Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-24 / 302. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. december 24., szerda 11. utóbbi foglalkozására látó gattúak rongyból, filcből, kaucsuk labdából ragasztottak, varr­tak figurákat ja fiúk és lá­nyok. A mafNti.gyertyagyúj­leg magunk készítette apró angyalkák. A jól megválasztott fé­nyek, az étkészlet formájá­hoz illő gyertyácskák eme­lik az alkalom bensőségessé- gét. S, hogy milyen étkek . ke­rüljenek az asztalra? Ebben ragaszkodjunk a családi, nemzeti vagy tájegység ha~ mányaihoz. Ez nem is baj. hiszen ez adja az évről év­re visszatérő karácsonyok folytonnosságál Tegyük fél­re a fogyókúrát ez alkalom­mal, kóstoljuk meg a házi­asszonyok remekei t! Azért persze, nem kell véget nem érő evést-ivást csapni. Le­gyen az asztalon sok párolt zöldség, gyümölcs. Milyen ritka élvezetet adnak a süli hal vagy kacsa mellé az ana­nászkarikák. narancsszele­tek, kandírozott. cukorban érlelt nyári ízek: meggy, barack, szilva. S még egy jó tanács az italokhoz: a szárnyasokhoz, halhoz. könnyű fehérbor kívánkozik, 2 marhahús a pirosbort szereti, s csak az ünnep másnapján illő disz­nóhús mellé pedig a teste­sebb fehérbort adjuk. „Papír­. . . . • * I ti oromok Azon a télen különösen ritkán látogatta a családi kasszát a szerencse. Ha mégis hozott valamit, azt meg el is rakta a józan meggondolás, merthogy nagy vál­lalkozás i— házépítés — előtt álltunk. így hát anyám nekünk, gyerekeknek meg is mondta jó előre, meg­tudakolva a véleményünket, hogy az idén szegény karácsonyunk lesz. Ne számítsunk nagyobb ajándé­kokra — Msz azokat amúgy is mértékkel kaptuk — mert az előttünk álló nagy feladathoz minden forint­ra szükség lesz. Megértettem, de. óvodás kistestvérem miatt is. se­hogy sem akartam beletörődni ebbe az elhatározásba, így aztán titokban a napközis délutánokon lázas iz­galommal készítettem a színes papírfüzért, nemcsak kedvtelésből, hanem hogy a mi karácsonyfánk mégis a legszebb legyen, öt méter hosszúra sikerült.1 Gon-. dósán válogattam a színeket, s ügyeltem arra is. hogy a láncszemeket ragasztónyom ne csúfítsa. Amikor aztán eljött az ünnep, az olcsó szaloncukrok mellé boldogan aggattam a fára saját díszeimet. Már kora délután elkészültem, s izgalommal vártam az estét. Anyám a konyhában forgolódott, de apám csak nem érkezett meg. Nagy sokára toppant be óriási cso­maggal. Nem hittünk a szemünknek'.A dobozból, amit a ke­zében tartott csodálatos könyvek, játékok bukkantak elő. Erre a meglepetésre ö is hónapok óta készülhe­tett. Titokban előadásokat tartott egy szaktan folya­mon. s abból futotta rá. , A-váratlanul jött öröm szédületével feledkeztünk bele a játékba, s még arra se ügyeltünk. hogy a gonddal készítgetett papírláncba belekapott a csil- lagszóró lángja: Nevetve oltogattuk a hirtelen támadt tüzet, aztán csodáltuk a fát. amelyet így féloldalasán. .megpörkölődve is, gyönyörűnek találtunk! (jámbor) Nincs igazi családi ünnep közös ebéd vagy vacsora nélkül. Ennek megfelelő kerete a szépen megtérített asztal. S mivel karácsony csak egyszer