Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-23 / 301. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 301. szám ARA: 1986. december 23., kedd 1.80 FORINT A segítség módja Szeretem hallgatni Szi­lágyi János telefonos mű­sorát. Sokszor még a késői kezdet ellenére is fönnma­radtam. hogy megtudjam: kik hívják, s hogyan tár­salog velük, miként győzi meg őket arról, amit va­lószínűleg maguk • is tud­nak. Ennek a különleges szel­lemi „bűvészmutatványnak" a belső logikáját gondol­tam most végig újra, ami­kor kezembe került a Hal­ló, itt vagyok! könyvbe foglalt beszélgetéssora. Ar­ra jöttem rá, hogy mint minden kitűnő ötlet, ez is Kolumbusz tojása. Vagyis arra a mindnyájunkban meglevő igényre épít, hogy figyeljenek ránk, érdekelje a másik embert sorsunk. Ha ilyen odafordulást ta­pasztalunk, bizony, arra is hajlamosak vagyunk, hogy a bennünk megköve- sült makacsság és félelem is feloldódjon. Ilyenkor még egyszer átgondoljuk sorsunk fordulatait, s ki­utat találunk a látszólag lehetetlen helyzetből is. Ügy érezzük, hogy a másik tanácsolt nekünk valami remek ötletet, pedig csak előhozta belőlünk a meg­levőt, a rejtettet. Egyre többször kellene él­ni ezzel a lehetőséggel, amely az emberek többsé­gében benne van. Többfé­le összetevője van, szüksé­ges hozzá türelem, szere­tet, kíváncsiság, segíteni akarás, de legvégső soron beleérző készség. Ez megteremti az esélyt arra, hogy valóban segít­hessünk a rászorulókon. Ugyanis az esetek többsé­gében nem az anyagiak szükségesek csupán egy-egy szélsőséges emberi helyzet megoldásához, hanem az is. hogy aki kátyúba ke­rült. rájöjjön, hogyan ká- i szálódhat ki. Azt hiszem, szociálpoliti­kánk hallatlan tartalékai rejlenek ebben a még föl nem tárt adottságban. Mert nem pusztán á segély húz­za ki a csávából a csalá­dot. mert a kiutalt forin­tok könnyen lecsúszhatnak az alkoholra szomjas torko­kon. Azok, akik hivatássze­rűen vállalták a gondosko­dást, egyre inkább, össze­tettebben kell, hogy lássák a valóságot, s rá kell jön­niük: érző, gondolkodó em­berek sorsáért felelősek, akik valamilyen oknál fog­va zsákutcába kerültek. Nem egy-egy beszélgetés, esetleg egy kevés pénz a kulcs, hanem az az oda- fordulás, az a beleérző kész­ség, melynek révén a fe­lelősök rájönnek arra: hosszabb távon mí szolgál­hatja a megoldást. Valamikor minden nagy találmány mutatványként kezdte. Talán nem harag­szik Szilágyi János, ha azt írom: kicsit az ő műsora is ilyen attrakció. De re­mélem, • sokakat ráébreszt arra: mivel lehet elérni, hogy valaki kilépjen zárt köreiből. Gábor László AZ UTÓBBI FÉL ÉVTIZED LEGRÖVIDEBB KAMPÁNYA VOLT - FEJLESZTÉSEK HATVANBAN ÉS SELYPEN Az új cukor nyomában a Mátravidéken Hétfőn reggel hat órakor befejeződött a kampány, a gyártássorozat a Mátravidéki Cukorgyárakban. Nyolcvankét nap után leálltak a gépek, az utolsó cukorkristályok is elhagyták a gyártóberendezéseket. Az utóbbi évtized legrövidebb szezonja zárult Selypen és Hatvanban. Gyors számvetésre Lichtenstein József, műszaki igazgatóhe­lyettest kértük meg. — Mikor kezdték el a gyár­tást? — A tervezettől egy hét­tel később, szeptember 27-én Selypen, 29-én pedig Hat­vanban. Ez azért alakult így. mert a répa később érett be és a nagy szárazság miatt, már akkor láttuk, hogy ke­vesebb nyersanyagot dolgo­zunk fel. Az első szállít­mány Szolnok megyéből, a Jászságból érkezett, az utol­só pedig a Hatvani Lenin Termelőszövetkezetből. Ilyen volt a gyártási folyamat egy részlete az elmúlt 82 napban tember közepéig eltart majd. Bár még nincsenek végle­ges adataink, de az előzetes felméréseink szerint úgy tű­nik, hogy jó évet zárunk, nyereségünk meghaladja majd 1986-ban az ötvenmil­lió forintot. Az új cukorból egyébként folyamatosan szál­lítunk az ipari fogyasztók, illetve a kereskedelem meg­rendeléseire. — 1987-ben milyen új fej­lesztéseket terveznek? — A folyamatos karban­tartással párhuzamosan, to­vábbi erőfeszítéseket teszünk a gyártás korszerűsítésére, így az osztrák burgenlandi Bruck cukorgyártól negyven­millió forintért toronydiffú­ziót vásároltunk, amelyet sa­ját kivitelezésben. Selypen építünk fel. Hatvanban a cu­korkinyerés növelésére olyan berendezést helyezünk majd üzembe jövőre, amelynek se­gítségével tökéletesítjük a gyártási folyamatot. Mindez szorosan kapcsolódik a Mi­nisztertanács által, a VII. ötéves tervidőszakra meghir­detett anyagtakarékossági program megvalósításához. Ehhez az állami támogatást, valamint a hitelt pályázat alapján nyertük el. Az ener­giafelhasználás ésszerűsítésé­re meghirdetett, világbanki programhoz is csatlakoz­tunk. 1987—1989 között het- venmillió forintos fejlesztés­sel korszerűsítjük az auto­matizálást selypi és hatva­ni gyárainkban. Az említett fejlesztések minden bizony­nyal hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a Mátravidéki Cukorgyárakban további eredményesebb munkát vé­gezzük. Mentusz Károly — Hány megyével vannak kapcsolatban? — Az elmúlt szezonban Heves. Szolnok, Csongrád. Bács-Kiskun és Pest megyei üzemektől 53 partner szál­lított répát gyárainknak. A legnagyobb termelők Szolnok megyéből küldtek répát, vi­szont a legkevesebb partne­rünk Heves megyében volt A kampány alatt 476 ezer 300 tonna nyersanyagot dol­goztunk fel, amelyből össze­sen 62 ezer 834 tonna fehér cukrot nyertünk. Ez a ta­valyainál kevesebb, de a rendkívüli szárazság miatt, húsz százalékkal elmaradt a várttól a répa mennyisége is A cukortartalom viszont jobb volt a tavalyinál. miután meghaladta a 17 százalékot, és a répa feldolgozhatósága is kedvezőbben alakult. Az elmúlt 82 napos kampány gyakorlatilag zökkenőmentes volt, nem volt fennakadás a szállítással sem, amely a MÁV-val, illetve a Volán­nal való eredményes együtt­működést bizonyítja. Most a következő három napban víztelenítjük a gyárakat, ki­tisztítjuk a berendezéseket. — Mikor kezdik a nagy­karbantartást? — Január 5-én látunk munkához mind Selypen, mind pedig Hatvanban. Ez tulajdonképpen 1987 szep­Papírzsákokba került az új cukor (Fotó: Szabó Sándor) Lázár György Moszkvába érkezett Lázár György, az MSZMP PB tagja, a Miniszterta­nács elnöke a szovjet kor­mány meghívására hétfőn délután munkalátogatásra Moszkvába érkezett. Lázár Györgyöt és a kísé­retében (evő személyisége­ket a szovjet főváros repü­lőterén Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke, Alekszej Antonov, a Minisztertanács elnökhelyettese és más hi­vatalos személyek fogadták. Lázár György este a ma­gyar nagykövetségen rende­zett ünnepségen magas ki­tüntetést nyújtott át Szergej Szokolov marsallnak, a Szov­jetunió honvédelmi minisz­terének, 75. születésnapja al­kalmából. Az Elnöki Tanács a Ma­gyar Népköztársaság rubi­nokkal ékesített Zászlórend- jét adományozta a magyar és szovjet nép barátságának elmélyítésében, a két hadse­reg közötti együttműködés erősítésében, a szocializmus és a béke ügyének szolgá­latában szerzett, kiemelke­dő érdemei elismeréseként a szovjet honvédelmi minisz­ternek. A kormány elnöke az ér­demrend átadásakor mon­dott beszédében hangsúlyoz­ta: — A kitüntetés őszinte megbecsülésünket és mély tiszteletünket fejezi ki ön iránt, akinek neve elválaszt­hatatlanul összeforrott a Szovjetunió fegyveres erői forradalmi hagyományainak ápolásával, a béke, a nem­zetközi biztonság és a szo­cializmus védelmének ügyé­vel. Egyben elismerése an­nak a tevékenységnek, ame­lyet ön a Szovjetunió fegy­veres erőinek parancsnoka­ként fejt ki népeink és had­seregeink barátsága és együttműködése elmélyítésé­ért. Lázár György, az MSZMP Központi Bizottsága és sze­mély szerint Kádár János, az Elnöki Tanács és a kor­mány nevében is jó egészsé­get. felelősségteljes munkájá­hoz további sikereket kívánt a kitüntetettnek. Szergej Szokolov meleg szavakkal mondott köszöne­tét az elismerésért. Elmond­ta: ezt a kitüntetést min­denekelőtt azoknak az érde­meknek elismeréseként te­kinti. amelyeket a Szovjet­unió Kommunista Pártja, a szovjet nép, az ország fegy­veres erői szereztek a két nép és a két ország hadse­rege közötti barátság erősí­tésében. A Pravda ez alkalomból hétfőn nemzetközi