Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-15 / 294. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. december 15., hétfő Befejeződött a mezőgazdasági szövetkezetek Y. kongresszusa Események, képekben (Folytatás az 1. oldalról) hosszú távon megalapoznia jövőjét. Agrárgazdaságunk ehhez rendelkezik olyan feltételekkel,mint a jó ökológiai környezet, a biológiaikémiai tudományok eredményei és a mezőgazdaságban dolgozók magas szakmai kultúrája. Az elért eredményekre építve kell újból csatát nyerni: a versenyképesség, a minőség, a gazdaságosság csatáját. A Központi Bizottság titkára foglalkozott a KB november 20-i határozatából adódó feladatokkal is. Rámutatott, hogy ezek ismeretében ma nincs lehetőség arra, hogy kényelmeskedve, másra mutogassunk akkor, amikor a végrehajtás halaszthatatlanná vált. Most az a feladat, hogy a dokumentum szellemében, önkritikusan és kritikusan értékeljék, határozzák meg saját tennivalóikat a megyékben, a városokban, az üzemekben és a termelőszövetkezetekben. Szombaton délelőtt Váncsa Jenó. mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a kormány nevében köszöntötte a kongresszust. Szólt arról, hogy az utóbbi öt esztendőben a nehezülő gazdasági helyzetben is erősödött a szövetkezeti mozgalom. A közös gazdaságok mezőgazdasági termelésének értéke már meghaladja az évi százötven milliárd forintot. Termelésünk dinamikája azonban egyebek között az aszály, a kedvezőtlen külpiaci értékesítési lehetőségek, valamint a növekvő elvonások miatt az utóbbi két évben megtört. Ahhoz, hogy a mező- gazdasági termelés a megkívánt új, intenzív pályára álljon, nem egy, hanem több esztendő kemény és áldozatos erőfeszítésére van szükKutassák fel, hogy hol van olyan terület, ahol indokolatlanul fogyasztják a nemzeti jövedelmet, és hol kínálkozik ígéretes lehetőség a kibontakozásra, a jövedelemtermelő-képesség fokozására. Gazdasági bajaink orvoslása nem képzelhető el a társadalom megértő támogatása nélkül. Erre a megújulási folyamatra sehonnan sem szabad külső szemlélőként tekintenünk. Ellenkezőleg. Nemcsak a gazdasági, hanem a társadalmi és a kulturális életterületei is tekintsék saját ügyüknek gazdasági gondjaink megoldását. A kongresszuson dr. Eleki János, a TOT főtitkára a mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozó jogszabályok korszerűsítéséről, illetve a tervezett alapszabálymódosításról adott tájékoztatót. A küldöttek ezt követően meghallgatták az ellenőrző bizottság beszámolóját is. I ség. Segítséget jelent a megelőző időszakhoz képest, hogy a központi forrásokból is több jut egyes, immár tartósan lemaradt területek, termelési ágak fejlesztésére. Az állattenyésztés korszerűsítése. az export árualap bővítése és például az öntözési beruházások kapnak nagyobb lendületet. A jövő évi terv teljesítésének lehetőségei, — hangoztatta a miniszter —, adottak. A lehetőségek kihasználása azonban megköveteli, hogy a továbbiakban sehol se halogassák a termelőmunkát visszafogó, helyileg rendezhető gondok, nehézségek megoldását. Enélkül ugyanis az egyes területekre jutó nagyobb központi támogatás sem érheti el igazi célját. A mezőgazdasági üzemeknek a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a vállalatközi kapcsolatokra; a partneri együttműködésben, a becsületességet ugyanis soha semmiféle műszeres méréssel. minőségvizsgálattal sem lehet helyettesíteni. Váncsa Jenő. az agrárágazat 1987. évi termelési előirányzatát — amely az ideihez képest 4,5—5 százalékos növekedéssel számol — reálisnak, teljesíthetőnek tartotta. Szólt arról, hogy a vártnál nagyobb arányban emelkedik a hazai élelmiszer-fogyasztás, a fokozódó igényekkel összhangban kell mozgósítani az erőket a gabona- és a húsprogram teljesítésére, továbbá az exportfeladatok megvalósítására. Kapolyi László, ipari miniszter — többek között — arról tájékoztatta a kongresszust, hogy a vegyipar is fokozza erőfeszítéseit a mezőgazdasági termelők jobb kiszolgálásáért. A csúcstechnológiák kifejlesztésében az ipar és a mezőgazdaság közös programokat valósít meg. Az ipar szerkezetének átalakításánál tekintettel van az agrárágazat szükségleteire. Egyebek között a csomagolóanyagok gyártását fokozza, és az élelmiszeripari gépek választékát igyekszik gazdagítani. A vitában a szövetkezeti gazdálkodás nehézségei mellett a megoldás lehetőségeit is elemezték. A küldöttek hangoztatták: erősíteni kell a mezőgazdasági alaptevékenységet, fokozva a növénytermelés szakmai színvonalát. Szó esett az állat- tenyésztés helyzetéről, az utóbbi időben a legtöbb gond ebben az ágazatban jelentkezett. A feloldásukra hozott központi intézkedéseket a felszólalók üdvözölték, ám kitértek arra is: tudják, a fokozott támogatás csak akkor lehet igazán eredményes, ha a gazdaságokban is többet törődnek a veszteségek felszámolásával, a kiesések megelőzésével. Az eddigieknél erősebben szükséges támogatni azokat, akik készek a vállalkozásra, a kockázat- vállalásra. a megújítás gyorsítására. A vitában tükröződött, hogy a tsz-ekben tudják: a megújulás sorsa végül is az üzemekben dől el. A siker érdekében azért jobban kell támaszkodni az értelmiség alkotóerejére, és gyorsabb ütemben szükséges alkalmazni a tudomány által kínált új megoldásokat is. A kongresszus határozatot hozott a termelőszövetkezetek feladatairól és a mozgalom fejlődésének feltételeiről. A szövetkezeti parasztság tudatában van annak, hogy előrehaladásának biztosítéka az MSZMP XIII. kongresszusa határozataiban foglaltak érvényesülése. A gazdálkodással kapcsolatban ezért jobban ki kell használni a termelőkapacitást, a gazdaság- szervező munkában növelve a minőség és a hatékonyság iránti követelményeket. A határozat megállapítja : a VII. ötéves terv céljainak megvalósulása függ a szabályozórendszer alakulásától. Az elvárható üzemi teljesítmények mellett szükség van az újratermelés feltételeinek biztosítására. A tagsági viszonyt a gyakorlatban a jelenleginél vonzóbbá kell tenni. erősítve annak tulajdonosi és érdekeltségi vonásait. A kongresszus elfogadta az előterjesztett dokumentumokat. Az országos tanács megtartotta alakulóülését amelyen megválasztották a huszonegy tagú elnökséget, az országos tanács bizottságait. valamint a TOT tisztségviselőit. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke ismét Szabó István lett. Főtitkárává dr. Eleki Jánost választották. Váncsa Jenő felszólalása A hatalmas tiltakozás miatt a francia kormány visszavonta a felsőoktatási törvény reformjavaslatát. A képen: szélsőséges elemek is csapódtak a diákokhoz, az ő randalirozásuk nyomai az egyik előkelő párizsi utcán (Fotó: EPA — MTI — KS) Nicaraguái területeket bombáztak az elmúlt hét elején ismeretlen hovatartozású repülők, s a határ mentén fegyveres konfliktus keletkezett Nicaragua és Honduras között. A képen: a bombázás után Fotó: Reuter — MTI — KS) Mozaikok a tanácskozásról Figyelemre méltó gesztus, hogy a kongresszust megelőzően a magyar termelőszövetkezeti mozgalomban aktívan közreműködő vezetőket, tagokat kitüntetik, munkájukat elismerik. Erre került sor csütörtökön délután Budapesten, a Termelőszövetkezetek Házában, ahol a meghívottak között több Heves megyeivel is találkoztunk. Dr. Eleki János, a TOT főtitkára, az Elnöki Tanács tagja nyújtotta át az elismeréseket. Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetésben részesült Kaszab Balázs, a Pétervásári Gárdonyi Termelőszövetkezet elnöke, özv. Tuza Lajosné, a Besenyőtelki Lenin Termelőszövetkezet bérelszámolója, Nagy Miklós, a Gyöngyöspatai Mátrai Egyesült Termelőszövetkezet személyzeti csoportvezetője, valamint Sisa Mihályné, az Ecsédi Egyetértés Termelőszövetkezet főkönyvelője. Pénteken a kongresszusi beszámoló vitája közben a küldöttek érdeklődése a mandátumvizsgáló bizottság elnökének jelentésére irányult. Bejelentették, hogy a hatszáz küldött közül a legidősebb Ág István. a budapesti Sasad Termelő- szövetkezet Állami díjas nyugalmazott elnöke, aki betöltötte nyolcvanadik életévét. Üdvözölték a leg- fiatalabbat is, a huszonöl éves Arató István traktorost, Baranya megye küldöttjét, A Heves megyei kitüntetettek egyike, Kaszab Balázs, a Pétervásári Gárdonyi Termelőszövetkezet elnöke, a Teszöv elnökségének tagja. Tíz esztendővel ezelőtt a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresz- szusán volt küldött legutóbb. — Megtisztelő elismerést kaptam a mostani kitüntetéssel — mondja csendes egyszerűséggel. — Immár harmadszor választottak a Teszöv elnökségének tagjává. Most az országos tanács beszámolója és Szabó István TOT-elnök szóbeli kiegészítése felhívta a figyelmet arra, hogy az élet minőségi kategóriái megváltoztak. Ez kisugárzik a szövetkezetek érdekképviseleti munkájára és a jogszabályok alkotására is. Megfogalmazódott a Központi Bizottság novemberi határozatával való azonosulás, nyíltság, őszinteség jellemzi a felszólalásokat. Nálunk otthon, Pétervásárán, most ezekben a napokban értékeljük az idei esztendő eredményeit. Őrömmel mondhatom, hogy optimistán tekintünk a zárszámadás elé. Gondjaink ugyan vannak, hiszen kedvezőtlen termőhelyi adottságok közepette gazdálkodunk, 1986 mégis jól sikerült. Nőtt a tejtermelés, állatállományunknak megtermeltük a takarmányokat, és fagazdaságunk is előnyösebb helyzetben van a tavalyinál. A jövő évi szabályozók előnyösen hatnak az allattenyésztes fejlesztésére. Juhász Gábornét, a Zagyvaszántói Zagyvavölgye Termelőszövetkezet számviteli csoportvezetőjét, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának tagjává választották. — Nagy elismerés ez, személy szerint nekem és szövetkezetünknek is — említi némi meghatódással. — Most vagyok először a kongresszuson. Sajátos légköre van ennek. Jó látni azokat az embereket, szövetkezeti tagokat, akik harcolnak, véleményt mondanak a mozgalomról, a feladatokról, a halaszthatatlan tennivalókról. Jó a harcostársak közé tartozni, hiszen én is már huszonöt éve dolgozom Zagyvaszántón, ez az első munkahelyem. A szociális bizottság tagja vagyok gazdaságunkban. Nálunk sok az idős nyugdíjas, járadékos, akiknek alacsony a jövedelme. Többször szóvá tettem már, hogy miért nem képezhetünk nekik is bizonyos összegeket a szociális-kulturális alapból. Ugyanúgy megérdemelnék, mint mások. Remélem ebben is lesz változás. Heves megye küldötteinek nevében pénteken késő délután kapott szót Rudas Sándor, az Abasári Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke. A szőlő- és bortermelés helyzetéről, gondjairól beszélt. — Arra mutattam rá — kezdi a felsorolást —, hogy a szőlőtermelésnek és a borgazdaságnak milyen nagy hagyományai vannak hazánkban. és a nedűk menynyire elismertek határainkon túl is. Sajnos, az elmúlt években országosan csökkent a szőlőterület. A gépesítés, a műszaki fejlesztés alacsony színvonalú, és kevesebb a munkaerő is, mindezek pedig a közös gazdaságok jövedelmét befolyásolják. Felhívtam a figyelmet arra, hogy a szőlő- telepítések állami támogatását helyeseljük, de ezt azok az üzemek kapják elsősorban, ahol megfelelőek a termeléshez az adottságok. Szóltam arról, hogy nálunk, az egri és a mátraalji történelmi borvidékeken milyen komoly erőfeszítéseket teszünk a minőség javítására, a borok táj- és eredet- védelme érdekében. Hevesben a VI. ötéves tervben is 1740 hektár új szőlőt telepítettek az üzemek, és nagy az előrelépés a szövetkezeti borászatban is. Felhívtam a figyelmet az oltványtermelés feltételeinek javítására is. A fejlesztés, a telepítés egyik sarkköve ugyanis, a biológiai alapok biztosítása. Mi szű- kebb hazánkban továbbra is mindent elkövetünk, a termelés fokozására, a minőség javítására, de jobb feltételeket is várunk a szőlő- és borgazdá lkodás ba n. — Tulajdonképpen az a kedvezőtlen kritika és értékelés, amely a vita során kicsendült, nálunk ís rendszeres. Így sommázta gondolatait Kozsda András, a Horti Kossuth Termelőszövetkezet elnöke: — Az elmúlt évek során olyan költségtakarékos gazdálkodást valósítottunk meg, amelynek eredményei jól mérhetők, és szemmel láthatóan is megmutatkoznak. A munkahelyi vezetők körében sikerült olyan köz- gazdasági szemléletet kialakítani, amely a jó irányba húz. és azt hiszem, hogy ez az egyik legnagyobb tartalékunk. Nálunk 8 millió forint kiesést okozott az idén az aszály, de hatmillió forinttal éppen a költségtakarékos gazdálkodás révén ezt csaknem ellensúlyozni tudtuk. Ügy tűnik, hogy 20 millió körüli nyereséggel zárunk, s mindezt a mezőgazdálkodással, az alaptevékenységgel értük el. miután nálunk nincs melléküzemág. Tudomásul vettük és vesszük a jövőben is, hogy az adott szabályozókkal együtt kell élnünk, es ezekhez kell alkalmazkodnunk. Kedves színfotja volt a kongresszusnak, amikor szombaton, a délelőtti szünet után megjelent az ülésen Kádár János, az MSZMP főtitkára. Nagy tapssal köszöntötték a küldöttek, ami ni Szabó Istvánnak, a TOT elnökének kíséretében elfoglalta helyét az elnökségben. A levezető elnök. dr. Eleki János meleg szavakkal köszöntötte a párt főtitkárát. — A magyar parasztság munkájának, mezőgazdaságunk eredményeinek elismerését jelenti az ön részvétele kongresszusunkon — hangsúlyozta. Immár az ötödik kongresszuson is küldöttként volt jelen Tóth Mihály, a megyei párt vb-tagja, a Teszöv elnöke. — A korábbiak és a mostani is — emelte ki —. értékelték azokat az eredményeket, amelyeket a magyar mezőgazdaság elért, nemzetközi összehasonlításban is. Ezúttal is így van ez, bár mások a feltételek mint korábban. Az útkeresés állapotában van mezőgazdaságunk. A tenniakarás azonban a parasztság ■ körében, az üzemekben megvan. Mindannyian a további kibontakozást akarjuk, bizalommal tekintünk a jövő elé, mert élelmiszer-gazdaságunk szerepe ezután is megmarad. Mcnlusz Károly
