Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-27 / 303. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 303. szám ÁRA: 1986. december 21., szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Hz 1987. évi népgazdasági terv A népgazdaság 1986. évi fejlődése A Minisztertanács áttekintette a népgazdaság 198b. évi várható fejlődését és jóváhagyta az 1987. évi népgazdasági tervet. Megállapította, hegy 1986-ban az egyes területeken elért előrehaladás mellett is, összességükben a múlt évi. kedvezőtlen gazdaságfejlődést folyamatok folytatódása tapasztalható. és az ez évi terv legfőbb céljai nem valósulnak meg. A gazdálkodó szervezetek egy része eredményes erőfeszítéseket tett gazdálkodása hatásfokának javítására, termelési szerkezetének átalakítására, a műszaki fejlesztés meggyorsítására, a gazdaságos kivitel növelésére, a belföldi kereslet jobb kielégítésére. Ez azonban nem vált általánossá. a gazdálkodó egységek jelentős részénél nem történt érdemi előrehaladás a hatékonyság javítása, a belső és külső piac igényeihez igazodó termelési szerkezet kialakítása érdekében. Objektív körülmények — a tartós aszály, a számunkra kedvezőtlen világpiaci áralakulás, egyes rendkívüli események — és a gazdaságirányítás hiányosságai is nehezítették az előrehaladást. Így a termelés és a nemzeti jövedelem emelkedése elmaradt a tervezettől. Az ipar termelése és konvertibilis elszámolású kivitele a tervezettnél kevésbé emelkedik, a termelés hatékonysága csak egyes területeken javul, összességében nem vagyaiig nő. Az építőipar teljesítménye kismértékben emelkedik, jelentős a lemaradás a budapesti lakásépítéseknél. A mezőgazdaságot ez évben is aszály sújtotta, emiatt a növénytermesztés (elsősorban a kalászosgabona-termelés) lényegesen alacsonyabb a tervezettnél. Az állatállomány csökkenésének tendenciáját sikerült megállítani, illetve lefékezni. A nem megfelelő teljesítmények ellenére a vállalati, különösen pedig a lakossági jövedelmek, emiatt a belföldi felhasználás — főleg a fogyasztás, és kisebb mértékben a vállalati beruházások — az előirányzottnál jobban no. Különösen a keresetek emelkedése haladja meg a tervben figyelembe vettet. A fogyasztói árszínvonal növekedése az előirányzottnál csak kismértékben lesz magasabb. Mivel a belföldi felhasználás a nemzeti jövedelem termelését meghaladóan nő, és á külkereskedelemben az áralakulásból veszteség származik, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének tavaly megkezdődött romlása folytatódik. A KGST-országokkal folytatott együttműködés tervszerűen alakul, az áruforgalomban aktívum képződik, az adósság csökken. A konvertibilis elszámolású áruforgalomban azonban a kivitel nem nő. a behozatal a szándékolttal ellentétben, nem mérséklődik, a cserearányok — főleg a vegyi és agrártermékek kiviteli árainak csökkenése miatt — nagymértékben romlanak, mindezek miatt a külkereskedelmi mérleg egyenlege passzív, a nettó adósságállomány emelkedik. Az állami költségvetés hiánya az előirányzottnál jóval magasabb. Ennek fő tényezője, hogy a vállalatoktól szár- rpazó befizetések kisebbek, a nyújtott támogatások pedig nagyobbak a számítottnál. A gazdálkodó szervezetek pénz. ügyi helyzete jobb. nyereségemelkedése gyorsabb, mint ami teljesítményeikből következett volna. Az 1986. év végére kialakult helyzet kedvezőtlenebb annál. mint amit a VII. ötéves terv elgondolásai ez időre feltételeztek. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának november 20-i határozata értékelte a helyzetet, kialakulásának legfontosabb okait, meghatározta a gazdasági munka megjavításának feladatait és az 1987. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. A Minisztertanács ennek figyelembevételével hagyta jóvá a népgazdasági terv fő céljait és előirányzatait. Az 1987. éwí népgazdasági terv fő gazdaságpolitikai céljai és feladatai 1987. évben, a gazdaságirányítás alapvető feladata — a kialakult gazdasági helyzetből és folyamatokból kiindulva, a fejlődés külső körülményeiből adódó lehetőségek és követelmények tekintetbevételével — a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán megfogalmazott, a VII. ötéves tervben konkretizált gazdaságpolitikai irányvonal eddiginél következetesebb megvalósítása. A célok közül a gyakorlati tevékenységben is az első helyre a nemzetközi fejlődés fő irányzataihoz való igazodást, a gazdasági szerkezet ezzel összhangban álló változtatását, a műszaki fejlődésnek és a hatékonyság növelésének meggyorsítását, a gazdasági fejlődés, a forrásképződés mindezekre alapozódó élénkítését kell állítani. A népgazdasági teljesítmény növelésére, valamint a források és a belföldi felhasználás egymáshoz viszonyított arányának betartására alapozva le kell fékezni a külgazdasági és pénzügyi egyensúly romlásának folyamatát. A konvertibilis valutákban fennálló adósságállomány az 1986. évinél csak kisebb mértékben emelkedhet. A lakosság életszínvonalát az 1985—86. évi szinten kell stabilizálni, biztosítva az életkörülmények szerény javulását. A közösségi fogyasztás nem emelkedhet. Mind a termelőszféra irányításában, mind az elosztási politikában, illetve a vállalati és lakossági jövedelmek alakításában, erőteljes differenciálást kell érvényre juttatni. Ennek megfelelően: — Az átlagot meghaladó mértékben kell fejleszteni a hatékony. a gazdaságos kivitelt, a hazai kereslet jobb kielégítését szolgáló termelést, míg a gazdaságtalan termelés visszaszorítására az eddiginél határozottabb lépéseket kell tenni; — A vállalati és személyi jövedelmek fejezzék ki a hatékonyságban, valamint az egyéni teljesítményekben meglevő különbségeket, ezt a gazdaságtalan tevékenységek támogatásának csökkentésével is elő kell segíteni: — A termelőberuházások növelését mindenekelőtt a feldolgozóiparban kell lehetővé tenni, a központi eszközökből elsősorban a kiemelt célokat szolgáló fejlesztéseket kell támogatni; — A költségvetési szervek kiadásai csak az alapellátás színvonalának fenntartása céljából növelhetők, egyéb területeken a kiadások reálértéke csökken. A gazdaságirányítás gyakorlatában — az 1986. évi tapasztalatokat is tekintetbe véve — következetesebben kell kifejezésre juttatni az alapvető gazdaságpolitikai célokat. Előtérbe kell állítani a gazdasági fejlődésnek a hatékonyság javulásával alátámasztott élénküléséhez szükséges, erőteljes és határozott változások megalapozását. Fontos feladat. hogy a gazdaságirányítás gyorsabban és rugalmasabban reagáljon a külső és belső körülmények változásaira, a gazdasági folyamatok alakulására, kezdeményezőbben segítse elő a hatékonyság fejlődését, hárítsa el az azt akadályozó tényezőket. Ösztönözze a gazdálkodó szervezetek önállóságának. piacérzékenységének és vállalkozókészségének gyorsabb kibontakozását, javítani kell a vállalatok és a dolgozók érdekeltségét a teljesítmény növelésében. Az irányításban és a végrehajtásban egyaránt meg kell követelni a színvonalas, jól szervezett, fegyelmezett munkát, a takarékosságot. Folytatni kell a gazdaságirányítási rendszer átfogó továbbfejlesztését. A kormányzati szervek gazdaságirányító munkájukban és a végrehajtás ellenőrzése során nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a tervezett célok eléréséhez: a) fel kell gyorsítani a konvertibilis elszámolású, gazdaságos export növelését szolgáló termelésszerkezeti változásokat. Ezt — a forint végrehajtott leértékelésének jövedelemátcsoportosító hatásán kívül — főleg az exportcélú fejlesztésben való érdekeltség fokozásával és hatékonyabb piaci munkával kell elősegíteni. Ezzel egyidejűleg további kezdeményezéseket kell tenni a KGST-országokkal egyeztetett áruforgalom kölcsönös és kiegyensúlyozott bővítésére; b) fel kell gyorsítani a népgazdaságban a munkaerő és a társadalmi tőke mozgását. A munkaerő jobb kihasználásának elősegítése, valamint a gazdasági hatékonyság erőteljes javulása érdekében, szükség szerint központi eszközökkel is elő kell segíteni a munkaerő-áramlást. A banki intézményrendszer átalakítása és az új társulási formák révén megnyíló lehetőségek kihasználásával is elő kell mozdítani a fejlesztési forrásoknak a jövedelmező vállalatokhoz való átáramlását. Aktívabban kell élni a külföldi működő tőke bevonásának lehetőségeivel; c) az alacsony hatékonyságú ágazatok, illetve gazdálkodó egységek tevékenységét racionalizálni, termelési szerkezetüket korszerűsíteni kell. Ezt elsősorban az eddigi kormányzati döntések maradéktalan végrehajtásával, a fel- számolási és szanálási eljárás szigorú és elvszerű alkalmazásával kell elérni; d) a nem termelő területeken a közösségi fogyasztás reálértékben való mérséklését a felhasználás további ésszerűsítésével. megtakarításokkal, szervezetkorszerűsítésekkel és létszámcsökkentésekkel kell megalapozni. Csökkenteni kell a nem termelő beruházásokat; e) biztosítani kell a megtermelt és felhasználható jövedelmek jobb összhangját. Ehhez csökkenteni kell a támogatásokat. hatásosabban kell szabályozni a vállalati és lakossági vásárlóerőt, szigorú költségvetési, hitelezési és árpolitikai gyakorlatot kell folytatni. Az 1987. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építés és szerelés Mezőgazdasági termékek termelése Lakosság fogyasztása A szocialista szektor beruházásaira folyó árakon 216— 219 milliárd forintot lehet fordítani. A gazdasági növekedés élénküléséhez az szükséges, hogy a gazdasági hatékonyság az 1986. évinél kedvezőbben alakuljon : a fajlagos anyagfelhasználás romlása megálljon, az állóeszközök kihasználásának hatékonysága javuljon, a munka termelékenysége az előző évinél gyorsabban emelkedjék. A felhasznált munkaerő és anyagi eszközök együttes hozama a népgazdaság egészében is. de különösen a termelőágazatokban, múlja felül az 1986. évit. A termelő ágazatok fejlődése Az iparban meg kell gyorsítani a termelés szerkezetének korszerűsítését. Mindenekelőtt azon termelőtevékenységek fejlődését kell előmozdítani, amelyek lehetővé teszik a kivitel tartós és gazdaságos növelését. A hatékonyság emelésével el kell érni. hogy a hozzáadott érték a bruttó termelésnél gyorsabban növekedjen. A műszaki fejlesztést még inkább a nemzetközi versenygépesség és a gazdaságosság szolgálatába kell állítani. A kivitel bővülését szolgál(Folytatás a 3. oldalon) 1986 = 100 legalább 102 99 —100 102 —102,5 kb. 101 104,5—105,5 99,5—100 Téli gépjavítás Kerekharasiton Kari Jelenik, a RAU-cég képviselője jelenlétében Cipusz Zoltán szerelő a rototiller beállításán szorgoskodik ... A Hatvani Lenin Termelőszövetkezetben a téli gépjavítás alatt — a kerekharaszti központi géptelepen és a Tamota-pusatai műhelyben — több mint 200 mező- gazdasági munka- és erőgépet. önjáró betakarítót és szállító járművet javítanak, tartanak karban. Az időszaki munka alatt az idén mintegy 20 millió forintot fordítanak a gépek, berendezésék üzembiztonságára. Ez az összeg kevesebb mint az elmúlt évben, mert elavult régi gépláncok egy részét, újakra cserélték fel. Itt is gond az alkatrészellátás. A közös gazdaság a hiányzókat. jól felszerelt műhelyében. a legkorszerűbb újítási technológiával pótolja. Nem okoznak kiesést a földeken a gépek. Szakaszos javítással, a mezőgazdasági munkáktól függően oldja meg a javításon részt vevő 80 szerelő, kik soraiban ott vannak a traktorosok is. Március elsejére minden traktor, kombájn a műszaki előírásoknak megfelelően áll 'készen. Talpas Tibor az IH-váltva forgóekét javítja ... Bereczki János szakoktató irányítása mellett a mezőgazdasági gépszerelő tanulók a közős gazdaság vetőgépeit javítják ... (Fotó: Szabó Sándor) Fenyőünnep az Országházban Az idei karácsonykor ismét megrendezték a hagyományos fenyőün népségét az Országház kupolacsarnokában. Csütörtök délelőtt, majd délután, újra 600—600 gyermeket láttak vendégül az eseményen, amit pénteken kétszer megismételtek. A parlamenti fenyőünnepség a világon egyedülálló: más országok törvényhozó testületének hivatalos épületében még sehol, soha nem rendeztek ilyen összejövetelt, mint amilyenre nálunk már több mint három évtizede hívják-várják a gyerekeket, karácsony mindkét napján. Ezúttal a magyar úttörőmozgalom zászlóbontásának idei. 40. évfordulójához is kötődik az Országház évről évre megújuló karácsonyi eseménysorozata. A négy találkozóra összesen mintegy 2500 kisdobost és úttörőt hívtak meg. Télapó szerepében most is — mint a megelőző 31 esztendőben karácsonykor. a Parlament kupolatermében mindig — Hadics László, a Fővárosi Operett Színház művésze találkozott az ünnepi hangulatú, vidám gyermeksereggel. A parlamenti műsor főrendezői feladatát Szirmai Béla. a KISZ Központi Művészegyüttes művészeti vezetője. a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanszékvezető tanára vállalta. Olyan érdekes kerettörténetet konferált Költi Helga, a Színház- * és Filmművészeti Főiskola növendéke, amelyben a mese a szeretet és a béke fogalma fűzte össze a látványosságokat.