van egy évben, a teríték harmóniájának és díszeinek tükrözniük kell ezt. Az étkezés kultúrájának persze kis túlzással tudomá­nya van. Mi a legfontosabb? Először is legyen elegendő idő a vacsora előkészítéséhez S adjunk engedményt a szo­kásoknak A konyha helyetl állítsuk fel az asztalt ez egy­szer a szobában. Mondjuk i fenyőfa közelében! Alkalmi terítéke valószínű nincs min­denkinek. szalvéta már in­kább akad, de a színek és tárgyak gondos összeváloga- lásával egyedivé tehetjük a lakoma helyszínét. Az es­tének méltó színei a fehér, az arany, az ezüst és a zöld A piros vidámságot, a sár­ga vagy narancs üdeséget kölcsönöz. A fehér abro­szon pedig jól mutatnak a különböző díszek. Ez lehet fenyőág szalaggal, szalma- virág vagy fagyöngy, eset­Pislákoló gyertyafény, gyantaillat, csendes es­te., A lakásban nyugalom, melegség. A terített asztalon tálak, vörösbor, mákos beigii. Karácsony van. Bízunk abban, hogy a szeretet óráit min­denütt együtt tölti a család meghitten, szorongás, félelem nélkül Vigyázzunk e napnak fényeire, bé­kéjére. Őrizzük meg végtelen időkig. Képzeletbeli fenyőfánk alá ünnepi, komoly írásokat tettünk. Érdekességük mellett — reméljük — sokakat gon­dolkodóba ejtenek. Szüle Rita Gyöngyszemek Rahmet, a szegény ember és Szalim a gazdag, szom­szédok voltak, bár csak rit­kán találkoztak egymással. De miért is találkoztak vol­na? Szalim háza maga a bőség. Rahmet kunyhójába pedig beköltözött a szegény­ség. Szalim akkor kelt fel. amikor akart és kertje ár­nyas részében puha szőnye­gen reggelizett, amikor Rah­met már belefáradt földjén a munkába. Egyik este — amikor Rahmet fáradtan hazatért a földjéről — csoda történt. Kitárult a kiskapu, ahon­nan kedveskedve hangzott • Szalim szomszéd hangja: — Jó estét. Rahmet! — Nézz be hozzám egy teára! — viszonozta a ked­ves szót fáradtan is Rah­met. Rahmet leverte magáról a munka és az út porát és betessékelte a kunyhójába a vendéget, majd iszogat­ták a finom teát. — Mi járatiban szomszéd? — Áruld él nekem a titkodat Rahmet! — Miért gondolod, hogy nekem ti tikom van? Szalim szomorúan nézett maga elé: — Tudod ugye. hogy én gazdag ember vagyok. Mé­neseim vannak a legelőkön, kamrámban a sok minden jót meg sem lehet számolni. Ám a vagyon köré gyűltek a rokonaim, örököseim, hí­zelegnek nekem, miközben egymást szapulják, csupa veszekedés, torzsalkodás az életem. Mindegyik örökö­söm kér tőlem valamit... — A te szegény udvarod­ból pedig mindig csak ne­vetést, nótát hallok. Felelj hát nekem barátom; mi a te boldogságod titka? Rahmet azt mondta — Várj egy kicsit, hirtelen nem jut es: semmi, hadd gondolkl jam. és igyunk meg egy csésze teát. — Megvan a titok, lim. Eszembe jutott — Tudod, van a házam­ban két kis gyöngyszem, azok hozzák meg nekem a boldogságot. — Kettő? — nevetett a gazdag szomszéd. — Nekem ezerszámra van­nak gyöngyszemeim! Szalim hazament és Rah­met titkán gondolkodott Alig tudta kivárni a és újra ott volt a > szomszédnál. — Ügy látszik ajíSZgl dóm becsapott eng Öklével verte a k. — Nyisd ki! A gyi szemek miatt jöttem, a te két gyöngyszemed amelyek boldogságot h neked? v \\\VV\VN A szegény szomszéd ud­variasan ajwiyjyitott. és betessékelte Aajhdégét. ahon­nan feleségé jcÄt ki két szép kis poronttyal. Egy kis­fiúval és egy kislánnyal. — Itt vannak! Ők az én boldogságot adó gyöngysze­meim, Szalim. Ok nem en­gednek minket veszekedni, ők adják a háznak szegé­nyen is az örömöket. Ám bocsáss meg, hogy hazud­tam és gyöngyszemekről beszéltem neked. Szalim lehajtotta a fejét. — Igazat mondtál. Rah­met! Egy csöpp csalás sem volt a szavaidban és most már megértettem a te két gyöngyszemed titkát. Tadzsik népmese. Oroszból fordította C-rii /.óik rtf/i /1 Karácsonyi dolgozatok A legdrágább, a legcsillogóbb karácsonyfadísz- gém vete kedhet azokkal, amelyeket nekeink készítenek. Ka­inkkal az Egri Ifjúsági az Minifaktúrájának leg­gattu rongyból, fii; labdából rag; tak figurák nyok, tásnál bizonyára ott ékes kednek majd a kedves kis bábok a zöld, az illatos tü- levelek között. (Fotó: Tóth Gizella) és néhány lény Mikor volt az első kará­csony? „Történt pedig azokban a napokban, hogy Augustus császár rendeletet adott ki: írják össze az egész földet Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíriában Cirenius volt a helytartó”,— így ír Lukács evangéliuma a születés időpontjáról. A meghatározás pontatlan, Augustus valóban adott ki ilyen rendeletet, hogy meg­adóztassa alattvalóit, de ez időszámításunk előtt 7-ben történt. Cirenius helytartó volt Szíriában, de időszámí­tásunk kezdete után 12-ben vette át hivatalát. Heródes ekkor máj halott volt. Há­rom egymással .homlokegye­nesen ellenkező, időpont. Ne legyünk azonban olyan szigorúan történészek. Mi­kor és hol lesz karácsony 1986-ban nálunk. Hívők­nél és ateistáknál egyaránt, csak a közömböseknél sem­mikor és sehol. A hívők a Krisztussá magasztosult Jézus születését ünnepük, aki körül ott a család, az édesanya és az apa, aki ha nem is vér szerinti, de vál­lalja a gyermeket, megmenti ezzel a korabeli törvények szerint járó meglkövezéstől hitvesét. Az ateisták egy legendáról beszélnek — amely azonban szép és mélységesen emberi. Tanárnő barátnőm kére semre hetedikes osztályábar dolgozatot íratott Karácso nyí élmény címrnel. Ae hah mine tagú kis közösségber hat gyerek írta. hogy nek még igazán boldog kara csonya soha nem volt. ti zenegy viszont nagyon szó morúra emlékezett. A har mine -nebuló közül hétnél elváltak aszúiéi, kettőne|i meghalt az édeíáapjá^. egy. nek az édesanyja. így válója ban ctókí^g^tíélnek szüle­T£K>ndan|^| szem tg azi, boldog,^kará- 'vtőm/éi\mert hiúba készü­lünk min/iig az öcsémmel ■ nágj, t izgalommal, mire eljön az este, csak ülünk szbmorjí- an. Ha apu nem jön haza 6 ,órárat akkor tudjuk, Snony fnár é’Sa.k hétré jön vfgy nyolcra, de., akkor olyan ré­szeg, bőgj anyjhxak Ififek- teti az ágyba és mi hárman ülünk az ünnepi asztal­hoz j.