Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-16 / 295. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Emberséggel Egy étteremben játszó­dott le az alábbi eset. A mellettem lévő asztalnál két férfi üldögélt. Hangosan be­szélgettek, így — akarva - akaratlanul — fültanúja lettem diskurzusuknak. Az egyikük éppen azt mesél­te, hogy nemrégiben új igazgató került a gyáruk élére. Ám az illető még azt a fáradságot sem vette, hogy bemutatkozzon leen­dő kollégáinak, kezet szo­rítson velük, elmondja ki ő, honnan jött, mit akar. A közvetlenebb kapcsolat kialakítása helyett rögvest jöttek az általa „gyártott” körlevelek, utasítások, ren­delkezések, azzal az egyál­talán nem titkolt céllal, hogy így majd rendet le­het teremteni a lerobbant üzemben. Csakhogy — fej­tegette indulatosan „szom­szédom” — az ilyen mó­don létrehozott fegyelem egyáltalán nem sokat ér. Mindenki többre becsült volna egy-két barátságos szót, ne adj’ isten, egy csöppnyi mosolyt. Kétségtelen, gazdasá­gunk jelenlegi állapotában elengedhetetlenül szüksé­ges a jobb, kielégítőbb munkafegyelem megvaló­sítása. Ennek érdekében meg kell tenni mindent, fel kell használni az ösz- szes rendelkezésre álló eszközt, ugyanis — nem kis részben — ezektől függ a termelés eredményessé­ge. Csakhogy korántsem mindegy, melyik utat vá­lasztjuk, melyiken közelí­tünk célunk felé. Mostanában — sajnos — egyre gyakoribbak azok a megnyilvánulások, ame­lyek a fentebb említett pél­dából is kitűnnek. Arról a stílusról van szó, arról a magatartásformáról, amely nem számol az emberi té­nyezővel, amely nem ügyel a humánus szempontokra, csupán rideg, szenvtelen alapokon állva próbál meg sikereket kovácsolni. Mit tagadjuk, ez utóbbi tulaj­donságok sem nélkülözhe­tők egy-egy alkalommal, ám mindennapos gyakor­lattá tenni őket, több mint vétek. Mert elfeledkezhetünk-e arról, hogy az élfct' meg­annyi területén — gyárak­ban, üzemekben, szövetke­zetekben, hivatalokban — a számadatok mögött em­berek ezrei állnak. S őket figyelmen kívül hagyni: felelőtlenség. Igaz. talán egyszerűbb lenne az ügy, ha mindenütt csak gé­pekkel találkozhatnánk, amelyek nem várnak biz­tatást. vállon veregetést, dicséretet. Csupán dolgoz­nak, megállás nélkül... De ettől még roppant messze vagyunk. Így hát ügyelnünk kell azokra, akik ezeket a berendezése­ket működtetik. Éreztetni velük, hogy nem pusztán olyan csavaroknak, alkat­részeknek tekintjük őket, amelyek nélkül döcög — vagy talán el is akad — a nagy „masina”, hanem olyan embereknek, akik bármikor számíthatnak ránk, s akikre mi is min­denkor számítunk. Sárhegyi István GYARAPODÓ VÁROSAINK Lakásépítések ■ tervszámokban Életszínvonalunk mindenkori f. fokmérője, hogy hol, milyen körülmények Között la­kunk. Nehezedő gazdasági körülménye­ink mellett is a lakásépítéshez szüksé­ges feltételek megteremtése valamennyi település gazdájának kiemelt elsőrendű feladata. Számos intézkedés, országos és helyi erőfeszítés bizonyítja, hogy e téren előrelépés várható a hetedik ötéves terv­ben is. A reális helyzetet mérlegelve ké­szítették el lakásgazdálkodási és építési tervüket megyénk városainak tanácsi irányitól. Körkérdésünkre — hány és mi­lyen lakás épül — adatokban gazdag vá­laszokat adtak. Űj lakó­házak Gyöngyösön (Fotó: Szántó György) Eger Csirke Ágostonná, a vá­rosi tanács tervezési osztá­lyának csoportvezetője elöl­járóban elmondta, hogy 1986-ban több, mint 600 új lakás épült a megyeszékhe­lyen, amelynek nagy részét a Tihoméri és Csebokszári- lakótelepen már birtokba is vehették a boldog tulajdo­nosok, Egyébként a csebok- szári-lakótelepi építkezések ezzel be ás fejeződtek, s a jövőben a város más kör­zetei gyarapodnak. — A VII. ötéves tervidő­szakban szervezett formában és lakossági kezdeményezés­sel két és fél ezer lakás meg­építését tervezzük — mond­ta a tervcsoportvezető. — Ez az elvárás igen feszített, hi­szen az építési költségek növekedése, a pénzforrások csökkenése nehéz terhek vál­lalására készteti az építtető- ket, vásárlókat. — Milyen tanácsi támoga­tást tudnak adni? — Mintegy 90 millió fo­rint keretünk van e célra. Ennek nagy részét kedvez­ményes kölcsön formájában, kisebb hányadát pedig visz- sza nem térítendő támoga­tásként adjuk főként fiatal házasok és szociális szem­pontból rászorulók részére. — Vannak-e konkrét ada­taik a közeljövő építéseire vonatkozóan? — Egerben 1987—88-ban összesen 1015 otthon épül. Ebből 324 OTP-s, 181 lakás­szövetkezeti, 154 szociális bérlakás és 281 magánerős építkezés. Emellett 75 egyéb állami lakás létesítését ter­vezzük. Például a Szovjet hadsereg és Árpád utca sar­kán 20 színészlakás kialakí­tását tervezzük, amely az önálló egri társulatnak egyik feltétele. Az építkezések kö­zelebbi helyéről csak any- nyit, hogy a Tihaméri rész bővül, a Pásztor völgyben pedig további telkek kiala­kításával családi házak épí­tésére nyílik mód. Az egri tervekben emel­lett szerepelnek olyan szép célok is, mint a városszépí­tés szempontjainak fokozott figyelembevétele, a lakás­cserék intézményes meg­szervezése, vagy a meglévő tetőterek beépítése. Hatvan Dr. Nagy Béla igazgatási osztályvezető adott tájékoz­tatást a hatvani tervekről. — Városunkban a VII. öt­éves tervben 120 tanácsi bér-, 40 takarékszövetkezeti, 238 OTP-s és 450 családi lakó­ház építését tervezi a ta­nács. Alapvető feltételeink megvannak. Rendelkezünk a többszintes lakóépületek el­helyezésére alkalmas terület­tel. Családiház-építéshez a tervidőszakban az új-hatva­ni városrészben kínálunk telkeket. Sajnos, meg kell mondani, az igényeknek megfelelő választékról nem tudunk gondoskodni. Tekin­tettel arra, hogy jelenleg 237 bér-, és 232 OTP-s tár- saslakás-igénylőnk van — melynek többsége fiatal há­zas —, a következő évek egyik legfontosabb teendője számunkra a lakásgazdálko­dás újabb lehetőségeinek feltárása. Ennek végrehajtá­sához jó tapasztalatokat gyűjtöttünk az elmúlt há­rom évben kiemelt progra­munk teljesítése köztien. Je­lentősen nőtt a csereforga­lom, a szakigazgatási szer­vekkel együtt pedig elősegí­tettük az építők és vásár­lók támogatását. Ezalatt a három esztendő alatt 321 fiatal házas részesült több mint 26,5 millió forint he­lyi támogatásban, amely ked­vezően befolyásolta a lakás­ellátást. A következő évek­ben mérsékeltebben ugyan, de lesz módunk hasonló tá­mogatások nyújtására. Heves is. Míg ebben a formában — a település jellegének meg­felelően — több, mint 300 új otthon építését tervezik, ad­dig jóval kevesebb, 24 OTP-s, közel 40 szövetkezeti, 57 sorházas, valamint 80 taná­csi bérlakás épül a tervidő­szak végéig. A tanácsi bér­lakások viszonylag maga­sabb számát magyarázza az a tény, hogy ennek 10 szá­zaléka garzonlakás lesz, amelyet a nyugdíjasoknak szánnak. A „magánerős” há­zak építését pedig azért is szorgalmazzák, mert ezek nagy része régi, már meg­lévő telkeken magasodik majd. Emellett persze 151 új telek kialakítására is van lehetőség. A régi lakóépüle­tek felújítására, karban tar. tására a hevesi tanácsnak 15 millió forint kerete van. A fiatalokról itt is gondoskod­nak, kedvezményes hitelt és vissza nem térítendő támo­gatást kaphatnak. Gyöngyös — Városunkban a terv­időszakban közel 1240 lakás épül. Valószínű, hogy a je­lenlegi gazdasági és pénz­ügyi helyzetben csak a mi­nimális programot tudjuk teljesíteni — adta meg a választ kérdésünkre dr. Ko­vács István, a városi tanács igazgatási osztályvezetője. — A tervezett 215 családi ház­ból 140 már kialakított te­rületen épül. Az igények fo­lyamatos kielgégítése érde­kében szükséglettől függő­en további 140—150 telek ki­alakítását tervezzük. Az In­gatlankezelő Vállalat az ösz- szes felújításra váró ott­hon mintegy 51 százaléká­nak karbantartását, kom­fortosítását tervezi az elkö­vetkezendő években. Mi is támogatjuk a fiatal házaso­kat. A rászorulók gondjaik megoldásához 33 millió fo­Eötvös Imréné lakásfej­lesztési előadó tájékoztatá­sából kitűnik, hogy megyénk legfiatalabb városát döntő­en a magánerős lakásépíté­sek jellemzik a közeljövőben rint áll rendelkezésünkre. Negyven rossz szociális kö­rülmények között élő csa­lád támogatására közel 6 millió forintot szánunk. Megkezdődött a Vietnami Kommunista Párt VI. kongresszusa A fő figyelmet a hibák kijavítására kell fordítani A társadalmi-gazdasági helyzet kritikus elemzése, a meg­újulás igénye jegyében kezdte meg hétfőn tanácskozását a Vietnami Kommunista Párt VI. kongresszusa. A zászló­díszbe öltözött Hanoi történelmi nevezetességű főterén — a Ba Dinh téren kiáltotta ki 1945-ben Ho Si Minh a Viet­nami Demokratikus Köztársaságot — magasodó kongresz- szusi palotában 1129 küldött képviseli a párt 1,85 milliós tagságát. (Közülük 153 a nő, 115 Vietnam hatvanhat nemze­ti kisebbsége valamelyikének tagja, 175 munkás, 325 paraszt, 804 diplomás. A legfiatalabb 23, a legidősebb 80 éves. Jelen van a vietnami forradalmi és nemzeti felszabadító harc mind a négy nemzedéke. 731 ember első ízben kongresszusi küldött.) A kongresszuson harminc­öt testvérpárt, illetve hala- dómozgalom képviselteti magát. Az MSZMP küldött­ségét Hámori Csaba, a Po­litikai Bizottság tagja, a KISZ KiB első titkára vezeti, tag­jai: Karvalits Ferenc, a Za­la megyei pártbizottság el­ső titkára és Bényei Béla, hazánk vietnami nagyköve­te. A szovjet küldöttség élén Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára áll. A laoszi delegációt Kay- sone Phomvihane, a Laoszi Népi Forradalmi Párt KB főtitkára, a minisztertanács elnöke vezeti. A kambodzsai küldöttség élén Heng Sam- rin, a Kambodzsai Népi For­radalmi Párt KB főtitkára, az Államtanács elnöke áll. Alvaro Cunhál főtitkár ve­zeti a Portugál Kommunis­ta Párt delegációját. A kongresszus első mun­kanapján Pham Van Dong, a Politikai Bizottság tagja, a minisztertanács elnöke töl­ti be az elnök tisztségét. A megnyitó beszédet Nguyen Van Linh, a PB tagja, a KB Titkárságának vezetője tar­totta, aki köszöntötte a kül­dötteket és a külföldi ven­dégeket. Javaslatára a kong­resszus — amely a vietna­mi Himnusz és az Interna- cionálé hangjaival kezdte meg munkáját — egyperces néma felállással áldozott a vietnami, illetve a nemzet­közi forradalmi mozgalom utóbbi időben elhunyt ki­emelkedő személyiségei em­lékének. A megnyitón meg­emlékeztek Le Duan-ról, a VKP KB nyáron elhunyt fő­titkáráról. Nguyen Van Linh beveze­tőül megállapította: Ho Si Minh örökségéhez hűen a VKP ezúttal arra készül, hogy szembenézzen az el­múlt időszak igazságával, le­vonja a szükséges tanulsá­gokat és kijelölje a tovább­lépés feladatait. Fel kell tárnunk a termelési vissza­esés, az elosztási zűrzavar, a nehéz életkörülmények okait, mindazt, ami kedve­zőtlen társadalmi jelenségek­hez és a nép bizalmának csökkenéséhez vezetett. Eb­be nem nyugodhatunk be­le, a VI. kongresszusnak ki kell jelölnie a szemlélet, a munka, a szervezés és a ká­derállomány megújításának módozatait. Az elmúlt tíz év során drága tandíjat fizet­tünk azért, hogy ma az le­gyen a legfőbb követelmény, hogy tevékenységünket kor­szerűbbé, érettebbé tegyük. Ezt követően lépett a szó­noki emelvényre Truong Chinh, a Központi Bizott­ság főtitkára, az Államta­nács elnöke, aki ötvenperces beszédében ismertette a Köz­ponti Bizottság politikai be­számolóját. A százhúsz ol­dalas, a küldöttek között kiosztott dokumentum igen kritikus, nyílt elemzést ad az elmúlt időszakban kiala­kult helyzetről, annak okai­ról, az elkövetett politikai és végrehajtásbeli hibák­ról. Ezekért — állapítja meg a beszámoló — elsősorban a Központi és a Politikai Bi­zottságot, a KB titkárságát és a Minisztertanácsot ter­heli a felelősség. A Közpon­ti Bizottság a kongresszus előtt szigorú önkritikát gya­korol. Külpolitikai kérdésekről szólva a beszámoló megerő­síti: Vietnam fő irányvona­la a Szovjetunióhoz, a szo­cialista közösség több orszá­gához fűződő barátság és együttműködés, a Kam­bodzsával és Laosszal való különleges szolidaritás erő­sítése. Tovább folyik a küz­delem a délkelet-ázsiai biz­tonságért. A kongresszusi be­számoló javaslatot tesz Kí­nának: a két ország kezd­jen haladéktalan tárgyaláso­kat a viszony normalizálá­sáról. Ezt követően Vo Van Kiét, a Politikai Bizottság tagja, az Országos Tervhivatal el­nöke ismertette a következő időszakra szóló gazdaságfej­lesztési terveket. Hangsú­lyozta : — Az elmúlt tíz évben létrehoztuk a továbblépés egyes feltételeit, de nem ju­tottunk messzire a meglehe­tősen alacsony kiindulási szinttől. A bonyolult társa­dalmi-gazdasági helyzet olyan döntéseket követel a párttól, amelyek fordulatot eredményeznek és megterem­tik a feltételeket a tovább­haladáshoz. A kongresszus után meg kell gyorsítani a szocialista forradalomnak az átmenet időszakára vonat­kozó átfogó programjának kidolgozását. Ennek fő fel­adata, hogy stabilizáljuk az életkörülményeket és létre­hozzuk a szocialista iparosí­tás feltételeit. A konkrét cé­lok a következők: 1. Elegendő élelmiszert termelni, kialakítani a bel­ső tartalékokat. A lakossá­got teljes értékű, kalóriadú- sabb táplálékkal, elegendő ruházati cikkel kell ellátni, jobban kielégítve igényeit az egészségügyben, közmű­velődésben, közlekedésben. Részlegesen meg kell olda­ni a lakásgondot, főként a városokban. 2. Megkezdeni az ésszerű, a gazdaság, a termelés fej­lesztését előmozdító szerke­zet létrehozását. Elsősorban a mezőgazdaság, a fogyasz- tásicikk-termelés és az ex­portbővítés felé kell irányt venni. 3. Ki kell alakítani és to­vább kell fejleszteni az új termelési viszonyokat, a ter­melőerők jellegével és fejlett­ségi szintjével összhangban. A termelés bővülése, a ha­tékonyság javítása, a reál­bérek emelése céljának kö­vetésével kell fejleszteni az állami-szövetkezeti szektort, emellett kihasználva és fo­kozatosain átszervezve a nem szocialista szektorokat. 4. Jelentős pozitív válto­zásokat kell megvalósítani társadalmi-szociális téren. Fejleszteni kell a demokra­tizmust, a törvényességet. 5. Biztosítani kell a hon­védelem és a közbiztonság megszilárdításának felada­tait. A fő cél a lakosság alap­vető ellátása, a korszerűbb termék- és gazdálkodási szerkezet kialakítása. Az ad­minisztratív központi terv­utasításos elosztás helyébe a szocialista önelszámolású vállalati önállóság lép. Az élelmiszer-termelést ötmil­lió tonnával kell növelni 1990-re — 23 millió tonná­ra. A fogyasztási cikkek gyártása évente 13—15 szá­zalékkal nőjön — írja elő a terv. Az exportnak hetven százalékkal kell ekkor, 1990- ben meghaladnia a tavalyit. Kiemelt figyelmet kap a munkanélküliség enyhítése. Kedden a politikai beszá­moló és a gazdaságfejlesz­tési terv megvitatásával folytatja munkáját a VKP kongresszusa, ahol ezenkívül döntenek még a szervezeti szabályzat módosításáról és megválasztják a párt veze­tő testületéit.

Next

/
Thumbnails
Contents