Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-29 / 305. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. december 29., hétfő 5. Üzen a szerkesztő „Balesetveszély" jeligére. Gyöngyös: Az utak állapotával a le­velét megelőzően is foglal­koztunk. s e közös gondot napirenden tartjuk. Ami a vámosgyörki sorompót ille­ti. valóban sok gondot okoz, ám a MÁV-nak egyelőre nem áll rendelkezésre annyi pénz, hogy itt felüljárót építtethessen. Jelenleg a füzesabonyi aluljáró készül, — itt két falurész összeköt­tetése is gondot jelent, nem­csak az átmenő forgalom. Minden esetre levele, s má­sok jelzése alapján is, felke­ressük a MÁV illetékeseit, mit lehet tenni azért, hogy ez a 10 percen túl zárva nem tartható sorompók kö­zé sorolódjon. „Régi olvasó” jeligére, Eger: A munkarendet a vállala­tok, intézmények bizonyos fokig módosíthatták saját hatáskörükben. Az a bizo­nyos évi két szabadnap va­lóban csak más. bedolgozott napok miatt járt, s így le­vele alapján nem tudjuk megállapítani, hegy a kér­déses napokon az Önök üze­mében volt-e munka. Kér­jük, írja meg üzeme nevét, mert cssk így állapíthatjuk meg. történt-e jogtalanság. E. József né, Pétervására: Árvajáradékra mindenkép­pen jogosult, ennek elinté­zésére kérje fel férje volt munkahelyének ügyintéző­it. Mivel ön csökkent mun­kaképességű, az árvajáradék az özvegyi nyugdíjjal azo­nos összegben állapítandó meg. (Az összeget, mivel közelebbi adatot nem közölt, nem tudjuk kiszámítani.) A második kérdésére saj­nos, nemmel kell válaszol­nunk. illetve joga van az ön számára kedvezőbb ösz- szegű nyugdíjat választani. Keresse fel férje volt válla­latának ügyintézőjét, vele közösen meg tudják állapí­tani. hogy az ön részére melyik megoldás kedvezőbb. Kérje a családi pótlék meg­állapítását is, ugyanis, mint egyedülálló jogosult a csa­ládi pótlékra is. B. István, Hatvan: A rendelkezések értelmé­ben a gyermekét egyedül nevelő apa jogai azonosak a gyermekét egyedül nevelő anyáéval. Tehát jár a pót- szabadság! A gyermek be­tegsége idején — a gyermek 10 éves koráig — a táppénz az anyákéval azonos mér­tékben s a családi pótlék összege is azonos. A tör­vény nem tesz különbséget ebben az esetben, hogy az anya vagy az apa neveli egyedül a gyermeket. For­duljon ezzel a kérdésével a vállalat munkaügyi osztályá­hoz, ott megkapja a teljes felvilágosítást. A táppénzre jogosultság idejét nem tud­juk megmondani, mert nem közölte a gyermek életkorát, ez ugyanis a kortól függő­en változó. Erről viszont a gyermekorvos is felvilágo­sítja. „Ügiifélfogadás” jeligére, Eger: Üzemi vezetője nem járt el jogszabályellenesen, ami­kor nem engedélyezte ön­nek a kilépőt. Ha alaposab­ban megnézi az „idézést", akkor két időpontot talált volna rajta, az egyik a ren­des munkaidőre, a másik a munkaidőn túli félfogadás idejére esik. E másikat ön igénybe vehette volna. Ve­zetője tehát a rendelkezés szellemében járt el, a mun­kaidőalap védelmét véve fi­gyelembe Karácsonyfa-beszerzés gondokkal — nem söprik űz népi vagy hétköznapi menetrend? . utcát — ün­Apróbb, nagyobb bosszúságok A karácsony a szeretet ün­nepe, amikor mindenki örül. Ám ezt a nagy ajándékosz­tó örömet sokszor megelő­zik „megelőzhető" bosszúsá­gok. Mint például a Matra „kapujában” Gyöngyösön, ahol tömérdek fenyő nő a hegyoldalon. Azt gondolná az ember, hogy ha valahol, hát itt igazán nem lehetnek karácsonyfa-beszerzési gon­dok. így vélekedett először levélírónk B. Imre gyöngyö­si lakos is. Tévedett! „A cso­dálatos estét beszerzési gon­dokkal telített napok elő­zik meg, írja többek között, — amikor egymást szinte semmibevéve letapossuk, arrébb lökjük az üzletekben." Az ajándékot azonban a karácsonyfa alá szokás rak­ni. ennek beszerzése azon­ban Gyöngyösön komoly gond volt az. ünnep előtti napokban. 19-én a fenyőfa­árusító helyeken a követke­ző kép fogadta a vásárolni szándékozókat: az egyik hely teljesen üres, csak a le­hullott tűlevelek jelezték a fák helyét. A másikon em­bertelen tülekedés, de sokan nem vehettek kedvükre való fát. Vagy csak hárommé­teres volt (a lakások ma­gassága általában 2.8 mé­ter) vagy kicsi, de jóval drágább ezüstfenyő. A hely­zet aranyvasárnapra sem változott, illetve akkor már mind a két hely üres volt. A kereskedelem illetékesei ez ügyben gondoskodtak a karácsonyi bosszúságról is. A minap szóvá tettük, hogy felkészülés ide, előkészítés oda, az a fránya hó már megint váratlanul esett le. Az utak síkosak voltak és alig járhatók. Ám ez nem­csak a közutakra vonatko­zik. Az emberek többsége a városokban gyalog jár. Jár? Mostanság inkább csúszkál, még akkor is, ha jóval túl van már azon a koron, mi­kor a tenyérnyi jégen is csúszkát szeretne. Esett a hó. Aztán elolvadt, és újra lefagyott. Üjra esett, s a szép hóréteg alatt alattomo­san búvik meg a jég. Szó­val, kész nyaktörés. N. Vil­mos. olvasónk, aki ugyan nem igen idézgeti örömmel a régi éveket, most kifakadt levelében: „bezzeg úgy nsgy- ven-ötven esztendővel ez­előtt kötelező volt a hóel­takarítás. Most meg senki sem törődik vele. Büntetné­nek meg néhány embert, rend lenne ebben is." Van benne valami. Mert néhány lelkiismeretes házfelügyelő még csak eltakarítja a ha­vat, jeget, de a közterüle­tek, különösen a házakat összekötő „senki földje” a lakótelepeken még seprűt sem igen látott az idei té­len. S ha valakinek nincs szerencséje, s eltöri a lábát az intézményesen biztosított csúszkákon, vajon kinek nyújtsa be a kártérítés számláját? Az egybefonódó ünnepna­pok sok örömet hoznak, de jócskán bosszúságot is. Az egrieknek néhány útvonalon például a volán jóvoltából. Igaz ugyan, jó előre figyel­meztették a .lakosokat, vál­tozik a buszok menetrendje, de nemcsak ez történt. Igaz. a vállalatok, üzemek jó része áll a két ünnep kö­zött, de az emberek nem zárkóznak be. S az még csak hagyján, hogy ritkábbak a járatok, például az ötös, mely két lakótelepet köt össze — közben a városba is ezzel jut a zellervári, makiári hóstyai lakos, — nemcsak ritkábban járt, ha­nem az elmúlt napokban ki­ki maradtak a járatok. Egyik azért, mert, úgy mond­ta a buszvezető, hogy nem indult be a motor (ez volt 27-én a reggeli órákban). 28- án már senki sem tudta megmondani, mikor és melyik buszra érdemes vár­ni. Igaz, nagyanyáink Sza- lókról is gyalog jártak be, s ez jóval nagyobb távolság, de azért gondolhattak vol­na a város különböző részein lakókra egy kissé jobban is. Mert az ünnep a családláto­gatások ideje is. s közleked­ni vágyó nemcsak a 12-es járaton akad. — d. — A legszebb hivatás... Rohanó világunkban nem könnyű helytállni a munka­helyen, a családban és a közéletben egyaránt. Har­minc éve ezt teszi Antal Andrásné óvónő Füzesabony­ban. 1956-ban végzett a miskol­ci Kossuth Óvónőképzőben Azokban az időkben nem volt könnyű elhelyezkedni. Három évig Borsod megyé­ben dolgozott. 1959 augusz­tusában került a füzesabo­nyi óvodába. Akkoriban vett lendületet Füzesabonyban is a tsz szervezése. Bekapcso­lódott e munkába, házról házra járt, agitálta az em­bereket. 1964-ben felvették az MSZMP tagjai sorába. Pártmegbízatásként tíz évig pártcsoportvezetői feladato­kat látott el. Férjhez ment, két gyermeke született, egy fia és egy lánya, aki ápoló­női képesítést szerzett. 197,1 - ben új óvoda épült Dormán- don, ahová szakképzett dol­gozókat kerestek. Oda kérte magát! A községben nem volt olyan ünnepi falugyű­lés, ahol ne szerepeltek vol­na sikerrel az apróságok. Rendszeresen ellátogattak az öregotthon lakóihoz is. Ami­kor a két községet összevon­ták, 1979-ben a füzesabonyi 2. sz. óvodába került. Itt is aktívan bekapcsolódott a közéletbe. Az óvodában gyer­mek- és ifjúságvédelmi fe­lelős, de tagja a községi gyermek- és ifjúságvédelmi albizottságnak is, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek segítésével fog­lalkozik. Hosszú ideje tagja a művelődési központban működő kamarakórusnak is. Harminc év alatt sok apró­ság volt a „keze alatt”, ma sok olyan is, akinek édes­anyja, édesapja is járt a csoportjába. Munkájának elismeréseként 1986-ban a Művelődési Mi­nisztérium Dicsérő Okleve­lét vehette át. Nagyné Váradi Anna, Füzesabony Szép karácsonyi ajándék volt 1986. december 19-én nagy öröm ért bennünket, a ne­velőtestületet és 400 tanulón­kat: Az egercsehi bányaüzem igazgatója, Csiky István, négy darab Commodore plus 4 tí­pusú számítógépet adott át a tanulóknak. Ugyanezen a na­pon az iskolagyűlésen meg­jelent í községi közös tanács elnöke, Szabó István, és a Polimer Műanyagfeldolgo­zó Szövetkezet vezetője, Ki­rály Barnabás, ők két színes televíziót adtak át. A kapottak értéke mint­egy százezer forint. Tanulóink tisztelettel gon­dolnak ' a szocialista brigá­dokra, akik a kommunista műszakok bevételéből fel­ajánlották ezt az összeget, s mindezzel lehetőség nyílik iskolánkban a korszerű is­meret bővítésére. Köszönjük a szocialista brigádoknak, s a két üzem­nek a szocialista módon való gondolkodást és a gondos­kodást! Kormos József, Egercsehi VÁLASZOL AZ ILLETÉKES ,,A szeretet kosarából” Egy igen kedves meghí­vást kaptam a 2. számú öre­gek napközijéből, Orsó Jó- zsefné vezetőnőtől, amit örömmel el is fogadtam. Arról már igen sokat ír­tam, hogy a Csebokszári- lakótelepi gyógyszertár dol­gozói tíz éve a nyugdíjasház lakóinak minden karácsonyát széppé, meghitté varázsolják és emellett két éve már a napközi otthon tagjainak is külön rendeznek ünnepséget, kedves ajándékokkal. Az idén a műsorról Suba Jánosné vezetésével az 5-ös Számú Általános Iskola kis tanulói gondoskodtak. Igen hangulatos és kedves volt. A csebokszári ABC dolgo­zói ez évben alakították meg szocialista brigádjukat és el­sőként a 2-es számú napkö­zi otthon patronálását vál­lalták. Szeretettel vették ki ajándékukat a „szeretet ko­sarából”, két méteres fenyőt díszítettek fel, karácsonyi énekek kíséretében, amihez Keskeny Feri bácsi hegedült. A fáradt, idős emberek meg­hatottságát szinte leírni sem lehet. A csillogó fenyő mel­lett a 83 éves Makovics Mar­git néni mondott el, még ifjú korából ismert karácsonyi verset és köszöntött mind­annyiunkat új évre. Beke Jánosné. Eger Nem volt olyan súlyos a hiba A Népújság december 11-i számában jelent meg Mold- vay Győző „Hatvani vízfa­kasztó” című írása. A cikkben szeréplő 14 la­kásos épületet 1985-ben adta át a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat. Egy év elteltével, a garanciális be­járáson nem volt olyan hi­ba, amely akadályozta volna a létesítmény rendeltetéssze­rű használatát, az apróbb hiányosságokat 1987. január 20-ig megszüntetjük. December 5-én a cikk író­ja telefonon közölte hatvani munkahelyünkkel, hogy meg­hibásodott a ház vízvezeté­ke. Megbízottunk a helyszí­nen megállapította, hogy nincs szükség azonnali be­avatkozásra, a meghibáso­dást néhány nap múlva megszüntettük. A gyors hi­baelhárításra már csak azért sem volt lehetőség, mert szabad-, illetve ünnepnapo­kon nem dolgozunk. Egyéb­ként a lefolyócső és a víz­nyomóvezeték sérülése nem okozott számottevő átázást, annak mértékét szerintünk eltúlozták. Nem állítjuk, hogy min­denkor kifogástalanul dol­gozunk, de igyekszünk ele­get tenni megbízásainknak A lakástulajdonosoknak per­sze arra is van lehetőségük, hogy vállalatunk költségén maguk végeztessék el a ki- sebb-nagyobb javításokat. Márton József, műszaki igazgatóhelyettes HÁÉV Arányosabb teherviselés kellene Kevés olyan hely és le­hetőség van a párt-, állami, társadalmi és tömegszerve­zeteknek az együttműködés­re, mint Gyöngyöspatán. Ez elsősorban abból adódik, hogy a vezetők jól infor­máltak egymás munkájáról, igénylik is ezt a tájékozta­tást. A tevékenységükre jel­lemző az összehangoltság, a szocialista demokratizmus, a jó szándékú kritika, és az önkritika gyakorlati alkal­mazása: a mindennapi mun­kában. Előnyt jelent, hogy a párt­titkár, a népfronttitkár, a KISZ-titkár, a nőbizottság titkára, a TIT-csoport veze­tője, valamennyien pedagó­gusok, akik nap mint nap találkoznak munkahelyükön. Van azonban egy kis szép­séghiba nálunk. Mégpedig az, hogy a községben, a pedagó­gusokon, a tanácsvezetésen, az orvoson, egészségügyi dol­gozókon, művelődési ház ve­zetésén kívül élnek egyéb területen dolgozó értelmisé­giek is, akik sokat lendít­hetnének a község műveltsé­gi-szellemi, világnézeti ne­velésében. Még azt is meg­kockáztatom — minden fél­reérthető irigység nélkül —, hogy jobb munkahelyi, anya­gi elismerés mellett. Igaz. hátrányt jelent az, hogy a kívántnál többen vannak, akik nem helyben laknak, s így nehezebb is be-bekap- csolódni egy-egy rendezvény, ismeretterjesztési társadalmi­szervezési munkába. A napi utazgatás, a munkahely gond­jai mellett a családra így is alig jut idő. így aztán ma is igaz a régi jelző, a pedagó­gusok „a nemzet napszámo­sai” ma is „lámpások” vilá­gítanak, s reméljük der­mesztő fuvallat nem oltja ki a lángjukat. Sípos Gábor, Gyöngyöspata m m •• __ • • • • ■ ■ K öszönjük, hogy segítettek Évek óta, hetenként egy­szer, olvasóink bíráló, di­csérő leveleiből állítjuk ösz- sze Postafiók 23. című ol­dalunkat. A szerkesztőség postája meglehetősen válto­zatos. Akad benne levél, mely dicsérendő példákról ad hírt, szűkebb vagy tá- gabb értelemben vett kol­lektívák gondjait ecseteli. De olyan is akad szép számmal, melyekben segítséget kérnek ügyes-bajos dolgaik elinté­zéséhez. Örömmel tapasztal­juk, hogy szaporodik az olyan levelek száma, mely­ben a közösség érdekében emelnek szót hibák, hiányos­ságok ellen. S túl a Pf. 23- ban közölt leveleken, nagyon sok olyan írás is érkezik, melynek alapján munkatár­saink említésre méltó ered­ményeknek, 'vagy éppen na­gyon is orvoslásra váró hi­báknak járhatnak utána. Az évet zárva, tallózva le­veleink között kitárul, mi­lyen színes, érdekes volt ez az év is. Mennyi gondot, de ugyanakkor mennyi örömet és sikert is hozott. Mert nem­csak gondjaink voltak. E levelek, melyekben a megye dolgozóinak életéről számoltak be, megosztották velünk gondolataikat, igazán segítségünkre voltak. Re­méljük, jövőre is találko­zunk írásaikkal. Környezetvédelmi nagyberuházás Aszód határában... Környezetkímélő, környe­zetvédelmi nagyberuházás folyik Pest megyében, Aszód határában a „Nagyvölgy­ben". Az ipari, mezőgazda- sági üzemek, MÁV, posta és a kereskedelem veszélyes hulladékait tárolják majd a közel 90 hektáros területen. A beruházó és üzemeltető a Földgép Környezetvédő Szol­gáltató leányvállalata mint­egy 500 millió forintot for­dít a telep megvalósulására A fővállalkozó Földgép Általános Mélyépítő Vállalat nehézgépei és dolgozói több százezer köbméter földet mozgatnak meg, az éjjel­nappal folyamatos munka­rendben folyó építkezésen. Előreláthatólag 1988-ban ké­szülnek el a munkálatokkal, s nem fogadnak sugárzó, robbanó, gyorsán bomló szer­ves és égethető anyagokat

Next

/
Thumbnails
Contents