Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-27 / 279. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. november 27., csütörtök Makk Marci a napköziben — Kerékpáros KRESZ — Terülj asztalkám — Családok tornacipőben — Aerobic felnőtteknek is Egészségnevelési hónap Az Egri 10-es Számú Általános Iskolában im­már ' hagyomány, hogy minden év novemberé­ben, az egészségnevelési hónap keretében gazdag programmal várják a gyerekeket, felnőtteket egyaránt. A hónap végé­ig tartó rendezvény so­rán volt asztalterítési be­mutató és tanácsadó, ke­rékpáros KRESZ-vetél- kedö, játékos sportdél­után, a felsőtagozatosok részére önismereti elő­adás, tisztálkodási, szép­ségápolási tanácsadás, di­vatbemutató a Centum Áruház szervezésében. Tejút cimmel a kisdiá­kok ellátogattak a Tej­ipari Vállalathoz, játéko­kat készítettek műanyag flakonokból, megkóstol­ták a sütőipari terméke­ket, az ESE szakosztályai­nak részvételével aerobic- foglalkozáson vettek részt szüleikkel együtt. Kis kiállítás keretében is­merkedtek a gyógynövé­nyekkel. a helyes táplál­kozással, a dohányzás és alkoholfogyasztás ártal­maival. Kameránkkal a változatos és gazdag programból kaptunk len­csevégre néhány pillana­tot. (Fotó: Tóth Gizella) Az igazi pástétom A hazai háziasszonyi szó- használatban a pástétom va­lamilyen fűszerezett hús-, máj-, zöldségalapanyagú pé­pet, kenhető krémet jelent. A szó ilyesfajta használatá­ban nem lenne semmi el­gondolkodtató, ha nem tud­nánk, hogy a kifejezés a XV. század körül átvett, új­latin keletkezésű „pastata" szóból ered, és alakjában egységesen olyan sült tésztát jelent, amelyet hússal, hal­lal töltve tálalnak meleg fo­gásként. A pástétom hazai átlénye- gülése sem egyértelmű. A hivatásos, szakképzett sza­kácsok ugyanis kezdettől má­ig a tésztában sült hús-, máj-, halkeveréket nevezik — és ha kell — készítik pás­tétomnak. Bornemissza Anna asszony 1680-ból keltezett szakács- könyve 45-féle „pástétumot" ismertet, amelyek kivétel nél­kül arról tanúskodnak, hogy ez az étek el nem lehet tész­ta nélkül. Mutatóba érdemes megidézni az egyik — igen­csak laktatónak ígérkező — leírást. „Csinálj tésztát víz­zel és: liszttel. Nyújtsd ki szép vékonyan. Kend meg az olvasztott szalonnával. Hajtogasd egymásra. hadd álljon egymáson: vastagon légyen, mint az karod. Me­télj aprón benne, akar apró, aketr nagy pástétumokhoz lé­gyen, és ha ki akarod nyúj­tani, mártsd meg a kezedet olvasztott szalonnába, hogy az kezeidhez ne ragadjon. Osinálj ismét pástétumot fe­hér tésztábul; tedd belé a másikot, melyet szalonnával csináltál — és vagdalt hús­sal megtöltheted. Csinálj fe­delet a tészitábul. Kenj pa­pírosat meg faolajat és rá- töltvén a pástétumot. vesd azt kemencébe .,. ” Ma. az általánosan helyén­való. a szénhidrátokat csök­kenteni szándékozó korszak­ban helyes-e feleleveníteni néhány „klasszikus" pástétu­mot? Talán igen. Ugyanis a hús-, hal-, máj pép vékony tésztaburka a kenyeret he­lyettesítheti. Valamennyi receptnél meg­takaríthatjuk a tésztakészi- tést a mirelit sós leveles va­jastésztával. Saját tésztát 25 dkg lisztből, 15 dkg marga­rinból. 1 tojásból kevés sós vízzel gyúrjunk, és néhány órát pihentessük a hűtőben. Csirkemájas töltelék: A 12 kiló csirkemájról a szíveket levesszük (majdani leveshez a mélyhűtőbe tesszük). A májakat tejjel leöntjük és néhány órát benne hagyjuk. Utóbb lecsurgátva nyersen ledaráljuk. Hozzámorzsolunk két — a májas tejben meg­áztatott — zsemlét, adunk bele sót, majoránnát, kevés őrölt, fehér borsot, 5 deká­nyi nagyon apró kockára vá­gott füstölt szalonnát. ká­véskanálnyi vöröshagyma­krémet. A tésztával az őz- gerincformát félcenti vasta­gon kibéleljük, mielőtt a töl­teléket beletennénk olajjal vagy olvasztott vajjal véko­nyan megkenjük és megtölt­jük, a tetejét tésztával be­fedjük úgy, hogy a pereme­ket összetapasszuk. Bemele­gítem sütőben 3 4 órát ta­karéktűzön, majd 20 percig nagyobb lángon sütjük. Ki­borítva hidegen vagy mele­gen tálaljuk. Húspástétom-töltelék: ki­sebb (1 2 kilós) pulykamel­let a csontjáról lefejtjük vagy 1 2 kg sovány sertés­húst finomra darálunk. Hoz- záőrlünk 1 gerezd fokhagy­mát és diónyi vöröshagymát. A darált húshoz adunk két púpozott evőkanálnyi zsem­lemorzsát. 1 tojást, kávéska­nálnyi Piros aranyat. sót. pástétomfűszert, kevés őrölt borsot. A hosszúkás sütőfor­mát kibéleljük a tésztával, és a „bélésre" hajszálvékony füstöltszalon na-szeleteket fektetünk. A húspépet erre töltjük. Beborítjuk a mara­dék tésztával, és bemelegí­tett — de nem forró —, sü­tőben előbb 3 4 órát taka­réktűzön, majd nagyobb láng­gal további 20 percig sütjük. Ha a tészta teteje túl gyor­san pirulna, az utolsó fázis­hoz takarjuk be alufóliával. Indiánsapka és -sál Indiánsapka Hozzávalók (50—52 centi­méteres fejbőséghez): 5—5 dkg mályvarózsaszín. tür­kizkék, néhány méter piros, rózsaszín, sötétzöld, közép­kék, sárga ZSÁLYA gyapjú- fonal, 2,5-es kötőtű. Kötésminíák. Alapminta. 1 sor: sima, 2. sor: fordított. Az alapmintás munkafelület­be, a leszámolható ábra sze­rint, norvég technikával, két különböző színű fonal fel- használásával mintacsíkot készítünk. Szempróba: 21 szemX24 sor = 10 cm. Munkamenet: türkiz színű fonalból, 96 szemre kezdjük. 1 sima, N l fordított váltako­zásával, patentmintával, 1,5 cm = 6 sort kötünk. A mun­kát a leszámolható ábra sze­rint, 1—31. sorral, alapmin­tával folytatjuk. A 32. sor­tól türkiz színű fonallal. 1 sor sima, 1 sor fordított. A fejtetőfogyasztás: 8 szemet az alapmintának megfelelően lekötni. 2 szemet összeköt­ni. 6 sima sort kötünk, majd a következő sorban, minden 6. szemet lefogyasztjuk, 6 si­ma sort kötünk, majd a kö­vetkező sorban minden 4. szemet lefogyasztjuk. Végül a kötőtűn lévő 12 szemet merkelőtűvel összefogjuk, és a nyílást összevarrjuk. A hátoldal szélszemeit, alapszí­nű fonallal, sortalálkozás szerint összevarrjuk. Fülvédő: (4 db-ot kötünk) mályva színű fonalból. 3 szemre kezdjük, alapmintá­£J; móly vo H ; o i a j z ö I d Q = s ó rg o EJ; sötétzöld 0: türkiz S r kék 0 ; pinkrózs a jÖ = piros val kötjük. A sorkezdések­nél, 4X2 szemet szaporítunk (19 szem). A munkát egye­nesen haladó oldalszélekkel folytatjuk, a kezdő (közép) sortól számított 8 cm eléré­se után, a szemeket egyen­ként lefogyasztjuk. Két-két azonos szem- és sorszámú fülvédő lapot egymásra il­lesztünk, és az oldalszéleken sortalálkozás szerint össze­varrjuk, majd próba után a sapka megfelelő oldalszélére varrjuk. Indiánsál (140X9 cm) Hozzávalók: 5—5 dkg mályvarózsaszín, piros, ró­zsaszín, türkiz, sötétzöld, olajzöld, középkék, sárga ZSÁLYA gyapjúfonal, 3-as kötőtű, horgolótű. Köiésmintak. Alapminta: azonos a sapka mintájával. Munkamenet: kék színű fo­nallal, 3-as kötőtűvel, 2 szemre kezdjük, alapmintá­val kötjük. Minden sorkez- désnél 2 új szemet szaporí­tunk. A kötőtűn lévő sze­mek száma 38, egyenesen ha­ladó oldalszélekkel folytat­juk a munkát, 7,5 cm eléré­se után a leszámolható áb­ra szerint (2 szélszem -f- 3 mintaismétlődés) folytatjuk a munkát, 133 cm-t kötünk, végül kék színű fonallal a kezdéssel azonos magassá­gú, sorszámú befejező részt kötünk. A szaporítások he­lyett fogyasztással. Az elké­szült sál szélszemeit 3-as horgolótűvel, kék színű fo­nallal egy rövid pálcasorrai körbehorgoljuk. KISKERTTULAJDONOSOKNAK Növényvédelmi előrejelzés Az elkövetkező időszakra is maradt néhány fontos ten­nivaló a kiskertekben. Ezek közül legfontosabb a talaj­forgatás és -trágyázás, mely­nek célja a talaj termékeny­ségének megőrzése és növe­lése. A tápanyag-utánpótlás alatt viszont nem csak a mű­trágyázást kell értenünk, ha­nem a szervestrágyázást is. Az istálló- vagy kompcszt- trágya a talaj tápanyagtar­talmán kívül a szerkezetet — a talaj levegő-, víz- és hő­megtartó képességét is javít­ja. Ezen kívül olyan anyago­kat juttatunk be velük a ta­lajba, melynek hatására ak­tivizálódnak a ragadozógom- bák, amik károsan hatnak a növényparazitákra. Termé­szetesen nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül, hogy az érett istállótrágya vagy komposzt számos kártevőt is tartal­mazhat, pl. lótetűt, bársony- legyek lárváit stb., de a vé­dekezés lehetősége ilyen eset­bem is biztosított. Ha fertő­zöttnek ítéljük meg az is­tállótrágyát. úgy Ditrifon 5 porozószerrel fertőtlenítsék (300—400 gr 100 m-), szél­csendes időben. Ha a talajt Basudin granulátummal ke­zelték, az hatékony lehet a trágyával odaszállított kár­tevők ellen is. Gondoskodnunk kell a hasznos madarak védelméről is, mert tavasszal rengeteg káros rovart tudnak össze­szedni, ezzel is segítve min­ket növényeink megvédésé­ben. A tartós hideg idő be­köszöntésével, szükségessé válik a madáretetők kihelye­zése, lehetőleg szélárnyékos helyen, sűrűbb növényzet kö­zelében. A madarak etetését — legjobbak az olajos mag­vak — tavaszig folytatnunk kell, mert az így táplálékhoz hozzászokott madarak az etetés megszüntetése után könnyen elpusztulhatnak. Befejezésként ismét fel­hívjuk a figyelmet a tárolt zöldségfélék, gyümölcsök gya­kori ellenőrzésére, a táro­lóhelyek szellőztetésére. az optimális páratartalom biz­tosítására. Akupunktúra migrén ellen Hazánkban — és szerte a világon — még ma is tart a vita, hogy az ősi, kínai tűszúrásos gyógymódnak, az akupunktúrának, hol a he­lye, mi a haszna a mai egészségügyi ellátásban. Az akupunktúrában hívő orvo­sok néha kritikátlanul, szin­te minden betegséget haj­landók lennének akupunktú­rával kezelni, ellenzői vi­szont hajlandók arra, hogy egyszerűen kuruzslásnak bé­lyegezzék. Dr. G. Kubiena a bécsi Ludwig Boltzmann Intézet­ben 672 tipikus migrénben szenvedő betegen próbálta ki az akupunktúra hatását. Ezek a migrénes rohamok­ban szenvedő, fejfájós bete­gek 11 héten át hetenként egyszer részesültek 15—30 percig tartó tűszúrásban. A betegek 77 százalékának pa­naszai jelentősen csökken­tek. A betegek 62 százaléka még a kezelés befejezése után is hónapokon keresztül teljesen panaszmentes ma­radt, A betegek közel egy negyede, pontosan 23 száza­léka egyáltalán semmiféle javulást nem mutatott. Mindez nem változtat a tényen, hogy az akupunktú­ra hatásmódja a többféle elmélet ellenére sem tekint­hető tisztázottnak, mert tu­lajdonképpen a migrénes fejfájás létrejöttének ha­tásmódja sem teljesen tisz­tázott. Mindezek ellenére, függetlenül attól, hogy az akupunktúra úgynevezett placebóként. tehát pszichés-^ úton fejti ki hatásmódját, vagy másképpen, tény az. hogy a migrénes betegek háromnegyed részén segített. Ha tekintetbe vesszük e két­ségtelen, objektív tapaszta­lati eredmények mellé még azt is. hogy a migrénes ro­hamok megelőzésére eddig használatos szerek hatékony­sága sem nagobb, és ezek nem mellékhatásmentesek, akkor az akupunktúra a migrén kezelésére még ak­kor is szóba jön ha hatását csak úgynevezett placebó­ként fejti ki. Ügy tűnik, hogy akupunktúra esetén a hatás legalább akkora, mint medicinák esetén, a koc­kázat viszont — feltéve, ha szakavatott ember, ste­ril körülmények között vég­zi — kisebb, mint a gyógy­szeré.

Next

/
Thumbnails
Contents