve — mondta az asszony. — Tíz éve vagy fáradt. Az új házban csak a földszinten szabad dohányozni. A köves előcsarnokban. Akkora, mint egy mozi. Amíg a gyerek meg nem nősült, ott videózott a haverjaival. — Te tíz éve vagy fáradt, hát én két hónapja. — Más volt ez, nem a megszokott rikácsolás. Mintha imádkozna magában. — Az ember lánya tűr. Túlóra, vadászat. vendégek a megyétől, hetekig nem látHBHBB lalak. Vándor elvtars. föelv- társ! Reprezentálni! De engem szégyelltél odavinni. Titkárnők meg diszkókurvák! — A munka az munka. Ha az ember jutni akar valamire, mutatni is kell valamit. Mire jó ez a beszéd? — Az egész falu rajtunk röhögött. Kell valami ? Küldd el a lányod a bagzó- Vándorhoz, mutasson valamit, mindjárt lesz járda az utcátokban. A férfi újabb cigarettát vett elő. Kár volt villanyt gyújtani. Két év alatt tető alá hozta az új házat Mert ennek nem volt jó az öregeké. Parasztszagú. Két év alatt egy emeletes ház. Hogy közben mindenki azt leste, megy-e feketefuvar, lopott anyag a tanácselnök építkezésére, dolgozik-e ingy mi brigád? Még a megyei Népi Ellenőrzés is. — Mit kell hánytorgat- ní... egyenesbe jöttünk, az ember nyugalmat akar ...-^Azért. mert hallgattam? Hányán jöttek, istenem. de hányán. A Béla bácsi igy. meg a Béla bácsi úgy! Vencelnével a Kutas csárdában, a Fitos Rózái, meg a szerenádok . .. — Beszélnek! Akkor nem adtál rá. most jut eszedbe? Mindent megkaptál. Amire csak kinyitottad a szád. ezt az istenverte házat, hobbikertet üveges terasszal, amit csak akartál, mindent! Mi kell még? Az asszony hirtelen felült az ágyban. Hunyorgott, az olasz hálóing lecsúszott egyik válláról. Kilencven kiló, rózsaszínben. Iskola- igazgatót csináltam belőle — gondolta a férfi. — Hogy utálhatják a gyerekek! — Csak az, hogy élni akarok! Ez nem élet melletted! Nekem diplomám van ... belőlem akármi lehetett volna valahol! — Valahol... Ne bolondulj meg, Rózsi. A jólét az ment az agyadra ... — Azt hiszed, hogy az minden? Egy emberi szót nem hallok! A gyerekek, a á tantestület, félnek tőlem, vagy utálnak, a kölyök a szemembe röhög, nélkülem tartják a névnapokat.. . azt mondtad, a csillagokig repülünk! Gyűlölöm ezt az egész hazugságot, ez a te jóléted, ebbe mentem tönkre. mikor néztél rám utoljára! — És én? Én mit csináltam egész életemben? Gürcöltem, hogy nektek minden meglegyen! Nem lehet menet közben kiugrani' Mit gondolsz, olyan, köny- nyű volt becsületesnek maradnom?! — Hülyének, inkább azt mondd! A téeszből, az áfésztól. mindenhonnan kirúgtak! Tudod, mit mondanak az emberek? Hogy azért raktak a tanácsba, mert ott kevés kárt tudszt okozni! És ha a sógorod nem a megyénél lenne, mór rég ... A hamutartó nagyot csattant a virágmintás holland tapétán. — Primitív vadállat? — visította utána az asszony, majd amikor meghallotta, hogy Vándor a szekrényajtókat csapkodja a gardróbban : — Lövöldözni nem akarsz?! Hadd tudja meg a világ, ki az a Vándor Béla! (Folytatjuk) ■aMUMEOHH
