Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-28 / 304. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. december 28., vasárnap S, Rovásírásunk eredete és a szarvasi lelet ESEMÉNYEK, TÖRTÉNETEK, ÉLETUTAK . . . Vli. Amiről az egri utcanevek mesélnek éti umor ét elején A nagyszentmiklosi kincsek egyikén fennmaradt rovásírásjelek Avarobokán, Téged imádlak . . . Törgüsz. a Te óhajod teljesüljön ... — mondja egy imaszöveg első két sora. amely fohász manapság rendkívüli módon foglalkoztatja nyelvészeinket, ié- gészeinket. Ez a néhány tisztelgő sor ugyanis a híres szarvasi rovásírásos leleten maradt fenn. Egy alig 6,5 cm hosszú, csontból készült tútartó ez! Juhász Irén, a Tessedik Múzeum régésze egy avarkori sír női csontváza mellett találta meg 1983. április 27-én, tudományos értékelését pedig Ró- na-Tas András egyetemi tanár végezte el. Lássuk előbb, mit is nevezünk rovásírásnak. Szorosabb értelemben véve e fogalomkörbe a késsel fába írott jelek együttese tartozik, tágabb értelemben pedig a kemény tárgyakba — tehát a bronzba, kőbe stb. — rótt vonalkák különböző csoportjai is. 3500 éve. hogy a mezopotámiai eredetű képírást felváltotta az ékírás, amely jelrendszert már betűk módjára lehetett rögzíteni. Jobbról balra vonultak ezek a sorok, és összeállításukat mindig az az elv vezérelte, hogy minél kevesebb fáradsággal minél több mondandót foglaljon össze a rovó. Rövidítettek tehát mindenütt, ahol lehetett. Általában csak a mássalhangzókat jelölték, s ezekhez „gondolták" hozzá a magánhangzókat silabizá- lás közben. Voltak persze „pazarlóbb” rovásírások is: ezekben külön jelük volt a magas, és külön a mély hangú magánhangzókat vonzó mássalhangzóknak. A mi őseink által használt rovásírás ezeknél sokkalta jobban „takarékoskodott”: sokat kurtított a maga tömör ligatúráival. (A ligatúra az összevonások elnevezése.) Hogy a magyarok által használt rovásírás honnan ered, jelei miképpen formálódtak. pontosan nem tudni. Tény viszont, hogy föníciai elemek is vannak benne, és a törkök szintén mássalhangzós jelrendszere ugyancsak gazdagította. Amit biztosan tudunk; a székely-magyarnak nevezett rovásírás a XIII. századtól a XVII. századig élt, számos emléket hátrahagyva gazdagon virágzott. Kutatták. értelmezték is sokan. Az erdélyi Telegdi János emelte legelőbb tudományos fokra e jelcsoport analizálását. 1598-ban írta meg híres R udimentáját, amely tankönynek azt a feladatot szánta, hogy újból terjesz- sze el — mégpedig a latin ellenében — a rovásírást. Telegdi fő érve az volt hogy a mi ősibb írásunkkal sokkalta pontosabban lehet megjelölni a hangokat, mint a nehezebben alkalmazkodó latinnal. (Amikor eleink átvették- eme holt nyelv be- tűkészJetót. tizenkét hangunkra egyszerűen nem jutott jel!) A Rudimenta szerzője után egy olasz gróf. a tudós hadmérnök, a bolognai illetőségű Marsigli vette gondjaiba a székely-magyar rovásírás ügyét. Buda visz- szafoglalása után Erdélyben is járt, ahol térképezés közben egy páratlanul értékes rovásbotot talált. En-nek jeleit lemásolta, és így olyan szellemi kincset hagyott az utókorra, amely még mindig foglalkoztatja a tudós elméket. A föltehetőleg 1690A székelyudvarhelyi öreg kollégium évkönyvéből A székelyudvarhelyi Református Tanítóképző Intézet 1929-es évkönyvében közreadott rovásírásos ábécé ben meglelt — 130—150 cm hosszú, 3 cm-nél vastagabb — botra ugyanis egy egész kalendáriumot véstek fel egykor. Mégpedig olyan, az 1300-as években használt naptárat, amely az év állandó ünnepeit — s ezek társaságában a névnapokat is — tartalmazta a katolikus vallás előírásai szerint. Több mint 200 szó rovásírásos jele maradt így ránk! Marsigli bot-kalendáriuma után bő száz évvel. 1799-ben ismét egy világra- szólóan érdekes és értékes lelet bukkant fel: a rovásírásos jeleket is magán viselő nagyszentmiklosi arany- kincs. Ezt már csak azért is meg kell említeni, mert így kanyarodhatunk vissza a szarvasi tűtartóhoz, illetőleg ahhoz a vitához, amely a kis juhcsontdarab jelei kapcsán kipattant. Róna-Tas András ugyanis úgy véli, (e tárgykörben írott tanulmányait az Élet és Tudomány közölte), hogy a nagyszentmiklosi kincs ugyanúgy türk eredetű jeleket visel magán, mint a tű- tartó. Mások ellenben vitatják ezt, s amellett kardoskodnak, hogy a székelymagyar lovásírással van kapcsolatban a szarvasi lelet. (Vékony Gábor tett is egy kísérletet a magyar nyelvű megfejtésre.) Miután az 1983 tavaszán meglelt csontocska első. valóban tudományos igényű szemrevételezésére egészen a múlt év végéig kellett várni, nem valószínű, hogy a tűtartó jeleinek pontos eredetmagyarázata egyhamar megszületik. Annál kevésbé. mert az idő igencsak megviselte a Vili. század elejéről való parányi * leletet. A reá rótt jeleket hosz- szan kell vizsgálgatni. és újból meg újból kételkedni kell benne: helyes-e egyik vagy másik jel értelmezése. Ötször, tízszer, százszor el kell készítenie az allográ- fot (a repedésektől elvonatkoztatott jelet) a kutatónak, majd ehhez hozzá kell rajzolnia a kiegészítéseket, végezetül pedig papírra vetni az úgynevezett grafémákat, azaz a normalizált. eredetinek, korabelinek mondható ábrázolatokat. Az efféle régiségek iránt érdeklődő olvasó ilyenformán csak a türelem erényét gyakorolhatja, amikor egy végleges megfejtésre vár. A. L. Dayka Gábor a felyilágo- sodás kori szentimentaliz- mus kiemelkedő képviselője volt. Tanulmányait a miskolci minoritáknál kezdte 1779-ben, majd Egerben folytatta. 1782 őszén. 1787-ben az egri, majd á pesti papneveldében tanult. 1790-beg visszakerült Egerbe, ahol a következő év július 2-án elmondott — a törelmi rendeletet támogató — beszéde miatt éles teológiai vitába keveredett Szaitz Leó szervita hitszónokkal. A költő még Pesten, Egerbe kerülése előtt, két költeményében is maró gúnnyal illette a hitszónokot. akinek bosszúja hamarosan utolérte. A már említett napon tartotta Dayka a szerviták templomában német nyelvű prédikációját mint felsőbb, éves papnövendék. Szaitz végighallgatván, hatvan, eretnekségnek számító hibát gyűjtött össze beszédéből és ezek alapján feljelentette Eszterházy Károly püspöknél. A püspök utasítására összeült bíróság 1791. július 19-én, kizárta a szemináriumból. Ezután végleg megszakadtak kapcsolatai Egerrel: Szikszón, Móron, majd Lőcsén élt, ahol 1792- ben az ottani gimnázium tanára lett. 1795-ben Ungvár- ra került, ahol állását tüdőbaja miatt hamarosan fel kellett mondania, majd nemsokára meghalt. A róla elnevezett utca a minaret szomszédságában nyílik, a Knézich Károly utcából. Jókai Mór a romantikus prózairodalom legkiemelkedőbb magyar képviselője. Samassa József egri érsek barátja és 1877-ben. az Egri Szabadelvű Párt képviselőjelöltje, Szederkényi Nándorral szemben. Ennek története a következő: 1877. május 26-án, a király berekesztette az országgyűlést és a képviselőválasztásokat a június 16—25. közötti időszakra írták ki. Június 5-én Babies János, az Egri Szabadelvű Párt elnöke, a pártgyűlésen Jókai Mórt javasolta képviselőjelöltnek. Beszédében