Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-24 / 276. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 276. szám ÁRA: 1986. november 24., hétfő 1.80 FORINT r Jobb technikával AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Szoros barátság a béke aiegávásáért A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Vili. országos értekezlete A nyolcvanas évek köze­péig szinte töretlenül fej­lődött a magyar élelmi­szer-gazdaság. 1985-ben azonban ez a folyamat meg­tört. Ebben az évben sem a legsikeresebb hónapokat tudhatja maga mögött me­zőgazdaságunk és élelmi­szeriparunk. Mindenesetre jobb eredmények várhatók az esztendő végére, mint egy esztendővel ezelőtt. Hogy élelmiszer-gazdasá­gunk mégis a húzó ágaza­tok közé tartozik, azt a nemzetközi összehasonlítás is jól bizonyítja. Gondja­ink közepette is büszkén elmondhatjuk, hogy az egy hektárra jutó 600 dolláros teljesítménnyel hatónk me­zőgazdasága az európai középmezőnybe tartozik. Olyan országok, mint Ausztria, Franciaország vagy Olaszország teljesít­ményét érte el. Egy dol­gozó nálunk 30 fő részére képes élelmiszert előállíta­ni. A mezőgazdasági ter­melés éves növekedési üte­mét tekintve az értékelt 17 ország közül az 1960-as években Magyarország a 14. helyet foglalta el. Ez előnyösen változott a het­venes években miután Hollandiával versenyezve Európában a harmadik­negyedik helyre kerültünk. A világ élvonalához tar­tozik az is, hogy hazánk­ban az egy főre jutó ga­bonatermelés eléri a más­fél tonnát és az egy főre jutó hústermelés szintén magas. A tehenenkénti 4300 literes átlaggal hu­szonegy országból, a nyol­cadik helyet foglaljuk el. A tojástermelésben pedig csak a hollandok előznek meg. Mindezek elsősorban a VI. ötéves tervben ala­kultak így, sok-sok befek­tetéssel, munkával, szorga­lommal. Miközben kiegyen­súlyozott hazai élelmiszer- ellátást biztosítottak, jelen­tős volt az ágazat export­teljesítménye is. Jelenleg rosszabb a hely­zet. A világpiaci csere- arányromlás erőteljesen sújtja élelmiszer-kivite­lünket. Gond van a terme­lés hatékonyságával is. Akad tehát mit javítani a következő időszakban. Eh­hez jó alapul szolgálnak az 1987. január 1-én életbe lépő új agrárszabályozók, amelyek sokkal jobban ösz­tönzik a gazdaságokat a jövedelemtermelésre. Per­sze a szervezésen, a fe­gyelmezettebb munkán túl a technikai feltételeket is javítaniuk kell az üzemek­nek. Mintegy nemrég tar­tott sajtótájékoztatón a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériumban elhangzott: a gép- és esz­közellátás alapjában meg­felelő 1986-ban. Az üze­mek év végéig várhatóan egymilliárd forinttál na­gyobb értékű termelőesz­közt vásárolnak, mint ta­valy ilyenkor. Jövőre pe­dig az ideinél is több, mintegy 16 milliárd forint értékű gép beszerzését ter­vezik a gazdaságok. Mentusz Károly A barátsági mozgalom ötesztendős tevékenységét összegző, a magyar és a szovjet nép sokszínű kapcso­latainak további elmélyítését célul tűző, a soron lévő feladatokat körvonalazó tanácskozást tartottak szom­baton az Országház Kongresszusi termében. A Ma­gyar-Szovjet Baráti Társaság VIII. országos értekez­letén az MSZBT 1900 tagcsoportját több mint 700 küldött képviselte. Az elnökségben foglalt he­lyet többek között Övári Mik­lós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja és Berecz János, a Központi Bizottság titkárai, Kállai Gyula, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke, Mairjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökihelyettese, Köpeczi Béla művelődési miniszter és Vár- konyi Péter külügyminiszter. Ott volt Zimavda Kruglova, az SZKP KB tagja, a Szov­jet Baráti Társaságok Szö­vetsége elnökségének elnöke — a tanácskozásra érkezett szovjet küldöttség vezetője —, Borisz Sztukalin, a Szov­jetunió magyarországi nagy­követe, Roman Bescsev ve­zérőrnagy, az ideiglenesen hatónkban állomásozó szov­jet déli hadseregcsoport po­litikai csoporlífönökének első helyettese. A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után Apró Antal, a társaság elnö­ke mondott megnyitót. Ezt követően Bíró Gyula főtit­kár fűzött szóbeli kiegészí­tést az országos elnökség írá­sos beszámolójához. A tag­csoportokról szólva megálla­pította: nőtt számuk és be­folyásuk, politikai hatásuk, javult öntevékenységük, kez­deményező készségük, s egy­re nagyobb szerepet vállal­nák a Szovjetunió mind jobb megismertetésére szolgáló te­vékenységben, a magyar— szovjet barátság ápolásában. Biztató és a jövő szempont­jából is fontos, hogy e kol­lektívák mozgalmi tevékeny­sége mind szorosabban kap­csolódik az üzemek, vállala­tok, intézmények gazdasági feladataihoz, A Szovjet Baráti Társasá­gok Szövetségének elnöksé­ge és a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság országos veze­tősége nevében Zinaida Krug­lova köszöntötte az országos értekezlet résztvevőit. Óvári Miklós emelkedett ezt követően szólásra. Átad­ta az MSZMP Központi Bi­zottságának üdvözletét, s tol­mácsolta Kádár János főtit­kár jókívánságait. Marjai Jó­zsef a Minisztertanács nevé­ben köszöntötte a tanácsko­zás résztvevőit, majd leszö­gezte: a magyar—szovjet gaz­dasági együttműködésnek ma az ad különös aktualitást és sajátosságot, hogy külön-kü- lön és együtt is a fejlődés­nek olyan szakaszában va­gyunk, amely országaink elé soha nem tapasztalt, minő­ségileg új feladatokat állít. i Köpeczi Béla hozzászólá­sában emlékeztetett arra, hogy a társaság, négy évti­zeddel ezelőtti megalakulásá­nak első percétől kezdve él­vezte a haladó magyar ér­telmiség bizalmát, az alapító tagok között számos világhí­rű magyar tudós, művész, író található. Az MSZBT Országos El­nökségének beszámolójáról és az értekezlet határozat- tervezetéről folytatott vitá­ban tizenkilencen kaptak szót. A hozzászólók beszá­moltak tagcsoportjaik tevé­kenységéről. hatónk és a Szovjetunió politikai, gazda­sági, illetve kulturális kap­csolatainak erősítését szol­gáló mindennapi munkájuk­ról. A vitában felszólalók között volt Mésznros Albert, a Hazafias Népfront Heves Megyei Bizottságának titká­ra is. Az értekezlet — amelyet számos munkahelyi, oktatási intézmény kollektívája, sok MSZBT-tagcsoport, továbbá a déli hadseregcsoport pa­rancsnoksága is meleg han­gú üdvözlő táviratban kö­szöntött — ezután elfogadta az országos elnökség beszá­molóját, annak szóbeli ki­egészítését, valamint a ba­ráti társaság működési el­veinek módosítására tett ja­vaslatot. A küldöttek ezután meg­választották a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság 245 tagú országos elnökségét. Az el­nökség tagjává választották Kiss Sándort, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkárát, valamint Abzolovné Hidy Katalint, az egri 10. Számú Általános Iskola .ta­nárát, Bakos Bélát, a Csepel Autógyár 3. Számú Egri Gyá­rának művezetőjét, Bódi Bé­lát, a Gagarin Hőerőmű Vál­lalat vezérigazgatóját, Fülöp Erzsébetet, a Hevesi Állami Gazdaság személyzeti nyil­vántartóját, dr. Tóth Sebes­tyént, a GATE Kompolti Ku­tató Intézete tudományos fő­munkatársát. Az MSZBT elnökévé Apró Antalt, főtitkárává ismét Bíró Gyulát, titkárrá Sudár Ist­vánt választották meg. ' Az értekezleten az MSZBT Országos Elnöksége kitünte­téseket , adományozott a ki­váló munkát végző aktivis­táknak. MSZBT Aranykoszo­rús jelvényt kapott Horváth Lajos, a Hevesi Rákóczi Mgtsz párttitkára is. A tanácskozás Apró Antal zárszavával ért véget. KÁDÁR JÁNOS ÜDVÖZLŐ TÁVIRATA Budapesten tanácskozik a DÍVSZ XII. közgyűlése Megkezdődött a Demok­ratikus Ifjúsági Világszövet­ség XII. közgyűlése vasár­nap Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A haladó ifjúsági világmozgalom legtekintélye­sebb szervezetének legfelsőbb döntéshozó fórumán 121 or­szág ifjúsági szervezetei kép­viseltetik magukat. A közgyűlést Valid Masz- ri, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség elnöke nyi­totta meg. Elöljáróban ki­emelte, hogy a mostani köz­gyűlés különösen nagy je­lentőségű: azért hívták ösz- sze, hogy választ adjon egye­bek között a békével, az im­perializmus elleni harccal, a fiatalok jogainak védelmével és korunk globális problé­máinak megoldásával kap­csolatos kérdésekre. Ezt követően Szűrös Má­tyás, az MSZMP KB titkára emelkedett szólásra. — Az önök által képvi­selt sok millió fiatalt élet­korukból adódóan kevésbé terhelik a történelmileg ki­alakult előítéletek. Az ifjú­ság az idősebb generációk­nál fogékonyabb a népek közötti megértés és barátság eszméi iránt, ezért különö­sen sokat tehet a nemzetkö­zi viszonyok gyökeres meg­változtatásához nélkülözhe­tetlen bizalom építéséért. Nagyra értékeljük, hogy a DÍVSZ e célok érdekében folyamatosan keresi az if­júsági mozgalom sajátossá­gainak és a világ realitá­sainak a kor követelményei­nek megfelelő cselekvési for­mákat, eszközöket. A KISZ Központi Bizott­ságának üdvözletét Hámori Csaba, a KISZ KB első tit­kára tolrpácsolta a közgyű­lés küldötteinek a megnyitó ülésen. A közgyűlés házigaz­dájának tisztében örömét fe­jezte ki, hogy a DÍVSZ ha­zánkat választotta forays ta­nácskozásának színhelyéül. Ezt a megtiszteltetést a ma­gyar fiatalok DIVSZ-ben és általában a nemzetközi if­júsági mozgalomban végzett munkája elismerésének te­kintjük. A DÍVSZ előző közgyűlése óta eltelt négy esztendő ta­pasztalatait összegezve Há­mori Csaba a világ demok­ratikus ifjúsága előtt álló. feladatokról is szólt. Hang­súlyozta: a haladó erők ed­digieknél is szorosabb ösz- szefogására van szükség ah­hoz, hogy egy újabb. az emberiség pusztulásával fe­nyegető. világméretű konf­liktust elkerüljünk. A fegy­verkezési verseny megállí-. tása, a békés egymás mel­lett élés és az együttműkö­dés korunk sorskérdéseivé váltak. A problémák meg­oldásáért folytatott küzde­lem — nemzeti és nemzet­közi téren egyaránt — új gondolkodásmódot igényel a kormányoktól, a pártoktól, csakúgy, mint a társadalmi szervezetektől és a mozgal­maktól. A nemzetközi kap­csolatok bonyolult rendsze­rében világosan meg kell fogalmazniuk a közös harc­ban elfoglalt helyüket. Ez a demokratikus nemzetközi szervezetekre, köztük a DIVSZ-re is vonatkozik. A továbbiakban rámuta­tott: az elmúlt közgyűlés óta a világszövetség kez­deményezéseivel a tagszer­vezetek akcióinak támoga­tásával arra törekedett, hogy bizonyítsa a világ haladó ifjúságának érdekeltségét és tettrekészségét a közös küz­delemben. A fiatalok széles tömegeit mozgósította, elmé­lyítette kapcsolatait a béke- mozgalmakkal, sokszínűbbé tette tevékenységét. Sok új tapasztalattal gaz­dagodott az összeurópai if­júsági együttműködés is. A Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség tevékenységének is köszönhető, hogy — a kontaktusok bővülésének mérföldköveként ■— újra működik az összeurópai If­júsági és Diák Együttműkö­dés keretszervezete. A DÍVSZ nyitottságát, harci erejét és felelős magatartá­sát tükrözte a XII. Világif- júsági és Diáktalálkozó elő­készítésében és lebonyolítá­sában vállalt szerepe, a ta­lálkozó sikere — mondta' a KISZ KB első titkára. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára üdvözlő táviratban köszöntötte a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség XII. közgyűlésén részt vevő küldötteket és ven­dégeket. Ebben utalt arra, hogy a népekre és szóvivőikre nagy felelősség hárul, hogy elősegítsék olyan nemzetközi légkör kialakítását, amelyet a bizalom, az együttműködés, a világ sorskérdéseinek megoldásán való közös munkálkodás jellemez. Ebben a helyzetben kell megtalálni helyét és feladatát a Demokratikus Ifjúsági Világszövetségnek is, megfelelve az ifjú nemzedéket tömörítő tagszervezetek igényeinek, közös törekvéseinek, egy bonyolult világ által támasztott feladatoknak. Ehhez a béke, a társadalmi hala­dás és az antiimperialista szolidaritás ügyének előmozdítá­sában szerzett nagy tapasztalatai megfelelő alapot képeznek. fi haszon kölcsönös Megnyílt a Hatvani Galéria országos tájképkiállítása Szombaton délben zsúfo­lásig megtelt a Hatvani Galéria a VII. „Magyar tájak” című festészeti biennálé nyitóünnepsége alkalmából, amelyet Bar­tók Béla zeneműve, a fu­volára írt Négy duó ve­zetett be Dratsay Ákos és Berényi Bea, a Kecske­méti Zeneművészeti Szak- középiskola művésztaná­rainak avatott tolmácso­lásában. Ezt követően Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes mon­dott ünnepi megnyitót. Beszéde bevezető részében a tájfestészet fejlődését vá­zolta fel a nagy reneszánsz mesterektől egészen a mai magyar piktúráig, amelyben többek között Kurucz D. Ist- ván, Németh József, Kokas Ignác, Szalay Ferenc mun­kássága fémjelzi e műfajt. Szólt arról is, hogy a fel- szabadulást követően, egy ideig a művészek nagyobb része elfordult a környezet ábrázolásától, tagadta annak létjogát. Holott az emberek éppen ilyen művekkel igye­keznek körülvenni magukat. 'Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes nyitotta meg az országos tájképkiállítást (Fotó: Szántó György) A galéria érmét és a Lenin Téesz által ala­pított dijat Nagy László, a baráti kör tagja adja át Breznay Józsefnek s a szép táj jelenléte köz­vetve. jó értelemben befo­lyásolhatja mind e földhöz való ragaszkodó szeretetün- ket. mind a környezet vé­delmére. annak megóvására tett erőfeszítéseinket. A miniszterhelyettes éppen ezért nagy jelentőségűnek ítélte a Hatvani Galéria másfél évtizede indítoft vál­lalkozását. amely máris szép eredményeket tud felmutat­ni a tájfestészet, valamint egy másik műfaj, a portré népszerűsítésében. Ami külön öröm: az idősebb mesterek nyomában évről évre fiata­labbak sorolnak az ügy mel- mellé. ez a VII., a mostani biennálét is jellemzi. Megnyitójának későbbi ré­szében példaerejűnek minő­sítette Rátkai Ferenc a ga­léria és Hatvan, illetve kör­nyéke üzemeinek kiterjedt kapcsolatát, együttműködé­sét. Kölcsönös ennek a hasz­na: a gyárak, vállalatok anyagi támogatása tette le­hetővé azt a sokrétű művé­szeti ízlésformáló munkát, amely rá jellemző, országos nevet szerzett a másfél év­tizedes múltra visszatekintő intézménynek. Rátkai Ferenc beszédét kö­vetően. Moldvay Győző. a galéria vezetője ismertette a lektorátus döntését a díjak odaítéléséről, majd az alapí­tó üzemek, szervek képvise­lői átadták a különböző dip­lomákat. díjakat. Az arany­diplomát és a városi tanács, illetve a helyi szövetkezeti bizottság közös díját ezúttal a fiatal Szily Géza vehette át Angeli József tanácselnök­től. Ezüstdiplomát, a művé­szeti alap második díját kap­ta Bikácsi Daniela, s ugyan­csak ezüstdiplomában és a Heves Megyei Tanács má­sodik díjában részesült Hock Ferenc, akinek Ivádi Sándor- né csoportvezető adta át a kitüntetést. Bronzdiplomát, valamint a hatvani cukor­gyár díját Vrabecz Mátyás igazgatótól Maghy Zoltán kapta meg. Lévai Ferenc titkártól az SZMT díját, s ugyancsak bronzdiplomát vett át Batári László és ha­sonló elismerésben, valamim az áfész díjában részesült Pirk János, a nagybányai festőiskola utolsó élő meste­re. akinek Bocsi László el­nök gratulált kitüntetéséhez. A galéria érmét és a Lenin Tsz által alapított díjat ez évben Breznay Józsefnek nyújtotta át Nagy László, a baráti kör tagja, a közös gaz­daság nyugalmazott elnökhe­lyettese.

Next

/
Thumbnails
Contents