Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-16 / 295. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. december 16., kedd J. Muzulmánok a Szovjetunióban Regisztán medresze (papnevelde). A Sher- Turbános üzbég íérfi dór egy részlete (Székely Tamás felvételei) Az európai időszámítás szerint a VII—Vili. században — a közép-ázsiai, a szibériai, s az európai sztyeppék lovasharcosa, kánja és jurta népe kapcsolatba került a legújabb vallással: az iszlámmal. Rövid időn belül az egész „steppevilág” „íjpendítő” népe Mohamed próféta követője lett. Az iszlámkori közép-ázsiai művelődés számtalan építészeti műremeke, szokása, erkölcse és persze vallása ma is virul. A legfrissebb statisztikai felmérések szerint Szovjetunió ázsiai területein több. mint 50 millió muszlim él. A szétszórt — századunk közepéig főleg nomád állat- tenyésztéssel foglalkozó — kánságok, emirátusok az októberi szocialista forradalom győzelme után szövetséges és autonóm köztársaságok -lettek. No persze, ez az átalakulás aligha foglalható össze egy mondatban, s nem is ment minden nehézség nélkül. Lenin dekrétumában világosan megfogalmazta: egy sok nemzetiségű államnak és vezetésének türelmesnek, toleránsnak kell lenni minden nép hagyománya, vallása, műveltsége iránt: Sajnos, a személyi kultusz évei alatt a túlkapások következtében számos műemlék, féltve őrzött mecset vált legjobb esetben múzeummá vagy egyszerűen raktárrá. Ha nem is üldözték az egyes felekezetek tagjait, de nem nézték jó szemmel a hitéletet. Manapság a Szovjetunióban járó megállapíthatja: minden felekezet gyakorolhatja vallását. A napi politikai események is szerepet játszanak abban, hogy jó néhány év óta az újságírók, a történészek, a kutatók érdeklődésének középpontjában áll szovjet Közép-Ázsia és annak muszlim lakossága. A Novosti Hírügynökség munkatársa, Leon Emin, a jobb megértés és megismerés érdekében egy könyvecskét adott ki Muzulmánok a Szovjetunióban címmel. A szerző korrekt képet ad a mai muzulmán hétköznapokról, intézményekről, vallási szervezetekről. Négy országrész muftijai Az iszlám vallási életet a Szovjetunióban a Közép- Ázsiai és Kazakisztáni Muzulmán Tanács irányítja. A székhelyük a XVI. századi lenyűgöző architektúrájú épületegyüttese, Barák-Kha- na Madrasah — Taskent városában. A testületet a Szovjetunió főmuftijának is tekinthető Mufti Shamsuddin Khan Ibn Ziyauddin Ibn Ishan Babakhan vezeti, aki apjától, annak halála után vette át a posztot. Ez a testület nevezi ki az ország európai, szibériai, ázsiai és dagesz- táni vallási vezetőit. A Kaukázuson túli Azerbajdzsán Muzulmán Tanács pedig Bakuban található, vezetője Sheikh-ul-Islam Allahshu- kyur Pasha-zádeh. Kollégánk munkája beszámol arról is, hogy nem volt könnyű helyreállítani a normális, kiegyensúlyozott viszonyt a muzulmánokkal sem a túlkapások után. Nap- jainkbán a vallást irányító testületek képezik ki az imá- mokat, tartják rendben a dzsámikat és mecseteket, s gondoskodnak arról, hogy elegendő nyomtatott Korán álljon a hívők rendelkezésére. Saját folyóiratuk is van: a Szovjet Kelet Muzulmánjai címmel. „Ahol a víz, ott az élet” ősi üzbég legendák, népmesék hőse Ferhád, a hős, aki saját élete kockáztatásával hozza el a vizet a hófehér gyümölcsöt adó gyapotföldekre és az ott élő dolgozók szomjas szájába. A nagy Fergana-csatorna építése is, és annak ideje is utal arra, hogy mily fontos Közép-Ázsiában a víz. Az 1930-as években Szovjetunió minden területéről jöttek muzulmánok és nem muzulmánok, hogy felépítsék jó szerint kézi erővel a sivatagnak vizet adó vezetéket. Napjainkban több, mint ezer kilométer már elkészült, és ha kész lesz összeköti az Amu-Darja folyót a Kaspi- tengerrel. Az édes vizet hordozó, szállító létesítmény több muzulmánlakta területet is „élethez”, azaz vízhez juttat. Már eddig is a Kizil- és Kara-Kum sivatagjainak egy- részét sikerült termőterületté tennie. De ott voltak a szülőföldjüket szeretők, a kazahsztáni nagyberuházások építésekor, a szűzföldek feltörésénél, az azerbajdzsáni olaj- és kémiaipar kialakításánál is. Hírük az isxlám- világban Egyetlenegy híres mohamedán személyiség sem mulasztja el azt, hogy meg ne látogassa Szamarkand, Buha- ra, Taskent és Khiva műemlékremekeit és kapcsolatba ne kerüljön az ottani vallási vezetőkkel. így tett Mu- hamed Ali, azaz Cassius Clay, a híres ökölvívó és legutoljára Szádik el Mahdi Szudán miniszterelnöke. Sokan nem tagadják ezt később : előítéletekkel érkeznek ide, és megnyugodva távoznak. Láthatják, hogy szabadon gyakorolhatják vallásaikat a hívők, és elegendő hittudós, berendezett imaház áll rendelkezésükre. Nem kell a porba letenni a vallásos embernek imaszőnyegét ahhoz, hogy elvégezze rítusát. Nem véletlen tehát, hogy a Szov jetunió - * rendszeresen ‘ visszatérő időközönként nemzetközi konferenciákat rendez a vallás vezetőinek. Néhány évvel ezelőtt Taskent és Dushambe látta vendégül Ázsia, Afrika, India muzulmán vezetőit, vallási tisztviselőit. 1982-ben pedig Moszkvában a világvallások vezetőinek Világ Békekonferenciája zajlott. Számos muszlim teológus és szaklap írt elismeréssel a tapasztalatairól. Legutoljára a Nemzetközi Muzulmán Szimpózium vendége volt Dushambe-ban Seid Baraka Móllá Shamsuddoulah, az „Iszlám és a modern világ” című Bangladesbén megjelenő angol nyelvű folyóirat fő- szerkesztője, aki egyértelmű rosszhiszeműségnek tartja a túlzott sajtókirohanásokat a Szovjetunió vallási politikája ellen, s ő maga is több ezer kilométert megtéve az országban, leírja véleményét a mohamedánok vallási gyakorlatáról és tapasztalatairól. Ugyanígy az elismerés hangján szól a látottakról a Jemeni Arab Köztársaság főmuftija, Ahmad Zabara, aki a „Forradalom” című lapban tette közzé élményeit. A líbiai nagykövet, Abdel Wahhab Muhammad al- Zintani, a „Zöld út” című líbiai hetilapnak a következő nyilatkozatot tette: „Sem a hagyományok ápolását, sem az iszlám remekműveknek számító mecsetek, iskolák épületeit nem fenyegeti veszély. Minden vallásos szovjet muszlim Moszkvától Taskentig, Ufóig elvégezheti vallásgyakorlatát szabadon, és a hívők munkájukkal támogatják az állam fejlődését.” Soós Tamás Először a Déli-sarkon Amundsen 75 éve érte el a déli pólust Senki sem tudta, hogy dél felé indult el, csak a bátyja. Nem tudott szándékáról honfitársa, ifjúkori példaképe, Nansen sem. Pedig az indulás előtt néhány hónappal még együtt tervezgették az utat az Északi- sarkra. Az északi expedíciók hőse, Norvégia nemzeti büszkesége, Nansen maga ajánlotta Amundsennek, az Északnyugat-átjáró felfedező hajósának a közös vállalkozást. S aztán egy váratlan fordulat! Nansen bekapcsolódik a függetlenné vált Norvégia politikai életébe, hivatkozik a tudományos anyagok feldolgozásának szükségességére, és lemond nagy álmáról. De hajóját az északi vizeken, a jégtáblák közt edződött Fra- mot kölcsön adja Amundsennek, s biztatja, induljon északra, a sarki vizekre. Amundsen, a norvég tengerészcsalád gyermeke 1872- ben született. Először orvosnak készült, aztán őt is magával ragádta a tenger. Megkezdi az expedíció előkészítését, s közben, villámcsapásként éri a hír: az amerikai Cook eljutott az Északisarkra. (A felfedezések történetéből ma már tudjuk, hogy Cook valószínűleg csalt, legalábbis bizonyítékai nem voltak arra, hogy valóban járt a sarkon, így Pearyt tartják számon elsőként.) Hogy honnan vette Amundsen a lelkierőt a további szervezéshez, nem tudni. Talán onnan, hogy ő már tudta; ha első akar lenni, ha ■ di cső séget' akár;" 'délnek1 kell indulnia. Utolsó kétségeit is eloszlatta a hír: Scott, angol tengerész főhadnagy korábbi sikertelen próbálkozása után a Déli-sarkra készül. Amundsen csak útközben, Madeira szigetén közli a legénységgel, hogy nem északra, hanem délre mennek. Kilencvenhét grönlandi kutya csahol a fedélzeten. Pár napos előnnyel érnek, s horgonyoznak le az antarktiszi Bálna-öbölben, hogy egy bázison kitelelve, több hónapos tétlen várakozás után útnak induljanak. 