Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-14 / 268. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. november 14., péntek Brunszvik Teréz törődő szeretete Brunszvik Teréz törté- | nelmi méretű nőalak, akit nem Beethovenhez, a muzsikus zsenihez fűző­dő vélt vagy valódi kap- * csolata tesz naggyá, ha- : nem az az életmű, ame- I lyet ő maga alkotott. Most. halálának 125. év­fordulóján hazánkban elő­ször láthatók martonvásári emlékkiállításán ereklyéi, amelyeket múzeumok, könyv­tárak, kép- és levéltárak küldtek e jeles alkalomra. Minden ékes szónál beszé­desebben vallanak nagysá­gáról, gazdag szellemiségéről és lelkületéről levelei, nap­lói. emléktárgyai, szobra, arcképei. Vajon miért nincs még Martonvásáron állandó Brunszvik-kiállítás? Miért csak Beethovennek emel­tünk — szerény — múze­umhajlékot? Tudom, hogy a marton vásáriaknak nincs hőbb vágya, mint Teréznek is megadni a méltó emléke­zést. Csak a tordasi Csupor Zoltán és a martonvásári Kovács György, magángyűj- tő ereklyéiből is meg lehet­ne tölteni egy múzeumot. „Minden ember nagy lehet. . Koporsóját 125 évvel ez­előtt akárcsak most, Mar- tonvásár népe vette körül. Akkor a szelíd, jóságos nőt gyászolták, aki betért egy­szerű hajlékukba, hogy sze­retetet, megértő szót, se­gítséget vigyen a rászoru­lóknak. Vallotta: Minden ember egyformán nagy le­het ... a parasztember, a kocsis, a konyhalány és min­denki. aki hivatását telje­sen betölti, olyan tiszteletre­méltó, mint a király, aki' trónján teljesíti kötelessé­gét.” A hajdani jobbágyok, zsellérek utódai erre az al­kalomra felújított, aranyo­zott koporsójánál helyezték el az emlékezés koszorúit, kicsik és nagyok tiszteleg­tek mauzóleumánál. Itt már az óvodások is isme­rik Brunszvik Teréz nevét. Tudják róla, hogy ő alapí­totta e hazában az első kis­gyermekeket óvó intézmé­nyeket. sőt a martonvásárit is. A felnőttek azt is tudni vélik, hogy testvére, Ferenc gróf, fogcsikorgatva tett alapítványt, mivel nem ér­tett egyet Teréz „ostoba", világboldogító rögeszméi­vel. Hitvallása 1837-ben Géni­ben jegyzett naplójából; Szellemi törekvésem és ké­pességem a tanulásra, meg a tevékenységre, valamint Pestalozzi arra tettek hiva­tottá, hogy megváltsam a népet az elnyomástól, tom­paságtól, szolgaságtól és tu­datlanságtól. Istentől ren­delt hivatásommá lett, hogy segítsek a szegényeknek, ke­zemet nyújtsam minden sze­rencsétlennek és ez a hiva­tás egész lelkemet magával ragadja. így példa gyanánt, pedagógusként boldogan és irigyelten élek és megosz­tom a keveset embertest­véreimmel. Látom: szent küldetésem, hogy az igaz­ságot és a boldogságot ter­jesszem a Földön, különös­képpen azokban az osztá­lyokban, amelyek díszei a hazának és amelyekre egy léha és felfuvalkodott arisz­tokrácia lenézéssel tekint...” „Másokat rábírni a jóra . . Teréz pedagógiai mun­kásságának gyakorlati alap­jait a családban rakta le Húgai gyermekeinek neve­lése rendkívül sok kínnal, de haszonnal is járt. Legsi­keresebb családi „vállalko­zása’' szellemi gyermeke, Teleki Blanka fejlődése volt. Óvodaszervező tevékeny­sége közismert, de iskola - szervezőként is jegyzi ne­vét a neveléstörténet. Oj tí­pusú. a kor szükségleteit kifejező iskolák életrehívá­sáért küzdött. Sürgette a ne­mesi és polgár nők műve­lődését. Perelt a nemesség leányainak nemzeti szellemű neveléséért, bírálta a főran­gú hölgyek hazafiatlanságát, idegen nyelvét és szokásait. Felismerte az anyák szere­pét: „Ha a süllyedt nevelést gyökeresen és a haza javá­ra reformálni akarjuk. az anyák neménél kell kezde­nünk ...” „Másokat rábírni a jóra példa és tett által — ez volt életem célja” vallotta, em­lékiratában ez áll: „A tö­megeké lesz erőm. időm, s a jövő nemzedéké szerete­tem”. Teréz gazdag hagyatéká­ban számomra legkedvesebb két üzenete. Az egyik: nem az a gazdag, akinek sok van, hanem aki sokat ad. A másik: a szeretet cselek­vő törődés annak az életé­vel és fejlődésével. akit szeretünk. Z. E. Az Egri Bazilika lépcsőin... Évente hazai és külföldi turisták tömege keresi fel Heves megye székhelyének egyik nevezetességét. a másfél évszázados múltra visszatekintő bazilikát . .. (Foto: Szabó Sándor, T. ÁGOSTON LÁSZLÓ: 1 Kivételek Az asszony nagyon nehez­tel rám, mert esténként ré­szegen járok haza. Honnét? Honnét? Természetesen a munkahelyemről. Mert ná­lunk szilárd a munkafegye­lem, kérem! Nálunk vezér- igazgatói utasítás tiltja, hogy munkaidő alatt csak úgy ki- besétálgassunk a kapun. Nem lehet kiugrani a kocsmába egy féldecire. Mi, kérem, reggel betesszük a táskába azt a fél liter töményét, és annak ha törik, ha szakad, ki kell tartania a munka­idő végéig. Akinek nem elég, vagy nincs haverja, aki kisegítse, az szikkadjon ki! No igen. erre is van ve­zérigazgatói utasítás. Az úgy volt, hogy az első változat­ban még mindenkinek meg volt tiltva a piálás. Igen ám, de jöttek a kereskedelmi tárgyalások. Megérkezett a vevő. Leültették, adtak ne­ki egy kis barna vizet ká­vé helyett — a titkárnő is abból él. amit hazavisz —. meg hozzá egy fél pohár szódát. A pasas rájuk né­zett. és kijelentette. hogy a konkurencia áruja jobb ,is. olcsóbb is. Már a kabát­ját vette, amikor eszükbe jutott a konyak. Fél óra alatt úgy berúgott az egész osztály, mint a vadszamár, de megkötötték az üzletet. Ekkor kaptuk meg az első módosítást, hogy kivétel a kereskedelmi osztály. Aztán jött a nemzeti ün­nep. Kiváló lett a vállalat, csak úgy osztogatták a ki­tüntetéseket. Utána fogadás. Kitették az asztalra a colát, meg az ásványvizet, a ki­tüntetettek meg fölálltak, és átmentek a sarki csehóba ünnepelni Másnap megje­lent a következő módosítás: kivétel a kitüntetettek. Hamarosan vezetői tovább­képzésre hívtak össze ben­nünket. A büfében sehol egy korty pia. Ügy lelombozódott a társaság, hogy a követ­kező előadásra már be sem mentünk. Másfél óra múlva ott, a büfé előterében hir­dették ki a vezérigazgatói -utasítás legújabb módosítá­sát, miszerint kivétel a ve­zetők. A múltkor, amint ballag­tam a gyárudvaron, majd­nem elütött egy targonca. Megállítottam, mert láttam, hogy a vezetője féloldala­sán ült a nyeregben. Messzi­ről bűzlött belőle a pálin­ka. — De hiszen maga tök­részeg ember! — rivalltam rá. — Hogy mer így dol­gozni? — Rám nem vonatkozik a tilalom — mondta ma­gabiztosan. s elővette a jo­gosítványát. — Látja. mi van ideírva? Láttam. Targoncavezetői igazolvány. Elővettem hát a a laposüveget a belső zse­bemből. és megittuk a pertut. Végtére is mindketten ve­zetők vagyunk . .. Csak a Vöröskeresztnek csípi a szemét a dolog. ír­tak egy levelet, hogy két héten belül alakítsuk meg a vállalati alkoholellenes bizottságot. Essünk túl rajta —- gondoltuk —, és másnap megalakítottuk. Én lettem az elnöke. A tagjai mind vezetők vagy kitüntetettek. Az alakuló ülés után úgy -berúgtunk, hogy alig talál­tunk haza. Én is csak reggel vettem észre, hogy a szom­széd ház előtt ált a kocsirrr Szóval az asszony nagyon* neheztel rám. Egyik reggel megfogadtam, hogy aznap egy kortyot sem iszom. Meg is tartottam a fogadal­mamat, de olyan beteg -lettem, hogy még másnap se tud­tam kiadni egy épkézláb utasítást Most aztán választ­hatok : vagy a munkám, vagy az asszony. Hiába no. a haladás mindig áldoza­tokkal jár. Zagyva-parti tájoló Ifjúságiház-avatás — Bélyeg- és képzőmű­vészeti kiállítás — A gazdasági reform sze­kere — Farkas Bertalan az Uránia klubban A hatvani Vörösmarty Művelődési Központ legkö­zelebbi eseménye november 19-én, este 6-kor még a ga­lériában lesz. Itt a Koz­mosz csodái címmel indí­tott sorozat keretében dr. Horváth András, a Bolygó- rendszer határán címmel tart diaképes előadást. Ezt követően éspedig november 25-én, délután fél ötkor, a Grassalkovich-kasrtély fel­újítása során kialakított if­júsági ház ünnepélyes át­adását rendezik meg, ame­lyen dr, Mendele Ferenc, az OMF igazgatója mond be­szédet. Az intézmény ven­dégeit már ezen az estén gazdag program várja. A barokk teremben hangver­seny lesz az építésben részt vevő dolgozóknak, az Urá­nia klubban, a képzőművé­szeti alkotótábor kiállítása nyílik meg, a Lesznai-te- remben pedig Bélyegek a békéért címmel Hajdú Kál­mán állítja ki gyűjteményét. Ugyanezen a napon, de este 7 órakor, már saját ottho­nában rendezi meg a mű­velődési központ a Kozmosz csodái című előadássorozat harmadik programját dr. Horváth András közremű­ködésével. Legközelebb december 3- án, este 6-kor kínál műsort az ifjúsági ház: az Iránytű című politikai-gazdasági so­rozat keretében dr. Herédi István egyetemi docens fej­tegeti: miért is nem szalad a magyar gazdasági reform szekere. December 4-én. dél­után fél ötkor a Széchenyi utcai új általános iskolá­ban gyermekek részére lesz irodalmi műsor svéd köl­tők müveiből a művelődési központ és a városi könyv­tár szervezésében. 6-án pe­dig délelőtt, 10—16 óráig Miénk a vár címmel szóra­koztató program várja a hatvani gyerekeket ■ majd videód iszkó mozielőadás lesz. December 8-án, este 6- kor — az Új Tükör hetilap szervezésében — egy úi parodista együttes, a Simly- Show mutatkozik be a.hely­béli közönségnek. 10-én az első magyar űrrepülő. Far­kas Bertalan ezredes lesz a város vendége, aki dél­után, 2-kor a Széchenyi ut­cai iskolában, négykor a Kossuth tériben találkozik és beszélget a gyermekek­kel, este 6-tól pedig az if­júsági ház vendégeként az űroktatási sorozat befejező programján vesz részt. December 15-én, este 6- kor a cukorgyári művelődé­si házban lesz kihelyezett program. Ekkor a Néphad­sereg Művészegyüttese — a művelődési központ szerve­zésében — koncertet ren­dez a mozgássérültek meg­segítésére. Az intézmény igazgatósága egyébként rend­szeresen. minden hét kedd­jén és péntekjén este 6-tól videomozi előadást szervez, és már most jelezzük, hogy színes programmal készül az iskolások téli szünetben tör­ténő hasznos szórakoztatásá­ra. DIPLOMA NÉLKÜL A fény festője Kissé szokatlan dolgokat fedez fel az, aki Bozsó Já­nos életútjára kíváncsi. Min­denekelőtt azt kell megálla­pítania. hogy semmiféle „jo­gosítványa" nincs a művé­szi pályára. Fest. mert hu- szonegynehány évesen eh­hez érzett kedvet. Fogta az ecsetet, belemártotta a tu­busból kinyomott színes anyagba, aztán. . aztán megszületett a kép. Kell-e tehát stúdiumokat folytatnia annak, aki festő akár lenni? Van-e értelme a tudós elmék irányító, bá­báskodó közreműködésének? Olyan kérdések ezek, ame­lyekre nem illik kétkedő mondatokkal válaszolni. Pe­dig, itt az egyik bizonyíték, maga Bozsó János, aki az alföldi tanyák világából .in­dult el, de Igazából soha el nem hagyta az ihlető vidé­ket. Bizonyság erre a Gyön­gyösi Galériában most lát­ható kiállítása is. Majdnem ötven kép vár­ja a látogatókat. Szinte va­lamennyi egyetlen témát dolgoz fel: a tanyát, a ta­nyai életet, azt a fárasztó magányosságot, ami ebből a környezetből fakad, de azt a nehéz romantikát is, amely éppen ennek a különálló­ságnak a legjellegzetesebb sajátja is. Megejtő, irigylésre méltó a képek hangulata. Aki eny- nyi szépet tud meglátni a hólepte boglyákban a rize- ge-rozoga házacskák elmú­lást sóhajtó kimarj ült fa­laiban, egy figyelemre alig méltó udvarrészletben. az maga a legirigylésre mél­tóbb ember. Megelégedett, nincs perben a világgal, a maga kisebb és szükebb vi­lágával sem, az tud örülni a pillanatnak, az boldog ember. Ennek a boldogságérzés­nek a festője Bozsó János, a gyöngyösi tárlata után ítélve. Nincsenek különleges esz­közei. Valahogy nem is na­gyon törődik a mívességgel. Mintha .,odakenne" néhány ecsetvonást olyan nagyvo­nalúsággal, hogy az már szinte bántó. De tessék csak két lépéssel hátrább men­ni és abban a. pillanatban -„megszólalnak” a színek Mosolyogni kezd a kép. Su - gárzik a hangulat. Mennyi sötét háttér, és mégis a fény festője Bozsó János, Ha csak .egyetlen vé­konyka sugárral, ha csak egy féltenyérnyi vakító folt­tal. de ott uralkodik min­den képen a Nap. Az élet forrásának üzenete. Ettől lesz a festmény olyan erőteljes, annyira le­nyűgöző, hogy az embernek sóhajtani támad kedve: bár­ha én is így élhetnék, bár­ha ez a mindent elborító megnyugvás - és öröm az én mindennapjaimnak is állan­dó kísérője lenne. Vagyis: Bozsó János jó festő. a képei jó üzenetet hordoznak és olyan bravúr­ral készülnek, hogij vonzzák ' a tekintetet, vonzzák a társ lelkeket. Élményszámba megy a Gyöngyösi Galéria mostani kiállításának: a megtekin­tése. G. Molnár Ferenc A fiatal Teréz (Borsos Miklós portréja)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents