Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-06 / 262. szám

2, NÉPÚJSÁG, 1986. november 6., csütörtök Közlemény a KGST 42. ülésszakáról 1986. november 3. és 5. között a Román Szocialista Köz­társaság fővárosában, Bukarestben megtartották a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának 42. ülésszakát. Az ülésszakon részt vettek a KGST-tagországok küldött­ségéi. A magyar küldöttséget Lázár György miniszterel­nök vezette. Az ülésszak munkájában részt vett a JSZSZK küldöttsége. Megfigyelőként részt vettek az Angolai Né­pi Köztársaság, az Afgán Demokratikus Köztársaság, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Nicaraguái Köztársaság és a szocialista Etiópia képviselői. Az ülésszakon a Román Szocialista Köztársaság kül­döttségének vezetője, Constantin Dascalescu elnökölt. Az ülésszak megtárgyalta a VB beszámolóját a KGST- tagországok felső szintű gazdasági értekezlete határoza­tainak teljesítése terén, a tanács 40. és 42. ülésszaka kö­zött végzett tevékenységéről. Megállapították, hogy a KGST-tagországok felső szin­tű gazdasági értekezlete határozatainak és ezt követő megállapodásainak valóra váltása, a kommunista és mun­káspártok szervező- és irányítótevékenysége, az országok népeinek önfeláldozó munkája, a meglevő tartalékok moz­gósítás^, valamint a KGST-tagországok közötti együttmű­ködés lehetőségeinek kihasználása nagy hatással volt gaz­dasági potenciáljuk növekedésére, egységük és összefor- rottságuk erősítésére. A KGST-tagországok jelentős sike­reket értek el az előző tervidőszakban. 1981—85-ben az országok együttes megtermelt nemzeti jövedelme 18 százalékkal, az ipar bruttó termelése 18 szá­zalékkal, a mezőgazdaságé 11 százalékkal növekedett. Je­lentősen megnőtt a kölcsönös árucsere-forgalom, 1985-ben elérte a 198 milliárd transzferábilis rubelértéket. Emel­kedett a lakosság reáljövedelme, bővült a lakásépítés, ja­vult az orvosi és a szociális ellátás. 1985-ben az előző évhez képest a KGST-tagországokban a megtermelt nemzeti jövedelem összesen 3,6 százalékkal, az ipari termelés 3,9 százalékkal, a külkereskedelem vo­lumene 3,2 százalékkal emelkedett. A termelés növekedésében döntő tényező volt a munka termelékenységének emelkedése, ennek révén biztosítot­ták az iparban az összes többlettermék több mint 80 szá­zalékát. A testvéri országok kommunista és munkáspártjainak 1984—86-ban tartott kongresszusain hangsúlyozták annak fontosságát, hogy elmélyítsék a gazdasági együttműkö­dést és új formákat alkalmazzanak a társadalmi termelés tudományos-műszaki haladáson alapuló intenzifikálása ér­dekében. a nagy gazdasági hatékonyság biztosítása és a népek jólétének emelése céljából. A KGST-tagországok tudományos-műszaki haladásának 2000-ig szóló komplex programja alapján nagy horderejű nemzetközi tudomá­nyos-termelési kooperáció bontakozik ki. Ez a program elősegíti a szakosítás és a kooperáció széles körű fejlesz­tését a tudomány, a technika és a termelés terén, továb­bá a külkereskedelem növekedésének gyorsítását. Az ülésszak megállapította, hogy e feladatokat gyorsí­tott ütemben kell megoldani. A jelenlegi ötéves tervidőszakra szóló népgazdasági ter­vek koordinációja eredményeinek vizsgálatakor megálla­pították, hogy az elősegítette az országok lehetőségeinek jobb kihasználását és kölcsönös együttműködésük erősíté­sét az egyes országok és a KGST-tagországok összessége gazdaságának dinamikus éS' harmonikus növekedése cél­jából. A tervkoordináció során az együttműködés fejlesz­téséről elért megállapodások valóra váltása elő fogja se­gíteni a KGST-tagországok gazdasága hatékonyságának fo­kozását. A tervkoordináció során nagy figyelmet fordítottak a felső szintű gazdasági értekezlet határozatainak teljesíté­sére, a KGST-tagországok közötti szilárd, hosszú távú gaz­dasági és tudományos-műszaki kapcsolatok kialakítására. Az országok aláírták vagy előkészítették a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés 2000-ig szóló kétol­dalú hosszú távú programjait. Az ülésszak felhívta a fi­gyelmet arra, hogy — az előző tervkoordináció során egyeztetett szinthez viszonyítva — további lehetőségeket kell feltárni a kölcsönös áruszállítások növelésére, külö­nösen a világszínvonalnak megfelelő élvonalbeli technika, valamint a fűtőanyag, az energia, a nyersanyagok, a kü­lönféle vegyipari termékek, jó minőségű közszükségleti cikkek és élelmiszerek körében. Az ülésszak megbízást adott a következő ötéves idő­szakra szóló tervkoordináció programjának kidolgozására, széles körű komplex intézkedéseket irányozva elő a prog­ramban. A tagországok szándéka, hogy kibontakoztassák a kölcsönös együttműködéssel összefüggő területeken a gazdaságpolitika egyeztetését, a szilárd gazdasági kapcso­latok kialakítását célzó munkát, mindenekelőtt a tudomá­nyos-műszaki haladást meghatározó területeken. Felada­tul tűzték ki azt is, hogy a kölcsönösen szállított áruk világszínvonalúak legyenek. Intézkedéseket kell tenni a KGST-tagországok műszaki-gazdasági sebezhetetlenségé- nek erősítésére. Az ülésszak megállapította, hogy a testvéri országok gazdasági növekedésének gyorsítását, az együttműködés és a szocialista gazdasági integrációs folyamatok elmélyíté­sét előmozdítja a kiemelt irányokkal kapcsolatos számos nagy horderejű többoldalú egyezmény valóra váltásának megkezdése. Ide tartozik a Jamburg és a Szovjetunió ha­tára közötti gázvezeték építésében, a földgáz közlekedési eszközök üzemanyagaként történő felhasználásában való együttműködés. A fűtőanyag-nyersanyag probléma meg­oldása során a KGST-tagországok folytatták az együttmű­ködést számos nagy objektum építésében, közös erővel nö­velték az atomerőművi kapacitásokat, valamint egyeztetett együttműködési intézkedéseket tettek az anyag- és ener­giatakarékosság céljából. Az ülésszak rámutatott az együttműködés számos hiá­nyosságára, azt a feladatot tűzve a tanács szervei elé, hogy következetesen teljesítsék a felső szintű gazdasági értekezlet határozatait, teljesebb mértékben használják ki a nemzetközi termelési szakosítás és kooperáció lehető­ségeit. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy a ‘jelenlegi szakaszban az egyik legfontosabb együttműködési feladat a termelési szakosítás és kooperáció további elmélyítése olyan kor­szerű együttműködési formák fejlesztése alapján, mint a KGST-tagországok gazdálkodószervezetei közötti közvet­len kapcsolatok a tudomány és a termelés területén, az érdekelt államok által önálló gazdasági elszámolású közös vállalatok, egyesülések, tervezőirodák, tudományos szer­vezetek és egyéb nemzetközi kollektívák létrehozása. Az ülésszak nagy jelentőséget tulajdonított a KGST- országok atomenergetikai együttműködése további fejlesz­tésének. Jóváhagyta az atomerőművek és atomfűtőművek építésének 2000-ig szóló programját. Előirányozta az atom­erőművi kapacitások üzembe helyezésének növelését, az atomerőművek berendezéseinek nemzetközi kooperáción alapuló biztosítását. Komplex intézkedések kidolgozását irányozták elő, amelyek megfelelnek az atomenergetika biztonságos fejlesztése nemzetközi rendjének létrehozásá­val kapcsolatban a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által jóváhagyott programnak. Megelégedéssel állapították meg, hogy mélyültek a kap­csolatok a KGST és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság között. Kifejezték azt a határozott szándékukat, hogy a KGST-tagországok a jövőben is következetesen fejlesztik a gazdasági együttműködést a többi szocialista állammal. A KGST-tagországok a jövőben is gazdasági és tudomá­nyos-műszaki segítséget nyújtanak a fejlődő államok szá­mára ezek népeinek érdekében. A KGST-tagországok fejleszteni kívánják a kölcsönö­sen előnyös és egyenjogú kereskedelmi-gazdasági és tudo­mányos-műszaki kapcsolatokat a fejlett tőkés országokkal. A gyümölcsöző együttműködés példájául szolgálhat a KGST-tagországok és a Finn Köztársaság közötti sokol­dalú együttműködés. Megállapítva, hogy a KGST-tagországok gazdasága és kölcsönös együttműködése az elmúlt ötéves időszakban és 1986-ban feszült nemzetközi légkörben fejlődött, a testvéri szocialista országok komoly aggodalmukat fejezték ki a fegyverkezési verseny, elsősorban a nukleáris fegyverkezé­si verseny erősödése miatt, amelyet az Egyesült Államok és a NATO cselekedetei idéznek elő. Ezek az erők nem kívánnak a fegyverkezési verseny megfékezésének, a vi­lágűrre való kiterjesztése megakadályozásának, az atom­fegyverkísérletek beszüntetésének útjára lépni. A KGST-országok teljes mértékben támogatásukról biz­tosították a Szovjetunió konstruktív állásfoglalását a Reykjavikban megtartott felső szintű szovjet—amerikai ta­lálkozón, nagyra értékelték a leszerelésért, a nukleáris háború veszélyének elhárításáért folyó küzdelem vala­mennyi területén áttörés elérését célzó nagy horderejű szovjet javaslatokat. Az ülésszak résztvevői kifejezték országaik eltökéltségét a párbeszéd folytatására, a nukleáris fegyverkezési ver­seny beszüntetéséért, a nemzetközi biztonság és béke át­fogó rendszerének megteremtéséért való további aktív- harcra. Az ülésszak megállapította, hogy nagy jelentőségűek a Varsói Szerződés tagállamainak budapesti felhívásában foglalt, az európai hagyományos fegyverzet és fegyveres erők csökkentésére, az államok katonai kiadásainak meg­felelő mérséklésére vonatkozó javaslatok. A KGST-tagországok nagyra értékelik a stockholmi kon­ferencia első szakaszának eredményeit. Megállapítják, hogy a politikai akarat, az értelem és a kölcsönös megértés olyan megállapodások elérését tette lehetővé, amelyek a bizalom és a biztonság erősítése szempontjából nagy je­lentőségűek. A KGST -tagországok hangsúlyozzák, hogy a mai nemzet­közi helyzetben egyre fontosabbá és sürgetőbbé válik a nemzetközi gazdasági kapcsolatok mentesítése mindenféle mesterséges akadálytól és korláttól, olyan nemzetközi gaz­dasági biztonság megteremtése, amely egyformán védi minden állam érdekeit. A KGST-tagországok kiemelik annak fontosságát. hog\ az ENSZ keretében minden ország részvételével tárgyalá­sokat kell folytatni a legfontosabb nemzetközi gazdasági problémák átfogó, igazságos megoldása végett. Állást fog­lalnak egy olyan világfórum összehívása mellett, amelyen komplex módon meg lehetne vitatni a világgazdasági kap­csolatokat nehezítő tényezőket. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy a bonyolult és ellentmon­dásos nemzetközi helyzetben különösen fontosak az együtt­működés és a szocialista gazdasági integráció elmélyítése céljából hozott döntései. Kifejezte meggyőződését, hog\ ezek elősegítik a KGST-tagországok gazdaságának továb­bi fejlődését, pozícióik erősítését a világban, valamint a szocializmus által a világ fejlődésének egész menetére gya­korolt befolyás növekedését. A KGST ülésszaka az egység, a testvéri barátság, a köl­csönös tisztelet és megértés légkörében zajlott le. Folytatódott az Európa-találkozó (Folytatás az 1. oldalról) Az évtizedek óta ápolt magyar—osztrák jószom­szédi kapcsolatokat az euró­pai együttműködési folya­mat serkentőjének tekintjük — mondotta bevezetőben. Várkonyi Péter bizakodóan ítélte meg a bécsi találkozó kilátásait; a legutóbbi, mad­ridi találkozó a mainál jóval feszültebb nemzetközi vi­szonyok közepette (sőt, azok ellenére is) jelentős eredmé­nyeket hozott, Bécs pedig kedvezőbb légkörben kezd­heti meg munkáját. Várkonyi Péter méltatta a stockholmi európai bizton­ság- és bizalomerősítő in­tézkedésekkel és a leszere­léssel foglalkozó konferen­cián született megállapodás jelentőségét, amely. mint mondotta. kiszámíthatóbbá teszi a két katonai szövetség magatartását, és megnyithat­ja az utat a bizalom és a biztonság erősödéséhez, a katonai szembenállás szint­jének csökkentéséhez és a le­szerelésre való áttéréshez. A magyar külügyminiszter • •mlékeztetett a Varsói Szer­ződés országainak budapes­ti felhívására, kezdeménye­zéseikre, amelyek szetvesen kiegészítik a Szovjetunió ál­tal a nukleáris fegyverek csökkentésére és felszámo­lására tett nagy horderejű javaslatokat. Várkonyi Péter fiangoztat- ta: a Helsinki Záróokmány aláírása óta eltelt 11 év ép­pen azzal igazolta a folya­mat objektiv nélkülözhetet­lenségét. hogy a feszültebb viszonyok közepette is to­vább élt, sőt előrehaladt. Beszédében hasznosnak ítélte a madridi találkozó óta rendezett számos szak­értői értekezletet. Szólt arról, hogy Magyar- ország az összeurópai együtt­működést külpolitikájának szerves részévé avatta: több ízben, legutóbb idén, hiva­talos formában is javasla­tot tett számos európai or­szágnak a záróokmány aján­lásainak a kétoldalú együtt­működés keretébe való be­építésére, kétoldalú találko­zókon pedig arra törekedett, hogy azok segítsék a rendel­kezések végrehajtását, a ke­let-nyugati együttműködést. Méltatta a résztvevők túl­nyomó többsége által egy­értelműen hasznosnak és sikeresnek minősített buda­pesti kulturális fórum je­lentőségét, kiemelve az ott rését vett alkotószemélyi­ségek szerepét, a mintegy 250 javaslatot, amelyek gaz­dag alapot jelentenek a továbblépéshez. — A fóru­mot mi kiindulópontnak te­kintjük és számos ország­gal tanácskozásokat kezd­tünk az ott beterjesztett, leg­életképesebbnek. elfogadá­sára legesélyesebbnek tartott javaslatok megvalósítása érdekében. A javaslatok va­lóra váltásához nagyobb kö­vetkezetességre, fokozott kompromisszumkészségre, s nem utolsósorban kitartó türelemre van szükség — hangoztatta nagy érdeklődés­sel fogadott beszédében Vár­konyi Péter külügyminiszter. Sevardnadze beszéde Ez a találkozó nem ke­rülheti meg Reykjavikot, mert az fordulópontot je­lentett abban a folyamat­ban, hogy Európát eljuttas­suk az atomfegyvermentes állapothoz — jelentette ki szerda délelőtt a bécsi utó­találkozón Eduard Sevard­nadze, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere. Megállapította: a genfi tár­gyalások lényegében újabb impulzust kaptak. Arneny- nyiben az Egyesült Államok valóban ebben az irányban kíván továbbhaladni, akkor a küldöttségek Genfben már­is hozzáfoghatnak a meg­felelő megállapodások elő­készítéséhez, mert a mi kül­döttségünk készen áll erre a munkára. Ezen az úton egyetlen aka­dály emelkedik: az amerikai űrfegyverkezési program. A szovjet külügyminisz­ter méltatta a stockholmi .konferencia első szakaszá­nak sikeres befejezését, ami lefektette az alapot „Stock­holm—2”-höz, vagyis a tényleges európai leszerelé­si intézkedések megtételéhez. „Stockholm—2” elveinek kidolgozása a bécsi utótalál­kozó résztvevőire vár — mondotta Sevardnadze, majd ismét javasolta, hogy amíg véglegesen ki nem dolgoz­zák „Stockholm—2” man­dátumát, munkacsoportokat lehetne létrehozni a NATO és a Varsói Szerződés kép­viselőiből. Eduard Sevard­nadze hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés tagállamai­nak budapesti ülésén a részt­vevők kidolgozták az európai leszerelés kiegyensúlyozott programját, s ez a program természetesen továbbra is , érvényben van. Az emberi jogok kérdés­körét érintve Sevardnadze kijelentette: következete­sen igyekszünk előmozdíta­ni az emberek közötti olyan érintkezést, az információk és a szellemi értékek olyan cseréjét, amely a huma­nizmust és a békét szolgál­ja. ★ George Shultz amerikai külügyminiszter azt ígérte, hogy országa kész lendüle­tesen folytatni a reykjaviki csúcstalálkozón kibontako­zott fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat, de egyúttal kitart — hangoztatta — az űrfegyverkezési tervek mel­lett, amelyek meghiúsítot­ták a megállapodást. Shultz az európai utótalálkozón szerdán elmondott beszédé­ben egyúttal ismét éles hangon támadta a Szovjet­uniót és más szocialista or­szágokat az emberi jogok megsértésének vádjával. A beszéd nem mutatott arra. hogy Washington az embe­ri kapcsolatok témaköre mellett kész volna érdemi haladásra a helsinki folya­mat más kérdéseiben. A beszéd tartalma, hang­neme határozott ellentétben állott Sevardnadze szovjet külügyminiszter pozitív hangvételével, a kölcsönös engedményeken alapuló tár­gyalási, megállapodási ja­vaslataival. ★ Eduard Sevardnadze szer­dán találkozott George Shultz-cal. A megbeszélésen a bécsi találkozó napirendjébe, il­letve a szovjet—amerikai kapcsolatok témakörébe tar­tozó kérdéseket tekintettek át. A Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan reykjaviki találkozóján született ered­mények fényében különös fi­gyelmet szenteltek a bizton­sági kérdéseknek. A bécsi utótalálkozón szerdán szólalt fel Sevardnadze szov­jet és Shultz amerikai külügyminiszter. A képen: a külügy­miniszterek felszólalásaik közben . (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) Sajtóértekezlet A Szovjetunió azt szeret­né. ha Európa „laboratóri­ummá” válna, az európai biztonság és együttműködés rendszere példaként szol­gálna más kontinensek, ré­giók számára, s ehhez a bé­csi találkozó első két napja biztatásként szolgál — mond­ta szerda délutáni bécsi sajtóértekezletén Anatolif Kovaljov, szovjet külügy­miniszter-helyettes. A szovjet politikust meg­kérdezték. hogy a Szovjet­unió miként képzeli el Stockholm folytatását, miu­tán szóba került, hogy a bi­zalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszere­léssel foglalkozó konferen­cia második szakaszát, a konkrét leszerelési kérdések­kel foglalkozó szakaszt ren­dezzék a svéd fővárosban, hozzanak létre új fórumot, avagy a bécsi haderőcsök­kentési tárgyalásokat bővít­sék ki. Anatolij Kovaljov rámutatott, hogy ebben a kérdésben még nincsenek végleges álláspontok, a Szovjetunió a második sza­kaszra feltételesen a „Stock­holm—2” kifejezést használ­ja. s megismételte a szovjet javaslatot: a végleges dönté­sig a NATO és a Varsói Szerződés alakítson mun­kacsoportot, ápolják a kon­taktusokat. Az emberi jogok kérdésé­ben a Szovjetunió nyitott, Moszkvában kész nemcsak egyszerűen szakértői szintű, hanem reprezentatív tanács­kozást tartani az emberi jo­gokról. Számos könnyítést, egyszerűsödést tartalmaz a szovjet kormány január í-én hatályba lépő rendelete a szovjet állampolgárok ki- és beutazásáról, a kivándorlás­ról.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents