Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-18 / 297. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. december 18., csütörtök " S. A Frankfurter Allee, Berlin főútvonala ■’#**' «Hs»** A híres Humboldt Egyetem NDK Berlin ünnepre készül Az NDK fővárosa. Berlin 1987-ben ünnepli fennállá­sának 750. éves jubileumát. A nagy évfordulóra már hosszú idő óta folynak az előkészületek. A város azon­ban az utóbbi években ala­posan megváltozott, megszé­pült. Három teljesen új vá­rosrész épült fel: Marzahn. Hohenschönhausen. HeUers- dorf, további lakótelepek kommunális előkészületei is folynak. Űj fényben ragyog­nak a kultúrtorténelmi ér­tékű épületek, vagy újra megnyitásuk előtt állnak, mint a Német Állami Ope­ra. A Köztársasági Palota és a Nikotaiikirche körül épülő új városközpont a Marx- Engels Fórumot díszíti. A berlinieket és a város láto­gatóit nagy számban vonz­zák a nemrég épült Tlhäl- mann-park létesítményei. A régi lakónegyedekben egész utcasorok kapnak új arcula­tot. Ahol korábban rogya­dozó viskók álltak, ma pom­pás külsejű, új házak ma­gasodnak. A Berlin jubileumi ünnep­ségét előkészítő bizottság elhatározta, hogy az évfor­dulót a béke. a párbeszéd, és az emberek boldogsága ügyének szentelik. Világmé­retű találkozókat szerveznek a különböző társadalmi rendszerben élő. különböző filozófiai felfogású gondol­kodók. személyiségek, dia­lógusai számára. A város múltjából történő ünnepi megemlékezéseken persze számítanak Nyugat-Berlin lakóinak részvételére is. Az 1987. október 23-án rendet zendő állami ünnepségekre díszvendégként meghívják Nyugat-Berlin kormányzó polgármesterét, és az ellen­zék vezetőit is. A jubileumi év program­ját számos külföldi művész vendégjátéka, valamint a hazai művészi kiválóságok szereplése gazdagítja majd. A rendezvények sokaságá­ban mindenki megtalálhat­ja az ■ ízlésének megfelelőt. Az ünnepségek egyik fény­pontja az 1987. július 4-én és 5-én rendezendő történel­mi felvonulás lesz. A Markt- mi felvonulás lesz. A Markt- város tortáiul mével és je­lenével találkoznak majd a látogatóik. A polgárok az elmúlt évszázadok öltözékei­ben. lóháton. vagy törté­nelmi járműveken lesznek majd láthatók, megelevened­nek a múlt históriái is. mint a Köpenicki kapitány kalandos története, és más berlini emlékek a régmúlt időkből. Népünnepségeket rendez­nek majd valamennyi kerü­letben. Különösen nagy lesz a vonzereje annak a vízi rendezvénynek, amelyet a Berlint körülvevő számtalan tavon tartanak. Művészseti, tudományos és technikai kiállítások sorozata várja majd az érdeklődőket. Az újra megnyílt Berlini Ker­tészeti Bemutató és számta­lan más érdekesség gondos­kodik majd arról, hogy a jubileum emlékezetessé vál­jék a berliniek és a város látogatói számára. G. 1. A történelmi Vörös Városháza Megújulás előtt a Német Állami Opera CSEHSZLOVÁKIA Tervezés — számítógéppel A csehszlovákiai Erősára­mú Villamos Berendezések Trösztjének 60 ezer dolgozó­ja és három kutatóintézete van. Az egyik, a brnói For- gó-villamosgépek Kutatási és Fejlesztési Intézete: itt ter­vezik Csehszlovákia összes üzeme részére a forgó-villa- mosgépek próbatípusát. Az intézetben gyenge- és erős­áramú. szinkron- és aszink­ronmotorok. egyenáramú motorok, szinkrongeneráto­rok tervezésével és tovább­fejlesztésével foglalkoznak. A legkisebbtől a legnagyobb motorokig, a mosógépmotor­tól az atomenergetikában használt speciális óriás for­gógépekig — minden az intézet profiljába tartozik. A speciális célú, egyedileg megrendelt motorokat és for­gógépeket az intézet akár maga is elő tudja állítani. A 620 dolgozót foglalkoz­tató brnói kutatóhely — amelynek Kassán is van egy 320 fős fiókintézete — kap­csolatban áll a KGST-orszá- gok hasonló kutatóintézetei­vel, jó együttműködést ala­kított ki a házai és a kül­földi elektronikai cégekkel, főiskolákkal. Több licehcet vásároltak olyan neves cé­gektől. mint a Siemens, az AEG vagy az ELIN. Az in­tézet a közelmúltban vezet­te be a számítástechnikát a tervezési munkákban. — A konstruktőrök és technikusok hatékonyabb munkáját sokszor technikai- adminisztratív akadályok gá­tolták — mondja Josef Lon­din mérnök, a tudományok doktora, az intézet igazga­tója. — Ezért is döntöttünk a számítástechnika alkalma­zása mellett. Már a mérnö­ki tervezési munkákat is számítógépesítettük. A gép grafikai terminálján ma már 30—40 perc alatt meg tu­dunk tervezni egy-egy új vagy módosított forgógépet, motort, s utána automatiku­san elkészülnek a részletes gyártási tervrajzok is. A klasszikus módszerrel ez a munka 300, sőt több órát is igénybe vett. A számítás- technika segítségével rövid idő alatt elkészítjük az elekt­romágneses, a hőhasználati, a mágneses, a szellőztetési és mechanikus számításokat, a szükséges tömeg kiszámí­tását. a gyártási rajzokat. SZOVJETUNIÓ Új kotrógépóriás Az új marótárcsás kotrógép Kazahsztánban, az ekii- básztuzi bányaipari termelé­si egyesülésben nemrég fe­jeződött be egy új marótár­csás kotrógép szerelése, amely 4500 tonna szenet ter­mel óránként. Az óriási. 2350 tonna súlyú gép az NDK-ban készült, s a né­met szakembereikkel együtt a tröszt munkásai szerelték össze. A marótárcsás kotró­gép saját hemyótalpain hagy­ta el a szereidét. Az óriás állandó munkahelye a Vosz­tocsnij nevű külszíni bánva második frontja. A második fejtési front megnyitásával a külszíni bánya termelése megduplá­zódik és eléri az évi 15 mil­lió tonnát. ROMÁNIA Fejlesztik a helyi ipart Romániában a hetvenes évek végétöl, a népgazda­ság szerkezetében végrehaj­tott változások következté­ben, fokozatosan növekszik a helyi tanácsok hatásköré­be tartozó ipari és szolgál­tató -vállalatok szerepe. Az intézkedés célja, hogy a jö­vőben a lehető legjobban és leggazdaságosabban legyenek kihasználva a helyi munka- erőtartalékok, és a különféle nyersanyag, és energiaforrá­sok. A kisvállalatok ered­ményes működése néhány or­szágos gazdasági probléma megoldását is elősegíthetné. A helyi ipari és szolgál­tató vállalatok fejlesztésére 1980 tavaszán országos mé­retű távlati tervet hagytak jóvá. E szerint a helyi vál­lalatok részesedése az ország ipári termelésében az 1980- as három százalékról 1985- ben nyolc százalékra nö­vekszik, 1990-ben pedig mintegy 12—14 százalékot ér el. A helyi ipari és szol­gáltató vállatokban 1980- ban mintegy 600 000 ember dolgozott, akik több mint 50 milliárd lej értéket termel­tek. Az 1985-ös adatok: 730 000 alkalmazott és majd­nem 90 milliárd lejes for­galom. A kisvállalatok nagy ré­sze különféle fogyasztási cikkeket, egyszerűbb mun­kaeszközt gyárt, amelyet fő­leg helyi és megyei szinten értékesít. Az alapvető' élel­miszerekből való önellátás rendszerének bevezetése után a nyolcvanas évek ele­jétől kezdve megindult a he­lyi élelmiszeripar kiépítése is. Központi terv szerint az évtized végén az élelmiszer­késztermékek és -félkész- áruk 40—50 százalékát már helyben fogják előállítani. Tekintettel az egyes megyék eltérő mezőgazdasági adott­ságaira, illetve a különféle élelmiszeripari nyersanya­gok általános hiányára, és nemkülönben a megfelelő gé­pi berendezések szűkös vol­tára, több probléma ezen a téren még megoldásra, tisz­tázásra vár. Bukarest tervei szerint a kisvállalatoknak szorosab­ban együtt kellene működ­niük az országos jelentősé­gű ipari üzemekkel. Ez az együttműködés egyelőre még csak a kezdeteknél tart. A román közgazdászoknak az az elképzelése, hogy a helyi üzemek különböző alkatré­szeket. berendezéseket is gyárthatnának kis szériák­ban. Az erre vonatkozó ter­vek már elkészültek-. Egyre nagyobb szerephez jutnak a kisvállalatok a he­lyi lakosságnak nyújtott szolgáltatások területén. Fej­leszteni kell az autójavító műhelyeket, pékségeket, sza­bóságokat, háztartásbeli vil­lamos berendezések javító- műhelyeinek hálózatát, és természetesen a helyi közét­keztetést. A Revista Econo- mica című román szaklap nemrégiben a témával fog­lalkozva rámutatott arra, hogy az igényes feladatok teljesítéséhez feltétlenül szükséges helyi üzemek jobb ellátása megfelelő gépj be­rendezésekkel és nyers­anyagokkal. BULGÁRIA Kedvtelésből csinálják... Értékes régi pénz­gyűjtemény A 76 éves Dimitr Kavri- kov, szliveni szobrász az egyik leggazdagabb bolgár éremgyűjtemény tulajdono­sa. Kedvtelésből több mint 2000 értékes régi pénzérmét kutatott fel nem egészen öt­ven év alatt. A kollekciót édesapja. a jeles fafaragó művész ki­csiny gyűjteménye alapoz­ta meg. Az érmék között akad trák, makedón, orosz, nyugat-európai és középko­ri bolgár pénz. A gyűjte­ményt az teszi különösen ér­tékessé, hogy minden egyes darabja a szliveni körzetből származik. Mindez arra mu­tat. hogy valaha ez a vidék nagy átmenőforgalmat bo­nyolított le. s a föld mélye itt számos régészeti kincset rejt még ma is. A pénzgyűj­temény értékét csak növeli, hogy kavrikov szabályos ré­gészeti térképiét is készített. amelyen bejelölte valameny. nyi darab lelőhelyét. Az ér­mékről szöveggel ellátott fényképmásolatokat is csi­nált, így a kollekció bár­mikor kiállításra is vihető. Kavrikov gyűjteményé­nek — amelyet eddig négy alkalommal láthatott a mű­értő közönség — a numiz- matikusok szerint is igen jelentős a tudományos érté­ke. Traktorokat gyűjt Múzeumba illő mezőgaz­dasági gépeket és eszközö­ket. ősöreg traktorokat gyűjt és tesz ismét üzemképessé a gradovói Atanasz Genov. A Plovdiv megyei gazdász 15 éve áldoz időt és pénzt nem mindennapi szenvedélyére. Mert bizony ez sok időt, fá­radságot és* pénzt emészt fel e különleges foglalatos­ság. Gyűjtőszenvedélye azzal kezdődött, hogy megvette azt az Universal—2 traktort, amit a faluja termelőszövet­kezete kiselejtezett. Ez volt a község első traktora, s maga Atanasz is nemegyszer vezette. Nem vitte az ócska­vastelepre, hanem nekiállt és „meggyógyította”. Az első restaurálás annyira jól si­került, hogy gyűjtő körút­ra indult, összeszedett ré­gi vetőgépeket, boronákat, fa. és gőzekéket és sorra megjavította őket. Idővel ba­rátai. munkatársai is egyre több segítséget nyújtottak neki. Amikor már egy egész múzeumra való tárgy gyűlt össze, kiállítást nyitottak be­lőlük a faluban. Ma Gradovóban komoly mezőgazdasági gépészeti ki­állítás várja az érdeklődő­ket. s az első traktor, ame­lyet Atanasz Genov meg­mentett múzeumi célokra, a község főterén fogadja az or­szág minden részéből érkező látogatókat, köztük a mező- gazdasági iskolák növendé­keit.

Next

/
Thumbnails
Contents