Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-30 / 306. szám

6 NÉPÚJSÁG, 1986. december 30., kedd EMLÉKEK AZ EGRI ÚSZÓSPORT ARANYKORÁBÓL Előttük a német úszók is fejet hajtottak Megyeszékhelyünkről a leg­több embernek a történelmi múlt, nagyszerű építészeti emlékek, jó borok bukója, kiemelkedő fürdőkultúra, úszó- és vízilabdasport jut az eszébe. Nos, ami az utóbbi két megállapítás jelzőjét il­leti, napjainkra elveszítette valóságtartalmát, bár, mint tévhit, erősen tartja magát az e téren kevésbé tájéko­zottak között. Ezzel szemben a derűre nem sok okot adó valóság: strandfürdőnk szol­gáltatásainak színvonala egy­re jobban távolodik a szá­zadvég emberének igényei­től, a város úszó- és vízilab­dasportja az áldatlan állapo­tok szorításában vergődik. Ha sivár a jelen és „párafel­hőbe burkolózik” a jövő, szí­vesen tekintünk vissza a di­csőségben gazdag múltba. A vidéki úszás igazi neki­lendülése századunk első éveiben következett be, s ez elválaszthatatlan a magyar úszósport akkori remek ered­ményeitől (Hajós Alfréd, Halmay Zoltán és a többiek.) Sikereik és 1907-ben a MUSZ (Magyar Űszószövet- ség) megalakulása, serkentő­leg hatott a vidék úszóéle­tére is. Egyre-másra jöttek létre úszószakosztályok a fő­városon kívül is. köztük az 1908-ban újjáalakult, nagy hagyományú Egri Tornaegye­sület (ETE) szakosztálya is. A sportkör versenyzői kivá­lóan népszerűsítették me­gyénkben az úszó, és vízi­labdasportot. Az első hivatalos úszóver­senyt 1912-ben rendezték meg. Eger és Miskolc között. A viadalon városunk ver­senyzői még nem játszottak számottevő szerepet, hiszen csak az első „bizonytalan' karcsapásokat tették. A kora­beli sajtó érdekességként em­líti. hogy a rendezvényen el­ső ízben vívtak Heves me­gyében vízipóló-mérkőzést. Ezt követően a tízes évek­ben még többször rendeztek kisebb versenyeket, az ETE igazi fénykora azonban az 1918—23 közötti évekre esik. amikor már fővárosi sporto­lók is indultak az összecsa­pásokon. Az ip21-ben, Tata- tóvárosban rendezett, orszá­gos vidékbajnokságon nagy­szerűen szerepeltek az egri­ek. Klausz Imre 100 méter háton első, Révi, Szigethy és Bitskey Zoltán második he­lyet ért el. Jó eredménynek számít, hogy a vidéki vizi- póló-bajnokság másodikja az ETE csapata lett a miskol­ciak mögött. Az egri úszó­sport alapjainak lerakásában elévülhetetlen érdemeket szerzett Szász Imre. aki az ETE úszóinak tanácsadója, oktatója volt. ö volt az. aki összekovácsolta a szakosz­tályt és remek kollektív szel­lemet alakított ki. Mellette jelentős munkát végzett még a Miskolcról idekerült Me- zey István is. A Tanácsköztársaság leve­rése után sorra szerveződtek az országban a nacionalista alapon álló, erősen jobbolda­li beállítottságú szövetségek. Ezek egyike volt a MOVE (Magyar Országos Véderő Egylet), amely Egerben is létrehozta saját, fajvédő el­veket hirdető sportegyesüle­tét. a MESE-t, a jórészt iz­raelita vallásúakat tömörítő ETE ellenlábasaként. — Milyen helyzet alakult ki az új egyesület színre lé­pésével? — faggatjuk Bits­key Aladárt, városunk úszó­sportjának nagy öregjét, aki az akkori időknek nem csu­pán tanúja, de meghatározó szereplője is