témákkal foglalkozó egyik oldalának vezető helyén közölte Lá­zár Györgynek a magyar— szovjet együttműködésről szóló cikkét. A miniszterel­nök ebben felidézi a két or­szág közötti gyümölcsöző gazdasági kapcsolatok eddigi fejlődésének fontosabb ál­lomásait. Leszögezi, hogy a Szovjetunióhoz fűződő ba­rátság és sokirányú együtt­működés mindig alapvető té­nyező volt és az is marad a szocializmus magyarországi építésében, a népgazdasági tervek teljesítésében, többek között az ország megbízható energia, és nyersanyagellá­tásában. A cikk méltatja Kádár János és Mihail Gorbacsov találkozóit, a gazdasági kér­désekről tartott magyar- szovjet megbeszéléseket, a két ország közötti gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködés 2000-ig szóló hosszú távú programjának elindítását és azt a kétoldalú kormányközi egyezményt, amely előmozdítja a közvet­len vállalati és intézmény: kapcsolatok szélesítését, to­vábbá közös vállalatok létre­hozását. Lázár György cik­ke végül rámutat arra, hogy a magyar népnek is tartós békére van szüksége tervei­nek megvalósításához, ezért az MSZMP és a magyar kormány teljes mértékben támogatja a Szovjetunió és a Varsói Szerződés nagysza­bású békekezdeményezéseit. Hazánk csatlakozott a Nemzetközi Búzatanácshoz Magyarország csatlako­zott a Nemzetközi Búzaegyez­mény végrehajtó szervezeté­hez, a londoni székhelyű Nemzetközi Búzatanácshoz (IWC). A nemzetközi szer­vezetnek a gabona export­jában és importjában je­lentősebb szerepet betöltő országok a tagjai. A szo­cialista országok közül a Szovjetunió és Kuba után hazánk a Búzatanács har­madik tagja. (Magyaror­szág a Búzatanács munká­jában eddig megfigyelőként vett részt.) A szervezet nem gazda­sági szabályozó intézmény­ként tevékenykedik, hanem a nemzetközi gabonakeres­kedelemben érdekelt orszá­gok számára piaci infor­mációkat tesz közzé, és a tanács ülésein konzultációs lehetőséget teremt a forgal­mazás egyes kérdéseinek megvitatására, elemzésére. A Búzatanács rendszeresen megjelenő kiadványaiban elő­rejelzést is közzétesznek például a várható piaci forgalom, illetve az árak alakulásáról. Ily módon ez a szervezet fontos szerepet tölt be a nemzetközi gabona­piac életében. A belépés számunkra azt is ígéri, hogy lehetővé válik kapcsolata­ink bővítése a nemzetközi szervezetben tevékenykedő partnerekkel. (MTI) Év végi tanácsülés Gyöngyösön Gyöngyös Város Tanácsa tegnap tartotta ez évi utol­só ülését. A meghívóban szereplő hét napirend meg­tárgyalására a testület szer­vezetét érintő személyi ügy­ben döntött. Hitelesítette dr. Mátrai Gézáné tanácstagi mandátumát, aki a 34-es szá­mú tanácsi választókerületet fogja képviselni. A napirendek között ki­emelkedő fontosságú volt az 1987. évi tanácsi gazdasági terv jóváhagyása. Juhász Gyuláné pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályvezető er­re vonatkozó szóbeli kiegé­szítésében hangsúlyozta, hogy a jövő évi gazdasági javaslatot a júniusban el­fogadott VII. ötéves telepü­lésfejlesztési tervre kell épí­teni. Egyébként a tervjavas­lat a tanácsi pénzalap be­vételeinek 75 százaléka felhasználásával elsőbbsé­get biztosít az intézmények működtetésének, az ellátási szint megőrzésének. A fejlesztési kiadások meg­határozásában alapvető cél a kiemelt társadalompoliti­kai programok időarányos megvalósítása. Ezek közül néhányat kiemelten kell ke­zelni: a lakásprogramot, a középfokú tanterem fejlesz­tést, az egészségügyi ellá­tás javítását, valamint a te­lepülésfejlesztési hozzájáru­lásból megvalósításra elfo­gadott feladatok eredmé­nyes végrehajtását. Ezen kívül a központi ál­lami szerveknél bekövetke­zett változást követve mát- raalji városunk tanácsa 1987. január 1-től ifjúsági és sportosztály kialakítását határozta el. Az új osztály vezetőjévé Ali Istvánt ne­vezte ki. A város rendjének, tisztaságának fokozottabb biztosítása érdekében a la­kosság régi kérését teljesít­ve a városi tanács közte­rület-felügyelet létrehozásá­ról is döntött.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents