Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-27 / 279. szám

1. NÉPÚJSÁG, 1986. november 27., csütörtök V MAGYAR KEZDEMÉNYEZÉS A nemzetközi biztonsági rendszerről Az ENSZ-közgyűlés 41. ülésszakán részt vevő kül­döttségek döntő többsége po­zitívan értékelte a szocia­lista országoknak azt a kez­deményezését, hogy hozza­nak létre egy átfogó nem­zetközi biztonsági rendszert. Hasonlóképpen foglaltak ál­lást az 1. számú, politikai bizottságban is — mondta egyebek között Vlagyimir Petrovszkij szovjet külügymi­niszter-helyettes a TASZSZ New York-i tudósítójának nyilatkozva. Ismeretes, hogy a szocialista országok nevé­ben Magyarország terjesz­tette e kezdeményezéseket a világszervezet elé. Az ülésszakon részt vevő küldöttségek nagy többsége megértette, hogy a javasla­tok lényege: átfogó párbe­széd kibontakoztatása a biz­tonsági problémákról. Ez len­ne ugyanis az első gyakorla­ti lépés azoknak a feltéte­leknek a megteremtéséhez, amelyek a valóban demok­ratikus nemzetközi kapcso­latokhoz. egy atomfegyverek nélküli és mindenki számá­ra biztonságos világhoz szük­ségesek. Petrovszkij a továbbiakban rámutatott arra. hogy a szo­cialista országok egy újfajta politikai gondolkodásmód je­gyében terjesztették elő kez­deményezéseiket. A szocia­lista országok együttműkö­dést javasolnak a létfontos­ságú problémákra adandó válaszok megkeresésében. A legtöbb el nem kötele­zett és nyugati küldöttség is úgy fogalmazott, hogy az át­fogó és szilárd biztonság kul­csa a leszerelésben, minde­nekelőtt a nukleáris fegyve­rek felszámolásában keresen­dő. A vitában ugyanakkor — fűzte hozzá Petrovszkij — elhangzottak olyan fel­szólalások is, amelyek arra vallanak, hogy egyes orszá­gok nem törekszenek a nem­zetközi légkör javítására, s az ésszerűség helyett a fegy­verek erejére akarnak tá­maszkodni. Rendkívüli állapot Földrengés Jugoszláviában Rendkívüli állapotot hirdet­tek ki a dalmáciai Knin- ben, miután mint jelentet­tük, a várost és környékét kedd délután a Mercalli- skála szerinti nyolcas erős­ségű földrengés sújtotta. A polgári védelmi alaku­latok a megrongálódott és veszélyessé vált épületek la­kóit szükséglakásokba köl­töztették át. A romok elta­karításán katonai és polgári alakulatok dolgoznak. Az iskolákban szünetel a taní­tás. A lakosságot tartályko­csik látják el ivóvízzel, mert a vezetékek megsérültek. A Knin—Strumica, Knin—Bi- hacs és Knin—Zadar közöt­ti közúton föld- és kőomlá­sok miatt szünetel a forga­lom. A kedd délutáni dalmáciai földrengés Knin városán kí­vül még a környék nyolc falujában okozott jelentős anyagi károkat halálos ál­dozatot azonban nem köve­telt. Tizenketten sérültek meg — közölték szerda dél­után hivatalosan. Szerda délutánra kijaví­tották a megsérült telefon- és villanyvezetékeket s hely­reállt a forgalom a föld- és kőomlásoktól megtisztított Knin—Bihacsi közúton. A knini vállalatoknál ked­den délután és éjszaka szü­netelt a termelés. szerda reggel azonban a dolgozók elkezdték a munkát, jólle­het néhány üzemrész jelen­tősen megrongálódott. A természeti csapás kö­vetkezményeinek felszámolá­sában részt vesznek a jugo­szláv néphadsereg alakula­tai. A helyi lakosság részé­re az ország különböző vi­dékeiről segélyküldemények érkeznek. A sarajevói földrengésjel­ző intézet műszerei a kedd délutáni földrengést követő­en szerdán 13 óráig Knin körzetében további 25 föld­lökést észleltek. Az utóren­gések ereje a Mercalli-ská- lán 3 és 6 fok közötti volt. Változat­lanul harcokról érkeztek jelentések Libanonból, ahol a szemben álló ' felek seho­gyan sem tudnak megegyezni a vitás kérdésekben. A képen romos bejrúti utcarészlet (Népújság- telefotó — AP — MTI — KS) Ausztria választások után A vasárnapi osztrák parlamenti választásokat azért tartották az esedékes időpontnál fél évvel korábban, mert a kormánytöbbséget adó Szocialista Párt (SPÖ) felbontotta 1983-ban kötött koalícióját a kicsiny Sza. badságpárttal, az FPÖ-vel. Az ok: az FPÖ őszi kong­resszusán a többség Jörg Haider személyében a szél­sőjobb hangadóját választotta a párt elnökévé. Vele pedig a szocialisták végképp nem akartak együttmű­ködni. A szakítás senki által nem várt eredménye: a Haider- vezette FPÖ 50 százalékkal megnövelte szavazatainak számát, és sikere nagymér­tékben befolyásolja a kor­mányalakítási tárgyalásokat. A nyugati visszhang „szél­sőjobboldali földcsuszamlás­ról'' beszél. Tény, hogy az 1950-ben született Jörg Hai­der régi nácibarát család sarja, hogy nagy, örökölt személyes vagyona a hajdan Hitler alatt kisajátított zsi­dó tulajdonból ered, s Hai­der nyíltan vallja a „német népiséghez" való tartozását. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a szélsőjobboldali el­vek régi, netán új követői mellett az FPÖ vagy 300 000 új szavazóját a szocialisták és a Konzervatív Néppárt korábbi támogatói adják. A jó megjelenésű, mindenki­nek tetsző, de semmire nem kötelező szónoklatairól is­mert pártelnöknek sikerült az elégedetleneket maga mö­gé állítani; az elbocsátástól félő munkásokat, akik úgy érzik, hogy a szocialisták cserben hagyták őket. az alacsony jövedelmük . miatt panaszkodó parasztokat, akik „saját” néppártjukat szid­ják, és a szerény keresetű kisembereket, tisztviselőket, kisiparosokat, akiknek im­ponál Jörg Haider demagó­giája: „majd megmutatjuk azoknak, ott fenn ...” Haider követői nemcsak a szélső­jobb emberei, hanem sok maradi, a tekintély uralom­ban hivő kispolgár, akikben Ausztriában sosem volt hi­ány. Ausztria két nagy pártja 1945 óta hol együtt, hol kü­lön irányítja az országot. Az utóbbi négy évtized bürok- ratizálódáshoz, protekcio­nizmushoz vezetett: az egyik vagy másik párt tagkönyve nélkül valóban nehéz a be­jutás, az előmenetel a köz­igazgatásban, az állami ipar­ban. a bankokban, a lakás­hoz jutás stb. Az „elhaszná­lódott” nagy pártok befolyá­sa. főleg a fiatalok körében, csökken, az ellenük való hangulatkeltés visszhangra talál. A 183 tagú parlamentben most az FPÖ-nek 18, a Zöl­deknek 8 képviselője van. Ez — viszonylag — nagy válto­zást jelent, hiszen az FPÖ- nek eddig csak 12 mandátu­ma volt a Zöldeknek pedig egy sem. Valójában a válto­zás az erőviszonyokon nem módosít jelentősen, hiszen a túlnyomó többség még min­dig a két nagy párté, s a kisebbek céljai, lehetőségei korlátozottak. A korábban a szocialista jobbszárnyhoz tartozott Fre­da Meissner Blau asszony vezette Zöldek az úgyneve­zett nagypolitikába aligha fognak beleszólni, céljaik a környezetvédelemre össz­pontosulnak. A radikálisan baloldali belpolitikai prog­rammal is fellépő Zöld-alter­natívok a választás előtt kü­lönszakadtak, s nem jutot­tak parlamenti képviselethez. Az FPÖ fontosabb szere­pet játszhat, miközben a két nagy párt a héten meg­kezdj koalíciós tárgyalásait. Azok hosszúnak és nehéznek ígérkeznek. A szocialisták nagy megkönnyebbüléssel vették, hogy Franz Vra­nitzky, az elnökválasztási ve. reség után csak nyáron hi­vatalba lépett új kancellár vonzó személyisége, a polgá­ri középrétegek számára is elfogadható gazdaságpoliti­kai elgondolásai megmentet­ték a pártot a többség el­vesztésétől. Az ellenfél se­gítségével : mivel a két nagy párt között a gyakorlatban immár alapvető ellentétek sem az ideológiában, sem a napi politikában nincsenek, a választási harc közép­pontjában a vezető szemé­lyiségek állottak. És Alois Mock, a néppárt elnöke, kan­cellárjelöltje a nyilvános fel­lépéseken. főként a tv-ben. látványosan alulmaradt Vra- nitzkyvel szemben. Mock most második választását vesztette el, így pártjában, amely vidéken, a tartomá­nyokban sokkal erősebb, mint a bécsi politikában, ve­zetését is sokan megkérdő­jelezik. A legvalószinűbb. hogy a két nagy párt Vranitzky-, illetve Mock-vezette közép­utasai végül is megkötik a szükséges kompromisszumo­kat a közös kormányzáshoz. A néppárt mindenesetre nyitva hagyta az ajtót az FPÖ-vel való szövetkezéshez is — bár ez általános véle­mény szerint mind bel-, mind külpolitikai szempont­ból rendkívüli nehézségeket hozna Ausztria számára. A két polgári párt tartósan nem tudna kormányozni egy országban, ahol az erős, ma­gabiztos szakszervezetek szo­cialista irányítás alatt áll­nak. A külföld már tavasz- szal aggodalommal nyugtáz­ta. hogy az elnökválasztási kampányban. ahol Kurt Waldheim volt a néppárt je­löltje, a Waldheim múltja körüli vitában szélsőséges nacionalista, antiszemita han­gulatkeltés is volt tapasztal­ható. Ilyen előzmények után Jörg Haider kormányba ke­rülése igen kedvezőtlen vissz­hangot váltana ki. Éppen ezért nem is valószínű: az új politikai csillag tündöklé­se az ország jelenlegi hely­zetével függ össze, a viszo­nyok megnyugvása után a radikális jobboldal aligha ta­lál tartósan visszhangra. A következő időszakban min­denesetre a Haider-féle párt megjelenése, szereplése egy­fajta jobbratolódást min­denképpen jelez. Ausztria külpolitikája a választásokon szinte semmi szerepet nem játszott. A szo­cialisták Vranitzky vezetése alatt most ugyanúgy az or­szág nyugat-európai kap­csolatainak erősítését, az EGK-hoz való lehető legszo­rosabb közeledést állítják előtérbe, mint ahogy azt a néppárt mindig is igényelte. Ugyanakkor a két párt egyet­ért az Ausztria szocialista szomszédaihoz fűződő jó­szomszédi kapcsolatok ápo­lásában. fejlesztésében is. —( Külpolitikai kommentárunk )— Egy bankszámla titka HA Fö MŰSORIDŐBEN valamennyi nagy ameri­kai televíziós hálózat eltér kiadott műsorától, az már jelent valamit. Pontosan ez történt a mostani hét elején, amikor bejelentették, hogy az iráni fegy­verszállítások botrányának újabb, nem akármilyen állomásaként látványosan megvált tisztségétől John Poindexter tengernagy, a nemzetbiztonsági főtanács­adó. Egy ilyen nagy fontosságú poszton bekövetkezett változás önmagában is olyan figyelmet kelt. amely messze túlnő az Egyesült Államok határain. Nem cso­da, hogy a mostani sajátos körülmények- miatt a Poindexter-ügy rivaldafénye a szokásosnál is éle­sebb. A botrány lényege közismert: a kormányzat nagy bánatára kipattant, hogy az Egyesült Államok iz­raeli közvetítéssel fegyvert ad el Iránnak, és a pénzt a teheráni megbízottak egy titokzatos svájci bank­számlára fizetik be. Miután a kínos ügytől maga Shultz külügyminiszter is elhatárolta magát, sőt ál­lítólag lemondással fenyegetőzött, világóssá vált. hogy a felelősöket ezúttal nem elsősorban a külügyminisz­tériumban, hanem főleg a nemzetbiztonsági tanács­ban kell keresni. A kongresszus meglehetősen allergiás az ellenőrzése nélkül végrehajtott titkos akciókra. így és ezért tört - ki a skandalum, amelynek tüzénél természetesen sze­mélyek és csoportok a maguk belpolitikai pecsenyé­jét is megsütik. A Fehér Ház igyekezett az amerikai történelem más viszonylatában jól ismert „magányos tettes” gyakorlatához folyamodni, mondván, a tör­téntekért egyedül a nemzetbiztonsági tanács egyik osztályvezetője, bizonyos North alezredes a felelős. Ezt az állítást — joggal — a kongresszusi körökben tragikomikusnak tartották. Ilyen szövevényes, nyil­vánvalóan felsőszintű döntést igénylő ügyben, vélte például a képviselőhöz új elnöke, egyszerűen nem dönthet egyedül egy alezredes. így igaz — és nemcsak ez igaz. — Hanem az az újabb bombaként most robbant leleplezés is, amely szerint a titokzatos bankszámláról (vagyis az összeg­ből. amit az Iránnak juttatott fegyverekért kaptak) —, megintcsak a legnagyobb titokban a nicaraguai kontrákat támogatták. Ráadásul még akkor, amikor szigorú törvényhozási tilalom volt erre a támoga­tásra. AMERIKÁBAN divatos kifejezés a „hitelességi sza- I kadék”. Ez azt jelenti, hogy befolyásos körökben megkérdőjelezik a vezetés igazmondását. Legutóbb ilyen méretekben a Watergate-ügy kapcsán szerepelt ez a kifejezés az amerikai — és immár nemcsak az amerikai — sajtóban . . . Harmat Endre Falkland-ügy az ENSZ-ben Argentína jelentős diplo­máciai győzelmet aratott Nagy-Britannia fölött a vi­lágszervezet közgyűlésének keddi szavazásán. 116 tag­állam képviselője szavazott a Falkland Malvin-szigetek ügyében benyújtott argentin határozati javaslat elfoga­dása mellett. A közgyűlés határozata felszólítja Nagy- Britanniát feltétel nélkül kezdjen tárgyalásokat Ar­gentínával a dél-atlanti szi­getcsoport jövőjéről. A bri!. küldött a kérdés vitájában elmondta, hogy Nagy-Bn- tannia hajlandó lenne „bár­mit megvitatni” Argentíná­val, kivéve a szigetek fölöt­ti szuverenitás kérdését- Ar­gentína viszont mindenek- e'ctt erről kíván tárgyalni Nagy-Britanniával. így a közgyűlés, mostani felhívá­sa a brit álláspont elveté­sét, az argentin álláspont el­fogadását jelenti. Gyorslista Az 1986. november 25-én, megtartott novemberi TV-lotto jutalomsorsolásáról, melyen a TV-lottószelvények és a no­vember havi előfizetéses szelvények vettek részt. A nyere­ményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk: A Vásárlási utalv. (3000 Ft): B Lada 1200 S tip. személy- gépkocsira szóló utalvány: C Skoda 120 L tip. személygép­kocsira szóló utalvány: D Szerencseutalv. (30 000 Ft); F Vá­sárlási utalv. (10 000 Ft); F Vásárlási utalv. (9000 Ft); G Vá­sárlási utalv. (7000 Ft); H Vásárlási utalv. (5000 Ft); 1 Vá­sárlási utalv. (4000 Ft). A nyertes szelvényeket 1986. december 14-ig kell a Totó- Lottó'kirendeltségek, a7 OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 BudapeS‘ V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. Libanoni helyzetkép Iráni rakéta: 48 halott Szerda hajnalban iráni ra- kétatalálat érte az iraki fő­várost. Bagdadban közölték, hogy a városközpontba be­csapódott föld-föld rakéta 48- polgári személyt meg­ölt. 52 főt megsebesített. A hatalmas robbanás követ­keztében mintegy negyven épület rombadőlt vagy meg­rongálódott. Egy iraki ka- , tonai szóvivő bejelentette, hogy országa meg fogja to­rolni az iráni lépést. A ra­kétatámadásról az iráni rá­dió szerdán reggel beszá­molt. Két héten belül ezút­tal harmadszor robbant irá­ni rakéta Bagdadban. A két hadban álló ország egymást vádolja az Egye­sült Arab Emírségek egyik öbölbeli fúrótornya ellen kedden végrehajtott légitá­madással. A párizsi külügy­minisztérium kedd esti je­lentése szerint a halottak között két francia, egy in­diai és egy pakisztáni ál­lampolgár volt, többen el­tűntek.

Next

/
Thumbnails
Contents