utalt arra, hogy a nagy tekintélyű írót a király különös kegye övez) és a Amit alkot, az is, ahogyan él, az is művészet. Egy művész ember mérnöki munkájáról, vagy egy mérnök ember művészetéről beszélhetünk akkor, amikor Csongrádi Jenő asztala mellé ülünk. Életében a művészet erős gyökerekből táplálkozik. A legfőbb a kiegyensúlyozott családi élet. Felesége, gyermekei, unokái szeretettel veszik körül. A tevékeny nyugdíjasévek jelentik azt hiszem boldogságának egyik kulcsát. Nem roppant össze, nem önmagával törődik: alkot, pontosan, szépen ... és hasznosan. Panoráma térképeket fest. A Balatonról, a Dunakanyarról, s utóbb Budavárról. trónörökös jó barátja, akinek kérését soha el nem utasítják az udvarnál. Ezt követően bejelentette, hogy előzetes tájékozódás alapján tudja, hogy az író nem utasítaná vissza a felkérést. Az ügy érdekessége abban rejlett. hogy Babies kanonoknak hogyan is juthatott eszébe a kálvinista Jókait a katolikus Egerben javasolni. Ezen túl. menően azonban, nagyszerű taktikai lépés volt: a város mindig ellenzéki volt, erős 48-as alapokon, és ennek áttörésére alkalmasnak látszott a szabadságharcnak nem egy regényében emléket állító író. A választás iránti érdeklődést fokozta az a tény is, hogy a jelöltek közül most választottak először öt évre terjedő időszakra képviselőt. Jókai június 9-én fogadta Eger Szabadelvű Pártjának 11 főből álló küldöttségét nagy pompával és hasonló módon rendezett ebéddel. Június 12-én, a megyébe érkező írót már Füzesabonyban fényes küldöttség várta, majd 10.30-kor. különvona- ta befutott az egri állomásra. Itt virágözön közepette szállt be a hintóba, hogy a város főterére hajtasson. Az impozáns fogadtatás a képviselőjelölt mellett a nagy nevű írónak is szólt. A zenés díszmenetet azonban gyermeksereg követte futva. Szederkényit éljenezve. Az író programbeszédét csupán az emelvényhez közel állók hallhatták, amelyben lényegében a kormány politikáját támogatta. A helybeli, Eger című lap egyebek mellett ezt írta: „volt a beszédében egy egészen új és eddig még sehol nem hallott passus is: megdicsérte Heves megye főispánját erélyességéért. Nagy és méltó oka vala rá. Egyenesen neki köszönheti. ha meg találják választani Egerben". Kétségtelen, hogy a szabadelvűeknek megvolt az anyagi lehetőségük a választási eredmény hathatós támogatására. A rábeszélést általában 50 (akkori) forint körüli összeggel tették nyomatékosabbá. Jókai az esti órákban elutazott Egerből. visszavivásának évfordulójára. Sajnos, a nyomda ismét lassú volt. az évfordulóra nem vehették kezükbe a hasznos tájékoztatót a külföldiek — s a hazai érdeklődők sem. Nemrég előadást tartott a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület nyugdíjasklubjában A térképészet határterületéről, a panorámaképek szerkesztési elvei és szerepük az idegenforgalomban, valamint a belföldi turizmus és honismeret kérdésében címmel. A hosszú cím nagyon egyszerű gondolatot tartalmaz. A légifényképek néha alig kiismerhetően, időnként meglepő élességgel mutatják Európát, s hazánkat. De a reezért nem láthatta az ellenzék lelkes díszmenetét, nem hallhatta a Kossuth-nótákat éneklő hatalmas tömeget, amely a piactéren hallgatta meg Csiky Sándor lelkes köszöntője után Szederkényi Nándor rövid beszédét. A június 17-én megtartott választás csendben zajlott le A kormánypártiak a piactéren, az ellenzékiek a városháza udvarán szavaztak. A voksokból Jókai Mórra 439- et. míg Szederkényi Nándor, ra 467-et adtak le. így tehát az ellenzék jelöltje 28 szavazat többséggel a város országgyűlési képviselője lett. Egerben azonban nem a szabadságharc nagyszerű krónikása és nem is a politikus Jókai maradt alul a választási küzdelemben, hanem a kormánypárt képviselőjelöltje. ötvenéves írói jubileuma alkalmából, 1893. december 23-án. a városi képviselőtes. tület Eger díszpolgárává választotta. A nevét viselő utca a Kossuth Lajos és a Baj- csy-Zsilinszky utca között fut. Garay János Szekszárdon született. Itt és Pécsen tanult. majd a pesti orvosi egyetemre járt, ahonnan azonban átiratkozott bölcsé- szetre. Ennek befejezése után a Honművész és a Regélő című lapoknál volt szerkesztő. Irt verseket, riportokat, novellákat és kritikákat. 1839-ben a Jelenkor és a Társalkodó című lap szerkesztőségében dolgozott. 1842- ben önálló folyóiratot indított. Regélő Pesti Divatlap címen. A szabadságharc után forradalmi verseiért haditörvényszék elé állították, de hamarosan szabadon engedték. Már korábban is jelentkező betegsége kiújult, majd elhunyt. Temetése tüntetés volt az elnyomó osztrák rendszer ellen. 1850 nyarán két hónapot töltött az egri fürdőben. Élete főmű- vének Szent László című munkáját tartotta, amely 1850—1851-ben, Egerben jelent meg. A Garay János utca a Hajdúhegyen található. Kiss Péter pülőgépről mit lehet tudni, hogy mit jelent ez a táj? Csongrádi domborzati térképeket álmodik háromdimenzióssá, s műszaki alapossággal szerkeszti meg azokat. A Balaton öbleit színezi, s a Mátyás-templom gótikáját szerkeszti. Használhatóak-e valamire ezek a képek? Minden bizonnyal. Európában sok helyütt már nagyon régen a turisták kezében vannak a színes leporellók. Van azonban egy másik oldala is a térképeknek. Ide nagyon sok hirdetés kerülhetne, nemcsak sokcsillagos szállodákról, hanem például arról, hogy hol lehet egy Balaton-felvidéki Péter hazaviszi a barátnőjét. Levetkőznek, pornófüzeteket bújnak, kipróbálnak valami újat. — Képzeld Susi — lelkendezik ezután a fiú — egy év múlva nagykorúak leszünk, elmehetünk esténként egy kocsmába és rendelhe tünk egy üveg sört. ★ — Főár, ennek a bécsi szeletnek pálinka szaga van. A pincér hárem lépési visszalép. — Még mindig? ★ A diszkrét playgirl altatás előtt kijelentette a műtétet végző orvosoknak: — Ha narkózisban esetleg férfineveket mondok, ezek kitalált nevek. ★ — Szabad a parknak ebben a részében kocogni? — Ne engem kérdezzen, kérdezze meg a kutyákat, azoké. ★ — Látod a Göncölszeke- ret? — kérdezi a fiú szive hölgyétől. — Istenem! — sóhajt fel a lány — ilyen gyönyörű éjszaka a parkban, és te csak kocsikról tudsz beszélni! ★ A fiatal szerelmespár sétál a holdvilágban a városi parkban. — Ö, milyen szép ez az éjszaka! Hallod, hogyan ciripelnek a tücskök? — kérdezi a :lány. — Ezek nem tücskök — véli a fiú —, ezek cipzárak! ★ A parkban a pádon a lány a fiú fülébe súgja: — Felvágtam, nem vagyok Miss Germany! — Nem baj, én sem vagyok agglegény! faluban jót enni, megszállni; hol vannak orgonahangversenyek, és uram bocsá'. butikok. Haszonnal forgathatná az ilyen Csongrádi- térképet hazai és külföldi turista egyaránt. Iskolák is — még ha a szülői munkaközösség venné is meg — okulhatnának a panoráma térképekből. Egy mozdulattal rá lehet helyezni a gyárak és bányák rajzát, egy másikkal a régészeti különlegességeket. Honismereti körök nem a térképeket silabizálnák, hanem maguk előtt látnák szűkebb pátriájukat. R. L Csongrádi Jenő a munkaasztalnál ^ Balaton-felvidék tájképtérképe (Fotó: Hauer Lajos — KS) A mérnök művészete
