Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-31 / 307. szám

6

NÉPÚJSÁG, 1986. december 31., szerda

Varázslat születőben

A staféta

Igen, igen ... Ezek a mai fiatalok. Lusták, életuntak, közömbösek, a szén hagyományokat csak hírből ismerik. Vajon ki veszi át a stafétabotot. ki folytatja majd elődeink míves mesterségeit? Hova tűnnek a jellegzetes motívumok, ki emlékszik maid pár év múlva, mit lehet kezdeni a fűzfavesszővel. a náddal, a természetben fellelhető, átalakításra váró ezernyi anyaggal? Efféle aggodalmakat elűzendő mutatunk be egy fiatal fiút —. aki meggyőződésünk — nincs egyedül törekvésével. vágyaival.

Ifjabb Bai Imre idén töltötte be 22. életévét. Nemrég szerelt le. és most párád i otthonukban a kosárfonás titkaival ismerkedik. Van kitől tanulnia, hiszen édesanyja a Népi Iparművész cím tulajdonosa szakértőén irányítja fiát. az elkészült darabokról ő alkot először véleményt.

— Édesanyám sokáig dolgozott a békési kosárfonó- gyárban, ott szerette meg a kosárfonást. Később Párádra költöztünk, s itt már csak hobbiból foglalkozott vele. Aztán beteg lett. itthon maradt. s egyre többet vette kezébe a vesszőt, a nádat. Számos kiállításon szerepeltek munkái, s rengeteget járt különböző alkotótáborokba. hogy népszerűsítse, megkedveltesse a fiatalokkal ezt a szép mesterséget. Én négy éve kezdtem el foglalkozni vele. Elvégeztem a kereskedelmi szakmunkásképzőt. de hamar rá jöttem, hogy nem nekem való az a szakma. Hiányzott az alkotás öröme, amit a kosárfonásban megtaláltam. Részt vettem egy három hónapos intenzív tanfolyamon. amit édesanyám vezetett, s ettől kezdve a magam elképzelései szerint formáltam az anyagot. Jelenleg az Egyesült Fonottáru Háziipari Szövetkezet bedolgozója vagyok.

A szövetkezet kötelékében dolgozni azonban mostanában nem mindig kifizetődő, ugyanis változnak a megrendelések. Néha alaposan megcsappan a kereslet, s ilyenkor hiába a szorgos-dolgos kezek, a készáru sokszor otthon marad. Pedig a kis szobában összegyűjtött portékák látványa lebilincselő Kosarak, lámpaburák, ike- banák. virágtartók a legkülönbözőbb méreteikben és formákban. A szemet gyönyörködtető. tökéletes kézi munkáknak biztos funkciójuk van. s egytől egyig a, vérbeli iparművész ízléséről tanúskodnak. Tiszta, egyszerű formák, első ránézésre alig Trihető. mennyi munkát, pontosságot követelnek meg.

— Januártól szeretném kiváltani a kisipart, es magam értékesíteni a darabokat. Ebben az elhatározásban nem az üzletelés a döntő. hiszen alig akad két egyforma munka, és soha nem törekedtünk „szériába gyártásra.” Azt szeretném, ha több helyre eljutnának tárgyaink. Én magam is szeretnék egyszer olyan szintet elérni, mint édesanyám. Ehhez azonban még sok időre van szükség. A kezdeti lépések mindenesetre biztató- ák. mivel nemrég tudtam meg. hogy a Népi Iparművészeti Tanács most fogadott el (zsűrizett) három munkámat. Érdekel a bútorkészítés is. de az igazán erős kezeket. és nagy gyakorlatot kíván. Talán később egy ió mester segítségével megpróbálkozom vele.

— Mit szólnak az ismerőseid. hogy ezt a szakmát választottad?

— Érdekesnek találják, de a legtöbben nem fognának bele. Nagy türelmet igényel, és sokan az első kudarc után felhagynának vele. Én szeretem csinálni. Naponta 10 —12 órát dolgozom, és ez bizony azzal jár. hogy nem sok idő jut szórakozásra, kapcsolatteremtésre. De egy- egy szép darab mindenért ikárpótol.

<b. k.)

A kis műhelyben

(Fotó: Tóth (Sizellal

Az idén is gyarapodott, gazdagodott országunk ...

Ez :— és csakis ez i— lehet a benyomása annak, aki a fényképeken végignéz. A képösszeállítás választ ad azoknak az aggodalmára is. akik attól tartottak: a lelassult gazdasági növekedés miatt már nem lesz pénzünk olyan beruházásokra, amelyek megalapozták hazánk holnapját, jövőjét. Nos — amint a mellékelt felvételek tanúsítják — még a szűkösebb anyagi viszonyok közepette is vigyázunk arra: fejlődjön az ország.

Az a nép. amely élni akar. nem is dönthet másképp.

Kétségtelen, hogy a mai beruházások körében kevesebb a látványos

külsejű épület, építmény, mint tiz- húsz évvel ezelőtt szokásos volt. Ez azonban — tudatos törekvés. Végtére is világszerte >— így hazánkban is — az a cél. hogy a korszerű gépi beruházásokra kevesebb fajlagos építési költség terhe nehezedjék.

összeállításunk persze nem adhat átfogó képet az országépitő munka méreteiről és sokoldalúságáról, hiszen hiányzik a gyűjteményből a bős-nagymarosi vízerőmű magyarországi építkezése, a tovább épülő budapesti metró stb. De ízelítőnek talán ennyi is elég lesz. Ez is meggyőzően illusztrálja, a tények erejével: az idén is gazdagodunk.

M. L. — H. L.

Villamos áramot termel mar a Paksi Atomerőmű idén felavatott harmadik

blokkja is

Az egészségügy továbbfejlődésének egyik jelképe: Budapest XI. kerületében felavatták az Országos Hematológiai és Vértranszfúziós Intézet új. tízemeletes épületszárnyái

Október ,'tl-én avatták fel az IVtl-es autópálya Biatnrhágy és Hereeghalom közé eső szakaszát. Felvételünk az átadás előtt készüli

Hazánk műanyagiparának további korszerűsítését segíti elő a Leninvárosban épült lineáris polietiléngyár

Az ország földgázellátását javítja a szegedi szénhidrogén- medencében üzembe helyezett gáznyomásfokozó kompresszorüzem

A nemzeti himnusz nyelr vünk értelmező szótára szerint „valamely nemzet tagjainak együvé tartozását kifejező, emelkedett hangú, megzenésített költemény, amelyet hivatalos. ünnepélyes alkalommal énekelni, játszani szoktak”. Ilyen alkalom az óesztendő búcsúztatása is. amikor a rádióban és a televízióban egy ország füle hallatára csendül föl Himnuszunk jól ismert dallama. Nemzeti énekünk 1985. január elsején 22 óra 3fí perekor a televízió 1. műsorának zárószámalként is megjelent" a képernyőn, ahol azóta ilyen minőségében minden adásnap végén találkozhatunk vele.

Másfél évszázada

A legkedvesebb minden népnek a maga himnusza, hiszen valamennyi egy-egv nép sorséneke: a nemzet

sorsát, létét, küzdelmét — történelmét — szólaltatja meg. A legősibb európai himnusz a hollandoké, a legelterjedtebb az angoloké, a legforradalmibb a franciáké. a legfiatalabb a Szovjetunió népeié, a leghosszabb szövegű a görögöké. S miben. „lég” vajon a magyar himnusz? Ennek szövegéből érződik ki leginkább a nemzeti önvád, a történelem hányattatásai miatt való keserűség. Hankiss Elemér írja A bűntudatról mint társadalmi jelenségről című tanulmányában: „Nincs még

egy ország, amelynek himnusza . . . olykor komor s már-már reménytelen hanÉJFÉLKOR CSENDÜL FÖL

Himnuszunk

got ütne meg. mint a miénk. Átnéztem százegynéhánv ország himnuszának szövegét: felidézik a hajdani szolgaságot és a zsarnok elleni küzdelem emlékeit, zengik a szabadság, a becsület, a diadal dalát (főképp a dél-amerikai országokban), zengik a békét, az ország tájainak szépségét, népének szorgalmát és boldogságát (főképp a skandináv és angolszász országokban), zengik az igazság. a törvény, az egység, a becsület dicséretét (egv-két frankofon országban), kardot csörtetnek, hörgik a gyűlöletet és a harcra készséget a zsarnok, s minden ellenség ellen (nagyon sok országban) — de a magyaron kívül az uruguayi himnusz az egyetlen, amelyben megpendül a bűntudat.” Aki többre is kíváncsi, elolvashatja a szerző Diagnózisok című kötetében.

Nemzeti énekünk a magyar romantika legmélyebb gondolkodójának, a reformkor kiemelkedő költő-politikusának. Kölcsey Ferencnek a Hymnus című verse. A magyar nép zivataros századaiból alcímű költemény egyetlen nap alatt. 1823. január 22-én született, s ugyanaz az irodalmi lap (az Aurora) közölte először nyomtatásban. ■ amelyben egy kurta évtized múlva a múlt század másik nagy közösségi

éneke. Vörösmarty Szózata is megjelent.

A hazaszeretet dallama

Mindkét vers megzenésítésére pályázatot írt ki a Nemzeti Színiház. A Szózat népszerűsége nagyabb volt („máris nemzeti himnusszá vált”) — írta a negyvenes évek elején egy vezércikkben Kossuth Lajos), talán ezzel is magyarázható, hogy hamarább talált komponistát. Egressy Béni 1843-ban nyerte el a pályadíiat. s a megzenésített Szózatot még ugyanabban az esztendőben bemutatták. Himnusz gyanánt akkoriban a német nyelvű, Gott erhalte kezdetű osztrák császári himnuszt kényszerült énekelni a magyarság.

A Kölcsey-vers megzenésítésére kiírt pályázatot egy gyulai születésű zeneszerző, karmester és zongoraművész szerzeménye nyerte meg 1844-ben. Erkel Ferenc éppúgy krisztusi korban volt a komponáláskor, mint aSzat- márcsekén remetéskedő költő a vers megírásakor. Hogy a fiatal zeneszerzőt mi késztette pályaműve megalkotására. arról meggyőzően, emlékezetesen vall Keleti Márton 1952-ben készült filmje. Az Erkel — a címszerepben Pécsi Sándor élettelies alakításával — Békeffv István és Thurzó Gábor forgatóI

könyve alapján méltó emléket állít nemzeti énekünknek.

Mert a két nyertes pályamű közül, hosszan tartó nemes versengés után. az utóbbi került ki győztesen. Az a nyolc, egyenként nyolcsoros strófából álló költemény, amelynek közbülső hat versszaka nemzeti történelmünk mérlege. Az. amelyből végső soron mégis a bizakodás csendül ki. hogy e balsors tépte, múltjáért s jövendőjéért egyaránt megbűnihődött népre még víg esztendők is köszönthetnek. A szövegen túl hozzájárult a Kölcsey— Erkel-féle Himnusz nagyoob közkedveltségéhez az emel- kedettebb. szárnyalóbb dallam. amellyel az időköziben (1838-ban) elhunyt költő ver., sét szebben és könnyebben lehetett énekelni.

Ruffy Péter írja egy helyütt: „az eltelt csaknem százötven esztendő alatt5 egyetlen alkotmányunk

egyetlen rendelkezése, egyetlen magyar kormány egyetlen törvénye, egyetlen ma- 1 gyár országgyűlés szavazata sem mondta ki. hogy a magyar állam hivatalos himnusza a Kölcsey—Erkel-féle megzenésített költemény Kölcsey költeményét. Erkel zeméjét a szív és az értelem. ; nem a törvény, hanem a közakarat, a magyar nép emelte nemzeti himnuszunk- | ká. a magyar nép mondta ki ; és szentesítette ezt az írat- i lan törvényt.”

Erre is gondolunk akkor, i amikor az óesztendő utolsó ; éjszakáján nemzetünk tisz- ‘ teletére fölcsendül a haza- szeretet szava s dallama.

Juhani Nagy János

Az Mén is gyarapodtunk