1911 szeptember közepén jött el a nap. Hol járhat Scott? Nem tudhatták, hogy még el sem indult. Az angol sajnálta a kutyákat, motoros szánjaiban bízott. Büszkén mondta: „Nem emberhez méltó a győzelem, amelyet nem saját erőfeszítésével ér el. Mi magunkat fogjuk a szánjaink elé.” Ma már tudjuk, ez lett a vesztük. Amundsenék eközben napi 30—40 km-t haladtak, s december 14-én, délután 3 órakor elérték a Déli-sarkot. Mire bázisukra visszatértek, a Fram már várta őket, hogy mint diadalmas győzteseket, visszavigye az expedíciót Norvégiába. Az angolok csak január 17-én látták meg a sarkot, s a kitűzött norvég zászlót. Csaknem két és fél hónapos, embertelen szenvedésekkel teli visszaütjük során Scott és négy társa a jégmezőn lelte halálát. Amundsent hősként ünnepelte a világ. Megülhetett volna a babérjain, de ő a másikra, az Északi-sarkra is vágyott. Először újonnan épített hajójával, a Maud- dal próbált a sark közelébe jutni Szibéria felől, de kis híján odavesztek. Pár évvel később hidroplánokkal már alig több mint két foknyira közelítették meg a sarkot, de a gépekkel balesetet szenvedtek, s csak csodával határos módon tértek vissza. 1926-ban a Norge nevezetű zeppelinen Nobile, olasz katonatiszt társaságában Eu- 1 rópáb'ól* indülva" átrepültek a sark fölött és Alaszkában értek földet. Nobile új dicsőségre vágyott. Két évvel később olasz léghajóval indult ismét a sarkra, de lezuhantak. Segélykérő jeleikre a már megfáradt, anyagi gondokkal küzdő Amundsen is útnak indult. Senki sem tudja, hol, mikor és hogyan érte a katasztrófa a mentésre indult norvég léghajót. Amundsent ellenlábasa megsegítése során érte a halál. N. G. H eti umor ét elején — Micsoda szerencsétlenség, ha az ember fiatal és beteg felesége van! — Még rosszabb, ha egészséges, de öreg. — Mi a bigámia? — Túl sok a feleségből. — És a monogámia? — Ugyanaz. — Mi van abban a ketrecben? — kérdezi a vámos a teherautó vezetőjétől. — Egy kutya. — Nyissa ki, hadd nézzem meg — mondja a vámos, és amikor meglátja, hogy a ketrecben egy szarvas van, így folytatja: — De hiszen a maga kutyájának szarva van! — Már megbocsásson, mi köze magának a kutyám magánéletéhez? — Tartanak színtelen cipőkrémet? — Igen. Milyen cipőhöz kéri, barnához vagy feket téhez? ★ — De jó lenne, ha a könyvek olyanok lennének, mint a kutyák — mondja a feleségének Jaroszlav úr, amikor leltárt csinál a könyveiről. — Hogy érted ezt? — Akkor mindig hazatalálnának. * — Ha tudná, milyen gyönyörűen fest a mi Jancsikánk! Jancsika, fessél egy pohár teát! — Cukorral vagy cukor nélkül? — Hogy védhetjük meg az ételt a legjobban a meg- penészedéstől? — kérdezik a vizsgán a szakácstanulótól. — Ha megesszük. EGER VÄROS TANÁCSA V. B. MUNKAERŐ- SZOLGÁLATI IRODA ÁLLÁSAJÁNLATAI: Heves Megyei Tanács Szakosított Szociális Otthon: Bélapátfalva, Petőfi út 25. Felvételre keres ideg-elme, általános ápolókat, képesítés nélküli segédápolókat. Szállást nővérszálláson biztosít. Bérezés a 14/1983. (XII. 17.) ÁBMH rendelet szerint. Jelentkezés dr. Sass Miklós igazgatónál. Révai Nyomda Egri Gyáregysége: Eger, Vincellériskola u. 3. Felvételre keres érettségizett munkaerőket linó-, monószedő munkakörbe; magasnyomó gépmestert; géplakatost; kötészeti segédmunkást és bálázót. Heves Megyei ZÖLDÉRT Vállalat: Eger, Klapka u. 9. Felsőfokú iskolai végzettséggel, gyakorlattal rendelkező munkatársat keres gazdasági területre, osztályvezetői munkakör betöltésére. Jelentkezés a vállalat személyzeti vezetőjénél. Finomszerei vénygyár: Eger Azonnali belépéssel felvesz gépi forgácsoló; hegesztő-lángvágó; autóvillamossági szerelő szakmunkásokat. Heves Megyei Autójavító Vállalat: Eger, Faiskola u. 5. Felvesz közép- vagy felsőfokú végzettséggel, szakirányú tanfolyammal rendelkező gépkocsielőadót; közgazdasági végzettséggel rendelkező utókalkulátort; tmk-géplakatost; valamint autószerelő szakmunkásokat. Mátra ÉLVEGY Egri Fiók: Eger, Lenin út 198. Felvételre keres középfokú szakvizsgával rendelkező szállítási előadót; középfokú végzettséggel elszámoltatót; adatrögzítőt; férfi munkaerőt raktáros munkakörbe; valamint áruösszeállítókat. Heves Megyei Sütőipari*Vállalat: Eger, Sas út 60/a. Felvételt hirdet szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező építőmérnök és épületgépész tervező részére. Továbbá felvesz asztalos és lakatos szakmunkást; silókezelő betanított munkást. FIGYELEM! Irodánknál minden szerdán 16—18 óráig díjmentes munkajogi tanácsadás vehető igénybe. Sahi Zinda türbéje — temetővárosa
