Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-17 / 296. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. december 17., szerda f­Arcok az úttörőkonferenciáról December 13—14. között Salgótarjánban rendezték meg az úttörővezetők IX. országos konferenciáját. Az ideérkező vendégeket igazán szép kép fogad­ta. Az idei első „klasszikus” téli napon hófedte táj vette körül a várost. Az eseménynek otthont adó József Attila Megyei Művelődési Központ üvegcsar­nokában alkalmi kiállítást is láthattunk: a zánkai úttörőváros gyermekga­lériájából átvett képeket mutattak be a szervezők, hogy ezzel is hozzájárul­janak a tanácskozás jó hangulatához. A beszédeket, felszólalá­sokat mindvégig nagy fi­gyelem kísérte. Nagy vissz­hangot váltott ki Kriston Vízi József, a kecskeméti Szórakaténusz Játékmúze­um igazgatójának hozzászó­lása, melyben egy speciális témáról, játékkultúránk gondjairól számolt be. ö egyébként évekig dolgozott az egri vármúzeumban, így a Heves megyeiek régi is­merősként üdvözölhették. — Ezen a téren — mond­ja — óriási a lemaradásunk. Mindenképpen fontosnak tartjuk egy olyan zsűri mű­ködését, amely esztétikai szempontból bírálná az újon­nan forgalomba kerülő já­tékokat. Természetesen csak a kivitelezést és a külső meg­jelenést vennénk figyelem­be. A zsűriben — elképze­léseink szerint — szakem­berek mellett helyet foglal­nának az úttörőszövetség képviselői is, hiszen a tárgy- kultúra fejlesztésében közös a felelősség. A fenti kezde­ményezésre egyébként kül­földi példák is vannak. Finn­országban nemcsak az esz­tétikai szempontok dominál­nak: az ottani cégek nem importálhatnak játékfegyve­reket, de a hazai gyárak sem készíthetnek ilyen jel­legű cikkeket. ★ Nádházi iMjost azt hiszem nem kell bemutatni a moz­galomban ténykedő embe­reknek. Az ő nevéhez is fűződik a zánkai úttörőváros felépítése, létrehozása, hi­szen az indulástól fogva majd másfél évtizedig volt az úttörőváros vezetője. — ön hosszú időt töltött a mozgalomban, így nyilván gazdag tapasztalatokkal ren­delkezik. Milyen változások érzékelhetők itt a legutóbbi konferenciához képest? — Lényegében három év­vel ezelőtt is a mostaniak­hoz hasonló célokat fogal­maztunk meg. A változás talán abban van, hogy azok a felvetések, most bátrabb, határozottabb stílusban ke­rülnek szóba. Több az ön­kéntességgel, önállósággal és a demokrácia szélesítésével foglalkozó hozzászólás. Me­részebben nyúlunk olyan té­mákhoz, amelyek régebben tabunak számítottak. Ilye­nek azok a változtatások is, amelyek a formai eleme­ket szeretnék megújítani. ★ Dr. Király Gyula, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola tanára 1946 óta vesz részt a mozgalomban. Akkor még mint úttörő, később úgy is, mint az úttörővezetés hiva­tott szakembere. Vele a tanácskozás szü­netében beszélgettünk. — A salgótarjáni konfe­renciát igen szigorú tempó jellemzi. A szekcióüléseken is csökkent az „üres jára­tok" száma, igyekszünk ki­küszöbölni a protokollbeszé- deket, s csakis a lényegre koncentrálunk. Az ilyenkor szokásos hangulati elemek kisebb szerepet kapnak, ami persze nem jelenti a lelke­sedés hiányát. A jelenlévők nagy teret szenteltek az is­kola és a mozgalom együtt­működésével összefüggő kér­déseknek, de a politikai ne­velőmunkának is. Ezzel kapcsolatban rendkívül fon­tos, hogy a tanárok, úttörő­vezetők stabil világnézettel rendelkezzenek, s tudjanak azonosulni a társadalom főbb célkitűzéseivel. De ha a fen­ti követelményeknek eleget teszünk, még mindig ott van egy alapvető terület: ez pe­dig az, hogy a tudást, az is­mereteket át is kell adni a gyerekeknek, hisz enélkül vajmi keveset ér a munkánk. Vitáztunk arról is, hogy a különböző felelősök (példá­ul pályaválasztási, környe­zetvédelmi) tiszteletdíja nem okoz-e feszültséget az is­kolákban, hisz tudvalévő, hogy az úttörővezetők nem kapnak pénzt fáradozásai­kért. Véleményem szerint azonban a két tevékenysé­get nem lehet összehasonlí­tani. Az utóbbi politikai munka, s ennek más moz­gatórugói kell, hogy legye­nek . . . Havas András Hol vannak már azok a régi szép idők? Tapétazene, minden mennyiségben Ha valaki magánál hord­ja mindkét fülét (ami álta­lában gyakori), szinte észre sem veszi, hogy naponta több óra zenét kénytelen hallgatni, még akkor is. ha történetesen otthon egy So­kol rádiója sincs. Zene szól a presszóban, a taxiiban, az üzletekben, áruházakban. Egy alaposabb bevásárlás esetén, az ember már kívülről fújja az angol és az NSZK slá­gerlistát, anélkül, hogy tud­ná mit hall. vagy amit ép­pen hall. játssza. Az esetek nagy részében nem is érde­kes. hisz ilyenkor sokkal fontosabb az, hogy leáraz­ták-e a férfipizsamákat, vagy hogy érkezik-e jövő héten világító pertligumi. A zene közben szól, kellemesen egyszerű dallaimoíkkal. lük­tető ritmusban, és ha nem vigyázol beleeszi magát a ruhádba, hajadba, az agyad­ba és azon veszed magad észre, hogy már Te is dú­dolsz egy Modern Talking- gyanús szerzeményt. — Diszkózene! — légy in­tesz és közben észre sem veszed, hogy ez a zenei stí­lus tölti ki hétköznapjaid nagy részét, túlél minden zenei irányzatot, már rég túllépte a diszkóklu'bok fa­lait, kimerészkedett és el­árasztott mindent. Hol van­nak már azok a régi szép idők. amikor volt időd ar­ra, hogy kisszobádban órá­kon keresztül „csak” hall­gasd a Pink Floyd vagy Dire Straits zenéjét. Nincs idő, a napi aktív szókincsed­ben a „Neharagudidemost- rahannomkell!” című mon­dat a leggyakoribb. Ez a zene kifejezetten a „mind­egy csak szóljon valami” filozófiára épül. Mellette beszélgethetsz. vezethetsz autót, vásárolhatsz. szür- csölhetsz egy hideg italt a bárban, az agyad szabad. csak a lábad mozdul meg néha a ritmusra. Észre sem veszed, hogy szól valami, csak amikor vége a kazettá­nak és elhallgat a zene. ak­kor érzed, hogy egy kicsit üresebb minden. Ez a zene olyan, mint a tapéta, amitől nem vársz ki­emelkedő képzőművészeti teljesítményt, tudod, hogy egy többé-kevéssé jól elké­szített ipari termék, mégsem mindegy, hogy mi borítja a szobád falát. Zsibi N. Zoltán az Eger Hall klubvezetője A „pódiumon’’ a Girlschool A heavy metal irányzatot hallva elsősorban marcona férfi­akra gondolunk. Am akad egyetlen együttes, az angol Girl­school, amelyben nem kevésbé vad hölgyek tépik a húrokat. Hogy nem sikertelenül, azt a közelmúltban a Petőfi-csarnokbeli fellépésük is bizonyította. Egy az egyben sikerült reprodu­kálniuk azt a fantáziátlan, monoton dübörgést, amit a most divatos zenekarokban „hajtó” férfi kollégáik is művelnek. A rajongók viszont boldogok voltak, megkapták az e havi métáit. (Fotó: Koncz János) A fiatalok nem közömbösek a társadalom iránt Beszélgetés dr. Nagy imrével, a megyei KISZ-bizottság titkárával A KISZ XI. kongresszusa előtt gyakran elhangzott, hogy az ifjúsági szövetség tevékenységében megújulás szükséges. E fórumon olyan határozat született, amely elősegítheti ezt a törekvést. Megyénkben is részletesen feldolgozták a kong­resszus által megszabott feladatokat, s a megyei bizottság — hogy lendületet adjon a munkához — feladatterveket foga­dott el. Ilyen például a diákmozgalom kibontakozását, az Ifjú Gárda „tekintélyének” megerősítését és a tömegsport felvirágoztatását célzó határozat is. Dr. Nagy Imrével, a me­gyei KISZ-bizottság titkárával arról beszélgettünk, hogy a hozzá tartozó agitációs és j propagandamunkában milyen sikerek születtek az idén, s milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük? — Feladatom nagyon lé­nyeges része a politikai kép­zés — mondta. — E téren még egy 1981-es határozat van érvényben, amely túl­haladott. A vezetőképzésben csakúgy, mint a tömegpro­pagandában frissítés szüksé­ges. Mi éppen ezért már ez évtől a gyakorlathoz igazí­tottuk a felkészítést. Keve­sebb elmélet szerepel a tan­anyagban. Nemrégiben fe­jeztünk be például egy négy­hetes titkári tanfolyamot, amelynek során napi dol­gokkal ismerkedtek a részt­vevők. Szó volt arról, hogy miként kell testületi ülést előkészíteni, s többek kö­zött szerepelt a tematikában olyan szituációs játék, amely hozzájárul ahhoz, hogy a vezető képes legyen megnyerni az embereket ügyünknek. Most már arra is figyelünk, hogy a külön­böző képzési módok egy­másra épüljenek. — Ha a politikai képzés kerül szóba, beszélnünk kell arról is, hogy a mai fiata­lok mennyire politizálnak, vagy mennyire nem .. . — Politizálásnak nagyon sokan azt a szintet tartják, amelyet a világpolitikai ki­fejezés fed leginkább. Nem érzik viszont ennek a helyi gondokkal történő foglalko­zást. A közéleti szereplésre felkészülni egy adott mun­kahelyen, intézményben, vál­lalatnál. alapszervezetnél le­het. S csak akkor érzi az ember, hogy bele tud szólni közös dolgainkba, ha meg­ismeri szűkebb környezetét, kiveszi részét az ottani problémák megoldásából. A politizálás egyik legjobb for­mája, ha az apparátus — legyen az megyei, városi, vagy üzemi KlSZ-bizottság- hoz tartozó — jó rendezvé­nyeket szervez. Törekedni kell arra. hogy egy-egy vál­lalat. gyár KISZ-bizottsága is komoly feladatokat kap­jon. Legutóbb például az egri Finomszerelvénygyár fiataljai szerveztek békena­pot, s amint megtudtuk ez biztosította feltöltődésüket, mert érezték komoly és hasz­nos politikai tevékenységet folytatnak. — A jelenlegi társadalmi környezet nem kedvez a kö­zösség formálódásának. Nö­vekedett a középiskolások el­foglaltsága, a pályakezdő túl­munkát vállal. IAz érték­rendben előtérbe került a gazdaságosság, s az embe­rek ezt átviszik személyes kapcsolataikba is. A talál­kozásokat, beszélgetéseket szűkííi a video térhódítása is. Az egyéni problémák még inkább felerősödnek. Még inkább szükség lenne a kö­zösségre. Mit tehet ilyen helyzetben az ifjúsági szö­vetség? — Ügy haladtunk előre, hogy nem a közösségre ta­lálás felé indultunk el. Ko­rábban az egyén inkább fel­oldódott a közösségben. Ré­gebben a közösség érdeke volt a mindenekelőtti. nem jött felszínre az egyéni ér­dek. az egyén problémája. Az elkövetkezőkben az alap­szervezetekben az egyének­kel való foglalkozásnak kell előtérbe kerülnie. Vigyázni kell. hogy minél kevesebb negatív élményt tapasztal­jon a tagság, mert azután nehéz meggyőzni bárkit is. hogy a KISZ-ben megtalál­hatja az értelmes cselekvés lehetőségét. — A megyei KlSZ-bizott- ság közművelődési tevé­kenységét továbbra is a sokszínűség jellemzi, az is megfigyelhető, hogy egyre inkább előtérbe kerül a tar­talmas kulturálódásra való felkészítés. A közelmúltban klubvezetőknek, amatőr ren­dezőknek tartottak tanfo­lyamokat, s két újszerű kö­zösségi játékot is meghir­dettek. — Ezek a játékok is a kö­zösség kialakulását, fejlődé­sét szolgálják — mondta dr. Nagy Imre — Az 5X6 cí­mű vetélkedőben öt fordu­lón keresztül hat feladatot kell megoldani. Csoportosan kell színházba járniuk, pat­ronálniuk kell fiatalokat vagy időseket, társadalmi munkát kell végezniük, nép­hagyományt kell felelevení­teniük. hogy csak néhány fontosabb feladatot említ­sek. A vetélkedő döntőjét március 21-én Egerben ren­dezzük majd. A másik játék a Horoszkópia. Az egyes for­dulók a csillagképekhez kap­csolódnak, s középiskolások versenghetnek. Próbáltunk számukra olyan újszerű for­mákat kitalálni, amelyek népszerűek. Már a felhívást is kazettán juttattuk el az iskolákhoz. Kísérleti jelleg­gel megyei diákújságot adunk ki fordulónként, s az egyes számokban olvasható­ak a feladványok. Ha a la­pot megkedvelik, elképzelhe­tő, hogy állandóvá válik. Egyébként mindkét vetél­kedőben az igényességre tö­rekszünk, a megoldások tu­dást feltételeznek, új isme­reteket biztosítanak. — Az agitációs és propa­gandatitkárhoz tartozik a ha­zafias és honvédelmi neve­lés is. Milyen jelei fedezhe­tők fel itt a megújulásnak? — Régen a hazafias és honvédelmi nevelés szinte az Ifjú Gárdával való foglalko­zásra szűkült. Ez a testület azóta vesztett romantikájá­ból. ma már nem dívik a fiatalok között az egyenru­ha, az alakiság. Olyan pa­rancsnokokra van szükség, akik képesek vonzó progra­mokat összeállítani, s az is lényeges, hogy az iskolák ne csak szimpla „rendészi” fel­adatokkal bízzák meg a gár­distákat. — Munkája során foglal­kozik az egészségüggyel, a nemzetközi kapcsolatokkal és az értelmiségi fiatalokkal is. Mit tart lényeges fejlődés­nek ezeken a területeken? — Az egészségügyet ille­tően az országos egészségne­velési programhoz csatlako­zunk. Fellépünk minden egészségkárosító szokás ki­alakulása ellen. Nemzetközi kapcsolatunkat a testvérme­gyei, testvérvárosi együtt­működések szövik át. A szovjet Csuvas SZSZK-be- liekkel és a bolgár Targo- viste megyeiekkel írtunk alá megállapodást — az egriek a poriakkal is felvették a kapcsolatot —, ennek kere­tében egyebek mellett rend­szeresen cserélünk delegá­ciókat. s a találkozókon tá­jékoztatjuk egymást min­dennapi tevékenységünkről Lényeges eleme munkánk­nak. az értelmiségi fiatalok megyei tanácsával való tö­rődés. Ennek a testületnek a tagjait a megyei KISZ-kül- döttgyűlés választotta. A tes­tület számos területen sze­retne lépni. Pályázatot írunk ki hamarosan a diplomások számára, s vetélkedőket is tervezünk, igyekszünk eljut­ni hozzájuk, s ennek érde­kében felmérést végzünk majd a megyében élő fiatal értelmiség helyzetéről. Lé­nyegesnek tartjuk, hogy tö­rődjünk velünk, hiszen en­nek a rétegnek rendkívül nagy a szerepe. A társada­lom előrevivői mindig a szel­lemi munkások voltak .. Egyébként ez a réteg csak­úgy, mint a fiatalok nagy része nem közömbös a tár­sadalom iránt. Igénylik, hogy valamilyen formában a közéletbe bekapcsolódja­nak. A mi feladatunk töb­bek között, hogy a 35 év alattiaknak hasznos prog­ramot adjunk, az alapszer­vezetek dolga, hogy az egyé­neket még inkább felkarol­ja. segítsen megoldani konf­liktusaikat. Honná János

Next

/
Thumbnails
Contents