volt. Legjelentősebb ered­ményei: többszörös főiskolai világbajnok, második helye­zett az 1927-es bolognai és 1931-es párizsi EB-n, száz­méteres hátúszásban. — Bár emberi, politikai szempontból elítélendő a kü­lönbségtétel. mégis úgy ér­Egri úszók és vízilabdázók egy csoportja a nyitott uszodai diszkút tövében, 1931 telén. A kép jobb szélén, zászlóval a kezében. Szász Imre, az egri úszás megteremtője látható zem. hogy sportszempontból üdvös .volt. Becsületbeli ügyet csináltunk abból, hogy me­lyik egyesület szerepel job­ban. egymást űztük, hajtot­tuk a még jobb eredmények felé. Ennek köszönhetően, si­került három, egymást kö­vető évben elnyerni a vidék­bajnokságokra kiírt vándor­díját. Szent István bronz­szobrát. — Ügy tudjuk, nem csu­pán a vidéki úszók között szereztek babérokat. — Valóban, már az 1924- es OB-n betörtünk a hazai élvonalba. A legelső ma­gyar úszóbajnokságot Eger­nek a háromszor 100 méte­res vegyes staféta szerezte, Bitskey Zoltán, Bitskey Ala­dár és Bárány István össze­állításban. De nyert a négy­szer 200-as gyorsváltó is. és valósággal halmozta a baj­noki címeket Tarródy-Szig- ritz Géza (200. 400. 800 és 1500 m gyors). — Mi volt a ragyogó sike­rek titka? — Ellentétben napjaink­kal — mondja jól érezhető keserűséggel a hangjában — a legjobb feltételekkel ren­delkeztünk az országban. A forrás vize a legcudarabb té­li fagyok idején is 28 fokos volt. vagyis edzésre kiváló­an alkalmas. Az okok közé tartozik még a két városi egyesület szüntelen vetélke­dése. amely jó néhány te­hetséges versenyzőt vitt fel a csúcsra. Nagy hatással volt váro­sunk úszósportjának fejlődé­sére Eperjessy Bélának, sok­szoros magyar gyorsúszóbaj­nokunknak rövid egri tevé­kenysége is. Tőle tanultuk meg. hogy „sokat”, napi 1200 —1500 métert is le kell úsz­ni ahhoz, hogy jó időket ér­jünk el. — Korábban mennyit úsza- tott az edzőjük? — Edzőnk nem volt. csak olyanok, akikre a többiek „hallgattak". Ilyen volt az úszók közül a bátyám. Bits­key Zoltán, a vízipólósoknál pedig Szigritz Géza. Saját edzéstervünk alapján készül­tünk. ami annyiból állt, hogy naponta kétszer-háromszor teljesítettük a versenytávun- kat. Általánosan elterjedt né­zet volt. hogy nem szabad többet úsznunk, különben „szívbajosak" leszünk. — Mikor „úsztak ki” nem­zetközi vizekre? — Akkoriban a német úszók. Rademacher, Hein­rich és mások nevétől volt hangos a világ. örültünk, amikor a sikeres OB után, 1924-ben. meghívást kaptunk Breslauból (jelenleg Wroc­law). Jól szerepeltünk: Bá­rány legyőzte a német baj­nok Dachlemet, fivérem 400 gyorson lett első. Diadalt ara­tott a négyszer 200-as vál­tónk és első nemzetközi győ­zelmüket szerezték meg pó­lósaink. A jövő év tavaszán tovább tartott a sikersorozat a németek ellen, Lipcsében és Magdeburgban. A vízilab­dázók 4—1-re megverték az európai hírű magdeburgi Helles csapatát. A német sportlapok azután sóvárog­tak, bárcsak lenne náluk is egy „német Eger". — Gondoljuk, nagy felpezs- dülést okozott az ország el­ső 50 méteres uszodájának átadása 1925-ben. — Bárány Gézának, az Eg­ri Városfejlesztő Részvény- társaság ügyvezető igazgató­jának kezdeményezésére, Márkus Béla mérnök tervei alapján épült fel ez a nagy­szerű létesítmény. Ami azon­ban jó volt akkor, az ma már elfogadhatatlan és erről nem az uszoda te­het . . . — A következő éveket leg­főképpen Bárány István si­kereinek fénye ragyogja be. Beszéljen egy kicsit róla. — 1923-ban üstökösként tűnt fel egy kis cserkészver. sen.yen, ahol megnyerte a 66 % méteres gyorsúszást. Nemcsak kitűnő időeredmé­nyével, hanem laza, könnyed mozgásával is felhívta ma­gára a figyelmet. Ettől kezd­ve egymást érik diadalai. 1926-ban már a kontinens leggyorsabb úszója, hiszen a budapesti EB-n a legendás hírű Arne Borgot, a svéd úszócsodát is megveri. Az amszterdami olimpián is csak Johnny Weismüller, a későb­bi Tarzan-filmek világhírű alakítója képes nála jobban „vágtázni”. Bárány István volt az első az európai úszók közül, aki egy percen belül­re került a százméteres gyors­úszásban. 1931-ben a párizsi EB-n háromszor is, a 100 és 400 méteres gyorsúszásban és a négyszer 200-as váltó tag­jaként a győzelmi emelvény legmagasabb fokára állha­tott. 1932-ben indult utolsó versenyén és 58,4 mp-es Eu- rópa-csúccsal méltóképpen búcsúzott a medencék vilá­gától. Ha meggondoljuk, hogy mindezt annyi edzéssel érte el, hogy a maiak többel melegítenek be egy-egy edzésre . . . Persze, kivételes adottságokkal rendelkezett és az úszás mellett vízilabdázott is. Ez pedig egy rövidtáv­úszónak már akkoriban sem volt rossz erőfejlesztő. Nekünk sem marad más hátra, mint hogy fejet hajt­va tisztelegjünk a dicső nem­zedék előtt, amelynek képvi­selői nemes hagyományt te­remtettek és hozzájárultak városunk e századi hírnevé­nek alakításához. A világ­háború után méltó követők­re találtak Kádas Géza. Vá- lent Gyula, Utassy Sándor és a többiek személyében. Ök tovább öregbítették az egri úszás hírét országhatárain­kon túl is, és eredményeik­kel maguk írták megyeszék­helyünk úszósportjának újabb aranyfejezetét. Van­nak még a sportágat meg­szállottan szerető szakem­bereink, akik még mindig nem adták fel az újabb, a tradíciókhoz méltó sikerek reményét. Ehhez azonban az kell, hogy álmai (n)kat ne re. pessze szét a nyitott uszodai fagy ... Buttinger László SAKK OB II. Kettőből egy maradt Birkózó­évzáró Elkészítette 1986. évi súly­csoportonkénti ranglistáit az MBSZ versenybizottsága. Az Eger SE birkózó-szakosz­tályában az elmúlt esztendő­ben Gyöngy Attila volt a legeredményesebb versenyző, az ifjúsági OB-n szerzett ezüst, valamint junior bronzérmével összesen ki­lenc bajnoki pontot szer­zett a piros-kékeknek. Az egriek Molnár révén ju­tottak még egy érmes helye­zéshez a bajnoki küzdel­mekben. a további pontokat Krémer, Csomós, Simon és Kispéter szerezte. A szak­osztály hagyományos évzá­ró keretében értékelte a szakmai munkát. de sor került rendezvényükön a legjobbak megjutalmazá- sára is. A jövőbeni tervek­ből említést érdemel, hogy kevesebb létszámú szakve­zetéssel. hatékonyabb edzés­munkával szeretnék megte­remteni a még jobb ered­mények feltételeit. A sport­ág országos szakvezetése már megküldte a szakosz­tályoknak az új válogatott- keretek listáját. Egerből a 68 kg-os Molnár Gyula lett tagja a felnőttválogatottnak. Befejeződött a küzdelem az országos sakkcsapatbaj­nokság második vonalában. A megyénket képviselő kél egyesület közül az Eger SE a hatodik, a Gyöngyösi SE a 12. helyen végzett, ezzel a máíraaljiak kiestek a me­gyei bajnokságba. A szak­osztályvezetőket rövid érté­kelésre és a tervek felvázo­lására kértük meg: Eger SE, Rauch Ferenc: — Meglepetésekben bővelke­dő évet zártunk. Remekül szerepeltünk a jó csapatok ellen, hiszen döntetlent ját­szottunk az első helyezett Debrecennel és nagyarány­ban legyőztük az ezüstér­mes Vasútépítőt. Megma­radt régi hibánk, hiszen csúnyán kikaptunk a ki­esett Csepeli Tanácstól. A Forgó testvérek és László januárban, illetve szeptem­berben átigazoltak, a helyük­re érkezett Szűcs Tamás és Kiss Pál a csapat legjobb pontszerzői lettek. Nem kis részben köszönhető nekik, hogy megtartottuk jó pozí­ciónkat A 93 ponthoz — legjobb eredményként — Szűcs Tamás 9.5 ponttal já­rult hozzá, de dicséret ille­ti a veretlen maradt Koncz Imrét, valamint András Im­rét és Kiss Pált is. Jövőre előrelépést terve­zünk. Dr. Bencze László, a Tatabánya első táblása alá­írta az átigazolási lapot hoz­zánk. A gyöngyösi Lengyel László is Egerbe készül, de a két klub között még nem történt megállapodás. Visz- szatér Debrecenből Hevesi Zoltán. Csalódottak lennénk, ha nem végeznénk dobogós helyen. Gyöngyösi SE. Csizmadia Lajos: — Tizennégy évet töltöt­tünk az OB II-ben. soká­ig meghatározói voltunk megyénk sakkéletének. Ti­zenkét mesterjelölttel kény­szerültünk búcsúra. A fias­kó okait több tényezőben látjuk: nem volt megfelelő a szakmai munka, évek óta megoldatlan az edzőkérdés, hiányzik egy alkalmas edző­terem. néhányan rendkívül gyenge teljesítményt nyúj­tottak. (Demeter és Lengyel az éltáblákon csak 35 száza­lékot produkált.) A fenti okok alaposan aláásták a csapat kollektív szellemét. Szakosztály-értekezleten önkritikusan elemeztük munkánk fogyatékosságait Képesek leszünk a meg­újulásra! Néhány kiváló egyéni teljesítményt kívá­nok megemlíteni: Kiss Ist­ván 11. Kőszegi Lajos 8,5. Gacsó és Szaka 6 pontot ért el. Robson, a balszerencsés Bryan Robsont lassan töb­bet látni orvosi rendelőkben, mint a futballpályán. A Manchester United és az an­gol válogatott kiváló közép­pályása nem gondol vissza 1986-ra túl nagy örömmel, hiszen már a mexikói Mun- dial előtt bizonytalan volt VB-döntős játéka. Akkor az orvosok csodát tettek, ma­kacs vállfájdalmait enyhí­tették, így végül elutazhatott társaival Mexikóba. Ottani produkciója azon­ban igen kevés segítséget adott az angol nemzeti ti­zenegynek, mert visszafogot­tan, félősen, így azután nem is teljes erővel játszott. Rá­adásul meg is sérült, és a Mundial után újabb operá­ció várt rá. A sebészi be­avatkozás ugyancsak kisebb jelentőségű volt, és rendbe­hozta a térdét, de az óévbú­csúztató bajnoki 90 perc is kínokat hozott Bryan Rob­son számára. A hét végi angol bajnoki fordulóban a Norwich elleni találkozón egy átadás után térdéhez kapott, és a máso­dik félidő elején lejött a pá­lyáról. — Újra a térdem fáj, de nem ugyanott, ahol eddig — mondta az orvosoknak a 29 esztendős középpályás. Robson most legalább egy hónapig távol marad az ed­zésektől, térdínhúzódásának gyógyulásához teljes moz­gásszünetre van szüksége. — Ha Bryan hiányzik a csapatból, az nagyobb kár számunkra, mintha elveszí­tünk mérkőzéseket — keser­gett a Manchester United menedzsere, Alex Ferguson. Ami azt illeti, nemcsak Robson hiányzott, de a ve­reség is „bejött". A Norwich 1—0 arányban legyőzte a manchesteri együttest. . . Jó utat, Ferjánczék de milyen autóval? Az idei rallye Európa-baj- nokságon a Ferjáncz Attila, dr. Tandari János kettős az előzetes várakozást felül­múlva bronzéremmel zárt. A maradéktalan örömre nem sok idő maradt, mivel a szponzor Rothmans cég köz­vetlenül utolsó versenyük, a Semperit Rallye után beje­lentette, hogy nem vállalja tovább a támogatást. Váratlanul érte akkor a hír? — kérdezte az MTI munkatársa Ferjáncz Attilát, akit társával együtt 1988 leg­jobb hazai autóversenyzőjé­nek jelöltek. — Már év közben hallot­tuk, hogy szerte a világon csökkent a kereslet a Roth­mans cigaretták iránt, s emi­att a cég kevesebbet fordít az autó- és motorsportra — válaszolta. — A hosszú távú Nagyszerű sikert ért el Esztergomban Kovács Attila. a cselgáncsozók úttörő-olim­piájának döntőjében. Az ál­talános iskolás diáksportban legrangosabbnak számító erőpróbára Angyal András­nak, az Eger SE edzőjének és Fejes Péter testnevelőnek az irányításával készült fel. A 68 kg-os súlycsoport dön­tőjéig vezető úton három­szor is ipponos győzelmet aratott, majd a fináléban bírói döntéssel bizonyult jobbnak az újpesti Szalmá­nál. A családi „hagyományt” autós világbajnokságon már nem is indítottak kocsit. A „szakításhoz” egyébként az is hozzájárult, hogy korábbi menedzserünk, Peter Studer szintén megvált a Rothmans- töl. — Milyen márkájú autó­val szeretnének indulni a jövőben? — Az Audit nagyon meg­kedveltük, jól bevált. A leg­ideálisabb az lenne, ha új szponzorunk a korábbi autót tudná visszavásárolni, erre azonban elég kevés a re­mény. A pontos versenyki­írás ismeretében tisztább lesz a kép, addig csak találgatha­tunk, tervezgethetünk — fe­jezte be nyilatkozatát a 40 esztendős Ferjáncz Attila, akinek — társával együtt — 1987-re is sokan kívánnak jó utat, jó autózást. folytató Attila eredménye is­kolájának, a 6-os számú ál­talánosnak is újabb dicsőség a birkózók legutóbbi jó sze­replése után. ★ Debrecenben került meg­rendezésre az ifjúsági csel­gáncsozók országos bajnok­sága. Az Eger SE verseny­zői közül az 57 kg-os súly­csoportban Balázs Sándor bronzérmet nyert, míg Ju­hász Péter az ötödik helyen végzett. Totó­nyeremények A Sportfogadási és Lottó­igazgatóság közlése szerint az 52. heti totónyeremények az illeték levonása után ar kö­vetkezők : 13 plusz 1 találatos szel­vény 3 darab, nyereményük egyenként 1 213 599 forint, 13 találatos szelvény 5 darab, nyereményük egyenként 642 494 forint, 12 találatos szelvény 404 darab, nyere­ményük egyenként 8482 fo­rint, 11 találatos szelvény 7474 darab, nyereményük egyenként 458 forint. 10 ta­lálatos szelvény 41 567 da­rab, nyereményük egyenkénl 124 forint. A közölt adatok nem vég­legesek. (MTI) Női dolgozókat egy műszakos munkakörbe keltetési munkára felveszünk. Jelentkezni lehet: EGER, Szövetkezet u. 2. Kovács Attila aranyérmes

Next

/
Thumbnails
Contents