Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-16 / 295. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. december 16., kedd J. Muzulmánok a Szovjetunióban Regisztán medresze (papnevelde). A Sher- Turbános üzbég íérfi dór egy részlete (Székely Tamás felvételei) Az európai időszámítás szerint a VII—Vili. szá­zadban — a közép-ázsiai, a szibériai, s az európai sztyeppék lovasharcosa, kánja és jurta népe kap­csolatba került a leg­újabb vallással: az isz­lámmal. Rövid időn be­lül az egész „steppevilág” „íjpendítő” népe Moha­med próféta követője lett. Az iszlámkori közép-ázsiai művelődés számtalan építé­szeti műremeke, szokása, er­kölcse és persze vallása ma is virul. A legfrissebb statisztikai felmérések szerint Szovjet­unió ázsiai területein több. mint 50 millió muszlim él. A szétszórt — századunk kö­zepéig főleg nomád állat- tenyésztéssel foglalkozó — kánságok, emirátusok az októberi szocialista forrada­lom győzelme után szövet­séges és autonóm köztársa­ságok -lettek. No persze, ez az átalakulás aligha foglal­ható össze egy mondatban, s nem is ment minden ne­hézség nélkül. Lenin dekrétumában vi­lágosan megfogalmazta: egy sok nemzetiségű államnak és vezetésének türelmesnek, toleránsnak kell lenni min­den nép hagyománya, val­lása, műveltsége iránt: Saj­nos, a személyi kultusz évei alatt a túlkapások követ­keztében számos műemlék, féltve őrzött mecset vált leg­jobb esetben múzeummá vagy egyszerűen raktárrá. Ha nem is üldözték az egyes felekezetek tagjait, de nem nézték jó szemmel a hitéle­tet. Manapság a Szovjetunió­ban járó megállapíthatja: minden felekezet gyakorol­hatja vallását. A napi poli­tikai események is szerepet játszanak abban, hogy jó néhány év óta az újságírók, a történészek, a kutatók ér­deklődésének középpontjá­ban áll szovjet Közép-Ázsia és annak muszlim lakossága. A Novosti Hírügynökség munkatársa, Leon Emin, a jobb megértés és megisme­rés érdekében egy köny­vecskét adott ki Muzulmá­nok a Szovjetunióban cím­mel. A szerző korrekt ké­pet ad a mai muzulmán hét­köznapokról, intézmények­ről, vallási szervezetekről. Négy országrész muftijai Az iszlám vallási életet a Szovjetunióban a Közép- Ázsiai és Kazakisztáni Mu­zulmán Tanács irányítja. A székhelyük a XVI. századi lenyűgöző architektúrájú épületegyüttese, Barák-Kha- na Madrasah — Taskent vá­rosában. A testületet a Szov­jetunió főmuftijának is te­kinthető Mufti Shamsuddin Khan Ibn Ziyauddin Ibn Ishan Babakhan vezeti, aki apjától, annak halála után vette át a posztot. Ez a testület ne­vezi ki az ország európai, szibériai, ázsiai és dagesz- táni vallási vezetőit. A Kau­kázuson túli Azerbajdzsán Muzulmán Tanács pedig Ba­kuban található, vezetője Sheikh-ul-Islam Allahshu- kyur Pasha-zádeh. Kollégánk munkája be­számol arról is, hogy nem volt könnyű helyreállítani a normális, kiegyensúlyozott viszonyt a muzulmánokkal sem a túlkapások után. Nap- jainkbán a vallást irányító testületek képezik ki az imá- mokat, tartják rendben a dzsámikat és mecseteket, s gondoskodnak arról, hogy elegendő nyomtatott Ko­rán álljon a hívők rendelke­zésére. Saját folyóiratuk is van: a Szovjet Kelet Mu­zulmánjai címmel. „Ahol a víz, ott az élet” ősi üzbég legendák, nép­mesék hőse Ferhád, a hős, aki saját élete kockáztatásá­val hozza el a vizet a hófe­hér gyümölcsöt adó gyapot­földekre és az ott élő dol­gozók szomjas szájába. A nagy Fergana-csatorna épí­tése is, és annak ideje is utal arra, hogy mily fon­tos Közép-Ázsiában a víz. Az 1930-as években Szov­jetunió minden területéről jöttek muzulmánok és nem muzulmánok, hogy felépít­sék jó szerint kézi erővel a sivatagnak vizet adó vezeté­ket. Napjainkban több, mint ezer kilométer már elkészült, és ha kész lesz összeköti az Amu-Darja folyót a Kaspi- tengerrel. Az édes vizet hor­dozó, szállító létesítmény több muzulmánlakta terü­letet is „élethez”, azaz víz­hez juttat. Már eddig is a Kizil- és Kara-Kum siva­tagjainak egy- részét sike­rült termőterületté tennie. De ott voltak a szülőföld­jüket szeretők, a kazahsztá­ni nagyberuházások építése­kor, a szűzföldek feltörésé­nél, az azerbajdzsáni olaj- és kémiaipar kialakításánál is. Hírük az isxlám- világban Egyetlenegy híres moha­medán személyiség sem mu­lasztja el azt, hogy meg ne lá­togassa Szamarkand, Buha- ra, Taskent és Khiva mű­emlékremekeit és kapcsolat­ba ne kerüljön az ottani val­lási vezetőkkel. így tett Mu- hamed Ali, azaz Cassius Clay, a híres ökölvívó és legutoljára Szádik el Mahdi Szudán miniszterelnöke. So­kan nem tagadják ezt ké­sőbb : előítéletekkel érkez­nek ide, és megnyugodva távoznak. Láthatják, hogy szabadon gyakorolhatják vallásaikat a hívők, és ele­gendő hittudós, berendezett imaház áll rendelkezésükre. Nem kell a porba letenni a vallásos embernek imasző­nyegét ahhoz, hogy elvégez­ze rítusát. Nem véletlen tehát, hogy a Szov jetunió - * rendszeresen ‘ visszatérő időközönként nem­zetközi konferenciákat ren­dez a vallás vezetőinek. Né­hány évvel ezelőtt Taskent és Dushambe látta vendégül Ázsia, Afrika, India muzul­mán vezetőit, vallási tiszt­viselőit. 1982-ben pedig Moszkvában a világvallások vezetőinek Világ Békekonfe­renciája zajlott. Számos muszlim teológus és szaklap írt elismeréssel a tapasztalatairól. Legutoljá­ra a Nemzetközi Muzulmán Szimpózium vendége volt Dushambe-ban Seid Baraka Móllá Shamsuddoulah, az „Iszlám és a modern világ” című Bangladesbén megjele­nő angol nyelvű folyóirat fő- szerkesztője, aki egyértelmű rosszhiszeműségnek tartja a túlzott sajtókirohanásokat a Szovjetunió vallási politi­kája ellen, s ő maga is több ezer kilométert megtéve az országban, leírja véleményét a mohamedánok vallási gya­korlatáról és tapasztalatai­ról. Ugyanígy az elismerés hangján szól a látottakról a Jemeni Arab Köztársaság főmuftija, Ahmad Zabara, aki a „Forradalom” című lapban tette közzé élménye­it. A líbiai nagykövet, Ab­del Wahhab Muhammad al- Zintani, a „Zöld út” című líbiai hetilapnak a követ­kező nyilatkozatot tette: „Sem a hagyományok ápo­lását, sem az iszlám remek­műveknek számító mecse­tek, iskolák épületeit nem fenyegeti veszély. Minden vallásos szovjet muszlim Moszkvától Taskentig, Ufó­ig elvégezheti vallásgyakor­latát szabadon, és a hívők munkájukkal támogatják az állam fejlődését.” Soós Tamás Először a Déli-sarkon Amundsen 75 éve érte el a déli pólust Senki sem tudta, hogy dél felé indult el, csak a báty­ja. Nem tudott szándékáról honfitársa, ifjúkori példaké­pe, Nansen sem. Pedig az indulás előtt néhány hó­nappal még együtt tervez­gették az utat az Északi- sarkra. Az északi expedíci­ók hőse, Norvégia nemzeti büszkesége, Nansen maga ajánlotta Amundsennek, az Északnyugat-átjáró felfede­ző hajósának a közös vál­lalkozást. S aztán egy vá­ratlan fordulat! Nansen be­kapcsolódik a függetlenné vált Norvégia politikai éle­tébe, hivatkozik a tudomá­nyos anyagok feldolgozásá­nak szükségességére, és le­mond nagy álmáról. De ha­jóját az északi vizeken, a jégtáblák közt edződött Fra- mot kölcsön adja Amund­sennek, s biztatja, induljon északra, a sarki vizekre. Amundsen, a norvég ten­gerészcsalád gyermeke 1872- ben született. Először orvos­nak készült, aztán őt is ma­gával ragádta a tenger. Meg­kezdi az expedíció előkészí­tését, s közben, villámcsa­pásként éri a hír: az ameri­kai Cook eljutott az Északi­sarkra. (A felfedezések tör­ténetéből ma már tudjuk, hogy Cook valószínűleg csalt, legalábbis bizonyítékai nem voltak arra, hogy va­lóban járt a sarkon, így Pearyt tartják számon első­ként.) Hogy honnan vette Amund­sen a lelkierőt a további szervezéshez, nem tudni. Ta­lán onnan, hogy ő már tud­ta; ha első akar lenni, ha ■ di cső séget' akár;" 'délnek1 kell indulnia. Utolsó kétségeit is eloszlatta a hír: Scott, an­gol tengerész főhadnagy ko­rábbi sikertelen próbálko­zása után a Déli-sarkra ké­szül. Amundsen csak útközben, Madeira szigetén közli a le­génységgel, hogy nem észak­ra, hanem délre mennek. Kilencvenhét grönlandi ku­tya csahol a fedélzeten. Pár napos előnnyel érnek, s horgonyoznak le az antark­tiszi Bálna-öbölben, hogy egy bázison kitelelve, több hónapos tétlen várakozás után útnak induljanak. 1911 szeptember közepén jött el a nap. Hol járhat Scott? Nem tudhatták, hogy még el sem indult. Az angol saj­nálta a kutyákat, motoros szánjaiban bízott. Büszkén mondta: „Nem emberhez méltó a győzelem, amelyet nem saját erőfeszítésével ér el. Mi magunkat fogjuk a szánjaink elé.” Ma már tud­juk, ez lett a vesztük. Amundsenék eközben na­pi 30—40 km-t haladtak, s december 14-én, délután 3 órakor elérték a Déli-sarkot. Mire bázisukra visszatértek, a Fram már várta őket, hogy mint diadalmas győz­teseket, visszavigye az expe­díciót Norvégiába. Az an­golok csak január 17-én lát­ták meg a sarkot, s a kitű­zött norvég zászlót. Csak­nem két és fél hónapos, em­bertelen szenvedésekkel te­li visszaütjük során Scott és négy társa a jégmezőn lel­te halálát. Amundsent hősként ünne­pelte a világ. Megülhetett volna a babérjain, de ő a másikra, az Északi-sarkra is vágyott. Először újonnan épített hajójával, a Maud- dal próbált a sark közelébe jutni Szibéria felől, de kis híján odavesztek. Pár évvel később hidroplánokkal már alig több mint két foknyira közelítették meg a sarkot, de a gépekkel balesetet szen­vedtek, s csak csodával ha­táros módon tértek vissza. 1926-ban a Norge nevezetű zeppelinen Nobile, olasz ka­tonatiszt társaságában Eu- 1 rópáb'ól* indülva" átrepültek a sark fölött és Alaszkában ér­tek földet. Nobile új dicsőségre vá­gyott. Két évvel később olasz léghajóval indult is­mét a sarkra, de lezuhantak. Segélykérő jeleikre a már megfáradt, anyagi gondok­kal küzdő Amundsen is út­nak indult. Senki sem tud­ja, hol, mikor és hogyan ér­te a katasztrófa a mentésre indult norvég léghajót. Amundsent ellenlábasa meg­segítése során érte a halál. N. G. H eti umor ét elején — Micsoda szerencsétlen­ség, ha az ember fiatal és beteg felesége van! — Még rosszabb, ha egész­séges, de öreg. — Mi a bigámia? — Túl sok a feleségből. — És a monogámia? — Ugyanaz. — Mi van abban a ket­recben? — kérdezi a vámos a teherautó vezetőjétől. — Egy kutya. — Nyissa ki, hadd néz­zem meg — mondja a vá­mos, és amikor meglátja, hogy a ketrecben egy szarvas van, így folytatja: — De hiszen a maga ku­tyájának szarva van! — Már megbocsásson, mi köze magának a kutyám ma­gánéletéhez? — Tartanak színtelen ci­pőkrémet? — Igen. Milyen cipőhöz kéri, barnához vagy feket téhez? ★ — De jó lenne, ha a köny­vek olyanok lennének, mint a kutyák — mondja a fele­ségének Jaroszlav úr, ami­kor leltárt csinál a könyvei­ről. — Hogy érted ezt? — Akkor mindig hazata­lálnának. * — Ha tudná, milyen gyö­nyörűen fest a mi Jancsi­kánk! Jancsika, fessél egy pohár teát! — Cukorral vagy cukor nélkül? — Hogy védhetjük meg az ételt a legjobban a meg- penészedéstől? — kérdezik a vizsgán a szakácstanulótól. — Ha megesszük. EGER VÄROS TANÁCSA V. B. MUNKAERŐ- SZOLGÁLATI IRODA ÁLLÁSAJÁNLATAI: Heves Megyei Tanács Szakosított Szociális Otthon: Bélapátfalva, Petőfi út 25. Felvételre keres ideg-elme, általános ápolókat, képesítés nélküli segédápolókat. Szállást nővérszálláson biztosít. Bérezés a 14/1983. (XII. 17.) ÁBMH rendelet szerint. Jelentkezés dr. Sass Miklós igazgatónál. Révai Nyomda Egri Gyáregysége: Eger, Vincellériskola u. 3. Felvételre keres érettségizett munkaerőket linó-, monószedő munkakörbe; magasnyomó gépmestert; géplakatost; kötészeti segédmunkást és bálázót. Heves Megyei ZÖLDÉRT Vállalat: Eger, Klapka u. 9. Felsőfokú iskolai végzettséggel, gyakorlattal rendelkező munkatársat keres gazdasági területre, osztályvezetői mun­kakör betöltésére. Jelentkezés a vállalat személyzeti vezetőjénél. Finomszerei vénygyár: Eger Azonnali belépéssel felvesz gépi forgácsoló; hegesztő-láng­vágó; autóvillamossági szerelő szakmunkásokat. Heves Megyei Autójavító Vállalat: Eger, Faiskola u. 5. Felvesz közép- vagy felsőfokú végzettséggel, szakirányú tan­folyammal rendelkező gépkocsielőadót; közgazdasági vég­zettséggel rendelkező utókalkulátort; tmk-géplakatost; valamint autószerelő szakmunkásokat. Mátra ÉLVEGY Egri Fiók: Eger, Lenin út 198. Felvételre keres középfokú szakvizsgával rendelkező szállí­tási előadót; középfokú végzettséggel elszámoltatót; adat­rögzítőt; férfi munkaerőt raktáros munkakörbe; valamint áruösszeállítókat. Heves Megyei Sütőipari*Vállalat: Eger, Sas út 60/a. Felvételt hirdet szakirányú felsőfokú végzettséggel rendel­kező építőmérnök és épületgépész tervező részére. Továbbá felvesz asztalos és lakatos szakmunkást; silókezelő betanított munkást. FIGYELEM! Irodánknál minden szerdán 16—18 óráig díjmentes munkajogi tanácsadás vehető igénybe. Sahi Zinda türbéje — temetővárosa

Next

/
Thumbnails
Contents