„Nálunk mindig nagyon szép a karácsony NagymMmáéfi, édesapám szü­lei! is nálunk 'ipgm’liQkf: í As édesanyám anyukája is. fé­le még ; délutáni kr szó Ícijí ni menni Jjf nagypapa sirjáho: és o állítunk egy kis B sgnyfát." ],.A|i i favaly áp§iumn volt at legszebb kish úgotn születet . Anyü egy Jiettel ka- ny előtt hazajött a kór* házból és nagyon szép es­ténk volt. í: ” „A legszo­morúbb karácsonyom azt hi­szem az idei lesz, mert apa elhagyott minket és most leszünk először egyedül, ket­ten édesanyával." Volt egy kislány, aki mindössze égy mondatot irt ,a?^pi3fäfc?',,A karácsony a legszomorúbb ünnep a viláf jT\ Idézhetnénk még az írá­sokból, de a többi kevésbé volt jól fogalmazott vagy meghökkentő. Sokan leírták, hogy milyen ajándékot vár­nak és adnak, hogy jó len­ne, ha nyugalomban lenne együtt a család. Talán fel­tűnően sokan írták, hogy csak attól félnek: a papa részeg lesz és akkor már vé­ge .a szép ünnepnek. Kedves szülők, apukák! Nem lehetne erre jobban odafigyelni? A szépen díszített aszta/ ■ i rí rj Legenda , \ valóságiüjl Valm/jS* éftU Jézus? Ha . Igen,. ákkóiij*lfói)*df? i egyszerűén igeistáiy és a K ex az 'i| egyházak is valaszra .kény­szerültek,! s*a.váhosszok sem voltak egyformák: N a gjWtí KÓaáfanf-Alao i a a z - ságként fogadta hogy négy evan- fej^tiTpiwCyáté. Márk. Lu­kács éfe János — írta meg elősző.!' Igaz ugyan, hogy a születésre. Máriára és Jó­zsefre. -a z, istállóra csak ket- KYw zik — nem fis egészen egyformán — az \js "valóság ózonban, hogy Jé» zus ;feltételezett életét nem., tudományosan írták meg. hanem igét hirdettek, mai szóval propagandát, s ezt . — a tudományos kutatás már tudja —. Jézus élete után legalább ötven e#- '1Ä tendővei írták le. Volt azonban egy sokkal koráb­bi mű, az úgynevezett Be­szédgyűjtemény, mely már az időszámításunk utáni negyvenes években száj ró!- szájra járt. amit később le is írtak — de elveszett. A zsidó fogolyból lett nagy római történetíró Fla­vius Josefus — aiki az evan­géliumokat író tanítványok kortársa volt — a Zsidó há­borúról írott könyvében megemlíti — ,,azt a Jézust, akit Krisztusnak neveznek. ' Béj-I.oherp: a Kenyér tfártjsa. áJBjj’ómai ura löm illat ti sínylődi Izrael Judea mrtqmányában volt, a Jor- ■árr—f^vó nyugati oldalán. Mégis az első források kö­zül csak kettő beszél róla, a “lobbi Jézust názáretinek mondja. Ifegyon sokáig az ii«iéjpMirrtrggyőződése a hí-‘ vő einbereknek. hogy a Betlehemben született kis­ded % Heródes-féle gyer-„ mekgyilkosságok elől mene­kült f szüleiig] Egyiptomba, a^KirályNjalála utáp tért vissza, de északabbra. Názffet városába. Később a történészek kételk/dni kezd­tek ebben mond/án, . szokatlan valakinek, előne- veként nem gr születési SÜ- lyét megjelölni. Mi szüksége lehetett akkor a korai > ké­részt énységnek a betlehemi születés történetére? A vá­lasz adott: az első ..valódi' zsidó királyi ház: Dávidé is Betlehembe való. A prófé­ciák már majd ötszáz évvel Jézus előtt így szóltak: eb- ? bői a városból jön el a Mes­siás. Ma már a történet- kutatás a viták ellenére el­fogadja a betlehemi válto­zatot. Természetesen köz­vetlen bizonyíték nincs, de az, hogy egy polemizáló irat sem vonja kétségbe abban a korban Jézus betlehemi születését, több. mint elgon­dolkodtató.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents