Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-15 / 294. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. december 15., hétfő Befejeződött a mezőgazdasági szövetkezetek Y. kongresszusa Események, képekben (Folytatás az 1. oldalról) hosszú távon megalapoznia jövőjét. Agrárgazdaságunk ehhez rendelkezik olyan fel­tételekkel,mint a jó ökoló­giai környezet, a biológiai­kémiai tudományok eredmé­nyei és a mezőgazdaságban dolgozók magas szakmai kul­túrája. Az elért eredmé­nyekre építve kell újból csa­tát nyerni: a versenyképes­ség, a minőség, a gazdasá­gosság csatáját. A Központi Bizottság tit­kára foglalkozott a KB no­vember 20-i határozatából adódó feladatokkal is. Rá­mutatott, hogy ezek ismere­tében ma nincs lehetőség arra, hogy kényelmeskedve, másra mutogassunk akkor, amikor a végrehajtás ha­laszthatatlanná vált. Most az a feladat, hogy a dokumen­tum szellemében, önkritiku­san és kritikusan értékeljék, határozzák meg saját tenni­valóikat a megyékben, a vá­rosokban, az üzemekben és a termelőszövetkezetekben. Szombaton délelőtt Váncsa Jenó. mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter a kor­mány nevében köszöntötte a kongresszust. Szólt arról, hogy az utóbbi öt esztendő­ben a nehezülő gazdasági helyzetben is erősödött a szö­vetkezeti mozgalom. A közös gazdaságok mezőgazdasági termelésének értéke már meghaladja az évi százötven milliárd forintot. Termelé­sünk dinamikája azonban egyebek között az aszály, a kedvezőtlen külpiaci értéke­sítési lehetőségek, valamint a növekvő elvonások miatt az utóbbi két évben meg­tört. Ahhoz, hogy a mező- gazdasági termelés a meg­kívánt új, intenzív pályára álljon, nem egy, hanem több esztendő kemény és áldoza­tos erőfeszítésére van szük­Kutassák fel, hogy hol van olyan terület, ahol indoko­latlanul fogyasztják a nem­zeti jövedelmet, és hol kínál­kozik ígéretes lehetőség a kibontakozásra, a jövede­lemtermelő-képesség fokozá­sára. Gazdasági bajaink or­voslása nem képzelhető el a társadalom megértő támoga­tása nélkül. Erre a megúju­lási folyamatra sehonnan sem szabad külső szemlélő­ként tekintenünk. Ellenkező­leg. Nemcsak a gazdasági, hanem a társadalmi és a kulturális életterületei is te­kintsék saját ügyüknek gaz­dasági gondjaink megoldá­sát. A kongresszuson dr. Eleki János, a TOT főtitkára a mezőgazdasági szövetkeze­tekre vonatkozó jogszabá­lyok korszerűsítéséről, illet­ve a tervezett alapszabály­módosításról adott tájékoz­tatót. A küldöttek ezt köve­tően meghallgatták az ellen­őrző bizottság beszámoló­ját is. I ség. Segítséget jelent a meg­előző időszakhoz képest, hogy a központi forrásokból is több jut egyes, immár tar­tósan lemaradt területek, termelési ágak fejlesztésére. Az állattenyésztés korszerű­sítése. az export árualap bővítése és például az öntö­zési beruházások kapnak na­gyobb lendületet. A jövő évi terv teljesíté­sének lehetőségei, — hangoz­tatta a miniszter —, adot­tak. A lehetőségek kihaszná­lása azonban megköveteli, hogy a továbbiakban sehol se halogassák a termelőmun­kát visszafogó, helyileg ren­dezhető gondok, nehézségek megoldását. Enélkül ugyan­is az egyes területekre jutó nagyobb központi támogatás sem érheti el igazi célját. A mezőgazdasági üzemeknek a jövőben nagyobb figyel­met kell fordítaniuk a vál­lalatközi kapcsolatokra; a partneri együttműködésben, a becsületességet ugyanis soha semmiféle műszeres mérés­sel. minőségvizsgálattal sem lehet helyettesíteni. Váncsa Jenő. az agrárágazat 1987. évi termelési előirányzatát — amely az ideihez képest 4,5—5 százalékos növekedés­sel számol — reálisnak, tel­jesíthetőnek tartotta. Szólt arról, hogy a vártnál na­gyobb arányban emelkedik a hazai élelmiszer-fogyasztás, a fokozódó igényekkel össz­hangban kell mozgósítani az erőket a gabona- és a hús­program teljesítésére, továb­bá az exportfeladatok meg­valósítására. Kapolyi László, ipari mi­niszter — többek között — arról tájékoztatta a kong­resszust, hogy a vegyipar is fokozza erőfeszítéseit a me­zőgazdasági termelők jobb kiszolgálásáért. A csúcstech­nológiák kifejlesztésében az ipar és a mezőgazdaság kö­zös programokat valósít meg. Az ipar szerkezetének átala­kításánál tekintettel van az agrárágazat szükségleteire. Egyebek között a csomagoló­anyagok gyártását fokozza, és az élelmiszeripari gépek választékát igyekszik gazda­gítani. A vitában a szövetkezeti gazdálkodás nehézségei mel­lett a megoldás lehetőségeit is elemezték. A küldöttek hangoztatták: erősíteni kell a mezőgazdasági alaptevé­kenységet, fokozva a nö­vénytermelés szakmai szín­vonalát. Szó esett az állat- tenyésztés helyzetéről, az utóbbi időben a legtöbb gond ebben az ágazatban jelent­kezett. A feloldásukra hozott központi intézkedéseket a felszólalók üdvözölték, ám kitértek arra is: tudják, a fokozott támogatás csak ak­kor lehet igazán eredményes, ha a gazdaságokban is töb­bet törődnek a veszteségek felszámolásával, a kiesések megelőzésével. Az eddigiek­nél erősebben szükséges tá­mogatni azokat, akik készek a vállalkozásra, a kockázat- vállalásra. a megújítás gyor­sítására. A vitában tükröződött, hogy a tsz-ekben tudják: a megújulás sorsa végül is az üzemekben dől el. A siker érdekében azért jobban kell támaszkodni az értelmiség alkotóerejére, és gyorsabb ütemben szükséges alkalmaz­ni a tudomány által kínált új megoldásokat is. A kong­resszus határozatot hozott a termelőszövetkezetek fel­adatairól és a mozgalom fej­lődésének feltételeiről. A szö­vetkezeti parasztság tudatá­ban van annak, hogy előre­haladásának biztosítéka az MSZMP XIII. kongresszusa határozataiban foglaltak ér­vényesülése. A gazdálkodás­sal kapcsolatban ezért job­ban ki kell használni a ter­melőkapacitást, a gazdaság- szervező munkában növelve a minőség és a hatékonyság iránti követelményeket. A határozat megállapítja : a VII. ötéves terv céljainak megvalósulása függ a szabá­lyozórendszer alakulásától. Az elvárható üzemi teljesít­mények mellett szükség van az újratermelés feltételeinek biztosítására. A tagsági vi­szonyt a gyakorlatban a je­lenleginél vonzóbbá kell ten­ni. erősítve annak tulajdo­nosi és érdekeltségi vonása­it. A kongresszus elfogadta az előterjesztett dokumentu­mokat. Az országos tanács megtartotta alakulóülését amelyen megválasztották a huszonegy tagú elnökséget, az országos tanács bizottsá­gait. valamint a TOT tiszt­ségviselőit. A Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsá­nak elnöke ismét Szabó Ist­ván lett. Főtitkárává dr. Ele­ki Jánost választották. Váncsa Jenő felszólalása A hatalmas tiltakozás miatt a francia kormány visszavonta a felsőoktatási törvény reformjavaslatát. A képen: szélső­séges elemek is csapódtak a diákokhoz, az ő randalirozásuk nyomai az egyik előkelő párizsi utcán (Fotó: EPA — MTI — KS) Nicaraguái területeket bombáztak az elmúlt hét elején is­meretlen hovatartozású repülők, s a határ mentén fegyveres konfliktus keletkezett Nicaragua és Honduras között. A ké­pen: a bombázás után Fotó: Reuter — MTI — KS) Mozaikok a tanácskozásról Figyelemre méltó gesztus, hogy a kongresszust megelőzően a magyar termelőszövet­kezeti mozgalomban aktívan közreműködő vezetőket, tagokat kitüntetik, munkájukat elismerik. Erre került sor csütörtökön délután Budapesten, a Termelőszövetkezetek Házában, ahol a meghívottak között több Heves megyeivel is találkoztunk. Dr. Eleki János, a TOT főtitkára, az Elnöki Tanács tagja nyújtotta át az elismeréseket. Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetésben részesült Kaszab Balázs, a Pétervásári Gárdonyi Termelőszövetkezet elnöke, özv. Tuza Lajosné, a Besenyőtelki Lenin Ter­melőszövetkezet bérelszámolója, Nagy Miklós, a Gyöngyöspatai Mátrai Egyesült Ter­melőszövetkezet személyzeti csoportvezetője, valamint Sisa Mihályné, az Ecsédi Egyetértés Termelőszövetkezet főkönyvelője. Pénteken a kongresszusi beszámoló vitája közben a küldöttek érdeklődése a mandátumvizsgáló bizott­ság elnökének jelentésére irányult. Bejelentették, hogy a hatszáz küldött kö­zül a legidősebb Ág István. a budapesti Sasad Termelő- szövetkezet Állami díjas nyugalmazott elnöke, aki betöltötte nyolcvanadik életévét. Üdvözölték a leg- fiatalabbat is, a huszonöl éves Arató István trakto­rost, Baranya megye kül­döttjét, A Heves megyei kitünte­tettek egyike, Kaszab Ba­lázs, a Pétervásári Gárdo­nyi Termelőszövetkezet el­nöke, a Teszöv elnökségé­nek tagja. Tíz esztendővel ezelőtt a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresz- szusán volt küldött leg­utóbb. — Megtisztelő elismerést kaptam a mostani kitünte­téssel — mondja csendes egyszerűséggel. — Immár harmadszor választottak a Teszöv elnökségének tagjá­vá. Most az országos ta­nács beszámolója és Szabó István TOT-elnök szóbeli kiegészítése felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az élet minőségi kategóriái meg­változtak. Ez kisugárzik a szövetkezetek érdekképvi­seleti munkájára és a jog­szabályok alkotására is. Megfogalmazódott a Köz­ponti Bizottság novemberi határozatával való azono­sulás, nyíltság, őszinteség jellemzi a felszólalásokat. Nálunk otthon, Pétervásá­rán, most ezekben a napok­ban értékeljük az idei esz­tendő eredményeit. Őröm­mel mondhatom, hogy op­timistán tekintünk a zár­számadás elé. Gondjaink ugyan vannak, hiszen ked­vezőtlen termőhelyi adott­ságok közepette gazdálko­dunk, 1986 mégis jól si­került. Nőtt a tejtermelés, állatállományunknak meg­termeltük a takarmányokat, és fagazdaságunk is elő­nyösebb helyzetben van a tavalyinál. A jövő évi sza­bályozók előnyösen hatnak az allattenyésztes fejleszté­sére. Juhász Gábornét, a Zagy­vaszántói Zagyvavölgye Termelőszövetkezet szám­viteli csoportvezetőjét, a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának tagjává választották. — Nagy elismerés ez, személy szerint nekem és szövetkezetünknek is — em­líti némi meghatódással. — Most vagyok először a kong­resszuson. Sajátos légköre van ennek. Jó látni azokat az embereket, szövetkezeti tagokat, akik harcolnak, véleményt mondanak a mozgalomról, a feladatokról, a halaszthatatlan tenniva­lókról. Jó a harcostársak közé tartozni, hiszen én is már huszonöt éve dolgozom Zagyvaszántón, ez az első munkahelyem. A szociális bizottság tagja vagyok gaz­daságunkban. Nálunk sok az idős nyugdíjas, járadé­kos, akiknek alacsony a jö­vedelme. Többször szóvá tettem már, hogy miért nem képezhetünk nekik is bizonyos összegeket a szo­ciális-kulturális alapból. Ugyanúgy megérdemelnék, mint mások. Remélem eb­ben is lesz változás. Heves megye küldöttei­nek nevében pénteken késő délután kapott szót Rudas Sándor, az Abasári Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke. A szőlő- és bortermelés helyzetéről, gondjairól be­szélt. — Arra mutattam rá — kezdi a felsorolást —, hogy a szőlőtermelésnek és a bor­gazdaságnak milyen nagy hagyományai vannak ha­zánkban. és a nedűk meny­nyire elismertek határain­kon túl is. Sajnos, az el­múlt években országosan csökkent a szőlőterület. A gépesítés, a műszaki fejlesz­tés alacsony színvonalú, és kevesebb a munkaerő is, mindezek pedig a közös gazdaságok jövedelmét be­folyásolják. Felhívtam a fi­gyelmet arra, hogy a szőlő- telepítések állami támogatá­sát helyeseljük, de ezt azok az üzemek kapják elsősor­ban, ahol megfelelőek a ter­meléshez az adottságok. Szóltam arról, hogy nálunk, az egri és a mátraalji tör­ténelmi borvidékeken mi­lyen komoly erőfeszítéseket teszünk a minőség javítá­sára, a borok táj- és eredet- védelme érdekében. He­vesben a VI. ötéves terv­ben is 1740 hektár új sző­lőt telepítettek az üzemek, és nagy az előrelépés a szö­vetkezeti borászatban is. Felhívtam a figyelmet az oltványtermelés feltételei­nek javítására is. A fejlesz­tés, a telepítés egyik sark­köve ugyanis, a biológiai alapok biztosítása. Mi szű- kebb hazánkban továbbra is mindent elkövetünk, a ter­melés fokozására, a minőség javítására, de jobb feltéte­leket is várunk a szőlő- és borgazdá lkodás ba n. — Tulajdonképpen az a kedvezőtlen kritika és érté­kelés, amely a vita során kicsendült, nálunk ís rend­szeres. Így sommázta gondolatait Kozsda András, a Horti Kossuth Termelőszövetke­zet elnöke: — Az elmúlt évek során olyan költségtakarékos gaz­dálkodást valósítottunk meg, amelynek eredményei jól mérhetők, és szemmel lát­hatóan is megmutatkoznak. A munkahelyi vezetők kö­rében sikerült olyan köz- gazdasági szemléletet kiala­kítani, amely a jó irányba húz. és azt hiszem, hogy ez az egyik legnagyobb tarta­lékunk. Nálunk 8 millió fo­rint kiesést okozott az idén az aszály, de hatmillió fo­rinttal éppen a költségtaka­rékos gazdálkodás révén ezt csaknem ellensúlyozni tud­tuk. Ügy tűnik, hogy 20 mil­lió körüli nyereséggel zá­runk, s mindezt a mezőgaz­dálkodással, az alaptevé­kenységgel értük el. mi­után nálunk nincs mellék­üzemág. Tudomásul vettük és vesszük a jövőben is, hogy az adott szabályozók­kal együtt kell élnünk, es ezekhez kell alkalmazkod­nunk. Kedves színfotja volt a kongresszusnak, amikor szombaton, a délelőtti szü­net után megjelent az ülé­sen Kádár János, az MSZMP főtitkára. Nagy tapssal kö­szöntötték a küldöttek, ami ni Szabó Istvánnak, a TOT el­nökének kíséretében elfog­lalta helyét az elnökségben. A levezető elnök. dr. Eleki János meleg szavakkal kö­szöntötte a párt főtitkárát. — A magyar parasztság munkájának, mezőgazda­ságunk eredményeinek elis­merését jelenti az ön rész­vétele kongresszusunkon — hangsúlyozta. Immár az ötödik kong­resszuson is küldöttként volt jelen Tóth Mihály, a megyei párt vb-tagja, a Teszöv elnöke. — A korábbiak és a mos­tani is — emelte ki —. értékelték azokat az ered­ményeket, amelyeket a ma­gyar mezőgazdaság elért, nemzetközi összehasonlítás­ban is. Ezúttal is így van ez, bár mások a feltételek mint korábban. Az útkeresés állapotában van mezőgazda­ságunk. A tenniakarás azon­ban a parasztság ■ körében, az üzemekben megvan. Mindannyian a további ki­bontakozást akarjuk, biza­lommal tekintünk a jövő elé, mert élelmiszer-gazda­ságunk szerepe ezután is megmarad. Mcnlusz Károly

Next

/
Thumbnails
Contents