Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-25 / 277. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXVII. évfolyam, 277. szám ÁRA: 1986. november 25.. kedd 1.8* FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mihail Gorbacsov Indiába utazott Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hétfőn hivatalos bai’áti látogatásra Indiába utazott. Gorbacsov Radzsiv Gandhi miniszterelnök és az indiai kormány meghívásának tesz eleget. Mihail Gorbacsov kíséretében Indiába utazott Eduard Se- vardnadze külügyminiszter, Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára. Szergej Ahromejev marsall, a Szovjetunió Fegyveres Erőinek vezérkari főnöke, a honvédelmi miniszter első helyettese. Juli) Voroncov, a külügyminiszter első helyettese és több más szovjet vezető. A moszkvai vnukovói repülőtéren Mihail Gorbacsovot és a küldöttséget Gejdar Alijev, Andrej Gromiko, Jegor Li- gacsov, Nyikolaj Rizskov, Mihail Szolomencev, Viktor Csebrikov, az SZKP KB PB tagjai, valamint a politikai bizottság póttagjai, a KB több titkára és más szovjet vezetők búcsúztatták. Ismerjük egymást? A nemrégiben levetített külpolitikai műsorban — Panoráma — Sugár András a szovjet főváros lakóit kérdezte, mi a véleményük a reykjaviki csúcs- találkozóról. A riportból sok minden kiderült: elsősorban a járókelők tájékozottsága. Majd mindegyikük beszélt az amerikai kongresszus szerepéről, s a katonai komplexum, a hadiipar Reaganre gyakorolt hatásáról. Én nem tudom. a New York-i utca embere mennyire ismeri Kelet-Európát, de elképzeléseim azért vannak. Persze, sokan azt mondhatják erre: teljesen lényegtelen, hogy a népek ismerik-e egymást, a dolgok úgysem rajtuk múlnak, hisz általában nem az utca emberei ülnek le az asztalokhoz eldönteni a világ ügyeit egy pohár vodka, vagy whisky mellett, hanem a vezetők. Ám, ha figyelembe vesszük, hogy a politikusok sem születésüktől fogva politikusok — lásd cowboy-színész vagy tsz-tag — akkor ugye belátható; egyáltalán nem mindegy, hogyan vélekednek akár a járókelők is egymásról. Másokról tudniillik csak úgy alkothatunk véleményt, ha ismereteink vannak róluk. Éneikül egyszerűen nem megy. Be kell vallanunk — nem is olyan régen —, nekünk sem volt elképzelésünk, reális képünk, elegendő ismeretanyagunk a másik oldalt illetően. Utaznunk kellett, beszélgetnünk, olvasnunk. beleélnünk magunkat bizonyos szituációkba. Mára világossá vált, nemcsak a társadalomtudósoknak, a gazdasági szakembereknek van szükségük erre. Mindenkinek, bármivel foglalkozzon is. önkritikusan el kell ismernem: én például nem értem, hogy lehetett a reykjaviki találkozó után pár nappal kísérleti atom- robbantást végrehajtani. Már a „stiláris” követelmények miatt sem ... Szóval nem értem. Ebből is látszik, vannak még tennivalóink egymás jobb megértésének terén. Persze, nem kell mindjárt világpolitikai' kérdésekre. összefüggésekre gondolnunk. A tétel érvényes belhoni ügyeinkre, az emberek egymás közötti kapcsolatára is. Nemcsak azért, mert itt kezdődnek a dolgok, hanem azért is, mert végül is mindenkiből lehet politikus, ha nem is mindjárt szuperhatalmak, de kisebb-nagyobb közösségek vezetője mindenképpen. És jobb időben elsajátítani ezt az áldásosnak mondható képességet. Hiszen a döntések általában több embert érintenek. Tehát a tét —mint olyan — elég nagy ... Havas András Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága Tegnap, november 24-én, ülést tartott Egerben a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága. A pártbizottság tagjait, a meghívott vendégeket — közöttük Ballai Lászlót, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának osztályvezetőjét —, megyénk ipari, mezőgazdasági üzemeinek, tanácsi és tömegszervezeteinek, intézményeinek gazdasági és politikai vezetőit Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte. A pártbizottság elsőként Barta Alajosnak, az MSZMP Heves Megyei Bizottsága első titkárának előadásában tájékoztatót hallgatott meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1986. november 19—20-i üléséről. Ezt követően került sor „Az 1986. évi gazdaságpolitikai célkitűzések teljesítéséről, javaslat az 1987. évi feladatokra” című jelentés megvitatására. A megyei párt-végrehajtóbizottság írásban beterjesztett dokumentumához dr. Asztalos Miklós, a pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A napirend fölötti vitában részt vett: Földi Ferenc, a Mátravidéki Cukorgyárak szakmunkása, Farkas Sándor, a Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsának vezető titkára. Odor Lászlóné, a Parádi üveggyár szakmunkása, Rajki Sándorné, a Gagarin Hőerőmű Vállalat pártbizottságának titkára, Horváth Lajos, a Qualitál Könnyűfémöntöde igazgatója, Kaszás Mária, a megyei tanács osztály- vezetője, Rohánszki Ferenc, a Gyöngyszöv Afész elnöke, Ballai László, a Központi Bizottság osztályvezetője. Vágó József, a hatvani, és Szabó Ágoston, a komlói termelőszövetkezet elnöke. A vitában felmerült kérdésekre dr. Asztalos Miklós, a pártbizottság titkára válaszolt. (A napirend részletes ismertetése lapunk 3. oldalán olvasható.) A megyei pártbizottság ülése Virág Károly zárszavával ért véget. DIVSZ-KÖZGYÜLÉS Ifjúság és béke A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség XII. közgyűlése hétfőn plenáris üléssel folytatta munkáját: a vita középpontjában az a felismerés állt. hogy az ifjúságnak alapvető jogai védelmében mindenekelőtt a béke megőrzéséért kell világszerte fellépnie. Szinte valameny- nyi felszólaló üdvözölte a végrehajtó bizottság beszámolójában is megfogalmazott kezdeményezést: váljék a DÍVSZ egy világméretű antinukleáris ifjúsági koalíció megteremtőjévé. Többen hangsúlyozták a DÍVSZ szerepét. felelősségét a háborúellenes akciók szervezésében, hozzátéve, hogy a szövetségnek és tagszervezeteinek az eddigieknél több konkrét kezdeményezést kell tenniük. Számos felszólaló egyetértett azzal, hogy a DÍVSZ behatóan foglalkozzék Földünk globális problémáival. az embermilliókat sújtó sze. génység és elmaradottság felszámolásának lehetőségeivel, a fejlődő országok helyzetével. Különösen azzal, hogy a gazdaságilag elmaradott tér. ségek fiataljai miként élvezhetnék a világon másutt természetes alapvető emberi jogokat: a tanuláshoz. az egészségügyi ellátáshoz. a munkához való jogot. A vitában részt vevők utal. tak arra, hogy a DÍVSZ előtt álló feladatok elvégzéséhez a szervezetnek fejlesztenie. tökéletesítenie kell munkamódszereit, s ezzel összefüggésben a DÍVSZ tevékenységének néhány hiányosságára hívták fel a figyelmet. Ezek sorába tartozik a döntések és programok végrehajtásának gyakran elégtelen ellenőrzése, a szervezet munkájának lassúsága. a dinamizmus hiánya. Irányelv a munkafegyelemről Nem csak jogi kérdés Megújulás előtt az építőipar Sajtótájékoztató a Parlamentben Tisztelet azoknak, akik bátran kiálltak a haladásért Megemlékezés a KMP megalakulásának évfordulójáról Dr. Perge Imre ünnepi megemlékezését tartja Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter hétfőn, a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón áttekintést adott az építő-és épí- anyagipar termelési szerke-- zetének korszerűsítéséről, valamint az ország 1990-ig kidolgozott lakásépítési- és -gazdálkodási programjáról, amelyről az idén kétszer is tárgyalt a kormány. A miniszter elmondotta, hogy az építőiparban és az építőanyagiparban egyaránt szelektív fejlesztés érvényesül. bár az ilyen irányú munkáknak még csak a kezdeténél tartanak. A téglaiparban az utóbbi években már jelentős fejlesztések történtek: 32 gyárban befejezték az egészségre ártalmas és a nehéz fizikai munka gépesítését, 12 gyár teljes re- kontsrukciója pedig a jövő év közepén zárul. A tervek szerint 15 elavult gyárat — főként a nyersanyaglelőhelyek kimerülése és egyéb kedvezőtlen termelési feltételek miatt — leállítanak és más célra hasznosítanak. Körültekintően gondoskodnak arról, hogy minél kisebb emberi konfliktusokat okozva oldják meg a dolgozók elhelyezését. A környe- zetszennyezési problémák megszüntetésére és a termelés növelésére jövő évben kezdik meg a Váci Cementgyár rekonstrukcióját. A síküveggyárban új technológiát honosítanak meg, amely mintegy 60 százalékkal csökkenti majd az energiafelhasználást. Az energiatakarékos falazó- és hőszigetelő anyagokból is többszörösére növelik a termelést. Somogyi László elmondotta. hogy az ország lakásállományának egyharmada az utóbbi másfél évtizedben épült fel, s az otthonok átlagos alapterülete 55 négyzetméterről csaknem 80 négyzetméterre növekedett. Nemzetközileg is jó eredménynek számít, hogy ezer lakosonként évente átlagosan 8,4 új lakás épült fel e másfél évtizedben. A kormányzat alapvető feladatnak tartja az ország lakásépítési gondjainak megoldását. Ezt mutatja, hogy a VII. ötéves terv 320—340 ezer lakás felépítésével számol. A tanácsok visszajelzései szerint az előirányzat alsó határértéke körül teljesül ez a terv. A jelenlegi tervidőszak lakásépítési koncepciója szerint továbbra is döntően lakossági erőből és jelentős állami. vállalati támogatással, kölcsönnel épül fel az új otthonok 80 százaléka. Az idén országosan 60—62 ezer lakás befejezésével számolnak, de ezen belül nem teljesül a budapesti előirányzat, 600— 700 új otthon átadása ugyanis valószínűleg a jövő évre húzódik. A kormány hozzájárult ahhoz, hogy a fővárosi lakásépítések ösztönzésére a jövő évtől a kivitelező vállalatok és szövetkezetek átadott lakásonként ne 24 ezer, hanem 50 forint értékű adókedvezményben részesüljenek. Vidéken továbbra is 20 forint marad ez a kedvezmény. A minőségi munkára, a hiánymentes átadásokra ösztönöz az az újabb rendelkezés, amely szerint az építési vállalkozók jövő év jánuár 1-jétől már nem a műszaki átadás-átvétel után, hanem csak a hiánypótlás befejezését követően kaphatják meg az építés végelszámolásakor járó pénzt a beruházótól. Továbbra is fontos törekvés. hogy a korábbinál nagyobb alapterületű lakások épüljenek. Magyarországon ugyanis mintegy 500 ezer ember szeretné ‘a lakását a jelenleginél jobbra kicserélni. és 70 százalékuk azért, mert nagyobb lakást kíván. Ezért a tanácsok, az OTP és más lakásgazdálkodó szervezetek fontos feladata, hogy jobban segítsék és tegyék szervezettebbé a cseréket. A kormány határozatára a tanácsok is több pénzt kaptak arra. hogy a rászorulók a korábbinál nagyobb támogatásban részesülhessenek a lakások megvásárlásakor. Ösztönzik a vállalatokat is, növeljék a dolgozók lakásgondjainak megoldásához juttatott anyagi hozzájárulásukat. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága, dr. Szil- bereky Jenő elnökletével hétfőn teljes ülést tartott Markó utcai székházában. A legmagasabb bírói fórum bírálnak tanácskozó testületé — az Alkotmányban meghatározott jogkörében — irányelvet hozott a munkafegyelemmel kapcsolatos ítélkezési feladatokról. Az egyhangúlag elfogadott irányelv abból indul ki, hogy társadalmunk alapvető érdeke a hatékony munka, ennek pedig nélkülözhetetlen feltétele a fegyelmezett munkavégzés. A munkafegyelmet védő, illetve a gazdálkodás rendjét biztosító jogszabályok megfelelő érvényesítése elsőrendű társadalmi, gazdasági. egyúttal jogpolitika, nevelési és igazságszolgáltatási feladat. Arra ad ösztönzést az irányelv, hogy a bí- róságok következetesen segítsék a munkaidőalap jobb W'haisználását. a fegyelmezett murfklzvégzést. A munkáltató fel is mondhatja a dolgozó munkaviszonyát. A munkáltatói felmondásnak a törvényes rendelkezések keretei között bármely valóságos indoklás mellett helye lehet. A jogos munkáltatói felmondást sem méltányosságból, sem olyan körülményekre tekintettel nem lehet ha- itálytalanitani. amelyek a munkaügyi vita keretein kívül esnek. A munkafegyelmet sértő vétségek között különös gonddal kell elbírálni az igazolatlan késést, mulasztást, a munkaidőben való munkavégzés elmulasztását, a mun- kaihely engedély nélküli elhagyását, szeszesital-fogyasztást a munkahelyen, a társadalmi tulajdont károsító cselekmény munkahelyi elköve. rését, a munkavégzés, illetve az utasítás teljesítésének megtagadását, a hanyag, selejtes munkavégzést, a munkavédelemre vonatkozó szabályok megsértését, továbbá a más dolgozók munkafeltételei megteremtésének, illetve munkájuk megszervezésének elmulasztását. Tegnap Egerben. az MSZMP Heves Megyei Bizottsága agitációs és propagandaosztálya szervezésében megemlékezést tartottak a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 68. évfordulója tiszteletére. Az ünnepségen Haifnerné dr. Miákolczi Margit, a megyei pártbizottság osztályvezetője köszöntötte a megjelenteket. majd dr. Perge Imre, a megyei pártbizottság agitációs. propagandabizottságának’ tagja méltatta az évforduló jelentőségét. Történelmi tény, hogy 1918. november 24-én, vasárnap délután Kelen Józsefék Városmajor utca 42. szám alatti lakásában mintegy negyven résztvevővel összeült a Kommunisták Magyarországi Pártjának alakuló értekezlete. Az ülésen határozatot hoztak az új forradalmi munkáspárt megalakításáról és megválasztották az első központi .bizottságot, — Tisztelettel adózunk mindazoknak, akik 68 évvel ezelőtt bátran kiálltak a haladásért — mondotta beszédében dr. Perge Imre. — De megbecsüléssel és hálával ápoljuk azoknak a magyar hazafiknak az emlékét is, akik vérüket ontották, életti(Fotó: Perl Márton) két adtaik a pártért, q magyar nép szocialista jövőjéért. A hősök és mártírok előtt is tisztelgünk, akikor önhittség nélkül megállapíthatjuk: a haladás útján tett minden lépés, a szocialista vívmányok elválaszthatatlanul ösz- szekapcsolódnak azóta is, a kommunista párt nevével és tevékenységével. A párt ma is élő szervezet. Ma is sok múlik az egyes kommunisták munkáján. magatartásán. Szükség van kiállásra, küzdelemre, aktivitásra. A megemlékezés után megköszönték a kiváló munkát végző aktivisták tevékenységét. A jutalmakat Kiss Sándor, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára adta át. ♦ A KMP egri szervezete megalakulásának évfordulóján tegnap délután Egerben, a Marx Károly utcai emléktáblánál koszorúzási ünnepséget tartottak. A városi pártszervek nevében Pócs János, az MSZMP Eger Városi Bizottságának titkára és Bordás Mihály, az egri I. számú pártkörzet titkára helyezte el a koszorút.
